Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-12 / 238. szám

o 1950 OKTOBER 12 CSÜTÖRTÖK ' fl Kínai Méplföztársasái és a ütmei Bemoltraiikus Népköztársaság keráskeáelKu egyezményt írt alá az 1851. évre ! A Kínai Népköztársaság Köz­ponti népi kormányának keres­kedelmi minisztériuma és a Né­met Demokratikus Köztársaság ideiglenes kormányának keres­kedelmi küldöttsége barátságos és szívélyes tárgyalások uíác október 10-én kereskedelmi egyezményt irt alá az 11151. évre. Az egyezmény szerint a Kínai Népköztársaság különféle nyers­anyagokat szállít a Német De­mokratikus Köztársaságnak és cserébe ipari felszerelést és kész. gyártmányokat kap Egész Kína népe tiltakozik az újabb amerikai agresszió eilen Kina egész népe keményen til­takozik az amerikai légi Káderei lerületséi'tő agressziói ellen. Dort Arthur vámhivatalának és a dairchi területnek dolgozói levelet intéztek Csu En-Laj kül­ügyminiszterhez, amelyben kife­jezik szilárd elhatározásukat, hogy támogatják a koreai népet az amerikai imperialisták kiű­zésében a távolkelelröl és a vi­lágbékéért folytatott harcában, fctaoszí larlománybcli Gu-Taj lakossága Kína nemzeti ünnepén tiltakozó láviratott intézett .z E.VSz-hez. A táviratban kijelen­tik, hogy az amerikai imperia­listákkal drágán fogják megfi­zettetni aljas, véres támadásu­kat. A Ilopei tartománybeh Csing-ying-buayaműveK mun­kássága tiltakozó táviratában hangoztatja hogy az amerikai agresszióra tettekkel fognak vá­laszolni. Egyre élesebb les* a mezőgazdasági dolgozók sztrájkbarca Olaszországban A mezőgazdasági dolgozók har­ca a kizsákmányoló földbirtoko­sok ellen egyre élesebb tormát ölt Észak-Olaszországbau. Milá­nó, Pavia, Vercollo, Novara és Piacenza tartományok mezőgaz­dasági dolgozóinak képviselői Milánóban értekezletet tartottak a földmunkásszövetség és a szak­szervezeti szövetség képviselői­vel együtt, melyen elhatározták hogy a fent említett tartomá­nyokban kiszélesítik a földmun­kások és a rizsaratók sztrájkját és- a sztrájkot kiterjesztik az ál­lattenyésztő munkásokra is. A sztrájkoló területeken to­vábbra is tanyákat- és csűröket gyújtanak fel, megsemmisítik u termést és tcrrorcselékedetekel hajtanak végre a sztrájkolok el­len. A mxiun-ég nyíltan támo­gatja ezeket a provokációkat és letartózta,ásókat hajt végre a sztrájkoló munkások közüli. AZ ÜZEMI MUNKÁSOK IS CSATLAKOZTAK Az északoiaszországi üzemi dolgozók is sztrájkkal harcolnak a béremelésért es tiltakoznak az ipari munkásokra vonatkozó el­bocsátási rendelkezés elten. A sztrájk uapróí-napra nagyobb méreteket ült. Torino tartomány ipari üze­meinek dolgozói 21 órás szitáik­kal fedezik ki rokonszenvüket a mezőgazdasági munkások iránt, akik immár két hete sztrájkol­nak. Nova rá ban és Vercellibcn ősz- szeüt közős re került sor » sztráj­kolok és a sztrájktörők között, akiket más tartományból rendel­tek oda. Liguria tartományban kb. C0 ezer dolgozó tart üzemben több acél- és gépgyárat, melyeket a vállalkozók azért zártak be, hogy elnyomják a dolgozók ön­kéntes elbocsátása ellen irányu­ló tiltakozó mozgalmat. Lombardiában a mezőgazdasá­gi és ipari szrájkolók iránt ér­zett, szolidaritásból több közszol­gálati alkalmazott is szitáikba lépett. AMERIKAI KÖVETELÉSRE ISMÉT LEÉRTÉKELTÉK A SCHILLÍNGET A Die Presse című osztrák lap közlése szerint az osztrák kormány a schillingben egyet­len kereskedelmi árfolyamot állapított meg. A jövőben egy dollárért 21.36 schillinget kell fizetni. Az egyetlen kereskedelmi ár­folyam bevezetése a schilling- ben az osztrák valuta értéké­nek 43 százalékos csökkentését jelenti. A lap hangsúlyozza, hogy eddig Ausztriában a kül­földről behozott fontosabb élel­miszereket olyan árfolyamon számolták el, amely szerint egy dohárért csak 14.40 schillinget kellett fizetni. Ennek az árfo­lyamnak módosítása a legfon­tosabb cikkek drágulását vonja maga után. A schilling újabb devalválása az amerikaiak pa­rancsára történt, s a munkás­ság fokozott kizsákmányolását és életszínvonalának leszállítá­sát szolgálja. LÜKTETŐ ÉLET Csodálatos változásokat ho­zott a nagyszerű sztálini kor­szak. Ila megnézzük a Szovjet­unió térképét,' azt látjuk, hogy a térképet mindenhol köröcs- lcék, csillagocskák és különös szinti kockák tarkítják. Ércbá­nyák, fakitermelő telepek, fa­lusi vizierőmütolepek, rádió- központok, gépállomások, er­dőövezetek ezek, olyan alkotá­sok, melyeket a nép állama te­remtett meg a semmiből. Lük­tető munka, lüktető élet min­denhol. A Szovjetunió életében terv- szerűség nyilvánul meg minden téren. Kik irányítják, kik ve­zetik a szovjet dolgozók lázas alkotó munkáját? Maga a nép. A szovjet nép maga választja meg vezetőit, akik irányítják a körzetek, területek, falvak és városok munkáját. Ezt a hatalmas gazdasági és kulturális munkát a helyi ta­nácsok végzik. A tanácsok ké­szítik el a helyi költségvetést, irányítják az alájuk rendelt közigazgatási szervek tevékeny, ségót, óvják az államrendet, ügyéinek a törvények és a dol­gozók jogainak tiszteletbentar- tására. A küldöttek helyi taná­csának tevékenysége a nép akaratát, az állam érdekeit jut­tatja kifejezésre. Nézzük, ho­gyan szervezi meg a helyi szov­jet a maga tevékenységét? A voronyezsi kerületben lé­vő Szemjono Alekszandrovka falu tanácsába 25 küldöttet vá­lasztottak. A küldöttek közül 18 kolhozparaszt, 2 agronómus, 5 tanító. Ök a falu vezetői, akikre a nép rábízta a helyi tanács működésének irányítá­sát. A falusi tanács minden hónapban ülést tart, melyen eldöntik a gazdasági és kultu­rális építés fontos, időszerű kérdéseit. A tanács első ülésén megvá­lasztották a végrehajtóbizott- ságpt, mely elnökből, titkárból és 5 tagból áll. A falusi tanács elnökéül Szpicm kűdöttet vá­lasztották meg, aki azelőtt trak­torvezető volt, majd traktor­műszerész lett. A mezőgazda- sági bizottság elnökéül Jurijev agronómust választották meg. A tanács második ülésén azt tárgyalták meg, hogy miként készülnek fel a tanács körze­tébe eső kolhozok az őszi mun. kálatokra és ezzel kapcsolat­ban hogyan küzdenek a minél magasabb terméseredmény el­éréséért. A falusi tanács elnö­ke és a mezőgazdasági bizott­ság minden kolhoznál tekintet­be vette a vetőmag mennyisé­gét és minőségét. Meggyőződ­tek a mezőgazdasági fe'szere­lések és gépek javításának me­netéről is. Tanácskozásra hív­ták össze azoknak a kolhozok­nak a vezetőit, amelyek nagy terméseredményeket értek el, hogy módszereiket a tanácson keresztül is átadhassák a többi kolhozoknak. A tanácsküldöt­tek alaposan felkészültek a felmerülő kérdések tárgyalásá­ra és a tanács ülésén sorjában kifejtették nézeteiket, javasla­tokat tettek, hogy mit kell ten­ni a kolhozokban az őszi mun­kálatok sikere érdekében. Az ülés után a küldöttek válasz­tóik elé terjesztették az ülésen közölt határozatokat. Megszer­vezték az őszi munkálatok el­végzésére a szocialista munka, versenyt, mely mindenkor a munkálatok határidőelőtti be­fejezésének biztosítéka volt. A falusi tanács ülése Szem­jono Alekszandrovka dolgozói­nak lelkes- helyeslése mellett dolgozta ki az ötéves terv meg­felelő szakaszára eső tervet, melynek keretén belül új gaz­dasági és kulturális intézmé­nyekkel, gépekkel és üzemek­kel fog gazdagodni a falu és a körzetéhez tartozó kolhozok. A falusi tanács vezeti a terv megvalósításának munká­ját, szervezetten irányítja a nép kezdeményezését és alkotó erejét, mellyel a szovjet nép egyre növekvő jólétéért, a bé­kéért, a boldog jövőért küzd. OL'vÁSD 1 TERJESZD JÉPLBP“, Van Búit aprítani a tejbe Milovan Gyilasznak, a Tito. klikk föpropagtundistájáuak. .4 jugoszláv nép nem mondhatja, el mayáról ugyanezt, mert előszűr is Jugoszláviában a dolgozók számára nincs lej, másodszor, ha volna is, nincs mit beleaprilani A „Borba“ legutóbb azt tanácsolta a ta. karmányhiánnyal küzködö pa­rasztoknak, hogy táplálják a teheneket falevéllel, de ameny- nyi tejet a falevélen hízott le­kenek adnak, az a hájas Titó. naji egyetlen reggelivé sem volna elegendő. Most azonban Milovan Gyi. löszről van szó, akinek a fele. sége, Mitra Mitrovics Gyilasz szintén miniszter. A miniszter, né és miniszternő pár hónap- pal ezelőtt azzal kellett nagy feltűnést Uclgrádban, hogy gyönyörű ékszereket vásárolt, melyek körülbelül annyiba ke. rültek, amennyi egy jugoszláv munkás tízhónapi fizetése. Bcrsze, ezen nem is kell na. gyón csodálkozni, mert egy. veszi kél miniszteri fizetésből még Tito birodalmában is ,,el lehet nyomorogni'“, másrészt Gyilasz táromélküli miniszter ugyan, de egyáltalán nem pénztárcauéIküii miniszter. A jugoszláv dolgozóknak azon fő a fejük, hogy hogyan osszák be a fizetésükéi, amely­ből a feketepiacon másfél kiló zsírt vásárolhatnak s ebből ■még akkor sem lehelne meg. cím agg hónapon ál, ha a zsír egymagában pótolná a hiány­zó kenyeret, húst és főzeléket, amiből ugyan fekete áron szinté:', lehetne egy-kél kilót venni, ha a fizetés nem ment volna már a másfélkiló zsírra. Milovan. cs Mitra azon. ban nem törik a fejüket ilyen, kicsinyes dolgokon. A Tilo- l/otula bizalmi emberei szá­mára fenntartott üzletekből mindig beszerezhetik ,,sanya­rúnyatc-lízfogásos lakomáik, hoz a szükséges hozzávalót. £s ha mégis kiapadna ez a for. rás, még mindig ott vám a ,,Borba“, iamelyben elég kacsa jelenik meg ahhoz, hogy a Gyilasz-farniUát ellássa szár­nyassal. Mivel pedig a lcg~ kövérebb laicsákat éppen Gyi• írisz tálalja fel, a család ön­ellátása b eladható időm belül biztosítva van. Így azután le­lik a gyűrűkre is. Ebből azután érthető az is, hogy az amar lkaink miért tartják Jugoszláviát olyan ki­tűnő üzletnek. Mert lássuk csuk, hogy is áll a dolog. Amerikai üzletemberek élcszcr, boltot nyitnak Belgrádban. Ugyanezek az urak kölcsönt folyósítanak a Titokkormány. nak. Gyilasz ellopja a pénzt, felesége gyűrűt vásárol rajta, a pénz pedig visszakerül az amerikai üzletemberek zse. bébe. Es mircl Tildék mindig újabb és újabb kölcsönt hu. nyerálmk Amerikától, Mitra asszony újabb ékszereket ve­het s az újabb pénz is vissza, kerül a Wall-Streetre. A ka­matokat pedig GyUaszék bő. ségesen fizetik, szovjetellenes propagandával, háborús hisz. tcrli szításával, a jugoszláv föld természeti kincseinek amerikai kézre való játszásá­val. Boldogult dr. Góbbcls forog­hat a sírjában, hogy neki ez a kitűnő geseft nem jutott az eszébe.-ÉTER. Szándékos amerikai légitámadások a koreai kórházak ellen Kemény harcokban súlyos veszteségeket okoz az amerikaiaknak a koreai néphadsereg; A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság u ép ha ti serege főpa­rancsnokságának október 10-én kiadott jelentései arról számolnak be, hogy a néphadsereg egységei valamennyi arcvonalon kemény harcokat vívnak a számbeli iö- lényben levő támadó amerikai,csa­patok ellen. A keleti partvidéken a 38. szélességi foktól északra támadó amerikai csapatoknak a néphadsereg egységei nagy vesz­teségeket okoztak. Az ebben a körzetben vívott csatákban az cl. Jenség mintegy háromszáz kato­nát és tisztet vesztett és nagy­mennyiségű hadianyagja elpusz­tult. * Az amerikai fegyveres agresz- szorok repülői tovább folytatják embertelen bombázásaikat Korea békés városai és falvai eUen, mi­közben ártatlan embereket, köz­tük csecsemőket, asszonyokat gyilkolnak meg. Az ellenséges repülők a kül­városi kis házakat sem kí­mélték. Gyujtóolajat öntöttek a szegényes liázakra és több­száz lakóhelyet tüztengejho borítottak. Az amerikai banditák a genfi egyezményben foglalt nemzetközt megállapodásokkal nem törődve, Phcnjanban és Vonszanban polgá­ri kórházakat és gyógyintézeteket bombáztak, miközben sok brieget etpuszitottak vagy megsebesítet­tek. Előre megfontolt szándékkal hajtanak végre légitámadáso­kat az amerikaiak a kórhá­zak ellen, amelyek pedig fel­tűnő vöröskereszttel vannak megjelölve. Az amerikai repülők augusztus 28-án felderítő repülést végeztek Pjungan tartomány déli részében egy tábori kórház felett. Jól lát­hatták a fehérruhás ápolónőket. Ugyanazon éjjel, kihasználva a holdfényes éjszakát, megjelentek és bombákat dobtak le. Három ápolónőt maguk alá temettek a a lángban álló kórház összeomló falai. Szeptember elején egy ame­rikai légitámadás Phmjah nyuga. ti részében több mint száz embert gyilkolt le. Egész családok bent égtek a romok között, nagyrészt nők, gyermekek és idős férfiak. Az amerikai repülők elpusztítot­ták a keresztény templomot, amelynek magas tornyán lévő ke­resztje feltűnően kiemelkedett a környező házak közül. Szén — a terven felül A makajevkai Leninrendes „Szovjetszk-Ugo]“-bánya dol­gozói, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 33. évfor­dulójának tiszteletére indított szocialista munkaverseny kez- déményezői, kötelezettséget vál­laltak, hogy az ünnep tisztele­tére az előirányzott termelési terven felül 6500 tonna szenet termelnek. A makajevkai „Szó­fia“ és „Makajevka—Ugol“-bá- nyák szintén bekapcsolódtak a munkaversenybe és szeptember hónapban eddig több, mint másfélezer tonna szenet ter­meltek a tervelőirányzaton fe, lül.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom