Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-05 / 232. szám
13 jO OKTOBER 5, CSÜTÖRTÖK Kárpátukrainai koihozparaszlok közt Tiszadoben Ünnep van Tiszadobon. Ünnepeli minden becsületes dolgozó paraszt/ Kint a mezőkön az őszi betakarítás- szánt ás-vetés, a begyűjtés sikeréért dolgoznak. Akármerre nézünk a községben, mindenütt lelkes arcokat,^ Szépen kidiszített házakat, vörös és nemzetiszínű zászlókat látunk. A tiszadobi do'-gozó parasztok szeretette. várják és fogadják annak a népnek a küldötteit, akiknek szabadságunkat köszönhetjük, akik az And- rássy gróíok igáját levették vállukról. Ezért állították a község szélére díszkaput, ezért díszítették ki házaikat, az utcákat. A díszkaputól a „Táncsics“ termelőszövetkezetig lovas bandérium, úttörő csapat és a dolgozó parasztok nagy tömege kí- séríe a küidötteket. A „Táncsics“ IcrmelőszOvetkezct bejáratánál Js díszkaput állítottak. Itt Vámos Jmre elvtárs. községi párttitkár fo-1 jgadta és köszöntötte a küldöttséget. I — A Magyar Dolgozók Pártja Kiszadobi szervezete nevében köszöntelek benntteket — mondotia Vámos elvtárs. — Számunkra igen »agy öröm és boldogság, hogy a kavpátukrajnai koihozparaszlok kül- IdöUei a mi községünkbe is eljöttek. Kérünk benneteket, tanítsatok minket Adjátok át a tapasztalataitokat. Segítsetek nekünk a hibákat kijavítani. Ezután Takács Lajos elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke köszönje, te a kü.dőlteket. ’ A küldöttség ezután a termelő-* (szőve kezet dolgozóival és a jelenlevő dolgozó parasztokkal együtt rosgnézte a szövetkezet tehenészetét (ás lovait. — A legfontosabb az állatok gondozása mellett az istálló tisztán tartása. Nem elég. ha az állatok alá Jisz a almot rakunk, az istállót is (tisztává, világossá kell tenni —— mondta Vladimír elvtárs Tóth János — Szeretettel vártunk benneteket j és nem tudnánk elmondani mennyire boldogok vagyunk, hogy eljöttetek. Mi tanulni akarunk tőletek, át akarjuk venni azokat a tapasztalatokat, amelyekkel termelőszövetkezetünket megerősíthetjük, termelésünket emelhetjük és ezáltal harcolhatunk a békéért a nagy Szovjetunió o dalán, Sztálin elvíárs vezetésével. A küldöttség nevében Vladimir Mihály elvtárs köszöntötte a tisza- dobi dolgozó parasztokat, a „Táncsics“ termelőszövetkezet dolgozóit. Köszöntő beszédében ígéretet tett a tapasztalatok átadására. szövetkezeti tagnak, aki a tehenek gondozója. — A tiszta, világos istállóban élő tehén több tejet ad. Az istállókat a szövetkezet most fogja átalakíttatni, korszerűsíteni. Vladimir elvíárs erre is ad tanácsot. Azt ajánlja, hogy tágas, világos ablakokat helyezzenek el. hogy az állatok minél több napfényt kapjanak. ’ túrházban olvasunk, sakkozunk, akinek kedve és tehetsége van hozzá- énekelhet, láncolhat a többi szórakoztatására. Takács János és Lippai János dolgozó parasztok még az ebédnél is kérdezősködnek. Mindent meg akarnak tudni, mindent meg akarnak ismerni részletesen. A büdszentmi- hályi gépállomás mezőgazdásza i* érdeklődik. hogyan dolgoznak a szovjet gépállomások. Amikor Vladimir elvtárs arról beszél, hogy a krumplit is traktorral kapáltatják, még hozzá olyan univerzál traktorral, amilyen nekik is van, csak megkérdezi: — Hát hogyan, a traktor nem tapossa el a krumplitöveket? — Nem bizony, mert úgy vetjük a krumplit, hogy a sorokon hosszában is, keresztben is elfér a traktor. Egyen.ő sor- és tőtávolságra vetünk. így megkíméljük az embereket, géppel végezhetjük a kapálást is. A lervliöfcsön és a szovjet ember Amikor az építkezésekről esik ezó, Vladimír elmondja, hogy a szovjet emberek igen nagy örömmel adják pénzüket az ország továbbépítésére. Mindig jóval a terven felül jegyez-, , nek. Mindenki erejéhez mérten. Nem marod ki senki sem. — Elvtársak, ezt az országot nek-V tek saját erőtökből kell felépíteni.' olyanná tenni, hogy olyan boldogságban élhesselek, mint a szov^ety emberek. Most nálatok folyik a Békekölcsön jegyzése, vegyétek ki belőle a részeteket — tanácsolja Vladamir elvtárs. Többen felismerték A takarmányozásról is van mondanivalója Vladimir elvtársnak lityin, világos isiálló több tej ' ~ A régen használt legelők nem Idnak elég füvet az állatoknak, teért legjobb, ha a legelőt nem hagyjuk növénytelenül, hanem rendszeresen trágyázzuk és állandóan fiivesítjük, évenként felszántjuk és bevétjük‘fűmaggal. Ezzel igen sokat nyerünk, mert egész nyáron lesz mit enni az állatoknak — mondja. — Még a legeltetésre is ad tanácsot. A termelőszövetkezet tagjai és a község dolgozó parasz jai nagy érdeklődéssel figyelnek minden szót,. Bokán jegyzetet is készítenek. Aranyat érnek ezek a tapasztalatok. _ Nem szabad az állatokat rend-í Szertelenül beengedni a legelőbe, mert akkor nem tart egész nyáron iát ki a fű. Mi úgy szoktuk, hogy pasztákra osztjuk a legelőt. Amikor egy pásztáról teljesen lelegelték az állatok a füvet, csak akkor enged-, jük át egy másik pasztába, S mire ezt lelegelik, a pihentetett paszta füve újra megnő. Vladimír elvtárs elmondja azt is, hogy náluk a kolhozokban mennyi az átlagtermés Sokkal hidegebb, kedvezőtlenebb ég- hajlati és sokkal rosszabb talajviszonyok mellett is elérik búzából a 18 gabonából pedig a 15 mázsás hóidra átszámított átlagot. — És mi ennek a titka? — kérdezi meg Mátyási Ferenc, aki Rüdszentmihályról jött el a kolhozparaszt-' küldöttek látogatására, — A bő termés titka: ősszel korán vessünk. Ezzel elérjük azt, hogy még ősszel megbokrosodik a vetés. Jobban bírja a hideget, tavasszal gyorsabban fejlődik. — De nem vethetünk, ha nine* eső — szól bele Szabó András is. — Ne várjatok az esőre. Annál jobb, minél hamarabb földbe kerül a mag. Ha száraz a föld, akkor is vetni kell és amikor megjön az eső, már a földben találja. Sok szó esik a kolliozparasytok életéről is. Ez érdekel minden dolgozó parasztot, hiszen ismét sokan gondolkoznak már azon, hogy a jövő útjára, a boldogság útjára lépnek. Sokan figyelik már a szövetkezeti dolgozókat, életüket, munkájukat. — Hogy éltek elvtárs, beszélj ne* künk az életetekről is — kéri Takács János. — Röviden, de minden benne van: boldogan. Nem küszködünk nehéz munkával, mert a gépek elvégzik helyettünk. Házunk van mindünknek, szép bútorunk, rádiónk és könyvtárunk. Ha valaki házat akar építeni, csak ki kell jelölni a helyét, hogy hová akarja, ennyi a gondja, a többit a kolhoz elvégez-,' teti. Szórakozunk, pihenünk. A kul-, a helves utat Takács János is, meg Lippai János is sokat gondolkozott már azon, hogy belépnek a csoportba. Eddig azonban elodázták. Valami még visszatartotta őket. Most azonban, hogy a kolhozparasztküldöttektől megismerték a szovjet parasztság életét, saját jövőjük példájának választották. Takács Mihály fel is áll az asztaltól és azt mondja: — Én beláttam, hegy a nagyüzemi gazdálkodás jelenti csak az igazi boldog életet. Megfigyeltem, hogyan éltek és hogyan dolgoztak, most hallottam a kolhozparasztküldöttektől is, hogy boldogok, jól élnek, belátom, hogy az ellenség hazudott, félre akar vezetni minden csoporton kívül levő dolgozót. Én belépek a csoportba, fogadjatok magatok közé. Lippai is hasonlóan jár el. Bejelenti, hogy családjával együtt ő is belép a csoportba. Megértették, mit mondtak a kolhozparaszt küldöttek. (—6 G—) MEGVÁLASZTOTTÁK A TÁRSADALMI ELLENŐRZŐ CSOPORTOKAT A tiranai üzemek és vállalatok dolgozói még augusztus folyamán megválasztották azokat a társadalmi ellenőrző szerveket, melyeknek feladata az áruházak, üzemi étkezdék, üzemi segédgazdaságok működésének rendszeres ellenőrzése. Tiranában augusztus folyamán 50 ilyen ellenőrző csoportot választottak meg 250 taggal. Az ország többi városaiban a választások most folynak. A szak- szervezetek mindenütt tanfolyamokat indítottak az ellenőrök részére, ahol elsajátítják a feladatuk pontos teljesítéséhez szükséges tudnivalókat. Apolló filmszínház Telefon 30.86 Okt. 5—8. Csiií.—vasárnapig Szovjet film! Találkoiás az Elbán Előadások: 1 5. S órakor Kurucz néni lelkiismerete... özvegy Kurucz Jánosilé mór idős asszony. A Benkőbokorban van néhány négyszögöl földje. Népnevelők kérést ík fel a* elmúlt naya-c egyikén. Ifiú.r.’ihkáM k voltak, n.'ni megannyi derűs fiatal. A békéről beszélgettek Kurucz nénivel. ...... _ Béke? ... hiszen nemsokára meghalok mar, úgyis békém lesz ... Ki háborgat akkor? . „ , — Ha meg nem sértenénk, hány éves Kurucz néni? _ ötren is elmúltam ... — ötven?! — kiáltott jel az egyik ifjúmunkás —. hiszen még fiatal! Nevetni kezdett Kurucz néni. Hallgatott, aztán megint elkomolyodott. — Az ám de a paraszti sorban ötven év hetvenet jelent, fiaim. — Jelentett régen... — igazítja ki a szót az egyik ifjúmunkás —, hisz éppen azért jegyzünk most, hogy az ötven év harmincnak lássék. így beszélgettek sokáig. Már indultak is a népnevelők mi efelé. Azt hitiek: Kurucz néni nem jeaue-’ Elköszöntek s lépkedtek kifelé Szép. derék ifjúmunkások, megannyi virágszál. Ez járt Kurucz néni eszében s amikor'éppen kiléptek a kapun, hirtelen utánuk kiáltott és szaporán feléjük sietett. __ . , . . „ _ Nem tudtam volna alydni az éjszaka..-, jegyzek in is. Ha nem is magamért, hát a fiatalokért. De azért gondolt magára is. Arra a szép, nyugodt öregkorra, amit c szocialista Magyarországon tölthet «I. • 3 NÉPNEVELŐK! Czriják János, a balkányi gépállomás Ifjúmunkás népnevelője személyes példamutatása nyomán 21.000 fo. rint Békekölcsönt jegyeztetett! Ne feledjétek el, hogy a legjobb agitációs érv: a sze. mélyes példamutatás! SZABOLCS-SZATMÁR KÖZSÉGEI! Kállósemjén és Balkány kölcsönjegyzési versenyre hívták ki egymást, amit helyesen összekötöttek az őszi munkák elvégzésével! Szélesítsétek ki a községek közötti versenyt; Harcoljon minden község a dicsőséges elsőségérti BÉKEBIZOTTSÁGOK! Kérsemjénben Pódor Sándor, a békebizottság elnöke 600 forintot jegyzett, utána agitációs munkát vállalt. Valamennyi békebizottsági tag harcoljon a külcsön- jegyzés sikeréért! TRAKTORISTÁK! Ruszka Ferenc, csahold traktorista már 95 százalék, ban teljesítette egész őszi idénytervét! Az őszi munka sikeres túlteljesítésével harcoljatok a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáért! ÖTÉVES TERVÜNK HÍREI Uj házak épülnek Ti borszál láson és Aporligeten Dolgozó népünk állama felkarolja az eddig elhagyott tanyák dolgózöínalf ügyét t államkölcsön ök segítségével lehetővé teszi az új községek felépítését. Azoknak, akik új hajlékot építenek, a kölcsönt 10—15 év alatt kell visszafizetni az államnak s aki a kölcsön három negyedrészét fele Idő alatt visszafizeti, annak további tartozását elengedik. így kezdtek hozzá Aporligeten és Tíborszélláson is az új házaik felépítéséhez. Aporligeten 64 ház épül fel még ebben az esztendőben. Tiborszálláson 44 ház, amelyek közül 26-nak az alapozási mun. killatai már készen is vannak. Uj élet nő’ a régi tanya nyomorúsága helyén. Pintér László, nyolcgyermekes aporliázi szegényparaszt is házat épít. Az emelkedő új mellett még ott van a régi, szalmatetős viskó. Pintér László boldogsága leírhatatlan s valamennyiük hálája is mérhetetlen a Párt lránt, a felszabadító szovjet nép iránt. » Uj népbolíok nyílnak szerte a megyében Dolgozó népünk növekvő életszínvonala szükségessé teszi új Népboltok megnyitását a megyében. A közeljövőben Ibrányban, Demecserben, Nyír- madán szervez a központ Népboltokat. Ezek valamennyi szükséges cikkel ellátják a falu dolgozóit. A Népboltoknak felépítése hasonló lesz az állami áruházakéhoz. Záhonyban zöldségesbolt is nyílott. Eddig rendszerint Kisváráéra kellett a záhonyi dolgozóknak járni a zöldségfélék beszerzéséért. Ma már az állami üzletben bőségesen kapni. Ugyancsak állami üzlet — hentes és fűszer — nyílott meg a tiszalöki erőműépítkezésnél, így a dolgozóknak nem kell be. járniok a falusi Népboltba, hanem a helyszínen vásárolhatják meg szükségleteiket. Telefont kapnak a tanyaközpontok Száz és száz tanyai beteg dolgozó esett annak áldozatul, hogy nem volt gyors összeköttetés a város felé. Az új községek felépítésével a dolgozó nép változtat ezen a helyzeten. A terv első . esztendejében, tehát az idén, telefont kap Beíe- grád. Nagycserkesz, Vajda-bokor és Terem, Nagycserkeszen ebben az évben postaügynökséget is állítanak fel. A darabbérezés bevezetése óta nőtt a termelés és a dolgozók keresete az AMG javítóműhelyében Az elmúlt napokban, hétfőn vezették be Nyíregyházán a gépállomások alközpontjának a javítóműhelyében a darabbérezést, de már is hatalmas változás történt mind a termelésben, mind pedig a dolgozók keresetében. Már az első nap másfélszeresére emelkedett a műhely dolgozóinak a teljesítménye és azóta napról-napra nő a teljesítmény. Nemes Árpád szerelő például egy nap alatt 61.20 forintot keresett. Sztahó István hegesztő pedig 39 forintot. De a műhely többi dolgozói is általában többet keresnek a darabbér bevezetése óta, mint ezelőtt. A dolgozók a legnagyobb lelkesedéssel fogadták a darabbér bevezetését és most, amikor látják, hogy becsületes munkával még többet tudnak keresni, még vidámabban dolgoznak és ’állandóan. emeUk teltasítményüket, _ - ’ ’ • - . ■ • ’ .
