Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-15 / 241. szám
1*5« OKTOBER 15, VA SA KITA ?' RÁKOSI MÁTYÁSSAL ELŐRE A NÉPFRONT GYŐZELMÉÉRT} Na délelőtt 11 órakor beszéi Mas Zoltán elvtárs Nyíregyházán A mai napon szerte az or- tzágban mindenütt ünnepélyes népfrontgyűléseken tesznek hitet dolgozóink szilárd egységünkről, a béke harcos megvédéséről. Nyíregyházán az ünnepi nagygyűlés előadója Vas Zoltán elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke lesz. A gyű. lés délelőtt 11 órakor kezdődik a Lenin-téren s az üzemek, vállalatok, közületek, iskolák a gyűlés előtt színes felvonulást rendeznek. 34 napsai a iiatéridi előtt előzöl a csilio’cí bekötőút Csaholcon elkészült a 3.300 méteres bekötőút, mely a gépállomást köti össze a községgel. A bekötőút építői elhatározták hogy a tanácsválasztás napjára a bekötőút építését befejezik. A határidő október 31 volt. A dolgozók lelkes versenymunkával 34 nappal a batáridő előtt befejezték az út építését. lj szavazók közt a mezőgazdasági teehn ikunt A nyíregyházi mezőgazdasági tfclinikum gyakorlóterületén fiúk, lányok színes csoportjai dolgoz nak. Vidám énekszó mellett folyik a munka, hol egyik, hol másik helyen tör fel a jókedvű nevetés. Nem csoda, hogy meglepetten kapják fel a fejüket a déli ebédszünetet jelző cs.-ngö hallatára Alig vették észre, már elszaladt a délelőtt. Az elsőévesek még egy káposztával megrakott kocsit rohannak meg. Pár pere, és a megürült kocsin •vágtáznak a tanulóotthon felé. LESRÓ SANYI ÉS ROSTÁS JÓSKA hátramaradnak egy kicsit a másodévesek között, mielőtt betérnének az épületbe. Mint már any- nyiszor, most Is a büszkén magasodó, gyönyörű, új iskolaépület kapja meg a szemüket. A hatalmas épület ablakairól vakítóan tükröződik vissza a napsugár. Még három hónap számol, gatja Sanyi - és beköltözünk új otthonunkba. Már a fűtőtesteket szerelik. Ennél szebb ajándékot nem is hozhatott volna számukra az ötéves terv. Valósággal hozzájuk nőtt az új 'épület minden kis része. A téglái, a falai, amelyeket Koczka elvtárs, a Magasépítési NV sztahár.ovisíá- ja az élenjáró szovjet falazás; módszerek segítségével húzott fel társaival. Mi pedig — é.s még utánunk ezren és ezren — a világ legfejlettebb mezőgazdaságának tapasztal tatait sajátítjuk el ezen az iskolán — folytatja a megkezdett gondolatot Rostás Jóska. EBÉD UTÁN a kultúrteremben gyülekeztek legtöbb: n. Az öntudatos lelkesedés, amely a Békekölcsön-jegyzés versenyében első helyet biztosította az Iskolák között a technikumnak, még magasabbra szökött. Amióta az I. a. kerület, eleget tett kérésüknek és megkapták a beosztásukat falujárásra, izgatottan készülődtek az ifjúgárdlsták és a kultürcsoport is. Beszélgető csoportok figyelték a népi tánccsoport próbáját. Az egyik csoportból Szeles Bandinak, a kis szőke elsőévesnek a hangja hallatszik: — Hej, ha én is szavazhatnék ! — és kis irigységgel tekint a terem másik oldalán álldogáló húszéveseik felé. — Mondd csak Bandiká-m — hajol hozzá a hatodikos Pataiki .Pali. — Te miért szavaznál a Nép- front jelöltjeire. Bandi kicsit csodálkozva válaszol: — Azt gondoljátok, hogy én nem emlékszem vissza, hogy ml volt ezelőtt ? Kicsi voltam, az Igaz. de jói emlékszem a mi főbírónkra Botpaládon. N. Szikszói Bálintnak hívták. Magas, dijíyfös testével ágált'a faluban. Vastag, vörös nyaka olyan volt, amikor a cselédeire kiabált, mint a paprika. A fiatalok közelebb húzódnak Hiszen mindegyikük előtt itmsietes az elmúlt Időknek ez a jellegzetes f gurája. — Nagyapám állandó cseléd volt nála — apám is, amíg katonának nem vitték — folytatta el komolyodva Bandi. — Anyám velünk, kicsikkel maradt itthon. Kérte a járandóságot a főbírótól az elküldte azzal, hogy ha majd apám hazajön, megkapja. Addig mi forduljunk fel éhen. — Nemcsak mi voltunk úgy, hu;'in a fél falu. Ha közügy inté zéséről volt szó, sose ért rá. Az övé meg főszolgabíró fiáé volt a fél paládi határ. IGNACZ ZOLI Rokonál Gyurkával ül együtt. A népnevelő füzetet tanulmányozzák, erősen készülődnek a vasár' napi falujárásra. Aztán már húsz. évisek múltak mind a ketten. Ei- sölz’oen lépnek most a szavazóurna elé, hogy a szavazataikkal erősítsék a dolgozó nép hatalmát, amely az ö, számukra, jnupkás-pa. rasztfiataJok számára is biztosította a gondtalan tanulást, a biztos, szép jövőt, ök is harcolni akarnak ezért jó tanulással, aztán szavaikkal, hogy másakat is meggyőzzenek a békeharc fontos ságáról. Arról, hogy mindnyájunk ereje kell ahhoz, hogy vlsszariasz- szuk Truman gyilkosait, akik a koreai pusztítástól, vérontástól megrészegülve új zsákmányra lesnek. Az énekkar szava harsan most fel. XJj, választási indulót ta- iiu]nak. Csengőn száll a termen ".erestül ki a szabadba a fiatalok • - T”"^árnap hangosak le—v nek éneküktől a falvak. (H. Z.) Egy régi hépviselőié#tüléti ülés 1538. évet írtak.. Nyíregyháza „rendezett tanácsú város“ képviselőtestületének tagjai luxusautókon érkeztek a városháza feldíszített épülete elé. A >,méltóságokat“ -.dísz. magyarba“ öltözött hajdúk fogadták. Miért volt ez a pompa? Azért, mert Nyíregyháza népének ,.ünnepre“ volt ezen a r?np.cn. ..Vitéz nagybányai Horthy Mik ás öf Öméltósága“ a min’szterelnöfo úr ,,őfö. méltóságával“ hírül vette, hogy a nyíregyházi képviselőtestületben do.- goz'k egy „Önzefen, nemes és tiszta szándékú“ mé’tósáp. aki már évek óta -.boldogítja tudásával és tehetségével“ Nyíregyháza népét. Ezt az urat -.volt kegygs“ kitüntetni és igazságűgyminiszterré kinevezni. En. nelc tiszteletére álltak kivont kard- dal a hajdúk, meg azért, hogy az uralt ünnepére be ne mehessen dől. gozó ember. Most búcsúztatják majd el dr. Mikecz Ödön méltóságos urat. És most ezen az ünnepélyes díszközgyűlésen számol be Szohor Pál polgármester az előző, 193T.es év »,eredményeiről“. A közgyűlésen megjelentek a megye és a város ,,előkelőségei", magas társadalmi állású „méltóságai“. Ott volt dr. Borbély Sándor alispán is. ö az elnök. Mikor feláll a bársonyszékből és végigjártatja haszonleső szemeit az egybegyűlteken, elégedéssel látja, hogy itt van a ,,vármegye és a nemr set színe-viró.ga“. Elsősorban ülnek tor Korom pay, Ungar Béla, dr. Ná. r.ássy Jmre és Nánássy András urck. Előszer ö. majd Szohor üdvözölte, dicsé, te nagy szóböséggel Mi- kecze'. Az utóbbi bcszámo't az elért ,,eredményekről“. Elsőnek — mint a legfontosabbat — emit ette. hogy e'~ készítették a bombabiztos óvóhelyet. Nem sokba került, mindössze csak 25.000 pengőbe. Ezután került sor a „szociális beruházások“ felsorolására. Itt is ke lően kidomborodott a város ve. zstöség'nek ,,szociális gondolkozása és nagylelkűsége“. Ugyanis a városban 8418 .,ínségmunkás“ van. Ezeknek az ellátásáról is , gondoskodott“ a város. Mégpedig úgy, hogy az elmúlt évben, tehát 1937-ben kivétel nélkül minden ,,ínségesnek“ egy héttől háromhétíg terjedő munkát b'ztos'.lott. Mindezeken felül 3000 adag ebédet osztott ki köztük. Az ,.ínség-munkások“ száma viszont napról napra nő. Már ebben az évben- tehát 1938-ban 1553-al emelkedett a számuk. Ezt felháborodással veszik tudomásul a képviselőtestület tagjai. Ezt a „fejlődést“ annak tudják be, hogy a város gondoskodik az ínségesekről és ezt látva, kedvet kapnak az ínségességhez azok is. akik eddig dolgoztait. Ez —mint ahogy megállapítják — ,,hazafátlan“ cselekedet, visszaé'és a város jósága ellen. Amit azzal kell büntetni, hogy a város ezentúl nem gondoskodik róluk. Az , -ínségesek“ után az adózásról beszél. Megállapítja, hogy a város vezetőinek és adóvégrehajtóinak jó munkája révén 1937-ben az 1936-os- hoz viszcnyilva sikerült 1,926.000 pengővel emelni az adót. Ezt be is hajtották. Tehát bevétel. Bevétel az a 72.000 pengő is, amit késedelmi kamatként haj'attak be a végrehajtók. Egyben javaslatot tesz arra, hogy ebből a 72.000 forintból meg. vendégeljenek 360 átvonuló honvédtisztet. Beszámol arról is- hogy 37-ben 13 új lakást építettek a .Bajtársi Szövetség“ tagjainak. Ebben a 13 házban rendőrtisztek és katonatisztek laknak. Ezután javas'alok következnek. Borbély Sándor alispán javasolja, hogy mivel az „ínségeseknek“ munkát többet nem adnak, a tavalyi 3000 ebédf dogot ebben az évben i* tartsák meg. Ezt azonban nem fogadják el. Ez a képviselőtestület véleménye és ennek ad kifejezést Énekes János római katolikus kanonok is. Javasolja az ebédadagok 2C00.re való leszáilitását. Hiszen ez is „nagylelkű gondoskodást“ jelent. A javaslat indokoltságát“ mindenki tudomásul veszi és az indítványt elfogadják. Az aüspán úr az ülést berekeszti és abból a pénzből, amiből nem jutott az ínségeseknek, a mélyen tisztelt képviselőtestület dr. Mikecz Ödön úr tiszteletére a Nagy Koronába közös ebédre vonul. * A megye dolgozói emlékeznek még az urak hasonló „nemes" cselekedeteire és ennek a közigazgatási rendszernek még az emlékét is megsemmisített a tanácsok megválasztása! ÖTÉVES TERVÜNK HÍREI 76.0ÖÖ lóriul brruházá* góréJ* és silók építésére Kormányzatunk minden tá* mogaíást megad a szocialista mezőgazdarág megvalósítóinak, a termelőcsoportoknak. Megyénk számos tszcs.-jében épült ötéves tervünk első évében gó- ré és siló. Kormányzatunk az előre gyártott elemekből összeállított silók és górék építéséhez 76.000 forinttal járult. A górék építése a tszcs-k kukoricatermésének raktározását teszik lehetővé, a silókban pedig az állatállomány számára készül igen értékes téli takarmány. 150.000 értékű lét ültettek el ebben zz évben «egyéniben A múlt urainak nem volt érdeke, hogy fákat ültessenek, azzal védjék a termést, fékezzék az erős szelek pusztítását. Ők megelégedtek azzal, hogy kastélyaikat, az úrilakokat sűrűn beültet* ték és tovább nem érdekeli« őket a fásítás, csak annyiban, hogy az erdőket irtották, hogy minél nagyobb haznot tegyenek zsebre. Ez a rablógazdálkodás tette tönkre megyénk erdőit., ez szabadította a földekre a futó- homokot. Népi demokráciánk, a dolgozók állatna fokozott f,oa,lot fordít a fásításra. Az első .tervévben már 150.000 forint értékű fát ültettek el Szabolcs-Szatmárban. V I£ossutli-brif$á<l és Óla fos Imre >©zet az Alkaloidában lül teljesítette normáját, . Nem szabad abbahagyni a versenyt. A hátul kullogó Gerő- és Törcbes-brigád. va'a- mint Árva István és Szilágyi Lajos is törekedjenek arra, hogy a tanácsváiasztásck tiszteletére még szebb eredményeket mutathassanak fej. Munkájukon keresztül bizonyíísálc be, hogy szavazatukat a Népfrontra, a békés építőmunkára adják. 20.000 forint jégvermek léicsUésére Megyénk területén igen kevés község büszkélkedhetett jégveremmel. A jéghiány rányomta bélyegét a nyári húsellátásra is. Sok esetben megromlott a drága hús, inert nem volt mivel hidegen tartani. De a betegellátás terén is megérezték a jég hiányát, — drága pénzt kellett fizetni azoknak a betegeknek, akiknek gyógykezeléséhez jégre volt szükségük. Népgazdaságunk ezen a téren is a do’gozók segítségére siet. Megyénk 20.000 forintos beruházással több községben létesít jégvermet a közeljövőben. Ugyancsak 20.000 forintot fordít a vágóhidak tatarozására, rendbehozatalára is. A vágóhidak környékéről eltűnik a szenny és piszok, az sem lesz többé a betegségek melegágya. F I L M Befejeződtek a Híradó és Dokument Filmgyár legújabb filmjének, az Új Horfobátjy-t ak felvételei. A kapitalista filmgyártás nem egyszer vitte vászonra, a hortobágyi emberek éleiét, valóságos kultuszt űzve amxik elmaradottságából és hazug beyar- romantikával leplezte a puszta dolgozó népének keserves életkörülményeit. A most készült film azt ábrázolja, hogyan alakú, tóttá át a népi demokrácia az egykor 65000 holdas pusztát érékes, gazdag állami gazdasággá. Befejezték a Barátaink és ellenségeink a bacillnsok című új magyar dokumentíilm forgatását. * A tifiliszi filmstúdióban nemrég fejezők be a DzSnrgály pajzsa című új játékfilmet. Alap* gondolata a Szovjetunió népei közötti barátság. A Dzsnrgály •pajzsa nemsokára Magyarországon is bemutatásra kerül. Az idei könyvnapon, adták ki Gorkij : című müvét. Mark Donszkoj háromrészes filmet rendezett az író önéletrajzából készült forgatókönyv alapján A Ködös ifjúság, az Emberek között és az Egyetemeim című filmtriológia eleveníti meg Gorkij életét. A nyíregyházi mozik is rövidesen újra műsorra tűzik az Emberek között című film-alkotást. A dolgozók megismerhetik a proletariátus legnagyobb dűlő korát és ezen keresztül a cári uralom kegyetlenségeit, szocialista realista írójának ser- amelyeket a kis Gorkij saját hő-- rén tapasztalt. A büdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár dolgozói példa* mutattak a Békekölcsön jegyzésében. Egymással versenyezve jegyeztek, hogy ezen keresztül is kifejezésre juttassák békeszere tetükeú áldozatkészségüket. Ugyanakkor a termelés területén is úiabb, kiváló eredményeket értek el. A 39-es bérhéten a legjobb eredményt a Kossuth-brigád tagjai érték el, akik 130 százalékra teljesítették heti normájukat. A Gerő-brigád eredménye 110 százalék volt, majd egymásután következtek a Kábái „Vörös Csillag“-, Vasvári brigádok. Valamennyien túlteljesítették a heti normát. Lemaradt a „Petőfi“-, „Révai“-, valamint ?. Terebes-brigád, amelyek 100 százalék alatt teljesítettek. Az egyéni versenyzők között a' legjobb eredményt Reszegi Sándor elvtárs érte el. majd Olajos Imre, Maczkő Gábor és Tó'.h Gyula következtek. A 40-es bérhét eredménye alatta maradt az előző hetinek. Az élenjáró brigádok teljesítménye alacsonyabb lett. mint például a „Kossuth“-brigádé is. Az egyéni versenyben Reszegi elvtárs a második helyre került és Olajos Imre lett az első 117 százalékos eredményével. Az egyéni versenyzők emelték teljesítményüket, minden dolgozó 100 százalékon fe4