Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-05 / 232. szám

További jó népnevelő munkával fokozzuk a Békekölcsön-jegyzés eredményeit A nyírbátori járás tovább tartja elsősegét Ebben az országban a dolgozó nép van hatalmon, a gyárak gaz­dái a munkások. Ez kötelezettséget is jelent: jó gazdának kell lenni. Az elmúlt napokban az országos versenykihívások pontjai között ott találjuk az anyagtakarékosságot is. Lenin elvtárs szavai jutnak az eszünkbe: „A (kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű .mun­kás öníeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelékenységének emelé­séről, arról, hogy minden púd gabo­nát, kőszenet, vasat és egyéb ter­mékeket megőrizzen, bár azokat lem személyesen a dolgozó kapja, nem is „hozzátartozói’’, hanem „tá- volállók”, azaz a társadalom egésze, tíz és százmillió ember ...” A ver­senyvállalások pontjai mind azt bi­zonyítják! ho-gy egyre több azoknak i dolgozóknak száma, akik éberen őrködnek a nép vagyona felett s mint otthonukban, üzemükben, mű- nelyükben éppúgy jó gazda módjá­ra takarékoskodnak. A nyírbátori Növényolajipari NV dolgozói taka­rékossági mozgalmat indítottak el, az üzemben. A mozgalom során Békefalvi művezető készüléket szer­keszted az olajelcsorgás megakadá­lyozására. Évente többezer 'forintot takarít meg. A nyíregyházi dohány­beváltóban' ugyancsak újítást ve­zettek be s ezzel csökkentik a se- lejtet, a törött leveleket. Alig talál­ni üzemet megyénkben is, ahol dol­gozóink részéről ne nyilvánult vol­na meg kezdeményezés a takarékos­ságra. Üzemeink életének. jellem­zője, hogy a dolgozók kezdemé­nyeznek. Több hónappal ezelőtt a mátészalkai fűtőházban a kovácsok vállalták, hogy havonta egy napot megtakarított anyagból dolgoznak. A nyíregyházi villanytelepen hason­ló jelenség mutatkozott. A nyíregy­házi Magasépítési NV-nél az ifjú­munkások alakítottak takarékossági ellenőrző brigádokat. Mindezek megvoltak, azonban komoly hiba volt a vezetők részéről, hogy eze­ket a kezdeményezéseket nem ka­rolták fel eléggé. Ez is jellemző üzemeinkre jelenleg. Elindult a szálkái fűtőházi kovácsok kezde­ményezése, de nem hallottunk ar­ról, hogy mi történt a nyíregyházi fűtőháznál, a többi üzemi kovács- műhelyben. S az anyagtakarékos­sági mozgalom még magában a szálkái üzemben sem szélesedett ki jobban. Üzemi pártszervezeteink, üzemi bizottságaink s a vállalat ve­zetősége nem szervezte, szélesí­tette a mozgalmat. A mozgalomnak komoly jelentő­sége van. A takarékosság egyik fontos eszköze ötéves tervünk sike­res végrehajtásának. Kincset jelent számunkra minden kiló szén, min­den centiméter szövet, minden kilo­gramm vas, vagy növényi olaj. Miért? Mert a sok „kis hulladék” óriássá dagad s komoly károkat okoz népgazdaságunknak, hátrál­tatja a terv végrehajtását. A sok „kis” megtakarított anyag szintén naggyá nő, új anyagot biztosít szá­munkra új gépek, házak megterem­tésére. A takarékossági mozgalom lehetővé teszi, hogy nagyobb beru- názásokat eszközöljünk, többet épít­sünk, többet gyártsunk s mindezt plsóbban tegyük. Az anyagiakat é­kossági mozgalom elősegíti az árle­szállítást. Egyetlen' százalék évi szénmegtakarítás a vasútnál azt jelenti, hogy a megtakarított szán­mennyiséggel 3000 mozdonyt lehet fűteni. Építőmunkásaink jól tudják azt, hogy mily nagyjelentőségű az építőiparban az önköltségcsökken­tés. Nagyszerű példa van előttünk a mozgalom megszervezésére: Ko- rabelnyikova szovjet sztahánovista példája. Az ő példája azt tanitja, hogy teljes erőnkkel harcolni kell a pazarlás, a gondatlanság ellen. Erre a harcra szükség van minden terü­leten, akár az építőiparról, akár más iparágról van szó. Különösen azon­ban az építőipar területén mutatkoz­nak bűnös hanyagságok. A máté­szalkai OT1 építkezésnél az ajtóke­retek sziikreszabásával, a rosszmé- retü építkezésekkel — a tervezett ..anyagtakarékosság” helyett való­jában anyagpazarlás következett be igen súlyos mértékben. A silóépít­kezéseknél tapasztalták az ellenőr­zések alkalmával, hogy az elkészí­tett előgyártott elemek kihasználat­lanul hevernek. Számos példát le­hetne még felhozni s mindezek bi­zonyítják: üzemi vezetőinknek sok­kal nagyobb gondot kell fordítani az anyagtakarékossági mozgalomra. Itt vannak új nyíregyházi üzemeink: a konfekcióüzem. a szabószövetkezet, a cipészek üzeme. Ezekben az üze­mekben jó versenymunkáról nem is lehet szó, ha nem kötjük össze a mozgalmat az anyagtakarékosság­gal. Elsősorban a dolgozókon mú­lik az; hegy milyen sikerrel jár az anyagtakarékossági mozgalom. Hi­szen a dolgozó tömegek kezdemé­nyezése, ezernyi és milliónyi ötlete, nélkül mit sem ér el a vezetők aka­rata. A versenypontok üres papir- ígéretek maradnának, ha dolgozóink nem törekednének tartalommal megtölteni azt. Azonban a vezetők­nek feladata az, tiogy az anyagta­karékosságot a verseny középpont­jába állítsák. A vezetőknek, felső és közép vezetőknek, munkaveze­tőknek kötelessége az, hogy ezt a mozgalmat sikerre vigyék. Tavaly a tervkölcsönjegyzésen, ma a békekölcsönjegyzésen keresz­tül bebizonyították dolgozóink, hogy jó gazdái saját országuknak. Hasz­náljuk fel a dolgozók lelkesedését, erejét arra, hogy újabb lendületet adjunk üzemeink anyagtakarékossá­gi mozgalmának. Induljon meg Sza- bolcsrSzaímár üzemeiben is a harc minden deka szénért, olajért, min­den darab tégláért, minden centi­méter szövetért. Álljanak a mozga­lom élére a komunisták. Bizonyít­sák be ebben a mozgalomban is, hogy szeretik hazájukat, népüket s példaadóan küzdenek az,élet minden területén a békéért! őrizzünk meg minden kiló szenet, anyagot ■ s ugyanakkor kíméletlenül harcoljunk a pazarlók ellen. Keressük meg a pazarlások, gondatlanságok mögött az ellenséget, akik ilyenformán akarnak'ártani népünknek. A forra­dalmi éberség elenge'dhétetlen a ta­karékossági mozgatóban,- Leplezzük le azokat, akik fecsérlik népünk va­gyonát, népünk kincseit s példaadó szigorral: büntessük meg őket. Ugyanakkor álljanak olt példaképül munkásosztályunk, dolgozó népünk előtt mindazok, akik jó Mazdaként takarékoskodnak. A nyírbátori járásban tovább­ra is jó munkát végeznek a párt- szervezetek, békebizottságok és tömegszervezetek a Békekölcsön jegyzésénél. A hétfői napon a já­rás területén újabb 32 ezer fo­rinttal gyarapodott a Békeköl­csön. A járás községei versenyben állanak egymással, hogy ezen keresztül vigyék minél nagyobb sikerre a Békekölcsönt. A járáson belül az első helyet Penészlek község tartja. Szép eredményt értek el Nyírbé’.teken is a dolgozó parasztok, ahol a község dolgozóinak nagyrésze már jegyzett Békekölcsönt. A nyírbátori járás szép eredmé­nyei mellett ne feledkezzenek meg arról sem a népnevelők, hogy eredményeinket tovább kell fokoz­ni, hiszen megyénk r— bár javí­tott helyzetén — még mindig le van maradva. Folytassák tovább agitációjukat, ne legyen egyet­len olyan dolgozó paraszt sem, akit ne kerestek volna fel népne­velők. ömböly községben lemara­dás tapasztalható, ezt is fel kell számolni, hogy munkájuk megja­vuljon. Egy pillanatra sem szabd ar­ról sem megfeledkezniök a nép­nevelőknek, hogy a kulákok bé­kénk ellenségei, az imperialisták itt megbújt ügynökei, akik csak az alkalmat várják, hogy ellen- agitáciőjukkal a háborúra uszít­sanak. Szervezzék tovább a versenyt népnevelőink A mátészalkai járásban az üze­mek dolgozói nyújtanak segítsé­get a dolgozó parasztoknak. Sza­bad idejükben, felkeresik a kis- parasztokat, elmennek a közép­parasztokhoz, ahol eredményeink­ről, a kommunisták adott szavá­ról beszélgetnek. Ennek az agi- tációs munkának lett eredménye, hogy a mátészalkai járás máso­dik helyre került a Békekölcsön­jegyzésben. A népnevelők ebben a járásban is versenyben állanak. A községek közötti verseny a kö­vetkezőképp alakult: Első helyen áll Szamoskér, ahol az elmúlt nap is 100-an 37 ezer forintot jegyez­tek. Második Szamosszeg. A köz­ség eddigi átiagjegyzése 639 fo­rint. Mint a nyírbátori járásban, úgy itt is találhatunk olyan köz­séget, ahol nagyobb az ellenség befolyása, hiányzik a rendszeres felvilágosító munka. Gebén pél­dául még nagyon kevesen jegyez­tek, az átlagjegyzés is csekély. Mindez annak tulajdonítható, hogy a népnevelők maguk sem jártak elöl jó példával, nem ke­restek fel minden dolgozót. Eb­ben a községben is feltétlenül meg kell javítani a felvilágosító mun­kát, hiszen számtalan eset bizo­nyítja, hogy dolgozóink szívesen hoznak áldozatot a béke megvé­désére. Ifjabb és újalib jegyzések Gulácson már jegyeztek Béke­kölcsönt. Jóni Gusztáv, a községi alapszervezet titkára először 200 forintot jegyzett, 3ánó Fülöppel együtt, a termelöcsoport aisp- szervezeti titkárával együtt. Az- óla egyre gyakrabban olvasták, S Z fl B 0 L C S-S ZIIIM fl R1 f| -----—j Szélesítsük ki az anyagtakarékossági mozgalmat! hogy milyen összegeket jegyeznek országszerte. Felemelték jegyzé­sük összegét mindketten 500 fo­rintra.. Ennek nyomán emelte 50 forint jegyzését 150-re Móré Jő- zsefné. A Móré család jegyzése ezzel 1000 forintra emelkedett. Czirják János ftalkányban 21.000 forintot jegyeztetett „Szívesen adok, hiszen sokkal többet kapok ezért az összegért. 10 gyermekem közül az egyik most jött haza, mint a Néphadse. reg tisztje” — ezekkel a szavak­kal jegyzett Békekölcsönt Lelesz Jánosné kisparaszt, a balkányi bé­kebizottság tagja. Igen gyakran találkoznak ilyen esettel népnevelőink. Né­pünk hataimas ereje mutatkozik meg ezekben a szavakban. Dolgo. zólnk megértették, hogy saját gyermekeik, de egész országunk népének érdeke,. hogy minél na­gyobb összeg gyűljön a béke meg­védésére. Ezen túlmenőin csatla­koznak a népnevelőkhöz. Maga Lelesz Jánosné is 2000 forintot jegyeztetett. Weisz Ignác ezer forintot jegyzett, 1300-at je. gyeztetett, Czirják János DISZ-tag a gépállomás dolgozója 21.000 fo­rint Békekölcsönt jegyeztetett jó felvilágosító munkájával. Kállósemjén dolgozó paraszt­jai versenyre hívták Batkáuy köz. séget és a versenypontokba azt Is belefoglalták, hogy jó népnevelő munkával arra törekszenek, hogy a község minden dolgozója megte­gye hazafias kötelességét. A Bé­kekölcsön-jegyzés versenyét össze­kötötték az őszi munkák sikere3 elvégzésével és ezt Is a verseny­pontba vették. Érpatakon párosversenyben dol­goznak népnevelőink. Zágon Má. ria Veres Gyulával versenyez, ed­dig Zágon elvtársnö vezet. Fehérgyarmaton Markóca s.k Bálint tszcs-tag 4.700 forintot, Osán Lászióné, a termelőcsoport elnökének felesége 6.300 forintot jegyeztetett tegnapig. Nagykáiló- ban Boros Miklós tanító, Érpata­kon Orosz Jánosné MNDSZ-tag, Tiszaszentmártonban Kovács Ilo­na és Szepes Miksa népnevelők álltak versenybe, hogy sikerre vi­gyék ezt a harci feladatot. Tovább folyik a járások versenye A nyírbátori, járásiján jó agitá- ciós munkával tovább tartják az elsőséget a népnevelők. Második helyre került a mátészalkai já­rás, ezzel megelőzte a kemecsei és tiszalöki járást. A nagykállói, a baktai, a kisvárdai és csengeri járás továbbra is középen halad. Változatlanul sereghajtó a vásá- rosnaményi és a nyíregyházi já­rás. A* osztályharc mai szakaszában egyre élesebbé válik. A Békekölcsön jegyzésénél is minden alkalmat megragadnak a falui kizsákmányolói, hogy árt­sanak a dolgozó népnek, ártsa­nak a békének és háborúra uszít­sanak-. Két nyirmadai kulák, Cso- ba József és Balogh György — amint kijelentette — nem akar­ja, hogy győzzön a koreai nép­hadsereg, nem akarja, hogy el­fogadják az ENSZ-ben a Szovjet­unió javaslatait, hiszen ez egyet jelent a békével,.giekik pedig há­ború kell, hogy a dolgozók bőrén minél vastagabbra hízzanak. Nem jegyeznek Békekölcsönt, hiszen az ö érdekeik nem egyeznek a be­csületes emberekével. Ne feledkezzenek meg népne­velőink agitáciőik közben arról, hogy leleplezzék ezeket a kárté­kony elemeket. GyeriBirkeink a békééi f A dolgozók jegyzése mellett is­koláink tanulói, ifjúságunk is ki­veszi részét a Békekölcsön jegy­zéséből. Versenyeznek az osztá­lyok. Nyíregyházán a VI. számú általános iskolában Borbély Má­ria és Nagy Rozália a negyedik b. osztály úttörői azzal álltak az igazgatónő elé, hogy „lehet-e még Békekölcsönt jigyezni 7” Mikor igenlő választ kaptak, örömmel adták oda megtakarított forint­jaikat, hogy :k is részt vegyenek a boldogabb jövőért io.yő harcban. 50—50 forintot jegyeztek. A VII. számú általános iskolában £00 forint Békekölcsön jegyzését aján­lották fel a pajtások. Bikáról" Jo­lán 15, Varga Sári 20, Virányi Er­zsiké 10 forintot ajánlott fel. Balogh Erzsébet, Kovacsícs Gyu­la és Szidor László nyolcadik osz­tályos tanulók 15 és 10 forinttal járultak hozzá a 800 forinthoz. Az osztályok versenyében eddig a VII. osztályos lányok vezetnek, akik 250 forintot gyűjtőitek. Az iskolában a lányok gyűjtése a na­gyobb, mert a 800 forintból ck je­gyeztek 500 forintot. A járások versenye Lapzártakor jelentik, hogy a járások versenye a következő­képpen alakult a tegnapi nap fo­lyamán. A nyírbátori járás tovább tart­ja elsőségét. Szorosan felzárkózik mögéje és erősen, veszélyezteti az első helyet a mátészalkai járás. A tiszalöki és a kemecsei járás megcserélte helyét, így a keme­csei járás lett a harmadik. A csengeri járás az elmúlt nap még a hetedik helyen volt, most meg­előzte a baktai és a Kisvárdai já­rást. így került az ötödik helyre. Jó agitációs munkájával a nép­nevelők meggyőző érveinek kö­szönheti a járás, hogy az első öt közé került fel. A nagykállói já­rás a nyolcadik, a fehérgyarmati pedig a kilencedik helyen ven a versenyben. Továbbra is hátul kullog a vásárosnaményi és a nyíregyházi járás, ahol az átlag­érték összege alig több, mint a. fele az élenjáró járásoknak. A nyíregyházi népnevelők tovább folytatják lendületesen agitáeiőju- kat a Békekölcsön jegyzésére. Feladata az a város dolgozóinak, hogy segítséget nyújtson a kör­nyező tanyabokroknik, mert a,ta­nyabokrok a Békekölcsön jegyzé- sében el vannak maradva és az ö i rossz eredményük rontja a városi jegyzés átlagösszegét Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom