Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

cacrOBKK m. 'Taskkk** T A Pártoktatók Háza az elméleti színvonal emeléséért NEMZETKÖZI SZEMLE Tibet9 Kína elidegeníthetetlen réssé Si ^tedaimajs kínai néphadsereg győzelmei tneghiusítatiáik az im­perialistáik terveit, hogy tovább­ra is zsíros profitot zsebelhesse­nek be a kínai nép verejtékéből. Az angol és amerikai imperialis­ták, amikor már látták, hogy Kí­na menthetetlenül elveszett a szá. mukra, veszett fejisze nyelét akar­ván menteni, egyszerre felfedez­ték a „tajvani-kérdést”, meg a ,.tibeti kérdést”. Noha a szövetsé­gesek Japán fölött aratott győzel­mük után világosan megegyeztek arra nézve, hogy Tajvant < Formo. zát) vissaa kell adni Kínának, melytől a japán rablók annak ide­jén erőszakkal elvették, most még is Tajvan státusának megállapí­tásáról fecsegnek, hogy a sziget amerikai megszállását Igazolják. Tajvani kérdés a valóságban nem létezik, csak azóta, amióta Tru­man ék amerikai támaszpontnak pkarják felhasználni. Még kevésbbé létezik tibeti kér- «lés. Ha ránézünk a térképre, azon nal meglátjuk, honnan fuj a szél, miért csapnak az angolszászok olyan nagy hüllőt Tibet körül. Ti­bet, a Föld legnagyobb fennsíkja, mintegy 2500 kilométer hosszú­ságban határos Indiával és az an­goloktól függőségi viszonyban lé­vő Nepál és Bhután államokkal. A kínai néphadsereg megjelenése India határain — ez az oka an­nak, hogy (Washinton és Donion Egyszerre Tibet függetlensége mi­att aggódik. Tibetnek Kínához való tartozá­sát valamennyi nemzetközi egyez­mény elismerte, de az angol gyar­matosítók évtizedek óta igyekez­nek maguknak külön.'eges jogo­kat biztosítani. Az utóbbi években pedig itt is, mint mindenütt, az amerikaiak igyekeznek átvenni a Brit Birodalom örökét. Tibet feudális szerkezetű állom, ahol a papi kaszt, az úgynevezett „lámák” és néhány gazdag földes, úr uralkodik. A lakosság többi ré­sze rettentő nyomorban sínylődik. Ertahető, hogy Tibet legfőbb ura, a Dalai Dáma és közvetlen kör­nyezete fél a kínai néphadsereg felszabadító csapataitól. A tibeti nép óriási többsége azonban más­képpen gondolkodik. Küldöttségét indítottak Pekingbe, s kérték, hogy a néphadsereg minél előbb szabadítsa fel hazájukat a kizslk- mányolók uralma alól. Tibet tag­ja akar tenni a Kínai Népköztár. saság nagy családjának és nem akar látszatfüggetlenséget, rr.ely a valóságban angol-amerikai gyarmati sorsot jelent. A kínai néphadsereg néhány nappal ezelőtt parancsot kapott, hogy szabadítsa fel Tibetet s te­gye lehetővé, hogy az (‘'.nyomott ország meginduljon a gazdasági és kulturális fejlődés útján. Nem kétséges, hogy a néphadsereg ezt a feladatot is sikerrel meg fogja oldani. A jugoszláv parasztság nyomora A hazaáruló Tito-ídikk, mely megfosztotta a jugoszláv népet a fasizmus ellesni háború minden vívmányától, a parasztságot Is végső nyomorba taszította. Jugo­szlávia mezőgazdasága katasztró­fáiig helyzetbe került s a dolgozó parasztság jobbágyi .sorsban síny­lődik. A belgrádi kormány a falvak­ban a nagybirtokosok egy új ré­tegét tette meg támaszává. F.zek a parasztokat éppen úgy kizsák­mányolják, mint a múltban a föl­desurak tették. A Titóék által erő­szakkal létrehozott „mezőgazdasá­gi szövetkezetek” a falusi gazda­gok teljes ellenőrzése alá kerül­tök. Ezek óriási összegeket kap­nak. hogy az álszövetkezetek ren­delkezésére bocsássák felszerelé­süket. Az álszövotkezetek vezetői minden esetben az új földbírtoko- ■pok. A titólsta hatóságok egyre sú­lyosabb adókat és illetékeket rak­nak a szegényparasztok; vállaira. Az adórendszer úgy épül fel, hogy a gazdagok, műhelyt belépnek az átszövetkezet be, mentesülnek csakn,em mindem adó alól. A köb dnsbotra juttatott kisparasztok kénytelenek földjeiket eladni az új földesuraknak. Osak Szerbiá­ban több mint húszezer paraszt adta el a földjét és napszámosnak szegődött. Az úgynevezett „gaibonaadó” a közigazgatás kezében arra szol­gál, hogy a parasztoktól elkoboz­hassák az utolsó szem gabonát is. A beszolgáltatásokat a kor­mány fegyveres ügynökei hajtják végre. Egymást követik a takar­mány-, állat- és szállítóeszköz rekvirálások a hadsereg részére. A gabonabeszolgáltatás megtaga­dása a legféktelenebb megtorlást vonja magú után. A belgrádi kor­mány tízezerszámra hurcoltatja el a parasztokat vasutak, autó­utak építésére, szén és ércbányák kitermelésére. Az építkezéseknek általában katonai hadászati jelle­gük van. A kényszermunkára hur­colt emberek ezrei szöknek meg az építkezésekről és a bányáikból. Most. a választás után egyik l.g- fontosabb feladat az őszi oktatás előkészítése és megindítása. Az ok­tatási munkába bevonják azokat a népnevelőket is, akik a Békekölcsön- jegyzés és tanácsválasztás sikeré­ért folytatott harcban kitűntek slgv adnak lehetőséget számukra, hogy növelhessék politikai tudásukat. Az új, átdolgozott kiadásban — 300.000 példányban, 8 forintos ár­ban — megjelent a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának története is azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb néprétegek is­merkedjenek meg a Párttörténeten keresztül a Bolsevik Párt tapaszta­lataival s minél többen sajátítsák el ’A Tito-klíkk terrorpolitikája el. len a parasztság úgy tiltakozik, hogy szabotálja a mezőgazdasági munkákat. Tavaly ősszel, mint ahogy a Títo-sajtó is beismerte, a földek negyven százaléka meg- munkálatlanul maradt. A vetéste­rület a háború előttihez viszonyít­va egymillió hektárral csökkent, 1950-ben a vetésterületnek csak 45 százalékát vetették be. A parasztság széles tömegei te­le vannak gyűlölettel é<s elkesere­déssel a Tito-Ranikocaivcs-féle rendőri rendszer ellen. Horvátor­szág, Macedónia, Csernagora szá­mos körzetében a parasztok fegy­veres ellenállást tanúsítanak. A szierb parasztok százai szervezet­ten tiltakoznak a rab láss zerü rek­virálások ellen. Számos helyen il­legális bizottságok alakulnak és harcot szerveznek a fosztogatás rendszere ellen, amelyet a Tito- banda kényszerűéit a jugoszláv népre. A hegyvidéken partizán­mozgalmak vannak s ebben a pa- rasztok aktív részt vesznek. A tömegek előtt oly gyűlöletes Tito-rendszer csak erőszakkal és terrorral tartja fenn magát. De a jugoszláv nép fokozatosan gyűj­ti erejét, hogy leszámoljon a gyű­löletes Títo-díktaturával. az elmélet fegyverét, hiszen, mint Lenin elvtárs is mondotta: „forra­dalmi elmélet nélkül nincs forradal. 'mi gyakorlat.” Az űjkiadású Párttörténet az elő­zőtől csak fordításában, nyelvezeté­ben különbözik, amely lehetővé te­szi a teljesebb megértést és egy­ben útmutatásul szolgál a legegy­szerűbb emberek számára is. A Bol­sevik Párt története nagy segítsé­get nyújt mindazoknak, akik beha­tóbban még nem foglalkoztak vele. így — párttagokon kívül — nagy fontossággal bír a pártonkívüli egyetemi hallgatók, tanárok, tömeg­szervezeti tagok, de a falu és város minden dolgozója számára is. Ma délelőtt 10 órakor nyílik meg Nyíregyházán a Pártokta­tók Háza. Az a feladata, hogy nagymértékben segítse propa­gandamunkánkat, emelje a me­gye legjobb kádereinek elmé­leti színvonalát, továbbfejlesz- sze a pártoktatók tudását, ké­pességeit, jó munkamódszere­ket adjon számukra .Pártunk Megyei Bizottsága a Pártokta­tók Házának megnyitásával a Központi Vezetőség 1949 októ­ber 20-i határozatának szelle­mében járt eL Ez a határozat rámutatott propagandamun­kánk hiányosságaira, arra, hogy vezetőkádereink egyrésze nem vesz részt a tanulásban, az el­méleti továbbfejlesztésben, az oktatás gyakran elmarad az élettől, hiányosságok vannak különösen a pártoktatás minő­ségében. Pedig nagyok azok a feladatok, amelyek Pártunk, vezető kádereink — és egysze­rű párttagjaink előtt is — álla­nak. Fokozni kell a politikai éberséget, hogy leleplezhessük az imperialisták ügynökeit, ha Rajkék bandájához hasonló ké­meket, gyilkosokat küldenek országunkba. Fokozni kell tu­dásunkat különösen a nemzet­közi kérdések tekintetében, mert az imperialisták — bár egyre gyengébbek — vadállati dühvei szemlélik fejlődésün­ket, mindent megpróbálhatnak, hogy a nép hatalmát eltöröljék, hogy ismét Horthyék, Esterhá- zyék: földbirtokosok, banká­rok, gyárosok, fasiszták kezébe adják az ország vezetését. Emelnünk kell elméleti színvo­nalunkat, mert gazdasági fel­adataink, az ötéves terv sike­res végrehajtása is feltételezi a marxizmus-leninizmus elmé­letében kiművelt emberfők so­kaságát. A Politikai Bizottság hatá­rozata óta élteit egy teljes esz­tendő, lezárult az 1949—50-es oktatási évad. Ez az év már komoly eredményeket mutatott fel, de most, az új oktatási esztendő küszöbén még foko­zottabb eredményekre kell tö­rekednünk. Egy percre sem szabad elfelejtenünk Sztálin elvtárs intését: Mennél maga­sabb a párt és állami munka bármely területén működő funkcionáriusok politikai szín­vonala és marxista-leninista öntudata, annál magasabb és termékenyebb maga ez a mun­ka... és megfordítva, mennél alacsonyabb a funkcionáriusok politikai színvonala és marxis­ta-leninista öntudata, annál valószínűbbek a bajok és ku­darcok a munkában, annál va­lószínűbb maguknak e funkcio­náriusoknak az elsekélyesedé- se és kicsinyes, korlátolt em­berekké való átvedlése... Ha valami okból elkezd sántítani a pártpropaganda, ha legyen­gül munkánk a káderek politi­kai és elméleti színvonalának emelése terén, maguk a káde­rek pedig ezzel kapcsolatban megszűnnek érdeklődni további haladásunk perspektívája iránt, nem értik meg többé ögyünk igazát és perspektíva nélküli korlátolt gyakorlati emberekké válnak, akik vakon és gépiesen hajtják végre a felülről jövő utasításokat — akkor ezt egész állami és pártmunkánknak fel­tétlenül meg kell sinylenie“. A mi párttagjaink oroszlán- részt vállalnak a szocializmus építésében, nem akarnak pers­pektívanélküli gyakorlati em­berekké válni. Ezért fognak hozzá most még komolyabban, a tanuláshoz. Ebben segít ne­kik a Pártoktatók Háza is. A Pártoktatók Háza a maga meg­felelő berendezésével, jólfelsze­relt könyvtárával, helyiségei­vel valóságos második otthona lesz pártoktatóinknak, a közép, és felsőfokú oktatásban részt­vevőknek. De a tanulásra a'- kalmas helyiségek, a könyvtár még nem oldják meg pártpro­pagandánk minden problémá­ját. A Pártoktatók Házában rendszeresen hallgathatunk ma­gasszínvonalú előadásokat Pár­tunk politikájának egy-egy központi kérdéséről. Nem lesz ritka, ha a Központi Előadói Iroda tagjai jönnek le hozzánk egy-egy előadásra, s tanításai­kat a megyei iroda továbbadja majd a járásoknak. A Pártoktatók Házának dön­tő feladata: harc az elmélet tisztaságáért. Ezért hívja élet­re az elméleti tanácsadót, amely megmagyarázza a kon­zultációkon felvetődő elméleti kérdéseket, leleplezi az esetleg felbukkanó ellenséges nézete­ket, helyes irányba tereli az elméleti vitákat. A tanácsadó hetenként egyszer válaszol a beküldött kérdésekre, de ha a probléma nagyobb jelentőségű, nyilvános konzultáción, vagy a sajtó útján magyarázzák meg részletesen. Az elméleti tanács­adó segítségét természetesen vidékiek is kérhetik. A me­gyei iroda levélben válaszol számukra. A Pártoktatók Háza egyes alkalmakkor ankétokat is ren­dez. Elméleti magyarázatát filmbemutatókkal támasztja alá, teszi még közvetlenebbé. Mintaszemináriumokat, konzul­tációkat, konferenciákat ren­dez. Előadásokat tart nemcsak a pártoktatók, hanem ez érdek­lődők széles tábora számára is. Ha például megtárgyalják az önköltségcsökkentés elvi kér­déseit, ott lesznek üzemeink legjobb dolgozói; a termelőszö­vetkezeti tagok, a dolgozó pa­rasztok. ha a szocialista mező­gazdaságról; a párttilkárok, n pártaktívák, ha a pártépítésről lesz előadás. A Pártoktatók Házának lét­rehozásával tehát a PB-hatám- zatának végrehajtásához, az el­méleti színvonal emeléséhez se­gíti Pártunk tagjait, erős fegy­vert ad kezünkbe, amellyel a hazát védjük; szerszámot, amelv a szocializmust építi. VALENT SANDORNÉ, a Pártoktatók Házának vezetője. Nagy Imre: Agrárpolitikai tanulmányok A napokban jelent meg Nagy lm. re; „Agrárpolitikai tanulmányok” című műve is, amely a szerzőnek agrárkérdésekkel foglalkozó egye­temi előadásait tartalmazza. Ez az átfogó mii szól a mezőgazdaság fej­lődéséről általában, a szovjet és, a magyar mezőgazdaság fejlődéséről különösen. Nagy Imre szigorúan a marxiz­mus-leninizmus alapján áll, ez teszi lehetővé, hogy pontos képet adjon a paraszt-kérdésről és megtisztítsa azi a különféle hamis burzsoá cs szociáldemokrata elméletektől. __ Részletesen tárgyalja a mezőgaz­daság fejlődését az egyes társadal­mi formák idején. Különösen jelen­tős a műnek az a része, amely is­merteti a kapitalizmus kibontakozá­sát a mezőgazdaságban.- Ugyancsak behatóan ismerteti a marxizmus- leninizmus tanítását a mezőgazda­ság szocialista átalakításáról. Meg­mutatja a helyes utat, a lenini­sztálini szövetkezeti tervet. Meg­tudjuk, hogy milyen eredményeket írt már el eddig a kolhozrendszer, milyen hatalmas szerepe van a vá­ros és falu közötti ellentétek és kü­lönbségek megszüntetésében, a kommunizmusba való átmenet meg­valósításában. Ma, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdaság szocia­lista szektorának megerősítése van napirenden, rendkívül nagy jelentő­sége van annak, hogy Nagy Imre műve megadja munkánkhoz a ko­moly elméleti alapot, A Szovjet­unió szocialista mezőgazdaságának fejlődéséről szóló fejezetekben meg­adott elvek nélkülözhetetlenek tér* melőszövetkezeteink helyes működé­sének megszervezésénél s éppen ezért nélkülözhetetlenek pártíunk- ciósaink, állami gazdaságok, gép­állomások, termelőszöyelkezcU'k dolgozói számára. Nagysikerű magyar-est Jassiban A Román-Magyar Barátsági hét keretében a rádió é7,ekkara, a DISZ tánccsoportja és a Toki Horváth - zenekar Jassiban nagysikerű estet adott a város dolgozói tiszteletére. Jassi dolgozói meleg ünnepséggel fo­gadták és virágcsokrokkal halmozták el a művészegyütteseket. A nagysi­kerű műsor során a közönség a mű- vészegyüttes tagjaival együtt többiíz­ben percekig ünnepelte a román-ma. gyár barátságot, a két nép munkás­pártjának nagy vezetőjét — Gheor- ghiu-Dejt és Rákosi Mátyást. Min­den alkalommal lelkesen ünnepelték a felszabadító nagy szovjetuniót és a világ dolgozóinak bölcs tanítóját, Sztálint. A román dolgozók és a ma­gyar művészegyüttesek viharos, per­cekig tartó tapssal fejezték ki. hogy a Szovjetuniónak és a nagy Sztálin­nak köszönhetik felszabadulásukéi és a két népi demokrácia tartás igazi D«MI í Délután öt órakor kezdődik a Békegyűlés Nyíregyházán Nyíregyháza valamennyi dolgozója örömmel készül a ma megtartandó küldöttválasztó Békegyűlésre. A gyűlést a Ma­gyar-Szovjet Társaság Dózsa-úti székházában tartják meg. Előadói központi kiküldöttek : Gém Ferenc és Izsák Júlia or­szággyűlési képviselők. A gyűlés napján Nyíregyháza utcáit fellobogózzák a dolgozók s ezzel, valamint egységes felvonu­lásukkal is bebizonyítják : készek küzdeni a békéért, a békés otthonok védelméért. A kongresszusi küldöttválasztó Békegyűlést színes kultúr­műsor zárja be. Ugyanígy a megye valamennyi járási székhelyén járási küldöttválasztó gyűlést tartaurk a dolgozók. Legjobbjainkat, a termelésben élenjárókat jelölik arra, hogy a budapesti, majd közülük a világkongresszuson hallassák szavukat a világ min­den népének küldöttével együtt. Meg jelent a Párt történet új, átdolgosaít kiadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom