Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-20 / 245. szám
Legyen vasárnap felles a győzelem: fejezzük be a vetés! mindenütt a megyében1 Megyénk dolgozó parasztjai, de Szabolcs-Szatmár egész dolgozó népe örömmel vette a hírt. hogy fal- valókban október tizennegyedikén befejeződött a rozsvetés és országos viszonylatban is jól, negyedik helyen állunk jelenleg az őszi búza vetésének munkáiban. Dicséretes, jó munkát végeztek eddig faivaink dolgozó parasztjai az őszi vetésben. Bár még nem fejezték be teljes győzelemmel az őszi kalászosok vetését, az eddigi sikerek máris bebizonyították : dolgozó parasztjaink nagy lelkesedéssel készülnek a ta- nácsválasztások napjára, világosan látják, mit jelent a jövőévi kenyér szempontjából, ha idejében végzik el a vetőszántást és a vetést. Beigazolódott az. hogy dolgozó parasztjainkra mint szövetségesére bizton számíthat munkásosztályunk, mert azok teljesítik és jól teljesítik hazafias kötelességüket. A vetés sikereihez pártszervezeteink és máris meglévő járási tanácsaink mellett nagyban hozzásegítette faivaink dolgozó parasztjait a termelőszövetkezetek példamutató, s®. Nem véletlen, hogy a fehérgyarmati járás dolgozó parasztjai jelenleg is a legjobbak között vannak az őszi vetésben. Nem véletlen azért, mert éppen a fehérgyarmati járás huszonnyolc termelŐszövetkezetéb en fejeződött be leghamarabb a vetés. A fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteinek dolgozó parasztjai példát mutattak a kívülállóknak és ugyanilyen példát mutattak c7- aporligeti, nyírgyulaji, guiácsi. pa~ ppsi, nyírparasznyai és nagydobosi tszcs-k is. de még egész sor termelőszövetkezet megyénkben, mind a százöt, amelyek a tegnapi nappal teljesen befejezték a vetés munkált. Azonban termelőszövetkezeteinknek még jobb munkát kellett volna végezniük az idei őszön. Néhány nappal vagyunk már csak a tanácsválasztások előtt és még mindig vannak termelőszövetkezeteink, melyek — nagy igyekezettel ugyan —, de még velnfek, holott példát és a legjobb példát úgy mutathattak volna, ha már valamennyien befejezték volna az őszi vetést. Nézzük meg például a csengeri járást. A csengeri járás termelőszövetkezetei későn gyorsították, meg a munka, ütemét és termelöszövetke. zeteink között megyei viszonylat, ban az utolsó helyen vannak. Nem kétséges, ebből is következett, hogy a csengeri járás egyénileg dolgozó parasztjai is a legutolsó helyen haladnak az őszi vetésben. Vagy vegyünk szorosan egy községet: nyir- gelsei termelőcsoport még a'ig közeledik a vetés befejezéséhez, ugyanígy utolsó helyen kullognak Nyírgelse község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai is. Mindezekből látszik, hogy szükség van termelőszövetkezeteink példamutatására, szükség van arra, hogy a lehető legjobban végezzék mindig munkájukat és ezzel lendítsék a kivülál.ó, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkáját is. Most, hogy túl vagyunk a hét közepén, kevésszámmal vannak már olyan termelőszövetkezetek, amelyek még mindig a vetésen munkálkodnak. Nyírpazonyban, Nyírge'sén, Nvirbélteken, Révaranyoson és Nagyeeseden, de mindazokban a községekben, ahol a tszcs-k még nem fejezték be teljesen a vetést, dolgozzanak jobban, adjanak lendületet a munkának -— ezt szervezzék meg sokkal jobban az eddiginél, hogy még a tanácsvá- lasz'ások napjának elérkezte e'őtt maradéktalanul teljesíthessék az őszi vetés munkáit. Máris szavaz Szabolcs-Szatmár falvainak dolgozó népe. Szavazóurna a nagygonddal vetés alá megmunkált föld, szavazólapjuk pedig a jövőévi kenyér magja. E szavazásuk a földeken máris győzelem s ugyanilyen lelkesen és egyember- ként fogják megismételni vasárnap szavazásukat. Tízével, húszával érkeznek a táviratok községeinkből, termelőszövetkezeteinkből, amelyekben a Pártnak, Rákosi elvtársnak jelentik a vetés sikeres befejezését. Szinte forrnak a falvak s most. hogy közeledik a nagy ünnepnap még fokozódik a lelkesedés, még fokozódik n munka üteme. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy szerdán — bár egésznapos volt az esőzés —, megyénk legtöbb köz. ségében a zuhogó eső ellenére is vetettek dolgozó parasztjaink. Ajakon például már csak négy dolgozó parasztnak volt hátraléka a vetésben. Tehénnel házalták a gépet ,,Ha vasvillák potyognának, még akkor is befejezzük ma a munkát, nehogy- épp miattunk maradjon le a község a vetési versengésben... !“ mondották az ajakiak. Minden lehetőség meg van arra, hogy ma estig megyénk egész területén befejeződjék a vetés és így országos viszonylatban is a legjobbak közé emelkedjék Szabolcs Szat- már. A nyírbátori, fehérgyarmati és nagykállói járások dolgoztak eddig a legjobban, együtt Nyiregy. háza város határával. Legyenek az elsők e járások do'gozó parasztjai, akik bejelenthetik : ,,egyetlen talpalatnyi föld sincs már az előirányzottból, amelyet nem vetettünk volna be eddig őszi kalászosok magjával !“ Vásárosnaményi, tiszalöki, csengeri járások dolgozó parasztjai ! Ti vagytok a legjobban elmaradva a vetésben ! Igaz, hogy nálatok sincs már sok hátra, a teljes győzelem előtt álnak a ti községeitek is. De megyénk dolgozó parasztjainak egységes akarata, hogy még a tanácsválasztások napja előtt készen legyünk a vetéssel. Ne legyetek éppen ti azok- akik miatt nem tudjuk teljesíteni vállalásunkat ! Ragadjátok meg a vásárosnaményi, tiszalöki és csengeri járások falvaiban a szerszámot még keményebben s legyeitek ti is azok között ma. akik a vetés teljes befejezlét jelentik! Soha még nem volt esztendő, amelynek őszén október végefelé teljesen földben lett volna mindenütt az árpa, rozs és a búza. Most megcsináltuk. Dolgozó parasztjainkat a hazairánti szeretet, a békéért vívott harc és az a hatalmas jelen, íőségű esemény fűtötte és lendítette a munkában, amely fordulópontja szabad népünk történelmének: tanácsaink megválasztása. Az idei vetési győzelem azt jelenti, hogy az idei gondos vetés dús gyümölcse nem marad el a következő esztendő m'nden eddiginél jobb terméshozamában. És jelenti még azt, hogy dolgozó parasztjaink a munka lelkesedését tovább őrizve ugyanilyen lelkesen indulnak majd el vasárnap a szavazóhelyek felé, hogy másodszori szavazásukkal is erősítsék hazánkat, erősítsék a háborús gyújtogatok ellen harcoló béketábort. Jelentse ma este minden községünk a vetés befejezését, október huszonkettedikén pedig ismételje meg e lelkes szavazását Szabolcs- Szatmár dolgozó parasztsága. Szavazzon ismét a békére, továbbá fel- emelkedésünkre, dolgozó népünk jólétére ! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1950 Ili. negyedévi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1950. III. negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar: Az ipar a kormány által időközben felemelt 1950. évi termelési tervet a III. negyedévben (július 1—szeptember 30.) is túlteljesítette, amihez jelentékeny mértékben hozzájárult a darabbér bevezetése, az alapbéremelés és normarendezés, valamint a szocialista munkaverseny ezt követő újabb kiszélesedése. Az egész gyáripar a III. negyedévben 106.9 százalékra, ezen belül úgy a nehézipar, mint a könnyűipar 106.9 százalékra te'j;- sítette a tervet. A gyáripar termelése 1949. III. negyedévéhez képest 36.1 százalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 37.1 százalékkal, a könnyűipar termelése pedig 34.8 százalékkal emelkedett. Ez év III. negyedévében az egyes iparcsoportok tervteljesítése a kővetkezőképpen alakult: Ipar-csoport: Tervteljesítési százalék Bányászat 104.7 Kohászat 107.0 Gépgyártás 105.4 Erősáramú villamosipar 111.8 Gyengeáramú villamosipar 106.5 Finom mechanika 108.5 Tömegcikk ipar 110.8 Közlekedési javítóműhelyek 108.2 Viliamosenergiatermelés 101 Építöanyagipar 99.2 Nehéz vegyiipar 108.1 Könnyű vegyiipar 119.6 Nehézipar együtt 106.9 Gumi ipar 111.2 Faipar 117.5 Papíripar 107.9 Nyomdaipar 103.5 Textilipar 105.8 Bőr. és szőrmeipar 109.6 Ruházati ipar 116.3 Mezőgazdasági ipar 105 Könnyűipar együtt 106.9 Gyáripar összesen 106.9 A fontosabb iparcikkek termelése 1950 III. negyedében az előző év megfelelő időszakához viszonyítva a következőképpen alakult: Iparcikk: Termelés 1950. ITT. negyedben 3949 IIT. negyedének zázalékában Szén 110.9 Vasérc 111.6 Egyéb bányászati termékek 128.2 Vas- és acéltermékek 129.9 Szerszámgépek 159.5 Mozdony 95.7 Motorkerékpár 95.1 Kerékpár 108.2 Varrógép 167.8 Mezőgazdasági gépen. 107 ' Rádióvevő készülék 197.3 Villamos energia 118.3 Műtrágya 114.4 Nyersolajterméke1' 115.1 Tégla 202.6 Cement 136.4 üveggyártás 166.1 Keményböráru 142.1 Felsőbőr 126.1 Pamutfonal 119.8 Pamutszövet 119.3 Gyapjúfonal ] 4S.5 Gyapjúszövet ■10.4 Len-kenderfonal 155 Kenderszövet 151.0 Famutharisnya 143.6 Férfi öltöny 234.5 Börcipö 203.6 Húsáru 164.0 Szappan 153.4 Édesipari készítménye k 215.4 A legtöbb iparcikk • terme'ésé- nek jelentős emelkedése mellett néhány iparág egyes fontos gyártmányok tekintetében nem teljesítette termelési tervét. így lemaradás mutatkozik a szerszámgépek, mozdony, motorkerékpár, mész, öntött üveg és rotációs papir termelési tervének teljesítésénél. Terven felül a III. negyedévben jelentős mennyiségű traktort, műtrágyát, vasércet, vasöntvényt, mezőgazdasági gépeket, vasúti teherkocsit, tehergépkocsit, író- és nyomópapirt, pamutszövetet, gyapjúszöv.-tet, férfiöltönyt, bőr- cipőt, húsárut, szappant és édesipari ké.szífihényt gyártottak. t lipítőípar: Az építőipar a tervidőszakban jelentősen továbbfejlődött. 1950. in. negyedévében a múlt év III. negyedévéhez képest az építőipar termelése kétszeresére eme’kedett. Ezen belül a magasépítő ipar 187.8 százalékát, a mélyépítő :p"r 239 százalékát érte el a múlt év III. negyedévi termelésének. Mezőgazdaság: A kenyérgabonatermés jó, közepes volt. A lioldankénti búzatermés 1G százalékkal, a rozstermés Séd százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A takarmánygabonatermés főleg a szárazság következtében az átlagnál gyengébb volt. A szocialista szektor fölényét mutatja, hogy a lioldankénti terme- a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban jelentékenyen magasabb volt, mint az országos átlag, éspedig: búzából a tszcsk-nél 5 százalékkal, az állami gazdaságokban 13 százalékkal, rozsból a termelőszövetkezeti csoportoknál 16 százalékkal, az állami gazdaságokban 30 százalékkal volt magasabb a lioldankénti termés, mint az országos átlag. Állami gazdaságaink III. negyedben tovább fejlődtek. A gyarapodás legnagyobbmérvü a gépesítés terén. Míg ez év januárjában 5.6 lóerő eset 100 hold szántóra, addig a III. negyedév végén 12.2 lóerő. Jelentős haladás mutatkozik az állatállományban is. Állami gazdaságainkban 100 kát. holdra eső állatállomány januártól szeptember 30-ig 43.4 százalékkal emelkedőt:. Gépállomásaink száma 361-re emelkedett. Összes traktoraink -száma a múlt év hasonló időszakához képest 2830-al, 5930-ra nőtt. A terménybeadás terén jelentős fejlődés mutatkozik. Kenyérgabonából a begyűjtés első szakaszának végéig, az Alkotmány ünnepéig: az évi beadandó mennyiség 85 százaléka gyűlt be az előző év ugyanezen időre szóló 55 százalékos' teljesítésével szemben. Ez évben a magángazdaságok önkéntes beadás útján több mint kétszer annyit adtak be. mint a múlt év ugyanezen időszakában. Augusztus 20. után a begyűjtés lendülete csökkent. A kenyérgabonánál lassúbb ütemű a takarmány- gabona begyűjtése. Szeptember végéig az előirányzott mennyiségnek 62.8 százaléka gyűlt be. Ez év III. negyedében jelentősen fejlődtek termelőszövetkezeteink. Míg június 30-ig a termelőszövetkezetekbe belépett családok száma kereken 46 ezer volt, addig szeptember végén ez majdnem Kétszeresére, 86 ezerre nőtt. A termelő- szövetkezetek összterülete ugyanezen idő alatt 482.000 kát. holdról 740.000 kát. holdra emelkedett. Az őszi vetési munkálatok is jól haladnak. Szeptember 30-ig a mezőgazdaság az őszi árpa vetés- előirányzatának 54 százalékát teljesítette, szemben a tavalyi 15 százalékkal, az őszi rezs vetéselőirányzatának 26 százalékát, szemben a tavalyi 24 százalékkal. Közlflicdíí»: A vasút- és áruszállítás iervéf 96 százalékra teljesítette. A fehéráru napi átlagos rakodása 1949 III. negyedéhez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett. Különösen figyelemreméltó az emelkedés az építőanyagipari termékeknél és az őrleményeknél. Tégla és cserépnél 30.2, . mész és cementnél 77.4, kő és kavicsnál 78.2, őrleményeknél 67.4* százalék. Az átlagos kocsiforduló a múlt év III. negyedéhez viszonyítva 15.7 százalékkal 5.1 napról 4 3 napra csökkeni. A várost közlekedésben az autóbuszíorgalom 19 százalékkal, a közúti villamosforgalom 10 százalékkal emelkedett. ItíTiiliííiísoíi: Az 1950. III._ negyedévben megvalósított népgazdasági beruházások összértéke az 1949. nasopló időszakában beruházott összeg 208.5 százaléka veit. Az emelkedés az iparban, bányászaiban és építőiparban együtt 66.1, közlekedésben 107.2, kereskedelemben 70.8 százalék, a község- és városfejlesztésre, az úthálózat k'bővítésére, szociális és kulturális létesítményekre, lakásépítésre és egyéb építkezésekre fedított beruházásoknál 172.9 százalék. A felemelt beruházás folytán számos új üzem, épület készült e! és igen sok gép és termelő berendezés üzembehelyezése történt meg Áruforgalom: Ez év Ili. negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 1949. III. negyedéhez képest 52 2 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma 224.7 százalékos emelkedést mutat. Ezen belül nz emelkedés az állami kiskereskedelemben 246.7, a szövetkezeiknél 10.7 százalék. A dolgozók létszáma és az átlagkeresetek emelkedése következtében ugrásszerűen megnövekedett keresletet kiskereskedelmi hálózatunk általában kielégítette. Különösen megnövekedőt a forgalom a múlt év hasonló időszakához képest tejben, gyapjúszövetben és cipőben. A munkások és tisztviselők számának emelkedése és a munka- termelékenységi alakulása 1950 III. negyedében tovább nőtt a népgazdaság minden ágában a munkások és tisztviselők létszáma. Az iparban foglalkoztatottak száma egy év alatt 90 ezerrel nőtt. A tervidőszak végén az építőiparban foglalkoztatottak száma 94 ezerrel volt magasabb, mint az év elején és 97, snintHnniti b f—-------Uso.».a. nn fgpf? fsgffe,. pp gmisra*. 0 tanács: • ™EK MÉÉI. Ipru irü ÍN jSpi iffl Minden hatalmi ss SS íj1 liÉ él Jp |p a d9i"z4 !
