Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

1*60 OKTOBER 8, VASAENAP 9 « Felelőtlen anyagpazarlás a zajtai építkezésnél Az elmúlt napok egyikén a Beruházási NV vállalatveze­tője ellenőrizte a zajtai köz. ségháza építését. Ezt az épít. kezést a mátészalkai Magas­építés! NV végzi s mint az ellenőrzés kiderítette: az építkezésnél felelőtlen anyag, pazarlás folyik. Körülbelül 60 mázsa mész áll a helyszínen — több mint két hete. Nyil. ▼ánvaló, hogy a mész már néhány napos állás után is tönkremegy. Ugyanilyen ha­nyagság tapasztalható a vág. betonelemeknél is. Vasbeton tartógerendákat készítettek, azonban nem az előírt ho­mokkal, hanem apró szemcse szerkezetű folyami homokkal (rozsályl homokkal). Ennek a homoknak egyrészt sok az agyagtartalma, igen sok ce­mentet emészt fel a keverés­nél. Ez a pazarlás megenged­hetetlen akkor, amikor min­den anyaggal takarékoskod­nunk kell, amikor minden más üzemben lelkes munka­versenyt indítanak a dolgo­zók a takarékosságért. A rossz keverési arány követ­keztében ezek a tartógeren­dák nem is bírják el a szűk. séges terhelést. Bűnös pazar, lás történt az előgyártott be­tonelemeknél: nem locsolták, az elem elégett s ma a geren. dákat szét lehet morzsolni. A mátészalkai Magasépítési NV-nél nem az első az ilyen eset. Szükséges, hogy a vál­lalat vezetősége a legszigo­rúbban járjon el azokkal szemben, akik ily módon pa­zarolják a dolgozó nép va­gyonát, akik ilyen felelőtlen munkával súlyos károkat okoznak népgazdaságünknák. Ez azt is bizonyítja, hogy hiá. nyos az ellenőrző munka. A zajtai építkezés elég távol esik a központi teleptől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az építkezést magára hagyjuk. Meg kell szilárdíta­ni a személyi felelősséget, meg kell javítani az ellenőr­zés munkáját: ez a feladat. Ugyanakkor meg kell indíta­ni az anyagtakarékossági mozgalmat. így veszi ki ré­szét becsülettel a mátészal­kai Magasépítési NV is az öt­éves terv végrehajtásából. Elengedhetetlenül szüksé­ges a jó népnevelőmunka. Er. re a célra használjunk fel minden rendelkezésünkre ál­ló eszközt: csasztuska-cso­portokat, „Villám“-okat, fali­újságot. Természetesen a jó politikai munka abban nyil­vánuljon meg, hogy a nagy célt összekötjük a közvetlen feladatokkal. Mi most a köz­vetlen feladat üzemeink nép­nevelői számára |s ? A ta­nácsválasztás sikerének biz­tosítása. Meg kell magya­rázni a dolgozóknak: a ter­melés emelésével, a helyi tanácsok megválasztásával is a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát erősítjük; a kettő elválaszthatatlan egy­mástól. így érjük majd el azt, hogy a tanácsválasztáso­kon kétszeres győzelmet ara. tunk : megválasztjuk képvi­selőinket s ugyanakkor győ­zelemre visszük terveinket is. Meg kell magyarázni azt, hogy úgy a tanácsválasztá­sok, mint a terv sikeres tel­jesítése mindenki számára létfontosságú kérdés, életbe­vágó probléma: a béke vé- delmezése. A választócédula éppúgy fegyver a békéért ví­vott küzdelemben, mint a ka­lapács vagy a malteroskanál. A Békekölcsönjegyzés bizo. nyitotta azt, hogy munkás­osztályunk öntudatosan har­col a dolgozó nép hatalmának megszilárdításáért, a béke harcos megvédelmezéséért. Tegyen munkásosztályunk újabb tanúbizonyságot az öt­éves terv első esztendejének sikeres megvalósításával is ! A falusi szovjet munkában Ha az ember Moszkvából el akar jutni Novo-Jegorjevkába, hosszú utat kell megtennie. Több mint 3 ezer km az út Bnrn^ulig, az Altáj- vidék közigazgatási központjáig, innen még 300 km Rubcovszkig, az új városig és csak ezután érünk Novo-Jegorjevkába. A hosszú, egyenes utcák mentén szép parasztházak ál-nak. melyek mindegyikéhez kert Is tartozik- Novo-Jegorjevka központjában nem magas, fából épült ház áll. Itt mű­ködik a dolgozók küldötteinek fa­lusi szovjetje, az államhatalom he­lyi szerve, a politikai és gazdasági központ. A falu egész gazdasági és politi­kai életét a dolgozók küldötteinek falusi tanácsa irányítja. 1947 végén a helyi tanácsok vá­lasztásain Novo-Jegorjevka lakosai 25 küldöttet választottak be szov jetjükbe. Kik ezek az emberek- a népnek ezek a választottjai? Miért éppen velük' szemben nyilatkozott meg ilyen nagy bizaloih? Ezek a kolhozfalu élenjáró emberei, akik szívvel-lélekkel harcolnak az egye­temes nép ügyéért és nem minden napos szervezőképességgel rendel­keznek. Közülük húsz a szovjet népnek tett személyes szolgálataiért kormánykitüntetéseknek, rendje­leknek és érmeknek a tulajdonosa, tizenöten pedig a Kommunista Párt tagjai és tagjelöltjei. Vegyük például Pjotr Behter kül­döttet. A háború egész tartama alatt kint volt a fronton. A «lesze­relés után Pjotr Behtert megvá­lasztották a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártja Központi Bi­zottságáról elnevezett kolhoz elnö­kévé. Az elnök egész munkájában a kolhoz aktivájára támaszkodott. Gyakran fordult segítségért a bölcs élettapasztalatokkal rendelkező öre­gekhez. tanácskozott a nőkkel és hosszan elbeszélgetett a kolhozifjú­sággal. A kolhozparasztok közös erőfeszítése következtében ez lett a legjobb kolhoz az egész Altáj-vidé- ken. A szovjet kormány értékelte Pjotr Behter munkáját és a közös­ségi gazdálkodás fejlesztése terén elért sikereiért Benin-renddel és a Munka Vörös Zászlaja rendjellel tüntette ki. A falusi szovjet két képviselője, Javgenija Vlaszova és Verb Litvi« nenko pedagógusok. Azonkívül, hogy tanítják a gyermekeket, , a falusi klubban felolvasásokat tartanak a lakosságnak és tevékeny részt vesz­nek a kultúresoport munkájában. A helyi szovjet küldöttévé megválasz­tották a „Szabadság fénye“ nevű kolhoz elnökét. Ivan Szkirdát. Köz- tiszteletben álló ember Novo-Jegor- jevkában. Ivan Szkirda azt java­solta kolhoza dolgozóinak,' hogy 1948.ban az őszi \vetések területét 400 hektárral szélesítsék ki és az átlagos termést emeljék fel hektá­ronként 23 mázsára. Nem volt könnyű feladat, de a kolhozparasz­tok mégis lelkesen magukévá tet­ték az elnök javaslatát. Múlt évben már a gabonatermés 35 ezer púd­dal növekedett s a kolhoz egész bevétele 122 ezer rubellel megha­ladta a tervben előirányzott össze­get. A megválasztott képviselők al­kotják az államhatalom helyi szer­vét. a falusi tanácsot. A küldöttek havonként egyszer összeülnek és együttesen döntenek a gazdasági és kulturális építőmunka legkülönbö­zőbb kérdéseiről. Egyszerű szótöbb­séggel hozzák azokat a határozato­kat, amelyeknek kötelező/ erejük van a falusi szovjet minden polgá­rára és intézményére. (Folytatjuk) A HELYI TANÁCSOKRÓL A Szovjetunióban járt parasstkiildötteink mai előadásai A Szovjetunióban járt pa­rasztküldötteink ma ismét elő­adásokat , tartanak megyénk­ben. Az előadások sorrendje a következő: Pócspetriben este hét órakor Győré József elvtárs, Pártunk megyei titkára, Gyügyén este hét órakor Tóth Zsigmond pa­rasztküldött, Tiszarádon este hét órakor Kondész Mária, Gé- berjénben este hét órakor Kiss András, Magyon délelőtt tíz órakor Almási János, Mezőlá- dányban pedig este nyolc óra­kor Csabina Istvánná parászt- küldött tart beszámolót. • • 0lömmel jegyeztem Békekölcsönt, holdogan váiom a tanácsválasztást Nagy örömmel vettem részt a Békekölcsönjegyzésen, mint itt üzemünk, a kisvárdai do­hánybeváltó minden munkása. Éreztük azt, hogy ez az összeg bizonyítéka lesz békeszerete- tünknek és nekünk asszonyok­nak különösen érdekünk *a bé­ke. Az elmúlt világháború min­den szörnyűsége felelevenedik előttem,"mikor az aljas gaztet- vö). olvasok,'amit Koreába visz­nek véghez a háborús gyújto­gatok. 350 forintot jegyeznem, amit örömmel adtam hazám­nak. Még több új gyárat ka­punk majd és ebből az összeg­ből épül majd a bölcsőde. A Békekölcsön jegyzés és a tanácsváíasztás elválaszthatat­lan egymástól. Én is úgy ér­zem, hofflr májr ^ i& szavazás voTT^^zav^uní: ’ a boldogabb jövőre és szavazni fogunk 22- én is. Mit jelent nekünk a tanács­választás ? Emlékezzünk Alkot­mányunkra. Annak a szavai válnak most valóságra. Mi, a dolgozók gyakoroljuk a hatal­mat. Munkatársaim! Mindnyájunk kötelessége, hogy a Népfront jelöltekre szavazzunk, a ma­gunk hatalmát erősítjük ezzel. KOVÁCS FERENCNÉ kisvárdai dohány­beváltó. A nyíregyházi textilnagykereske- resekedelmi NV a szovjet vállalatok iéldájára mintatermek beálllításával cönnyíti meg az áruforgalom mene­tét. Nyíregyházán 10-én, kedden reggel 8 órakor ünnepélyes kere­tek között nyitják meg miníater­A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat, mondja országunk alaptörvénye, a Magyar Népköztársaság alkotmánya. A Ma­gyar Népköztársaságnak ez az alap­vető tétele az államhatalom helyi szerveiben, a helyi tanácsokban vá­lik mindennapos gyakorlattá. Október 22-én Budapestén, a 19 megyében. 53 városban, 140 járás­ban és 2978 községben 145.519 ren­des és 74.852 póttagot, összesen 220.371 helyi tanácstagot választa­nak a magyar dolgozók. Megyénk­ben 1 megyei. 11 járási, 1 városi és 223 községi tanács alakul 10.667 rendes és 5334 póttaggal. Ezzel az államszervezet legszéle­sebb bázisában, a községekben is felszámoljuk a burzsoá igazgatás szervezeti formáinak maradványait és átveszik a falu ügyeinek intézé­sét a nép közvetlen szervei, a nép által választott, nekik felelős, álta­luk visszahívható helyi tanácsok, amelyek állami szervek, de egyben a legszélesebb tömegszervezetek is- A helyi tanácsok a tömegek köz­vetlen szervezetei, tehát a legde- mokratikusabbak, amelyek a legna­gyobb mértékben megkönnyítik, hogy a dolgozók azéles rétegei részt vegyenek az állam irányításában és vezetésében, amelyek által a dol­gozók valóban az állam gazdáivá lesznek. Olyan szervezetek, ame­lyek az alkotmány előírásának megfelelően munkájukban közvet­lenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és el­lenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. A helyi tanácsok a dolgozó nép megbonthjtatlan egységének kifeje­zői, egyesitik az Ipari munkásság vezetésével az összes dolgozókat, a dolgozó parasztokat, az értelmisé­gieket, a dolgozó kisembereket. A tanácsok erejét az adja, hogy a tömegek tevékenységére, alkotó készségére, a szocializmus építésé­nek ügye Iránt való odaadásra és arra a készségükre támaszkodik, hogy minden alkotó energiájukat és képességüket a szocia’.izmus épí­tésére akarják fordítani. A taná­csok — tanítja Sztálin elvtárs — az áUamigazgatás iskolái. Miben áU a mi államapparátu­sunk ereje? Abban, hogy a tanácso­kon át összekapcsolja az államha­talmat a munkások és parasztok milliós tömegeivel. Abban, hogy a tanácsok az államigazgatás iskolái a munkások és parasztok tíz- és százezrei számára. Abban, hogy ál­lamapparátusunk néln zárkózik el a milliós néptömegektől, hanem a tanácsok munkáját megkönnyítő és ilyképpen az államhatalom szerveit támogató számtalan tömegszerve­zet, bizottság, értekezlet, küldött- gyű'és, stb. révén összeolvad ve­lük. A Szovjetunióban a nép által megválasztott küldöttek alkotják az államhatalom helyi szerveit, a fa­lusi szovjetet. A küldöttek havon­ként egyszer összeülnek és együt- I tesen döntenek a gazdasági és kul­turális építő munka legkülönbö­zőbb kérdéseiről. Egyszerű szótöbb­séggel hoznák a határozatok«*, amelyek kötelezőek a falu minden polgárára és intézményére. Érde­mes megismerkedni a novojegor- jevkai falusi szovjet egyik ülésének napirendjével, ebből fogalmat al­kothatunk, hogy milyen széleskörű a falusi szovjet tevékenysége. 1948- ban az üléseken több mint 30 kü­lönböző kérdést vizsgáltak meg. Ilyen kérdések voltak többek közt: a kolhozok gazdasági épületeinek építkezése, a falu rendezése, a kol­hozelnökök jelentései a vetésterü­let kiszélesítéséről és a termésfoko- zási tervekről, az iskolák és * kulturális intézmények munkájáról, a fogyasztási szövetkezet vezetésé, gének jelentései a falu kereskedel­mi forgalmáról. A kérdések leg­többjét küldöttek javaslatára tűz­ték napirendre, másokat a válasz­tók kívánságára. Mindig szívélyesen, figyelmesen fogadják a dolgozókat és megértés­sel hallgatják panaszaikat. A szov­jetek küldöttei e'őtt minden ügy fontos és jelentékeny, amely a nép életével, szükségleteivel kapcsola­tos. A küldöttek mindenütt tekin­télynek örvendenek. Ösztökélik a kerületi hivatalokat és szervezete­ket, különböző ügyekben sürgetik a döntést, harcolnak a bürokratiz­mus ellen. A tanácsválasztás a magyar népi demokrácia történetének, népünk életének nagyfontosságú eseménye. A tanácsok nemcsak lehetővé te­szik és megkövetelik a dolgozó nép tevékeny részvételét a hatalom gyakorlásában, hanem még szoro­sabbra fűzi népünk egységét is. A népellenes tőkés államban és így a felszabadulás előtt nálunk is, az úgynevezett önkormányzatok a tő­kés diktatúrának voltak függvényei, a reakció képmutató politikájának voltak eszközei és kiszolgálói. A tőkés állam vezetői mindenkor megtalálták a módszereket ahhoz, hogy a dolgozókat távoltartsák a helyi ügyek intézésétől is és joggal érezték a dolgozók, hogy ezekben az úgynevezett választásokban i* komédiát játszatnak velük. A helyi tanácsok választása az első olyan választás Magyarországon, amikor a községek, a járások, a városok és a megyék vezetőit közvetlenül « nép választja a maga soraiból. Amikor a dolgozó tömegek hétköz­napi tapasztalataikra támaszkodva emelik ki azokat, akiket alkalmáé­nak ismertek meg ügyeik intézé­sére. Ezen a választáson keresztül ala­kul majd ki államapparátusunk olyan szervezetté, amely minden részében összeépül a néppel, amely­nek minden megmozdulása mögött a dolgozó tömegek kezdeményezése és alkotó ereje, éber ellenőrzése áll. A tanácsok tagjainak nagyré­sze a falu dolgozói közül kerül ki. Mivel a dolgozók választják és visszahívhatják őket, biztos, hogy mindig a dolgozók érdekeit fogják képviselni. A tanács tagjai tiszta- ban lesznek a dolgozók bajaival, kívánságaival és aszerint fogják munkájukat végezni. Ez a munka úgy fog folyni, hogy a dolgozók beleláthatnak, ellenőrizhetik ezt a munkát. A helyi tanácsok megválasztásá­nak döntő jelentősége az, hogy a megválasztott tanácsokon keresztül tovább erősödik a bizalom a dol­gozó tömegekben az álam mun­kája iránt, elmélyül a szeretet népi demokráciáink vezető ereje, Pár­tunk Irányában, még szorosabbra fonódik a kapcsolat a Párt és az összes dolgozók között* A helyi ta­nácsok munkája Népköztársasá­gunk államhatalmának további erő­södését, dolgozó népünk hatalmas, új győzelmét jelenti. Dolgozó né­pünk ellenségei veszett gyűlölettel fognak támadni, hogy újabb sike- ’ reinket megakadályozzák. Harci fel­adatot kell tehát látnunk a válasz­tás előkészítésében és lebonyolítá­sában, fel kell készülnünk arra, hogy a legkisebb eredményekért is keményen és szívósan kell dolgoz­nunk. Harci feladatot kell látnunk annál is inkább, mert államhatal­munk megerősítése, a nagy Szov­jetunió által vezetett béketábor ha­zai arcvonalának megerősítését je­lenti. így a helyi tanácsok válasz­tásáért folyó munka országunkban egyik döntő, láncszeme a békéért, az imperialistákkal szemben foly­tatott küzdelemnek, r Építtetők fujijelein $ Építkezéshez Eternit tetőfedőpala és burkolólemez, faragott és robbantott falazó építőkő, MAGOR építőlemez raktárról kapható a TÜZÉP Vállalat telepein Tüzelőszer és Építőanyag Értékesíti Vállalat, Nyiregyiiáza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom