Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-10 / 236. szám

jn3Q OKTŰiEEJí 10, KEIjO. > Falusi népünk szavazatai újy lesznek erügyarapodásunk íorasáiá, ka ideléáen felezzük ke megyénkben az őszi munkákat (Pj.) Nincs olyan falu me­gyénkbe» amely ne csatlakozott volna már az őszí szántás-vetési verseny mozgalmához. Járásaink minden egyes községe verseng egymással hogy tanácsaink meg­választásának napjára, október huszonkettedikére befejezzék az őszi vetést, földbe tegyék min­denütt a rozsot, árpát, őszibúzát. Így készülődik az október hu­szonkettedik! szavazásra falusi népünk, így készül megválaszta­ni tanácsait. Pár nappal ezelőtt már szavazott megyénk dolgozó parasztsága. A békére, a békés építő munkára, további fejlődé­sünkre, előrehaladásunkra adta szavazatát, amikor forintjait Bé­kekölcsönre adta. S október hu­szonkettedikén pedig, mikor leg­jobb, legbecsületesebb dolgozó társait küldi a tanácsokba — r melyekben a dolgozó nép hatal­ma, szabadsága, szépülő élete öH kézzelfogható testet — ismét a békés építésre, életünk további javulására szavaz le. De tudni kell azt, hogy falu­si népünk szavazatai csak úgy lesznek további erőgya- rapodásunk forrásává, ha idejében fejezzük be me­gyénkben az őszi szántás-ve­tést, az eszi mezőgazdasági munkákat. Mert világos, hogy a békét vé­delmező szabad országunk to­vábbi erőgyarapodásának egyik forrása, ha az idejében és jól végzett őszi szántás-vetéssel dol­gozó parasztságunk valósággá váltja, teljesíti a növény termesz­tés fejlesztéséről szóló kormány- határozatot és az ötéves terv második esztendejére egyénileg dolgozó parasztjaink tíz száza­lékkal, termelőszövetkezeteink 25 százalékkal, állami gazdasá­gaink pedig 35 százalékkal emel. hetik a föld terméshozamát. Dol­gozó parasztjaink az eknult esz­tendő tapasztalataiból tudják, hogy az idejében végzett munka gyümölcse a jó termés. Éppen ezért fontos, hogy most még na­gyobb lendületet adjon falvaink népe az őszi szántás-vetési mun­káknak. Mert az idei őszön nem csupán a multesztendei őszi munkák megismétléséről van szó. Hanem arról, hogy a mező- gazdasági technika segítségét még jobban kihasználva, a szer­zőit tapasztalatok és fejlett ter­melési módszerek segítségével egyre tovább akarjuk emelni a föld terméshozamát! Ha meguézzük megyénk őszi szántási-vetési vcrsenytábláját, azt látjuk, hogy falvaink dolgozó parasztjai átla­gosan még csak kilencvenkét ■százalékban vetették el az őszi árpát, a rozs vetésében alig nyolc százalékkal haladták túl az előirányzat felét, búzából pe­dig csak az előirányzat 28 száza­lékát vetették el Bizonyíték ez amollett. hogy szükség van a versenymunka lendületének fokozására, szükség van arra, hogy meg­gyorsuljon falvainkban az őszi szán'.ás-vetés. Haladéktalanul el kell vetni az őszi árpát és gyorsítani kell a rozs vetését, hiszen annak is a földben kell lennie legkésőbb az október tizenötödiki határidővel. Az őszi búza vetése az egyedüli, amelynek október huszonkette­dike lehet a határideje. De az őszi búzavetés eddigi 28 százalé­kos teljesítése is azt kívánja, hogy jóval gyorsabb ütemben kell vetni az őszi búzát is, ha azt akarjuk, hogy a vetésre kijelölt minden talpalatnyi föld megkap­ja a vetőmagot a tanácsválasztás napjára. Gyorsabb és amellett gon­dos, szakszerű munkára van te­hát szükség, hogy munkánk tér. vünk második esztendejének na­gyobb kenyerében gyümölcsöz­zék s hogy a jó munka eredmé­nyeként tovább emelkedjék a falu jóléte, dolgozó parasztjaink jövedelme ; erőben gyarapodjék hazánk, a békéért harcoló népek nagy táborának egyik oszlopa. Minden feltétele megvan an­nak, hogy Szabolcs-Szatmár dolgozó parasztjai idejében és gondosan vessenek el, minden lehetőség megvan arra, hogy ok_ tóber huszonkettedikére teljesen j befejezzük az őszi vetést. A nörénytermelé§ fejlesztéséről szóló kormányha­tározat végrehajtásához, a föld terméshozamának növeléséhez szükséges az, hogy megyénk te­rületén minél jobban használják ki dolgozó parasztjaink a mező- gazdasági technika minden ren- cfelkezésére álló vívmánvát, pép­pel végeztessék minél nagyobb területen a vetőszánt ást. a mély­szántást. a fogasolást és tárcsá­zást. Ehhez huszonhét jól fel­szerelt gépállomás áll megyénk dolgozó parasztjain,ik renden tű­zésére, köztük nyolc, amelyet az ötéves terv első nyolc hónapja hozott szá nunkra. A terméshozam nőieséhez szükséges az, hogy nagy gonddal nézzék meg doigozo parasztjaink azt a nntgcr amelyet elvetnek «z lóef őszön. Mert maguk is t pasir talták. aki szemetes magot vet, az gazos búzát arat. Aki elmulasztja a vetőmagtifz- (ftást. az önmagát rövidíti ruf g s megkisebbíti a dolgozók államát is, mert sokkal kevesebbet és si­lányabbat arat a ti sí, tát Ma a m ég­től. Államunk ezen a területin is minden támogatást megad dolgozó parasztjainknak. Az el­múlt esztendeihez képest pél­dául négyszerannyi nemesített búza- és rozsvetőmagot juttat falvaink nak. Gépállomásaink szelek Inni fillérekért tisztítják a magot, föúlmüvesszövet keze tó­ink pedig olcsó áron juttatják a dolgozó parasztokat csávázósze­rekhez. Harmadszor szükséges még az a jó terméshez, hogy a jól előké­szített talajba gondos munkával, egyenletesen kerüljön bele a ve­tőmag. Gépállomásaink vetőgép­parkja egyre nő ötéves tervünk valóraváltával. s ezek a vetőgé­pek néhány forintért a lehető legjobb segítséget adják ahhoz, hogy a földbe a kívánalmaknak megfelelően kerüljön bele a ke­nyérmag, annak rendje és módja ! szerint. j Falvaink dolgozó parasztjai az ; elmúlt esztendő őszi munkáinak hallatlanul gazdag tapasztalatai­val láttak neki az idén a vetés­nek, jövőévi kenyerünk gondos előkészítésének. Szép termés volt az idén kenyérgabonából, sokkal több termelt a földeken, mint az előző gazdasági évben. S ebből látniuk kell dolgozó paraszt­jainknak. hogy érdemes ide­jében nagy gonddal és szak­szerűen végezni az őszi szán- tás-veiési, mert a munka maghálálja magát s a mun­ka gyümölcse az övé. dolgozó népünké. Látni kell falvaink dolgozó népének, hogy érde­mes a Párt, a kormányzat szavára, tanácsaira hallgatni. Dolgozó parasztjaink, akik min­dennapi életük tapasztalatait fi­gyelik, tanulságaira ügyelnek, a? idei termésből is megbizonyo­sodhattak afelől, hogy a Párt, kormányzatunk szavát követni kell. mert azt megfogadva helyes úton haladhatunk előre. De van mi« e»y, amelynek lendítenie kell egyé­nileg dolgozó parasztjaink őszi szántás-vetési munkáját. Fz pe­dig éppen az a szép eredmény, amelyet állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink értek el 1949—1950-es gazdasági évben. Mert a megye minden faluját be­járta már a hit, bogy a tiszadobi „Táncsics" termelőcsoport negy- venholdas tábláján kereken ti_ zeanyolcmázsás holdanlsénti át­lagot arattak búzából s hasonló­an magas terméseredményeket értek el többi termelőszövetke­zeteink is. Az eredmények híré­vel természetesen velejár az is, hogy ezeket a kiváló termelési győzelmeket a mezőgazdasági technika. a gépek használatával és a jó termelési módszerek se­gítségével, gondos talajmunká- val, jó vetőmaggal, idejében végzett vetéssel érték el. Falusi szocialista szektorunk példaadása leglöbbhelytttt alörelendítt az őszi szánás- voés munkáját Állami gazdasagaink ame­lyek megyénkben már száz százalékig elvégezték az őszi vetést és termelőszövetkeze­teink, termelőszövetkezeti cso­portjaink a mezőgazdálkodás is­kolái. a jó termelési tapasztala­tok gazdag tárházai kell hogy le­gyenek. A fehérgyarmati járás íiz termelőszövetkezete már tel­jesen befejezte a vetést és jó eredményeket érnek el többi ter­melőszövetkezeteink is. Szüksé­ges, hogy termelöcsoportjaink állandóan példaadó munkát vé­gezzenek, szoros jóviszonyban lévén az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal, tanácsaikkal, tapasz­talataik átadásával segítsék őket az őszi vetés sikeres teljesítésé­ben, a növénytermelés-fejlesztési kormányhatározat végrehajtásá­ban. Az őszi szántás-vetés sikeres befejezése — mindezekből látszik — nem szűk részletkérdés, nem kis jelentősegű feladat, hanem országos jelentőségű politikai, termelési, harci kérdés. A termelés, békéért vívott harcunk egyik fontos, döntő területe s éppen ezért terme­lési győzelmeink n»m kö­zömbösek békéért folytatóéi harcunkban. Járási és falusi pártszerve­zeteink fontos feladata, hogy íz őszi munkák vitelének még nagyobb lendületére mozgósítanak falvainkban és úgy vezessék harcba dolgozó népünk falusi tömegeit, hogy maguk leplezzék le az őszi munkákat szabotáló és aka­dályozó kulákokat, a mun­kák menetét hátráltatva akarván rémhíreket terjesztő zsírosparesz okát és a vetés gyors szakszerű elvégzésével új győzelmet arassanak falun így lesz október huszonkette­dike hatalmas ünnepe falvaink dolgozó népének. Megválasztják tanácsaikat, további boldogulá­suk, előrehaladásuk biztos fegy­vereit és ugyanekkor az őszi ve­tés befejeztét is ünnepük. Azt, hogy szavazataik dolgos népünk hazájának egy új erőforrásává váltak, mert falvainkban úgy szavaztak a tanácsokra, úgy sza­vaztak a Népfrontra, hogy a jö­vőévi még több, még fehérebb kenyér biztosítására befejezlek az őszi vetést 1 Érdemes megismerkedni a nőve jegorjevkai falusi tanács egyik üe sének napirendjével, ebből fogalmai alkothatunk, hogy milyen szé'es körre lerjed ki a falusi tanács tevé­kenysége. 1948-ban az üicsekei. több, mint 30 különböző kérdést vet­lek vizsgálat alá.’ Ilyen kérdések voltak többek közt: a kolhozok gaz­dasági épületeinek építkezése, a íalu rendezése, a ko'hozelnökök jelenté sei a vetésterület kiszélesítéséről és a terméshozam emelésének tervé­ről, az iskolák és a kulturális intéz­mények munkájáról, a fogyasztási szövetkezetek vezetőségének jelen­tései a falusi keresekedeimi forga­lomról. A legtöbb kérdést a küldöttek ja­vaslatára tűzték napirendre.’Máso­kat, így például a rádióközpont és a helyi filmszínház munkáján^ kérdését a választók kívánságára. A falusi tanács rendszerint előre meg­állapítja munkatervéi, amely fel­tünteti, hogy melyek éppen azok a kérdések, amelyeket az üléseken megvitatnak. De az élet gyakran, új, érdekes és halaszthatatlan kér­déseket vet fel. Ezeket a falusi ta­nács szintén az ülés elé terjeszti megvitatás végett. A falusi tanács legelső ülésén a végrehajtó bizottság megválasztá­sával egyidejűleg megválasztották az állandó bizottságokat is. A bizott­ságoknak már az e nevezése is jelzi feladatkörüket. Van költségvetési, mezőgazdasági, kulturális és köz- oktatásügyi, útügyi és falurende­zési bizotság. Ezek felügyelnek ar­ra, hogy szigorúan tartsák be az ál­lami törvényeket és életbeléptessék a falusi tanács határozatait, a vég­rehajtóbizottság megbízásából ezek ellenőrzik a falusi szervezetek é& intézmények munkáját s a válasA- lók kéréseit és kívánságait figye-1 lembe véve javaslatokat terjeszte-' nek megvitatás végett az illések és végrehajtóbizottság elé. Az állandó bizottságok összeállí­tásánál a novo--jegorjevkai falust tanács figyelembe verte minden1 egyes küldött óhaját és képessé­geit. Így a mezőgazdasági bizott­ságba a kolhoztermelés legjobb szakemberei terültek. A kulturális és közoktatásügyi bizottságba Vla- S20V3 és Litvinerffeo pedagógus kül­döttek. valamint íüjhodjko felcser kaptak helyet; a költségvetési bi­zottságba Kozlov kolhozszámvevőt, Pepova kolhoz-dolgozóitpt és Alek- szejevszkijt, az olvasókör vezető­jét választották be. A küldöttek alktoják az állandó bizottságok magját. Önkéntességi alapon bevonják munkájukba á fa­lusi aktívát is, a tapasztalt koftoz- parasztokat, a leszerelt katonákat', * falusi értelmiséget, A novo-jogofa jevkai falusi tanács állandó bizottsá­gának munkájában körülbelül het­ven aktivista vesz részt. Természetesen a novo-jegorjev- kai falusi tanács munkásága min-! denr© kiterjed, ami a falu é'cíéveE összefügg. A tanács az állami igazgatás is­kolája a Szovjetunió munkásainak és parasztjainak millió számára. Csak az Orosz Föderáció helyi ta­nácsában több, mint 202.000 állandó bizottságot alakítanak a gazdasági és kulturális építömunka különböző ágazataival kapcsolatban és ezeknek a munkájába a falusi, körzeti és a varsói tanácsoknak több, mint fél­millió küldöttét vonják bo. A Kolhozban találtuk meg boldogságunkat Irta : Fjodor Szkunzjak, a kárp Ha nekem szegény verhovinai pa­rasztnak mutattak volna ezelőtt olyan házat, amilyenben most lakom és azt mondták volna: Fjodor, te ilyen házban fogsz lakni, nem hit­tem volna el. Aki. volt már Verhovinán valami­kor és emlékszik azokra az apró kis viskókra, melyek a lakosság hihetet­len szegénységéről beszéltek, az nem ismerne rá Vcrhovina mai ké­pére, A verhovinai parasztság nem is remélhette, hogy egyénileg a maga erejéből megművelhesse a kezdetleges faekével, faboronával és kapával a hegyi földeket. Nyáron a kolhozföldeken ember­magasságú rozs, dúskalászú búza ringatózik. Nagy győzelme ez a mi fiatal kolhozunknak. Megválto­zott a falu és a mi éleíünk, A múltban napszámos voltam. A főldesúrnál egyesztendei munkám­mal mindösze 3—4 mázsa kukori­cát kerestem, ebből tengettük keser­ves életünket egész éven át. A kolhozban tavaly családommal egyült munkaegységeink után csu­pán gabonából 2C mázsát kaptam, nem napszámos vagyok, nem a föl­desúrnak dolgozom, hanem ma­gamnak, családomnak, népemnek. Brigádvezet« vagyok és arra törek­szem, hogy a legmagasabb termés- eredményeket érjem el. Brigádom becsülettel teljesíti kö­telességét. Kölesből legalább 50 má­zsát takarítunk be‘hektáronként. De mindig újabb eredmények elérését tűzzük ki magunk elé. A szovjet hatalom megteremtett számunkra minden lehetőséget, hogy kolhozunk kollektív gazdaságát kiszélesítse és a kolhozparasztok anyagi és kultu­rális színvonalát emelje. Kolhozunk vezetősége .a sztálini útmutatást követve kidolgozta a Kéke filmszínház Telefon: 33 22 OUt. 5—11 Csüt -tői szerdáig Cseh film! K A T K A Előadások: fél % fél 1, fél 9 | vasárnap d. e. 11 órától matiné. J átukrajnai Gorkij-koihoz tagja gazdaság fejlesztésének hároméves tervét. Ennek alapján vetésterüle­tünk 180 hektárral nö. Ebből iAbb mint 100 hektárt a bozótos terüle­tekből veszünk el, a többi 83-at al mocsaraktól hódítjuk el. 1952-berr kolhozunknak 510 hektár szántó­földje lesz. A burgonya terméshoza­mát hektáronként 200 mázsára emeljük. 13 mázsával növeljük ai kukoricaterméshozamát. Három má­zsával a búzáét, két és fél mázsá­val a zabét. Kiszámítottuk, hogy mindegyi­künk 40 mázsa gabonát fog kapni az ötéves terv végén munka­egységei után. Magas terméshoza­munkat az élenjáró agrotechnika rendszabályainak pontos betartásá­val érjük el. A szántóföldi termelés mellett ki­fejlesztjük a konyhakertészetet Is. Nagy súlyt helyezünk az állatte­nyésztésre. Kolhozunknak négy ál­lattenyésztő telepe van. Tervünk egyúttal nagyarányú építkezéseket is előirányoz. Hatal­mas tehénistállókat, sertéstenyésztő telepeket, juhkarámokat és baromíi- ó'akat épít. De megváltozik latunk képe is. A kolhoztagok részére 50 világos, tágas ház épül és minden házban kigyul'.naU „Iljics” lámpái”. Már megépült az áramfejlesztő ál­lomás és épül a rádióközpont. A kolhoz bevétele 1952-ben 504 ezer rubel lesz, 256 ezer rubellel több, mint 1950-ben. Tudjuk, hogy ezt a tervet hiány­talanul megvalósíthatjuk. Dolgo­zunk, harcolunk érte, biztosak va­gyunk benne, hogy még jelentősen túl is fogjuk teljesíteni. Mi verhovinai parasztok a kolhoz­ban megtaláltuk boldogságunkat és az egész nagy szovjet néppel egyült megyünk a még ragyogóbb jövő, a kommunizmus felé. Apolló (Hmraínház Telelőn 30.86 Október 15—18-ig. Hétfőtől — szerdáig Szovjet film Aranyszarv Előadások kezdete: 4, (, 8 órakor A fzovjeí nmnkábau

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom