Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-26 / 250. szám
1950 OKTOBER 25, CSÜTÖRTÖK Ae első tériéi túlteljesítéséért dolgoznak már a Vulkánban Az üzem területén nem tud megnövekedni az ócskavas halom, pedig majdnem minden nap tolat be valamelyik fényesoldalú mozdony néhány vagonnal. Az öntő megemészti. Az üzem dolgozói napról-napra újabb és újabb győzelmeket aratnak a munka frontján. Alig néhány hete nagy betűkkel Írták fel a versenytáMára: „Előre a 2.000 szekrényes mozgalomért”. A versenyszerződésekbe beírták, hogy a seiejtet csökkentik és az üzem tervét túlteljesítik. Az üzem dolgozói megmutatták, hogy amit ígérnek, <• zt valóra Is váltják. A tanács választásra tett felajánlásukat teljesítették: 2134 tatvényt, sőt többet is elkészítenek. PÁLIJÁT MUTATNAK A TEKV TELJESÍTÉSBEN • A szocialista munkaverseny fokozásával október 14-én teljasí- cettéSí az első tervév előirányzatát. Sőt, az öntöde dolgozói három tonna szürkevassal már túl is teljesítették egészévi tervüket. Ezután még szebb eredményeket akarnak elérni. Újabb munkafelajánlást tettek. Megígérték a Pártnak, Rákosi elvtársiak, hogy ebben az évben még a terven felül 470 tonna szürkevasat öntenek, formálnak és dolgoznak ki. HAHÓ A SELEJT ELLEN Az öntöde dolgozóinak egyik legszebb eredménye a selejt csökkentése. A selejt olyan, mint az ellenség, a jobboldali szociáldemokrata: lappang észrevétlenül. Sok esetben csak amogmunikálő, vagy a fúrós jön rá, hogy több- Orai munka veszett kárba: utolsó simítást végzik az öntvényen, egyszer csak kipattan belőle egy salak darab. Dobhatják el az egészet. Augusztusban az öntöde selejt* je még 11—12 százalék között mozgott. Szeptember hónapban versenyt indítottak a dolgozók a selejt csökkentésért. Teltek a hetek, a selejt százaléka pedig apadt. Egyedül csak Benki Józsefnek aem akart sikerülni a seiejtet hökkenteni. Először dolgozott az intőben. Az első napokban 35 -38 izáza’ék volt a selejt. Bénkl József roár-már ott állt, hogy „megszökik” az öntőből, de Balajtí János és Timim József nem engedték. Megmutatták neki, hogy kell jól dolgozni. — Arra vigyázzon szektára — magyarázta Tirnku, hogy az öntésnél ne körüljön salak az öntvénybe. Mag jól meg kell vizsgálni a formát, mikor a mintát kivesszük beiöle, hogy nines-e megrepedve valamelyik klá'ló '•ász, mert akkor biztos, elsodorja a folyékony vas. — Arra Is vigyázzon — egészítette ki Baiajtl —, hogy a mintahomok jó tapadóa legyen. — Kezével beiemarkolt a nedves homokba és összenyomta. -— Ilyen ni. Ha nam ilyen, azonnal szóljon a csoportvezetőnek, az majd gondoskodik, hogy megfelelő mintahomok legyen. GYŐZELEM A TAN ÁCS VÁLASZT AS NAPJARA Benki József kitűnő öntő lett. Szinte óráról-órára csökkentette a seiejtet. A tanácsválasztásra az elsők közé küzdötte magát. Az utolsó héten 1.8 százalékra csökkentette a Se’ejtet! Az öntőit minden hónapban egy napon tapasztalatcserét tartanak, elmondják egymásnak szerzett tapasztalataikat és azt felhasználják. így sikerült az öntőknek a tanácsválasatásra a seiejtet 8.6 százalékra- csökkenteni. A selejt, csökkentés fő hőse Balajtí János és munkatársa, ölheti se'ejtjük átlagszázaléka 1.8, id. Tirnku József munkatársával, Árva Gyulával átlagosan alig két százalék seiejtet csinálnak. Bert ók István 2.8 százalékra, Varga András pedig 5.4 száza'ékra csökkentették a selejtátlagot. Az üzem dolgozói büszkék ezekre a munkásokra. De büszkék Garasos István és Soltész Lajos lakatosokra is, akik újítás, sál ünnepelték a tanácsválasztást. Az újítás bevezetésével Garasos átlagos teljesítményét 180-ról 245 százalékra. Soltész Lajos psdlg 130-ról 231 százalékra emelte. A Vulkán dolgozói így harcolnak a békéért. A terv túlte'jesí- télével, a selejt csökkentésével, többtermeléssel válaszolnak az amerikai imperialistáknak. Nem akar jóit, hogy újra a romok alól kelljen kiszedni összerono3olt állapotban új gépeiket. (S. 1>.) Részlegem a Hagy Okióbari Szeciüsia Forradalom 33. évferdulójának meolianepléséért A Dunai Vasmű építéséhez jelentkezett Urban Láaxló ifjúmunkás brigádja Izzó, telkes hangulatú rőpgyü’.ést szerveztek zz ifjúmunkások a dohányfermentáló építésénél. Kezükben az újság, a DISZ Központi Vezetőség felhívásával. Néztek, olvasgatták és még a rcpgyíílés előtt megbeszélték. Milyen nagyszerű feladat is lehel ott dolgozni. Legnagyobb építkezése ötéves tervünknek — büszke lehet az a dolgozó, akinek az a megtiszteltetés jut, hegy részt vehet ebben a munkák'’"’. Mások Rákosi elvtárs cikkét Olvasták és boldogan gondoltak arra, hogy a Párt megbízatását teljesíthetik azek. akik jelentkeznek a Vasmű építésére. Végig érzett ez az ifjak gyűlésén. Lelkesen, örömmel jelentkeztek a?- ifjak, hogy méltók legyenek a Párt megbízására és megmutassák, hogy valóban a szocializmus építésének rohamcsapatához tartoznak. Erről beszélt Urbán László brigádja is, mikor bejelentette brigádja kívánságát. A Dunai Vasműhöz akarnak menni dolgozni. Nemcsak Urbán Béla, hanem a társai- is szerettek volna beszélni orról, hogy mit jelent ez számukra. Hiszen az övék, amit építeni akarnak és nincs ennél nagyobb boldogság. Már eddig is megmutatták, hogy szerednek dolgozni — volt, amikor 3ÍO százalékra teljesítették normájukat.. Ez bizonyít ia harcra készségűket és szereteteket a munka iránt. A lelkesedés tetőfokát érte el, mikor az egyik ifiúmunká.s felállt és azt javasolta, hogy küldjenek táviratot Rákosi elvtársnak, amiben értesítik amől .szeretőit vezérünké!, hogy teljesítik a rájuk hízott feladatot. A táviratot a brigád mind a hat tagja aláírta: Urbán László. Szerűik László. Egresi Gábor, Gáspár Béla. Bognár László és Vidoven Mihály. Közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója Immár gyönyörű hagyomány, hogy a szovjet emberek ezt az egyete mes népi ünnepet minden évben a haza javára kivívott újabb és újabb sikerekkel fogadják. A dolgozók az idén is mindenütt a Szovjetunióban termelési ajándékokat készítenek elő a nevezetes évfordulóra. Sztahánovista részlegünk már néhány hónappal ezelőtt együttesen fontolóra vette és megvitatta, mi- ve’ ünnepelhetnénk a fcffjobbnti a N?igy Október 33. évfordulóját. Áttekintettük a részleg által megtett utat, mérlegeltük lehetőségeiket és fokozott szocialista felajánlásokat tettünk az októberi ünnep tiszteletére. Gyárunk különböző műszerekéi és mérőeszközöket gyárt. Az a részleg, amelyet én vezetek, mikrométereket állít elő. Nápíónk, amelyet, mint főművezető én vezetek, néhány évre visszamenőleg tartalmazza a részleg termelési adatait. E napló tanúskodik arról, hogy részlegünk, amely a kollektív sztahá- novi munka módszereivel dolgozik, az utolsó három év alatt évröl-évre megkétszerezte termelését. Elhatároztuk, hogy az idén is két- szerannyi mikrométert boesájttink ki, mint amennyit öléves tervünk 1950-re számunkra előirányzott. A részleg kollektívája amikor csatlakozott az Október tiszteletére rendezett szocialista versenyhez, felajánlotta, hogy egész évi termelési feladatát határidő előtt teljesíti, tehát nem 12, hanem 10 hónap alatt. Felajánlásunkat pontosan teljee.lt iük is és a részlegünknél most elért munkaütem lehetővé teszi, hogy az évi feladatot a felajánlásunkban megjelölt határidő előtt 2 hónappal teljesesük. Ez lesz a mi termelési ajándékunk az októberi ünnepre. Mmt egy nap alatt csak alig valamivel kevesebb mikrométert készítünk, m’n! amennyit 1946-ban, a háború utáni sztálini ötéves terv elején egy hónán alatt termeltünk. Részlegünk termelése állandóan felfelé ível. Ez közvetlen következménye kollektív $2tahánovi munkánknak, annak, hogy részlegünkön? állandóan tökéletesítjük a technikát év javítjuk a termelést. Egyre növekszik a munkások és a munkás- nők munkájának termelékenysége. Mi voltunk az elsők, akik a műszer- gyártásban bevezettük a futósza- lagtermelést és műhelyünkben a kézzel végzett munkát egyre inkább erös'li a gépi technika. Egy példát említek. A mikrométer ösz- szeszereléséné! az egyik legnagyobb pontosságot igénylő művelet a mérőfelület becslszolása. Valamikor ezt a műveletet a munkások kézzel végezték, különleges simító anvng segítségével. Most ezt a műveleti t külön símítócsiszoló szerszámgép végzi, melynek a szerkezetét gyárunkban dolgozták ki. Ilyen szerszámgép egyidejűleg hat mikrométert munkál meg. Részlegünk az. utolsó évben sok merész ú jítást valósított meg. Nagy technikai nehézségeket is legyőz az olyan összetett brigád, amelynek kötelékében különböző szakmérnökök. mechanikusok és egész sor szlahánovista foglal helyet. Részle- Tink minden egyes dolgozója a'r.i törekszik, bogv napról-napra jobbra és pontosabbra dolgozzék. Már elértük, hogv csak ki'iinö trvnöségfl mikrométereket bócsájtunk ki. örvendetes fény az is. hogy részlegünk taglói állandóan emelik szakmai és politika tudásuk színvonalát. Mindenki tanul és hirtelen nem is tudnék senkit, aki ne fejlesztené állandóan tudását. Most, amikor újabb munka sikerekkel üdvözöltük a Nagy Október 33. évfordulóját, eltölt bennünket az a vágy, hogy növeljük munkaered- ményeinket, még jobban fokozzuk a termelés ütemét és a munka termelékenységét. Ezt a célt el !s fogúik érni, hisz a nagy sztálini korszakban élünk és tanilómesferünk és rtagv vezérünk, Sztálin lelkesít bennünket arra. hogy önfeláldozóan dol- gozzrak hazánk és az egész világ békéjének javára. Nlkoláj Roseiiszkij. a mos’kvai Kaübr-gyár Sítálin-dijas főművezetője, T£rs?í?fifü*i bfrős^n Ítélkezett a nyírísGíjdáíiv ásványnálner! ¥ illatat yr;evö[8 felett AKIK A HAZARA GONDOLNAK A posta naponta tömegével hozza a leveleket a knjbtscvi „Gid ross! röj”-ba, a nagy vizl- er&nft építését irányító köz- pontba. Ezek a levelek az ország minden részéiről érkéznek: Lenlngrádból, Arhangelszkből, Molotovból, XagUból, Uglicsából é'i Kus/Javiból, Gorkijból, KaílningráŰbŐL A le,velők küldői neun személyes ügyben, hanem a közösség — a haza ügyében írnak. így példán! az egyik, Szmel városából érkezett levélben ezeket olvassuk: „Előttem van V. Azsajev „Távol Moszkvától” című regénye, amelyet éppen most olvastam él. Egészón megrendítettek azok a nagyszerű cselekedetek, amelyeket a regény hősei a legnehezebb viszonyok között hajtottak végre. Példájuk magával ragadott. fen is szeretnék olyan lenni mint a regény hősei. Kérem önöket, adjanak lehetőséget arra, hogy résztvehessek a knjbi. sevi erőmű építésében. Gőzhajó- kapitány vagyok. Egészségem kifogástalan és legforróbb vágyam, hogy minden erőmet en- nf>k az új építménynek szenteljem. Feleségem is szívesen velem utazna» Úgy véljük, az ő munkáját is jól tudnák hasznú! ni. Vagy nézzük csak az egyik OgilesWH érkezett levelet: „Hidroteehuikas vagyok. Tizennyolc éves gyakorlattal tm- defkezem. Eészjvettem a Fehértengeri—Balti-tengeri csatorna építésében, dolgoztam a folyamhajózási minisztérium Fefső- Volga medencei igazgatóságánál. Feleségem építőtechmkns. Mindketten szeretnénk elutazni a kujbisevl erőmű építkezéséhez .. Nézzük meg, mit írtak ArIiangeíszkből: „Nagy lelkesedéssel olvassuk a Szovjetunió minisztertanácsának a kujbisevl vizierőmüre vonatkozó rendeletét, feleségemmel együtt elhatároztuk, hogy résztveszünk ebben az építő- munkában. 1943-ben mindketten elvégeztük a leningrádi politechnikai főiskola építészmérnöki fakultását hidrotechnikai kiegészítéssel. Reméljük, hogy hasznos munkát tudunk végezni az új építkezésnél.. Érkezett levél egy öreg szpl- rovi vasutastól, egy főkönyvelőtől Rusztavl városából, egy darugépésztől Molotov városából, — tucatjával, százával mindenhonnan az országból azoktól az emberektől, akik legnagyobb megtiszteltetésnek, boldogságnak tartanák, ha résztvehefcné- nek a kujbisevl építkezéseknél A „Gidrosgtroj” személyzeti osztályán soha nem szakad vége a látogatók hosszú sorának. Az építők száma óráról-órára nő. A telefon állandóan cseng. Orvos, élmunkás, elsőosztá- lyfi soff Őr, géplakatos, majd egy kultúrbrigád vezetéséhez éraő építés! szakember jelentkezik, valamennyien lelkes hangon mondják: Kujblsevbe szeretnének menni. A munka már régen becsület dolga lett a szovjet embereknél. Hát még milyen nagy megtiszteltetés az, ha az ember olyan építkezésnél fejtheti ki tevékenységét, amely a béke megszilárdításáért folyik. Egy kalinlngrádi mérnök így beszél: A kujbisevl erőmflépit- kezéseltre való jelentkezés tulajdonképpen mámáik aláírásom a stockholmi békefelhívásra. Ezekkel a szavakkal kifejezésre juttatta mindazoknak a szovjet embereknek a gondolatait, akiket a Szovjetunió békés építkezéseinek lendülete lelkesít. A teremben feszü’t csend uralkodik. Haraszín János felett hoznak ítéletet a dolgozók, nem mint munkás, hanem mint csaló felett, aki munkatársait, on államot akarta becsapni. Haraszín a lakatosüzemben dolgozott. Lopta az anyagot. Mikor azért felelősségre vonta Tóth József művezető, Haraszín káromkodott és szidta az üzemvezetőt, amiért „neki mindenbe bele kell ütni az orrát”. Nemcsak ez volt a bűne __ bár már háromszor volt fegye'mi előtt, háromszor figyelmeztették, hogy hagyjon fel „fuser” munkájával. Később Haraszín János arra akarta rábeszélni munkatársait, hogy ne versenyezzenek, majd munkahelyéin éjjel elaludt. Mikor ezért is fe'e'össégre vonták, kétségbeesetten kezdett ha- zudozni. Hivatkozott Farkas Lászlóra, akivel együtt dolgozik és — aki szerinte bizonyltja, hogy nem aludt. ELÍTÉLIK A DOLGOZÓK ELLENSÉGÉT Haraszín János egész Idő alatt ki akart búj,ni a felelősség alól. Vádolta társait, hivatkozott be- csü’etes dolgozókra, akik egymásután vonták felelősségre. Nem mutatott még ekkor sem megbánást — hanem a gyáva ember kétségbessettségével hazudozott. Bráz Mihály kőműves szintén bizonyította Haraszín bűnösségét — Haraszlnnak majdnem mindenkivel baja volt. Mikor elaludt munkahelyén, sok víz kifolyt a kazánból, erre is figye'meatették, ami szintén nem használt. A munkásbíróság elnöke ezt olvasta fejére, de rámutatott arra is, hogy nekik nem az a céljuk, hogy feltétlen megbüntessenek valakit — ezt bizonyítja az is, hogy csak három fegyelmi eijdrás után. került dolgoaó társai eé. R>e Haiaszin nean mutatott se- milyen megbánást, öt nem érdekelte, hogy a munkás társait -5- viditette meg azzal, hogy munkaidő alatt fuser munkákat végzett, nem érdekelte, hogy a kazánból elfolyik a víz hogy a kazán _ ha hem veszik Idejében, észre — ki is éghet. Haraszín a kártevők közé tartozik, amit felismertek a társa- da’mi btróeág tagjai és joggal tiltották ki az üzem területéről. KERESSÜK MEG A FELBUJTÓT IS Haraszín az üzemen belül dolgozott az ellen-ég kezére. Azoknak a munkáját segítette, ak‘k Koreában ártatlan gyermekek ezreit gyilkolják meg, akik a ml hazánkat is újból lángtengerré akarják változtatni. A társadalmi bíróság feladata az is, hogy a felbujtót is megkeresse. De az üzembein megelégedtek azzal, hogy elboesájtották a kártevőt. Ne felejtsük el egy pillanatra sem. hogy az ellenség mind kétségbeesettebben harcol és foggal körömmel tör eredmé. nyelnk ellen. Ne végezzünk félmunkát ,— ami továbbra in lehetőséget aa arra a háborús gyujto- gatók ügynökeinek, hogy akadályozzák munkánkat, — hogy g&- kÁ «neyeoek £ejlö4ásüak. sió. 5
