Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

»5» OKTOBER M, VASÁRNAP — ........Ill I lllllll III IW..... »Ill A szakmunkás hiányról Ez a növekedés átmenetileg bizonyos nehézségeket is okoz. A szakmunkások száma pl. las­sabban nő, mint a proletáriá- tusé és emiatt átmenetileg ko­moly munkáshiány mutatkozik, különösen a szerszámkészítőknél. Hasonlóképpen csökken a meg. növekedett munkáslétszámhoz viszonyítva a mérnökök és technikusok száma. Népi demokráciánk mindent megtesz arra. hogy ezeken az át­meneti nehézségeken speciális szakmunkás-tanfolyamokkal, a technikusok és mérnökök ki­képzésének meggyorsításával se­gítsen. Külön kell széle nőm a bányá­szokról. Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy a bányászok népi demokrá­ciánk legszilárdabb oszlopai, hogy egy kicsit meg Is feledkez­tünk róluk. Nem foglalkoztunk eléggé gazdasági helyzetűikkel és politikai nevelésükkel. Ennek kö. vetkeztében a bányászok keresete kezdett elmaradni az általános fejlődéstől. Az is hátrányosan éreztette hatását, hogy politikai­lag nem foglalkoztunk velük eléggé. Most itt is változtatni fogunk. Tervgazdaságunk rohamos növe­kedése megköveteli a szénterme­lés gyors emelését. Ezek a köve­telések olyan nagyméretűek, hogy szénbányászatunk kezd elmarad­ni mögöttük. Nem szorul magya­rázatra, hogy mit Jelent további fejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk. Mi már egy sor rend­szabályt foganatosítottunk a szén. bányászok anyagi helyzetének megjavítására, de ez nem elég. Az új bányászok ezreire van szükség. Dolgozó ifjúságunk szö­vetsége egyre nagyobb részt kö­vetel magának a szocialista épí­tés hatalmas munkájából, ezért jelentkezett lelkesen a Dunai Vasmű felépítésére. Mi most azt javasoljuk, hogy az Ifjak legjobbjai fordulja­nak a bányák felé Is. Példamutató munkájukkal támo­gassák a bányászokat, a régi széncsaták hőseit. Van egyéb ne­hézség is. Az új munkások je­lentékeny része laluról kerül az iparba és természetes, hogy időbe kerül, amíg a g: ári fegyelembe heleszoknäk. Vagy 200 ezerre rúg az olyan ipari m tnkások száma, akik földdel is rendelkeznek. Ezek a munkások az aratás, ve- ] tés idején gyakran elmaradnak a gyárból és ezzei zavarják a tér melés menetét. Ugyanakkor ép pen a gyári muma miatt nem dolgozzák meg Kellő gonddal földjeiket, ami természetesen a terméseredményben megmutatko­zik. Ez a — hogy úgy mondjuk — kétlaki munkásréteg így egy­szerre zavarja az ipar és a mező- gazdaság termelését. Érzik ezt maguk a munkások is, akik kö­zül az utolsó időben sokan aján­lották fel földjüket az államnak. Most dolgozunk c yan rendszabá­lyon, amely az Ilyen, kisebb-na. gyotxb földdel re • delkezö munká­soknak lehetővé teszi, hogy föld­jeiket előnyös áron eladják, vagy bérbe adják az államnak és ezzel megszűnjön az a helyzet, amely őket úgy ipari munkás, mint föld­művelő minőségükben zavarta. roméves terv folyamán befejeztük a háború okozta károk helyre- állítását és rátértünk a szocializ­mus építésére. Az olyan óriási vállalkozások, mint a földalatti gyorsvasút, az inotai erőmű, a dunapentelei vas­mű — jelentősége és méretei messze felülmúlnak mindent, amit nálunk a kapitalizmus valaha al­kotott. A feladat új, nem köny- nyü, de nagy segítőnk, a Szovjet­unió támogatásával ezt is meg fogjuk oldani. Gazdasági életünk gyors fejlődését, az Imperialisták azzal igyekeznek meggátolni, hogy egyre inkám megnehezítik a tőkés országokkal való keres­kedelmet. Az amerikai imperia­listák gyakran beszélnek a vas­függönyről. Mi azt tapasztaljuk, hogy ezt a vasfüggönyt éppen az amerikaiak igyekeznek velünk szemben minden téren létrehozni. Termelési száma'nk azonban azt mutatják, hogy tár helyenként okoznak kisebb-nagyobb nehézsé­geket, de összfejlődésünket meg­akadályozni nem tudják. Mezőgazdaságunk helyzete Ami a mezőgazdaságot Illeti, az Idei termés képe tarka. Búza­termésünk jobb volt, mint a ta­valyi, rozstermésünk szintén. Jó termést adott a szőlő és a cukor, répa. Azonban az aszály miatt a a tavalyinál gyengébb az árpa és a zab, valamint a napraforgó, hüvelyesek, de különösen a bur­gonya. Dolgozó parasztságunk a ter- ményibegyüjtést és beadást meg­növekedett öntudatának megfele­lően az idén jóval gyorsabban és pontosabban végezte el, mint ta­valy. Amint tudjuk, augusztus 20-ra, Alkotmányunk első évfordulójára nemcsak befejezték a kalászosok aratását, hanem a terménybeadás zömét is elvégezték. Ez annál na­gyobb eredmény, mert hisz ezekben a napokban az ellenséges hírverés igyekezett háborús hisztériát kel­teni és rábírni a dolgozó paraszt­ságot arra, hogy ne teljesítse be­adási kötelezettségét. A Békeköl­csön-jegyzés, a tanácsválasztás, miatt az utóbi hetekben kissé meglássuk a kukorica, burgonya és napraforgó beadá­sa. Ezt a lemaradást gyorsan be kell hozni. Dolgozó parasztságunk politika' érettség-ének és öntudatának jele az a munkaverseny, amellyel vállalták, hogy a tanácsválasztás napjára, ok­tóber 22-re befejezik az őszi vetést. És valóban 19 megyénk közű' 17 e vállalást teljesítette. A megma­radó két megye azóta szintén be­fejezte az őszi vetést és most or­szágszerte nagy lendülettel folyik a tavasziak alá a mélyszántás. Ezek a tények azt mutatják, hogy a falu dolgozó népe az ipari mun­kásság példájára erőteljesen felfej­lődik népi demokráciánk általános színvonalára. A mnradiság kárt okoz Amikor ezt megállapítjuk, ugyan­akkor rá kell mutatnunk, hogy még mindig egyik legnagyobb akadá­lyunk a mezőgazdaság gyors fej­lesztése terén a maradiság, a kon­zervatívizmus, a régihez való gör­csös ragaszkodás. Az idén pl. a forró időjárás miatt a szokottnál két héttel hamarább értek be a ka­lászosok. Kormányzatunk idejeko­rán és ismételten kérte a földmű­ves népet, hogy erre való tekintet­tel az aratással ne várjon Péter- Pálig, hanem kezdje meg élőbb. Sokan nem fogadták meg a taná­csot. Gabonájuk túlérett és renge­teg mag kipergett. Aki szeptember végén, október elején járta a határt, annak feltűnt, hogy néhol a tarlón annyi új hajtás zsendfilt, mintha már elvetettek volna. Ha holdanként egy kilogramm feleslegesen kipergett gabonát számítunk, az országosan majdnem 50.000 mázsa veszteséget jelent. Vagy vegyük a másodtermények kérdését. Ä mi viszonyaink mel­lett a kalászosok learatása után hárommillió holdon lehetne tnásod- veteményt, tarlórépát, csalamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az eredményt el tudnék érni, könnyen 50 százalékkal emel­hetnénk állatállományunkat. A mi nehézségeink, benne közellátási ne. hézségeink egyik oka az idén az, hogy a szárazság miatt a kukorica- termésünk majdnem ugyanolyan gyenge, mint tavaly volt, viszont állatállományunk nagyon megnöve­kedett. A nyári állatszámlálás azt mutatja, hogy az idén egymillióval több a disznó és 200 ezerrel több a szarvasmarha cs a ló, mint tavaly. Takarmánytermelésünk ezzel szem­ben valamivel kevesebb, mint a ta­valyi. A hiányt sok helyen burgo­nya, .cukorrépa feletetésével pótol­ják, ami természetesen közellát ő - sunkat zavarja. Ha parasztságunk gyorsan rátérne a másodtermények vetésére; takarmányozási gondjaink azonnal csökkennének. A lermrlőszővetkezeteli fejlődése A mezőgazdaság szocialista szek­torának fejlődése tervszerűen halad. A termelőszövetkezetekbe belépett családok száma június 30-án 46.000 volt, most 90.000 körül jár. A ter­melőszövetkezetek területe ugyan­ezen idő alatt 482.000 kát. holdról 770.000 kát. hold fölé emelkedett. Ezí a fejlődést elősegítette annak a 200 főnyi parfsztdeiegáciőrak a munkája, amely az idén a Szovjet­unióban járt a kollektív mezőgazda­ság tanulmányozására. Külön hála és köszönet jár annak az 50 tagú magyar kolhozparaszt- küldöttségnek, amely Szovjetukra j- nából érkezett hozzánk és nagy se­gítségünkre volt, amikor tapaszta­latait és módszereit a magyar dol­gozó parasztságnak átadta. A me­zőgazdaság szocialista szektora ve­tésterületünknek 13 százaléka, és az év végére előreláthatólag eléri a 14 százalékot. Tervszerűen fejlődtek gépállomá­saink is, amelyeknek száma meg­haladja a 360-at és több, mint hat­ezer traktorral rendelkeznek. nácsválasztások urán már soroza. tosan kaptuk a/. értesítéseket, hogy a falvakban egymásután je­lentkeznek Pártunkba az egyéni­leg dolgozó parasztok, elsősorban azok, akiket a tanácsokba jelö. tünk. Ez a jelenség szolgálja okulásul azoknak az elvtársat nak, akik viszolyogva, csak Pá: tunk utasítására Kapcsolták be . pártonkívülieket a munkába mert azt a helyte tn állásponté képviselték, hog^ most, amiko keményen ülünk a nyeregben nincs szükség a széles tömegek támogatására. Azt mondanom sem kell. hogy a jelentkező pa­rasztok javát fel kell venni a Pártba. Anyagi fejlődésünk erőteljes, egészséges A mnnkaverseiiT nálunk még mindig kampánysze­rű. Egy-egy eseményhez, dátum­hoz kapcsolódva fellobban és utá­na újra ellanyhul. Azok a jó kez­deményezések, amelyeket a Szov­jetunió tapasztalatai alapján az önköltségcsökkentés, az anyag­takarékosság terén bevezetünk, még gyermekcipőben járnak. A küzdelem az anyagpocsékolás, a selejt, a felesleges raktárkészle­tek és a pazarlás más száz for­mája ellen csak most kezdődik valójában. Iparunk, de egész tervgazdál­kodásunk feladatai alapvetően megváltoztak azáltal, hogy a há­Gazdasági helyzetünk áitekinté sének befejezéséül szólni kívánok élelmezési helyzetünkről és életszín vonalunkról. Közvetlenül az aratás után kisebb zavarok mutatkoztak az élelmiszerellátásban. Ezeknek rész, ben tárgyi okuk volt, elsősorban a szárazság. Ezen belül a reakció megkísérelt nálunk Is olyan vásárlási lázt előidézni, mint amilyen a nyugati kapita­lista országokban volt. Énnek hatására augusztus folyamán kétszer annyi cukor fogyott el, mint júniusban és erősen megnőtt a liszt­vásárlás is. Az ellenség tudatosan alá akarta ásni közellátásunk rendjét azzal hogy a lehető legnagyobb árumeny- nviséget vonja el a közfogyasztás alól. Ezekkel a jelenségekkel szemben külön rendszabályokat foganatosí­tottunk. Azokra, akiknél az ellen­séges szándék és szabotázs kétsé­gen felül állott, kemény kézzel le­sújtott a demokrácia. Á többieknél politikai felvilágosító munkát vég­zett és ahol az anyagelosztásban hibák mutatkoztak, ott azt kijavítot­ta. Az olyan élelmiszerekben, mint a burgonya, gondoskodtunk arról, hogy a meglévő készletek elsősor­ban a dolgozó tömegekhez jussa­nak. Ezek a rendszabályok sikerrel jártak, a sorban állá sok megszűntek és a cukor-, kenyér-, lisztfogyasz­tás kezdi megközelíteni a normáli­sát. Van azonban közellátási nehézsé­geinknek egy olyan figyelemremél­tó oka, ami egészséges fejlődésünk elkerülhetetlen velejárója. Ez az ok a kereső népesség számának és jövedelmének gyo's növekedése. Az idén 250.000-rel több a munkások és alkalmazottak száma, Ezeknek túlnyomó többsége tavaly még nem volt kereső, hanem eltartott család­tag. Ezenfelül a bérek és fizetések egy esztendő alatt 17 százalékkal emelkedtek. Ez a két szám együtt­véve azt mutatja, hogy a munkások és alkalmazottak összességének jövedelme az ifién 30—40 százalékkal volt több, mint tavaly. Sok tekintetben hasonló a falu fej­lődése. Pl. a kötelező oltások kö­vetkeztében szinte teljesen meg­szűnt a sertésvész, vagy a baromfi- kolera. Ennek következtében az egyik évről a másikra többszázmillió forinttal növeke­dett a falu vásárlóereje. Ez a vásárlóerő elsősorban a jobb élelemre és a jobb ruházkodás­ra vesz irányt. Ennek következté­ben ezekben a cikkekben úgy meg­nő a kereslet, hogy időnként, kü­lönösen aratás után nem könnyű ki­elégíteni. Egy példát említek. Nem. rég alkalmam volt termelőszövet­kezeti parasztokkal beszélni, akik elmondották, hogy mennyivel jobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztok. A mező­túri „Vörös Csillag” termelőszövet­kezet egy nötagjától megkérdez­tem, hogy mit vásárolt elsőnek az elszámolás után, — 14 pár cipőt, válaszolt szemrebbenés nélkül. Ami. kor észrevette meglepetésemet, hoz­zátette: — heten vagyunk a csa­ládban, mindenki kapott két pár új cipőt. Arra gondoltam, megmagya­rázom neki, hogy bár népi demo­kráciánk az idén pontosan megköt, szerezte a cipőtermelést, még ma sem tartunk ott, hogy mindenki két pár cipőt vehessen ebben az évben, de nem volt szívem elrontani az elvtársnő örömét. Maga ez a tény azonban meg­érteti, hogy időnként olyan kere­sett cikkekben, mint a gyermek­cipő, a magasszárú női cipő, vagy a tipusbakancs — átmenetileg hiányok keletkeznek, különösen ha az ellenség és a spekuláció is rákapcsol. Ezeket az átmeneti nehézsége­ket önfegyelemmel, jobb elosztás­sal, jobb szervezéssel ugyanúgy meg fogjuk szüntetni, mint ahogy eddig minden feladatot megoldot­tunk, amely a fejlődés folyamán jelentkezett. Összefoglalva: Anyag! fejlődé­sünk egészséges, erőteljes. A ki­sebb-nagyobb nehézségeket le fogjuk gyúrni és biztosítjuk, hogy ez a fejlődés a jövőben Is töret­lenül folytatódni fog. Tovább szilárdnlt a népi demokrácia ereje Népi demokráciánk gazdasági sikerei, a terv jó végrehajtása, a normarendezés, a gabonabegyüj- tés, a tagosítás, a termelőszövet­kezeti csoportok növekedése és a békekölcsön eredménye termé­szetesen egyben politikai sikert is elent és nagyban előkészítette azt a lelkes hangulatot, a népi de­mokrácia mellett való egyhangú 'kiállást, amely a tanácsválasztá. sokon megnyilvánult. Az elmúlt hónapok alatt minden téren to­vább szilárdult a népi demokrá­cia ereje és ezen belül megszilár­dult a munkás-paraszt szövetség. A munkás-paraszt szövetség meg­szilárdulásához hozzájárult az a helyes politika, amelyet a tanács­ai ászt ásókkal kapcsolatban kö­vettünk: a pártonkíviilieU és főleg az egyénileg dolgozó parasztok fokozott bevonása ebbe a munkába. Az elvtársak tudják, hogy abból a 300 ezer népnevelőből, akik a tanácsválasztások előkészületei­ben tevékenyen résztvettek, 100 ezer pártonkívüli volt. A tanácsok 220 ezer jelöltjének majdnem két­harmada más pártbeli és párton- kívüli és ezeknek majdnem a fele egyénileg gazdálkodó paraszt. A páitonkívüli tömegek és kü­lönösen a falu népe ebből a tény­ből újból megértette, hogy nem akarjuk őket kizárni a kormány­zásból, ellenkezőleg még jobban be akarjuk őket vonni az ország ügyeinek in­tézésébe, mint eddig. Ha ezt a politikát tovább foly­tatjuk és nem engedjük, hogy helyi szerveink háttérbe szorítsák ezeket a pártonkívüli tömegeket, úgy Pártunk tömegbázisa elmé­lyül és tovább erősödnek azok a szála-k, melyek Pál,unkát a tö­megekhez fűzik. 21 órával a ta­A szocláldemokratizmus elleni harc eredményei Rátérek a szooiáldemokratiz- mus elleni harc eredményeire. Mióta a munkásmozgalom léte­zik, a burzsoázia világszerte irányt vett arra, hogy lehetőség szerint megvásárolja a munkás- mozgalom vezetőit. Nálunk sem volt másként. Ma már tudjuk, hogy a magyar szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalom leg­több vezetője a Horthy-burzsoá- zia és a politikai rendőrség szol­gálatában állott. Még ideológiai alapot is építettek ez alá az a'jas együttműködés alá, „a bolseviz- mus elleni közös harcot”. Amikor a húszas évek elején Angliában a munkáspárt kormánypárttá vál. tozott, a szociáldemokrata veze­tők jelentékeny része az angol kémszervezet szolgálatát is vál­lalta. A felszabadulás után a ma­gyar kémek és besúgók névsora az angol,, illetve az amerikai kémszervezet kezébe kerü't. Et­től fogva ezek a szociáldemo­krata spiclik hol közvetlenül az angol, amerikai, vagy jugoszláv 1 kémszervezettöl kaptak utasításo­kat, hol pedig az angol Labour Partytól. 1947 őszén nálunk már látható volt, hogy a munkástömegek nagy többsége átállni készül a Kommunista Párt oldalára. Az angol munkáspárt utasítása eddig ez Időpontig úgy szólt, hogy a szociáldemokrata párt legyen a kommunistaellenes erők gyűjtő- medencéje, csak látszólag támo­gassa az egységfrontot és min­den körülmények között utasítsa el a kommunistákkal való egye­sülést. Mikor 1948 januárjában és februárjában — mint emlékszünk y — a szociáldemokrata munkások és pártfunkcionáriusok tízezrei kezdtek átlépni a Kommunista Pártba, a szociáldemokrata párt áruló vezetői már a következő utasítást kapták: Ne várjanak addig, míg tömegeik átállanak a kommunistákhoz és ők hadsereg- nélküli generálisokká válnak, ehelyett azok a „baloldali” szoc. dem. vezetők, akik angol szolgá- atban állottak, maguk vessék fel az egyesülés kérdését, maguk kö­veteljék a komprwmttált jobb­oldali szoc. dem. vezetők eltávo­lítását. Egyesülés helyet!: beépülés Ezzel megtartanák befolyásu­kat azokra a becsületes, valóban baloldali szociáldemokrata mun­kásokra, funkcionáriusokra és vezetőkre, akik őszintén, meggyő­ződésből követelték — és végre is hajtották volna — a kommu­nistákkal va'6 egyesülést és az áruló jobboldali vezetők kizárá. sát. Ezen túlmenőleg, ezzel meg­tévesztik a kommunista vezető­ket és megnyerik bizalmukat, ha ez sikerül. Igyekezzenek a legna- gyobbszámú jobboldali szociál­demokratát behozni az egyesült pártba, a lehető legtöbb fontos pozíciót szerezzék meg számuk­ra, őrizzék meg, tartsák együtt őket és alkossanak az egyesült párton belül olyan ötödik had­oszlopot, amely a döntő pillanat­ban újra teljes erejével akcióba léphet a népi demokrácia ellen. A kizárt szociáldemokratákra vo­natkozólag azt az utasítást ad­ták, hogy a legjobban kompro- mittáltakat, rmm SwfSget I#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom