Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-17 / 242. szám
1350 OKTOBER 17, KEDD ft ■ Fé! 11 fele már a város rnindm részén gyülekező, indulókat éneklő, ünneplő dolgozókkal, le vonuló csoportokkal taláíkoznatunk. A Leniniéire a Népfront nyíregyházi választási nagygyűlésének színhelyére két irányból is özönlenek a dolgozók. Zászlók cs jelszavas táblák erdeje kíséri útjukat. Az asszonyok, a lányok egy csoportja fölött béke- galambok csapata úszik. Jönnek az ,üzemek, fegyelmezett sorokban a honvédek, letkesen éltetik nagy vezetőinket. a tanácsíagjelö!leket. Díszes, fellobogózott házak kö- *$t.t vonulnak, a dolgozók, a iiata- lok, az úttörők. Lovasbatidérium, szekérsor hozza a tanyavilág dolgozóparasztjainak üdvözletét: október 22-én mi is ott 'eszünk, mi is a Függetlenségi Népfrontra, a tanácsokra, a mi jelöltjeinkre adjak szavazatunkat. Vas Zoltán eivtár* mellett a díszemelvényen foglalnak helyet a leendő tanácstagok: Kocka János sztahanovista, Racskóoé, To- masovszki András ■» Halmos-bokorból. A hatalmas tér percek alatt megtelik. 16—18 ezren lehetnek már a Lenin-téren. amikor Kunár András elvtárs, városi tanácselnök szavai megnyitják a nagygyűlést. munkas-paraszt szövetség Koczka János szíahánovista építőmunkás lép a mikrofon elé: — Mi. a nyíregyházi Magasépítésig Vállalat dolgozói átáreztük a tanácsok jelentőségét. Üzemünk dolgozóinak 75 százaléka tett felajánlást a választás tiszteletére. Én magam 160 százalékot vállaltam és fogadom, hogy túl is teljesíteni. Átadom munkamódszeremet dolgozó társaimnak, hogy vállalásunkat teljesíthessük: december 1 -re befejezzük üzemünk ötéves tervének első esztendejét. Mi, építőmunkások, akik nap-nap után tanúi vagyunk népi demokráciánk hatalmas a.kotásainak, ígérjük, hogy október 22-én egyember- ként adjuk szavazatunkat * Népfrontra. Tomasovszki András középpa- faszt a nyíregyházi tanyák dolgozd parasztjai nevében szól: Sóba nem látott ütemben épül az ország -és benne mezőgazdaságunk. Számunkra, dolgozó parasztok számára az ötéves terv mindennél többet jelent. Tanyáink tanyaközpontokká, később községekké válnak. Telefont, jó ivóvizet, kuitúrházat, betegellátást kapunk. Termelvé- tiyeinket helyben értékesíthetjük és beszerezhetjük a ruhaneműt. A mi számunkra készülnek a gyárakban a gépek, a műtrágya, a mi életünket teszi szebbé a javuló közlekedés'. Nagyon sokat kapunk az ötéves teivtöl és mindezért nem elég a köszönet és a bála. Kötelességeink is vannak, amit teljesíteni fogunk. Ígérjük, hogy az őszi betakarítást és a vetést október 22-ig befejezzük. Ígérjük, hogy Nyíregyháza do'gozó parasztjai burgonya-, kukorica- és takar- inánygabonaíe'eslegüket felajánlják a dolgozók államának, hogy biztosítsuk városi testvéreink ellátását is. VAS ZOLTÁN ELVTARS BESZÉDE Vas Zoltán elvtárs kezdi me.g ezután ünnepi beszédét. A__tanác.svá- lasztás céljairól beszél először: teljesebbe lesz Alkotmányunk alap- elve: „Minden hatalom a dolgozó népé”, népünk a tanácsválasztások útján is jóváhagyja Pártunknak az ország fejlesztése és a béke megvédése érdekében folytatott politikáját. A magyar dolgozó nép nemegyszer megmutatta, mennyire egységesen tud fellépni, ha az ország építéséről, a béke megvédéséről és szabadságunkról van szó. Utalt Vas elv társ a közel 38 százalékkal túl jegyzett Békekölcsönre, a Koreai Két nagyszerű eredményeire, Korea hős népének megsejtésére, amely beszédes bizonyítékát adta annak, hogy népünkben elevenen él a nemzetköziség eszméje. ,A tanácsválasztások alkalmával Ismét állástfogial minden becsületes magyar hazafi a béke mellett. Ez igaz kötelessége minden' honpolgárnak, mert egy pillanatig sem szabad. megfeledkeznünk arról, hogy nem mindenki akarja a békét. Mindenféle reakciós, háborús gvuj-toI IS ZOLTÁN ELVTÁRSI IN LPKÖZTARS.4SAGUNK UJTIPUSU ÁLLAMFORMÁJÁT HOZZUK LÉTRE Motor gyár tó iizem épül Nyíregyházán gaíók, a jobboldali szociáldemokraták és Tito aljas kémei még mindig nem adták fel a reményt, hogy megzavarják a világ népeinek békéiét. Az amerikai imperialisták és ügynökeik fokozzák a háborús provokációt, Koreában, Formozában, Vietnamban máris a támadás közvetlen útjára léptek. De a 200 milliós hatalmas Szovjetunió, a 475 mi.liós Kína és a többi népi demokráciák összesen 800 milliós tábora együttműködve a kapitalista országok békét óhajtó tömegeivel sziklaszilárd egységet alkotnak. Ezt a béketábort nem lehet elhall- gaííatni és megfélemlíteni. Vas elvtárs ezután a képviselő- válasz* ás óta eltelt 16 hónap eredményeiről beszélt, a diadalmasan végrehajtott hároméves tervről, az ötéves terv első alkotásairól. Ada már ötéves tervünk első évének sorozatos győzelmeiről számolunk be, arról, hogy Pártunk vezetése alatt dolgozó népünk nemcsak az, eredetileg kijelölt feladatok meg- va’ósítására képes, hanem megdöntve a terv eddigi számait, messze, menően túlteljesíti célkitűzéseinket. 1050-ben befejezzük a Dtma- völgyi Timföld gyárat, működésbe helyeztük a gödöllői elektromos készülékek gyárát, befejeztük a Mátravidékr Erőmű döntő részének felépítését. Kibővítettük a Péti Nitrogénműveket. Megindult a Lőrinci Hengermű. Kiborítjuk a Rákosi .Művek csőgyárát. Megnyitottunk .több bányát, számos vasútvonalat, hidat, utat, tanulóotthont. tanműhelyt, kollégiumot építettünk és az építkezéseknek további szinte felmérhetetlen sorozatát hajijuk végre. Hatalmasat fejlődtünk a mezőgazdaság területén is. S ha a rossz időjárás következtében vannak is nehézségeink egyes élelmiszerekben és a takarmányozás terén, nem kétséges, hogy megküzdőnk . a bajokkal. Dolgozó parasztságunk munkáját új gépek ezrei teszik köny- nyebbé. Fej.ődik termelőszövetkezeti mozgalmunk. Végleg meghonosítottunk Magyarországon a gyapotot. Kormányzatunk mindent meg tesz annak érdekében, hogy állattenyésztésünk és legelőgazdálkodásunk mielőbb nTntaszerű és nagyhozamú legyen. Rohamosan fejlődik építőiparunk. Lakások tízezreit és gyárak százait építjük. Bárhová nézünk i&,: építőállványok nyúlnak felfelé. Dunapentelén két és féltnilliárd forintból nagyobb vasművet építünk, mint a diósgyőri vagy az ózdi. Építünk, mert kell a vas, kell a szén, az építőanyag, a gyapot, a gép; több útra, több szállítóeszköz-1 re. több élelemre, több ruhára van szükségünk. Ahogy megígértük, megerősítettük az elmúlt idő alatt honvédelmünket s eleget téve népünk kívánságának megtisztítottuk az árulóktól és az ellenség ügynökeitől. Mert mi erős hadsereget akarunk. Olyant, amely képes hazánkat megvédeni, amely a nép fiaiból való és a népért van, amelynek parancsnokai, tisztjei, altisztjei és katonái szeretik hazájukat és meg is tudják azt védeni. Többet adott a megyéitek a Párt, mint amit megígért Mint az egész országnak, Szabolcs-Szatmár megyének is jóval többet adott Pártunk, mint ameny- nyif rhegígért. Még a hároméves terv során újjáépítettünk két szeszfőzdét, három téglagyárat, négy olajütöt és a villanytelepet. Korszerűsítettük az Alkaloidát és a nyir- bogdányi ásványolajfinomítót. A megye építkezéseinek lebonyolítására két építőipari nagyüzem és nyolc kisipari szövetkezet létesült. Jelentős összegeket fordítottunk a megye fejlesztésére az ötéves terv első nyolc hónapjában is. Ekkor korszerűsítettük a demecseri keményítőgyárat, a Vulkán vasöntödét, több kenderfeldolgozó üzemet és malmot. Ugyancsak ebben az évben 30 millió forintos beruházással folytatjuk a nyíregyházi dohány- e'őkészítőüzem létesítését. Koníek- ciós és húsfeldolgozó üzemek, új olajütő . jelzik az ötéves terv első lépéseit. A TISZALÖKI DUZZASZTÓ Tiszalökön hatalmas duzzasztómű épül. A magyar mérnökök a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával teljesen hazai anyagból olyan hatalmas vízierőművet terveztek, amihez fogható Magyarországon még sohasem volt. Hogy csak egyetlen számadatot említsek: több építőanyag szükséges ehhez az építményhez, mint amennyi Magyarországon az utolsó 50 esztendőben megépített összes viziérőműhöz ke.lett. A tiszaíöki duzzasztó kétezer hold öntözését teszi lehetővé. 60 millió kilowatt áramot termel évente, hajózhatóvá teszi a Tiszát minden vízállásnál Dombrádig, a Bodrogot pedig az ország határáig. Olyan helyen épül az erőmű, ahol még meder sincs. Uj medret adunk a Tiszának. Az építéshez százezer köbméter beton és vasbeton szükséges, hatmillió köbméter földet kell megmozgatni. Ha ezt a sok földet mind vasúti kocsikba raknánk, három olyan tehervonatra lenne szükségünk, amelynek eleje Nyíregyházán, vége pedig Moszkvában van. A budapesti és diósgyőri gépgyárakban máris nagy lendülettel folyik a duzzasztóhoz szükségéé turbinák és egység-gépek gyártása. 750 dolgozó építi a gátat. A tervező irodákban a magyar műszaki értelmiség legjobbjai szovjet tapasztalatok alapján készítik a műszaki terveket, hogy az ötéves terv végére elkészüljön a duzzasztó. Szabolcs-Szatmár megyét jelentős közlekedési beruházásokkal is fejlesztettük. Nyíregyházán felépült az ország egyik legnagyszerűbb pályaudvara, amelyre méltán lehetnek büszkék a város lakói. Újabb bekötőutakat építettünk, 95 km hosszúságban folytattuk ebben az évben az útjavítást. 1950-ben helyeztük iizem- bo a nyíregyházi repülőteret és szeptemberben megindult a iégiforgalom Nyíregyháza és Budapest között. 443 TRAKTOR A hároméves terv végén a megyének 19 gépállomása volt, ma már 27 van 445 traktorral. Az állami gazdaságokban további 80 traktor dolgozik. Ezek a gépek 250.000 holdat munkálnak meg. Megnőtt a megyében az állami gazdaságok súlya is. A megyében 19 gazdaság van, több, mint 26.000 hold földdel. 180 termelőszövetkezet és termelő- csoport működik a megyében 8000 taggal. Több, mint 43.000 hold földet müveinek meg. Ezek . szerint a mezőgazdaság szocialista része 6.5 százalékról 10 százalékra emelkedett. Fejlődött az ipari növények vetésterülete te: H.5 százalékról 15 százalékra emelkedett. A megyében, öt mesterséges megtermékenyítő állomás működik. A hároméves tervben a megye mezőgazdasága mintegy 9 millió forintnyi beruházást kapott. Az ötéves terv első nyolc hónapjában viszont már 60 milliót ruháztunk , be döntő súllyal az állami gazdaságok, ferme’öcsoportok, gépállomások építkezésére, felszerelésére, ál- latfelvásáriásra a megye mezőgazdasági kultúrájának messzemenő támogatására. Mátészalkán OTI rendelőt építettünk. Szülőotthont kapott Nyírbátor és Tarpa. Kibővítettük a bakia- lórántházi és kocsordi tüdőbeteg- gondzót. Tiszadobon gyermekvárost építettünk. Nyírbátorban bölcsőde létesül, Nagykállóban, Gáván tbc-gon- dozó. MOTORGYÁRTÓ ÜZEM NYÍREGYHÁZÁN 1951. évi tervünk Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár megye további hatalmas fejlődésének számadatait tartalmazza. Nyíregyházán 1951-ben meg fogjuk kezdeni egy középnagy^ ságit motorokat gyártó üzem létesítését. Uj mész- és homok- téglagyárat létesítünk. Folytatjuk a dohányíermentá ó építé- tését. Korszerűsítjük és bővítjük a nyíregyházi rádióállomást. Nyírmadán fo’ytatjuk a sertéshíz- laló építését. Jelentős összegeket fordítunk erdősítésre, állami gazdaságok, a gépállomások, a termelő- szövetkezetek további fejlődésének biztosítására. A mezőgazdaság területén megoldandó feladatok körében küicri kell foglalkozni a burgonya kérdésével. Ez a vármegye egyik főnövénye. Vetésbe-öleiét a következő évre 90.000 holdban irányoztuk elő. A Szovjetunió újabb segítsége A felszabadulás után a burgonya- termelés területén rendkívül leromlott helyzettel találkoztunk. El- korcsosodott és keveredett vetőgumók következtében hiányoznak a tájjellegnek megfelelő egészséges, bő termőfajták és ezen kívül agrotechnikánk sem fejlődött e téren megfelelő ütemben. Éppen ezért irányt vettünk megfelelő fajták beállítására. Népgazdaságunk korszerűvé fejlesztette a kisvárdai burgonyanemesítő telepet. A burgonya- nemesítés térén a régi bevált fajták fenntartására és javítására, valamint új fajták előállításában ennek az országban vezető szerepe van. A burgonyatermesztés terén tőszeiek- ciós, zárt körzeteket létesítettünk, hogy a vetőgumó íelújítását, amely a bővebb termés egyik legfontosabb tényezője, gyorsabb ütemben érjük el. Tekintettel arra, hogy szinte évtizedek óta nagyobbarányú vetőgumófelújítás nem történt, megkértük a Szovjetunió és a népi demokráciák segítő, baráti támogatását. A Szovjetunióból, Lengyelországból és Csehszlovákiából már ebben az évben 2860 vagon, viszonyaink közé jól beillő, igen jó fajtákból álló vetőgumót kapunk, amely közel 30.000 hold szükségletét fedezi. A hazai nemesítésű tőszelekcióe. eljárással zárt körzetekben előállított vetőgumó mennyiségünk mellett ez is igen fontos tényezője lesz, hogy a következő termelési évben az eddigi kevert és rossz fajta állomány nagyrészét kiküszöbölve, jóminőségű nagyterméshozamú gumót ültethessünk. A fáradságos, lassú kézimunkára alapított agrotechnikát jelentős mértékben gépesítjük. Burgonyaültetőgépeket, kapáló és töltögetőgépeket, valamint kiszedő gépeket bocsátunk a megye dolgozó parasztságának’ rendelkezésére. Tovább fejlesztjük a városok és községek közlekedési hálózatát, felépítjük a nyíregyházi tbc- kórházat. Szülőotthonokat, kul- túrházakat, könyvtárat, egyéb szociális létesítményeket, parkokat, játszótereket kap a megye. A Párt által vállalt íe’adatokat mind országosan, mind Szabolcs- Szatmár megyében maradéktalanul végrehajtottuk. Mindenki számára kézzelfoghatóan bebizonyítottuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának szavára, Rákosi elvtárs ígéretére úgy lehet építeni, mint a kősziklára. így tesz a jövőben is. S most, a helyi tanácsválasztás alkalmával dolgozó népünk ezek mellett a tervek mellett tesz tanúbizonyságot. Ugyanakkor a tanácsválasztások jegyében Népköztársaságunk újtípusú államformáját hozzák létre. AU lamunk közigazgatásában te érvényre jut, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. Dolgozó népünk feladata, hogy azokra adja a szavazatot, akik "méltán képviselik népünk érdekeit, akiket munkaközben, az ország építésének munká ja közben ismertei; meg és tanultak meg megbecsülni. A tanácsok megválasztásával a tanácstagok és a nép kapcsolata nem szűnik meg. Alkotmányunk gondoskodik róla. hogy a nép áte Landóan bírálja, ellenőrizze képviselői munkáját és figyelje, hogy becsületesen, jól, a nép érdekében doH goznak-e. Nemhiába írja elő Alkotmányunk, hogy azokat a képviselőket, tanácstagokat, akik nem jól dolgoznak, vagy nem a nép_ 'rde- keit szolgálják, vissza lehet hívni, i Tanulmányozzuk a Szovjelnnió fanácsainak működését A helyi tanácsok feladatait ismertette ezután Vas eivtárs. Kiemelte: teljes egészében a tanácsokra hájul mindazoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban előír. A falusi tanácsoknak kell ügyelniük a vetési 'tervek, begyűjtési tervek időben történő teljesítésére, az ő feladatuk, hogy a falun megvalósítsák és megerősítsék a munkásparaszt szövetséget. Munkájukban nagy figyelemmel forduljanak _ a Szovjetunió tanácsainak működése felé, tanulmányozzák, sajátítsák el, használják fel tapasztalataikat. Sokáig tartott a taps, az éljenzés Vas elvtárs beszéde után, mintegy harcos fogadalom: október 22-én mindannyian a Népfrontra szavazunk. Befejezésül a nyíregyházi úttörő!;, a modellezők, a Kiskereskedelmi Vállalat, a NépBott-központ, a sóstó- hegyi „Vörös Csillag” termelőszövetkezet, a Gyümöcsérfékesítő Vállalat, a kertészeti technikum, az „Úttörő” tszcs, a kertészek, a rozs- rétbokori sertésnevelőtelep do’gozói, a tűzoltók és az építőmunkások képviselői kedves ajándékokat, virágot, alma- és szőlőkoszorút adtak át Vas elvtársnak. Ismét kiadták „Az ifjúsági szövetségek feladatairól“ c. brosúrát A közelmúltban ünnepelték Lenin ismeretes beszédének 30. éves évfordulóját, melyet a Komszomol III. kongresszusán, 1920 októberében mondott el. Ebből az alkalomból a Szovjet Politechnikai Könyvkiadó ismét nagy példányszámban kiadta az „Ifjúsági szövetségek feladatairól“ című brosúrát. A brosúra most 500 ezer példányszámban jelent meg. - Érdemes megjegyezni, hogy 1920-tól 1950-ig összesen 312. szer, 12 millió 568 ezer példányban adták ki a brosúrát orosz nyelven. A brosúrát lefordították a Szovjetunió népeinek 62 nyelvére is. OLVASD, TERJESZD NÉPLAP“ ot
