Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

4» A kommunizmus győzedelmes eszmei fegyvere A Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja Története Rövid iTan folyama. megjelenésének 12. év­fordulójára most jelent meg. a anarxiímus-leninizmus e kincsestá­rának új és javított ötödik magyar .kiadása — 250 ezer példányban. Sztálin elvtárs e halhatatlan müve •óriási hatással volt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és az jogész kommunista világmozgalom eszmei-politikai fejlődésére. Össze­foglalta a munkásmozgalom száz­éves tapasztalatát és a Bolsevik Pírt fejlődésének és harcainak tör­ténete alapján fejtette ki a marxiz- rnus-lenihizmus elméletét. Ez az en­ciklopédikus mii közel 50 millió példányban terjedt cl az egész vi­lágon és a haladó emberiség élcsa­patának, hős harcosainak nélkülöz­hetetlen kézikönyvévé vált a szo­cializmusért, demokráciáért és a Békéért vívott küzdelmükben. Magyarországra a Bolsevik Párt Története még az illegalitás évei­ben kezdett behatolni nchányszáz példányban és döntően befolyásolta a magyar kommunisták eszmei-po­litikai fejlődését. De csak a dicső Szovjet Hadsereg győzedelmes fel­szabadító harcaival jutott a Párt­történet Pártunk szélesebb tömegei­hez. Megtanította a munkásosz­tály élcsapatát arra. hogyan kell a szabadságát megőrizni s a Bolse­vik Párt nyomdokain haladva, har­colni a szocializmus főépítéséért A felszabadulás óta 300 ezer pél­dányban vásárolták meg Magyar- országon a Bolsevik Párt Törté­netét. A magyar viszonyok között, hatalmas példányszám ez egy elméleti mű számára. Már maga a tömegellerjedést ténye, fényes bizo­nyítéka' a magyar munkásosztály és az egész dolgozó magyar társada­lom politikai-eszmei fejlődésének. A Bolsevik Párt Történetében kifej­teit eszmék vezérelték Pártunk ve­zetőségét helyes tájékozódásra a mindinkább bonyolódó nemzetközi helyzet és a kiélesedő osztályharc ' Iszonyai között, segítették- a szük­séges politikai vonal kidolgozásához és megvalósításához. A lenini-sztá­lini tanítások a'apján épült fel a mi Pártunk is, felhasználva a Bol­sevik Párt évtizedes tapaszíalai’ait a pártépítés terén. Együtt a többi kommunista- és munkáspártokkal, alkalmazta a mi Pártunk is a ienini- sztálini-tanításokat, az újtípusú kom­munista tömegpárt eszmei és szer­vezeti egységének kikovácsolására, a jobb- és baloldali elhajlások és a beépített ellenséges elemek ellen folytatott harcban. A Bolsevik Párt Történetének tapasztalatai alapján irányította rá pártvezetőségünk az egész Párt figyelmét a pártépítési munka . íontosságára, a Párt és. a tömegek, szorosabb kapcsolatának j kiépítésére. A lenini-sztálini' tanítá-1 sok alapján oidjp meg Pártunk a. népi demokratikus átalakulás felada­tait., eddig még'a történelemben nem ismert viszonyok között — a pro­letariátus diktatúrájának megszi­lárdítását, a szocializmus felépíté­sét. Ennek szellemében vonjuk be a helyi tanácsokon keresztül a szé­les dolgozó tömegeket az állam kor­mányzásába. A Bolsevik Párt Történetének egyik legfontosabb tanulsága az. hogy ,,a munkásosztály nem töltheti be a proletárforradalom szervezőjének és- vezetőjének szere­pét, ha1 nem sajátította, ej a mun­kásmozgalom élenjáró elméletét, ha nem sajátította el a marxizmus-leni­nizmus elméletét.” Ennek a sztálini tételnek megfelelően Pártunk veze­tősége az egész pártmunkánk elő­terébe állította a Párt elméleti szín­vonalának emelését, az elméleti munka lebecsülésének felszámolását. Kádereink elméleti képzésének alapja a Bolsevik Párt Törtánrté- nek tanulmányozása. Nemcsak a pártiskolákon, de a vezető- és a középkáderek, valamint az egye­temi hallgatók ideológiai oktatási munkájában a marxizmus-leninizmus tanfolyamai lényegében a Bolsevik Párt. Történetének a tanulmányozá­sára . voltak felépítve. Az új párt­oktatási évadban a Bolsevik Párt Történetének még nagyobb helyét kell elfoglalni az ideológiai képzés terén. Közel százezer pártmunkás és egyetemi hallgató rendszeres kiképzőiének lesz a Párttörténet a fő anyaga. De ezen tűi a Párttörté-, net tanulmányozását kiterjesztjük a. pártmunkások és a pártonldvüli ak­tivisták, értelmiségiek széles töme­geire is. Minden pártmunkásnak, párttagságunk minél nagyobb ré­szének rendszeresen tanulmányoz­nia kell a Bolsevik Part Történetét. Ennek a feladatnak a megoldását szolgálja az új 250 ezer példányos* kiadás is. A Bolsevik Párt Története ta­nítja, hogy ,,a munkásosztály pártja nem tehet valóságos tömegpárt, mely a munkásosztály és az összes dolgozók millióit magával tudja vin­ni, ha nincs szoros kapcsolata a I tömegekkel... A párt elpusztul, ha elszakad a tömegektől.” Annak a harcnak, amelyet a kommunista és, munkáspártok a tömegekkel való kapcsolatuk kiszélesítésére folytat­nak, legjobb példája a hatalmas fcé- kemozgalom, mely a kommunisták vezetése alatt szerte a világon, mint hatalmas gát száll szembe az imperiali«sta háborús uszítás mocskos áradatával A mi Pártunk is a lenini- sztálini tanítások nyomdokain ha­ladva erősíti tömegbázisát a szo­cializmus felépítéséért Jfolyó harcá­ban. Ennek a munkájának eredmé­nyét mutatják a Békekölcsön sike­res lezárása és a . széles Népfront alapján meginduló helyi tanácsvá- lasztások is. Az SZK(b)P Története Rövid Tanfolyamának döntő jelentőség» van kádereink nevelésében a bol­sevik pártszerűség, a forradalmi éberség, szocialista haza fiság és proletár internacionalizmus szelle­mében. Megtanítja pártaktíváin­kat a bolsevik munkastílusra s kü­lönösen e munkastílus egyik leg­főbb követelményének betartására: a kritika és önkritika bátor kit,il­lesztésére a párt- és tömegszerve­zeti munka minden területén. A Párttörténetnek ez a nevelő ha­tása annál nagyobb, mért a Bol­sevik Párt ideológiáját nem mipt elvont tanítást veti fék hanem a Bolsevik Párt harcának tükrében, mint az elmélet és gyakorlat egy­ségének megvalósítását. A SZK(b)P Története Rövid Tanfolyamának új magyar kiadása az első javított kiadás. Az első fordítás még a háború előtt ké­szült. Ez és az 1945-ös jelenleg is használatban lévő fordítás nem tar­talmaz -'ugyan súlyos elméleti és politikai hibákat, de sokhelyt heve­nyészett, pontatlan és nem eléggé magyaros. Ezeken a hiányosságo­kon kívül az új szerkesztést az is szükségszerűvé tette, hogy az utóbbi 5 év alatt nyelvünk fejlő­dött s már több új szóval gazda­godott, amely a szocializmus épí­tésével kapcsolatban képződött, mint pl. élmunkás, állami gazda­ság, stb., amelyek még az első fordításban nem szerepeitek. A Pártunk vezetősége által meg- bízott szerkesztőbizottság tag­jai alapos ellenőrzés alá vették a szöveget és kijavították az ott megmutatkozó hibákat. Ilyen ko' mólyabb hibák közé tartozott pél­dául a következő: „... Trockn és a mensevikek támogatták a likvi­dátor vezetőket..míg az orosz szövegben így van: „Trockij és a többi mensevikiek”. Vagy például a prágai konferenciával kapcso­latban az eredeti orosz szövegben szó van ,.a mensevikiek kiűzésé­ről”,, míg a magyar fordítás >: kon­ferencia levezetését a mensevikek ..kizárásával” jellemezte. Sok he­lyen a fordításban hiányoztak egyes jelzők, amelyek új érteimet adtak, vagy jobban kidomborítot­ták az egyes szavak jelentőségét — például „súlyos csapás" beiy»tt a régi szövegben csak „csapás” volt, vagy „konkrét feladat” he­lyett csak „feladat”. Hasonló hi­bák elég elterjedtek voltak, a régi szövegbeli. A szerkesztőbizottság tagjai megváltoztatták egyes fon­tos és gyakran ismétlődő fogal­mak és kifejezések fordítását is. A régi szövegben szereplő „szo­cialista építőmunka” kifejezést az újban „szocialista építés” váltja fö!.. Az „orugyija . truda”. — me- ; íyet eddig „termel8éeZk0zök”-nek | fordítottak, most a „munkaeszkö­zök” kifejezést nyeri. A .metal­lurgia 1 fogalmát az eddigi „vas­es fémipar” helyett „kohászat” nafc fordítják. A szerkesztők igyekez­tek az egész stílust magyaro­sabbá, egyszerűbbé tenni, a rágj fordítás túlmereven ragaszkodott az orosz mondat6zerkezcthez áes szórendhez. A Bolsevik Párt Történetének ta- '*■ nulmáoyozása csak akkor lesz igazán termékeny, ha nem mint a múlt történetét,' nem mint dogmák gyűjteményét fogjuk tel. hanem összekötjük a Pártunk és országunk előtt álló gyakorlati fel­adatokká!. Ez vonatkozik a Párt- történet tanulmányozására mind pártiskolán, mind az iskolán kí­vül. Rákosi elvtárs a Pártfőiskola megnyitó ünnepélyén 1949 október 22-én tartott beszédében rámuta­tott az elmélet és gyakorlat szét­válásának veszélyére a mi ok« tatás! munkánkban. Rákosi elv* társ utalva különösen a Bolsevik Párt Történetének tanulmányozá­sára, megállapította : a gyakorlat­lan eivtársakná! az a benyomás keletkezhet, hogy az elmélet in­kább a múltra, mint a jelenre vagy a jövőre vonatkozik. „Ez a b°ny.>- más — mondotta Rákosi elvtárs — megnehezíti számunkra az el« mélet gyakorlati alkalmazását a jelenre és méginkább a jövőre ... Ezért pártoktatásunk egész vona­lán, de különösen a főiskolákon) következetesen biztosítani kel! azt, hogy a marxizmus-leninizmus eb méletét úgy adják tő, hogy a ta­nulók szakadatlanul lássák és la* paszta!jak az elmélet és a gyakori- lat összefonódását, elválaszthaíat- lanságát, kölcsönös hatását. Ha ezt a tanítási módszert, mely az el­méletet szakadatlanul az eleven élet tapasztalataival, gyakorlatával, véré­vel és húsává! táplálja, előadóink jól alkalmazzák, akkor a tanulok hozzászonkak ahhoz, hogy a marsfo* mus-leninizmust annak tekintsék ami : az eleven élet lüktető ré­szének.” Rákosi elvtársnak ezen útmuta­tása vezesse. Pártunkat á Bolsevik Párt Történetének további tanul­mányozásában és tanításainak megvalósításában. ALLANnö MOSORSZAMOK : KOSSUTH-RADIO. 5: Hanglemezek. —,a T-Tamr­17.30: Cigányzene. IS.05: Tánczene. 13.40: Hanglemezek. 19.10: TisztujJtás. vígjáték. 23. Zafhureczky Kde hege­dül. 22.20: Szórakoztató zenekari mu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom