Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-25 / 249. szám

1950 OKTOBER 25, SZERDA’ ( fl íoigozók millléi saiia msn tapasztalt erővel emelik fel hangiakat a béke véűaSmélien Vlsia^kij elvtárs nagy beszédben indoko’ta meg a Szorfelanió béke- nyilatkozatát az ENSZ politikai bizottságában Az ENSZ politikai bizottsága ok­tóber 23-i délelőtti ülésén megvi­tatta azt a napirendi pontot, ame­lyet a szovjet küldöttség javasolt : •.Deklaráció az új háború veszélyé­nek elhárításáról, a béke és a népek tetztonságának megszilárdításáról“. A szovjet javaslatot Visinszkij elv- társ egész délelőttöt kitöltő hatal­mas beszédben indokolta meg. Beszéde elején, emlékeztetett arra. iiogy a szovjet küldöttek a közgyű­lés általános vitájában ktíej'.e.ték azokat a főokokat, melyek arra in­dították a szovjet kormányt, hogy ilyen deklaráció tervezeté: terjessze a közgyűlés mos ani ötödik ülés­szaka elé. Hangsúlyozta, hogy ilyen deklaráció elfogadása kü­lönösen nagy jelentőségű a mai nemzetközi helyzetben, rmikor háború folyik Koreában és a Távol-Kelet más terüle .ein, amikor állandóan folynak a há­borús uszítók cselszövései, me­ly^ az egész emberiség érde­keit és jólétét fenyegetik. Ugyan­akkor a dolgozók milliói soha nem ta­pasztalt erővel emelik fel tilta­kozó hangjukat az újabb há­borúra irányuló előkészületek ellen és köve'éi-k országuk kormányától, hogy határozott és következetes intézkedéseket tegyenek a béke megszilárdítására, az új háború veszélyének kiküszöbölésére, a né­pek biztonságának megszilárdítá­sára. — A béliéért folytatott küzdelem gondolata — mondotta Visinszkij elv árs — vörös fonalként húzódik végig az egiász deklaráció-tervezeten, A deklaráció előszava hangsúlyozza, hogy a Koreában. és a Csendes óceán egyéb körzeteiben történő események imzolják, milyen rend­kívül fontos és időszerű a bíks és a népek biz'onsága szempontjából az. hogy az öt nagyhatalom — a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai —> amilyet különleges felelősség terhel a nemzetközi béke fenntartásáért, együttes erőfeszítéseket tegyen a béke érdekében. Visinszkij elvtárs részletesen ki­fejtene a Szovjetunió külpolitikájá­nak elveit. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió külpolitikája min­dig a békére irányult. Tényeket és dokumentumokat so­rolt fel nagy számban a szovjet áilam történelméből és'külpolitiká­járól, ame’yek tanúsítják. hogy a Szovjetunió mindenkor következe­tes küzde'met folytatott a békéért. Meggyőzően kimutatta azt is, hogy a szovjet külpolitika megingat­hatatlanul olyan célokat követ, amelyek egyaránt megfelelnek a szovjet nép és minden béke­szerető nép érdekeinek. Visinszkij elvtárs idézte I. V. Sztá­lin elvtárs kijelentéseit a Szovjet­unió külpolitikájáról és a Szovjet­unió együttműködésre irányuló tö­rekvéséről olyan államokkal, ame­lyek más társadalmi rendszerhez tartoznak. Idézte 1. V. Sztálin elv­társnak 1927-ben az első amerikai munkásküldöttséggel folytatott be­szélgetés során elmondott szavait, 1. V. Sztálin elvtársnak A. Wert és E. Roosevelt részére 1936-ban, to­vábbá Kingsbury Smith részére adott válaszait. A szovjet kü’döttség vezetője ezután tényeket hozott fel, nmelvek lelep'ezik az USA és Anglia kül­politikájának agressz’v, imper'alis* ta jellegét é3 meggyőzően bizonyít­ják, hogy az USA és Anglia diplomatái­nak szavai különböznek tet­teiktől. Utalt arra, hogy az USA megszegi ■emze'közl kötelezettségeit, köztük a jaltai és a potsdami egyezmé­nyeket. Elemezte beszédében Ache- san és Bevin felszólalásait, továbbá Truman elnöknek San-Franc'skó- ban mondott legu‘óbbi beszédét és íámu atott arra. hogy ezeket a beszédeket az erőszak kultusza hatja át. Az erőszak kultuszát, az atomfegy­ver kultuszát — mondotta Vis-'n- szkij elvtárs — az angol-amerikai tömb vezetői külpolitikájuk legfőbb motorjának tartják, , r Visinszkij e’vtárs erőteljesen hangsúlyozta, hogy ez az erőszakpolitika a Szov­jetunióval szemben teljesen si­kertelen. Azokhoz a kísérletekhez, amelye két az erőszak politikájának hívei folytatnak, más kísérleti tárgyakat kellett volna választanak. Visinszkij elvtárs felhívta a fi­gyelmet az óriási arányú fegyver­kezésre és az egyre növekvő kato­nai kiadásokra, amelyekhez az i-rő- szakpolitika vezet. Leleplezte a Szovjetunióval való együttműkö­désnek azokat az ellenségeit, akik tiltakoznak a szovjet kormány ja­vaslata ellen — különösen a lefegy­verzésre vonatkozó javaslat ellen — és arra hivatkoznak, hogy o ja­vaslatok megvitatását a nemzetközi bizalom helyreállításának kell meg­előznie. Ez ugyanaz a formula — jelentette ki Visinszkij elvtárs — amelyet annakidején a Népszövet­ségben alkalmaztak: először bizton­ság és azután leszerelés. A Nép- szövetség nem oldotta meg a biz­tonság kérdését, sőt mi több. a biz­tonság kérdésének felhasználásával sok más kérdés megoldását is meg­hiúsították. Napjainkban is ugyan­így akarják felhasználni a ,,biza­lom” kérdését, hogy kitérjenek a Szovjetunióval való együttműködés elől. Beszéde során Visinszkij elvtárs leleplezte, hogy a háborús gyújtogatok nem akarnak hozzájárulni az atom­fegyver — a legembertelenebb és legbarbárabb hadieszköz — eltiltásához. A vietnami néphadsereg erős nyomást gyakorol az expediciós hadsereg új Védelmi vonalának jobboldalára, elvágással fenye­geti Moncayt és megkezdte Ti- enyen ellen, irányuló támadását — jelentik hétfőn este. Az Associated Press kikül­dött tudósítójának jelentése sze­rint a vietnami népi erők már­is áttöréssel fenyegetik a fran­ciák által alig néhány nappal ezelőtt nehezen felállított vé­delmi vonalait. Ugyanakkor a népi hadsereg Vietnam más tartományaiban is folytatja tá­madásait. A Chidieu hídfő mel­lett, Hanoi és Haiphong között, Rámutatott a háborús gyújtogatok számításainak korlátoltságára: elfelejtik, hogy „a bomba után bomba következik”. Beszédének második részében megvilágította a szovjet javaslót alapvető tételeit és részletesen iog- lslkozott az atomenergia elenőrzé- sére vonatkozó szovjet javaslattal. A Szovjetunió nem kevés erőfesz!' tést tett, — mondotta — hogy meg­egyezés jöjjön létre az atomenergia felhasználásának kérdésében, azon­ban az USA makacsül ragaszkodik az e fogadbatatlan Barauch-tervhez. Vsinszkij eivtárs reníuívüi nagy figyelemmel hallgatott beszédének befejező részében hangsúyozta, hogy a javasolt nyilatkozattervezet a béke megsziíárditásának szüksé­gességéből indult ki, figyelembe ve­szi a Biztonsági Tanács különleges felelősségét és egyben s Biztonsági Tanács állandó tagjainak és szerve­zet összes több; tagállamának fe­lelősségét is. A szovjet javaslat elfogsdáSa — hangsúlyozta — dijütő csapást mér­ne a háborús gyujtogatók minden támadó elgondolására és tervére, egyben pedig nagymértékben hoz­zájárulna a béke és a biztonság megszilárdulásához. Visinszkij elvtárs azzal fejezte b® szavait, hogy felhív a a többi kül­döttségeket is, működjenek közre a béke és a biztonság megszilárdítá­sában. A délelőtti ülés után berekesz- tet ék és az esti órákban összehí­vott ülésen folytatták a szovjet küldöttség által benyújtott deklará­ció megvitatását. a vietnami csapatok behatoltak az expediciós hadsereg egyik erődjébe. Egy Saigonból Lcc- minhba irányított francia után' pótlási karavánt erős vietnami egységek támadtak meg és tizenöt tehergépkocsit megsem­misítettek. A vietnami hírügynökség jelentése szerint Közép-Viet- nam Thautsien tartományának lakossága csaknem 17 ezer tonna rizst gyűjtött össze, vagy is az idei terméshozam 97 szá­zalékát annak ellenére, hogy a francia csapatok igyekeztek megkaparintani és megsemmi­síteni a termést. lévő ellenség nyomására új vé­delmi vonalakra mentek át, ahol harcokat vívnak az ameri­kai csapatokkal, veszteségeket okoznak nekik emberben és technikai felszerelésben. A keleti partvidéken a népi hadsereg egységei Hamhin vá­rosától északra és Bugtheng körzetében feltartóztatják az ellenség támadását. A bukaresti katonai bíróság hét­főn délben meghozta ítéletét a bu­karesti francia követség szolgála­tában álló kémek és hazaáru'ók el­len. A hadbíróság Mátéi Dumitru, Romauld Druszez és Jón Cudalbu vádlottakat halálra, Georghe Braso- veanu és Petre Torna Giculescu vádlottakat életfogytiglani börtön­re, Alexandru Olteanu vádlottat 20 évi kényszermunkára, Louis Fon­tamé és Lucien Bassv vádlottakat 20—20 évi börtönre, Elisabeth Per- raudln vádlottat 15, Celestine Pau­line Gauchet vádlottat pedig 12 évi börtönbüntetésre ítélte Az télét ki­mondja valamennyi vádlott vagyo­nának elkobzását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága közli októ­ber 23-án, hogy a népi hadse­reg csapatai valamennyi arcvo­nalon védelmi harcokat vívnak a támadó amerikai és délkoreai csapatokkal. A Phenjantól északra fekvő körzetben a népi hadsereg egy­ségei a számbeli túlsúlyban Három ha'álos íléle! a bukaresti kcmbjnda perében A* ola«z dolgozók újabb győzelme A 'Pescara tartománybeli Vomano. völgy dolgozói hónapokig tartó gyo_ zeimes harcot vívtak munkahelyü­kért. A térni állami konszern igazgató­sága ez év januárjában elhatározta, hogy megszünteti egy vizierőmű épít­kezését, amelynél a Vomano-völgy lakosságának nagyrésze dolgozott. A munkások azonban saját kezdemé­nyezéséből, a meglévő tervek alap­ján tovább folytatták az építkezést. A dolgozók elszántságát látva, a kor­mány kénytelen volt közvetítő meg­oldást keresni és egyezményt kötni a szakszervezetekkel, amelyben kÖ_ telezi magát, hogy az építkezés foly­tatásához rendelkezésre bocsátja az anyagi eszközöket. A vietnami néphadsereg elvágással fenyegeti Maneayt Súlyos harcok Koreában a túlsúlyban lévő ellenséggel A béke országának napról-napra növekszik az ereje Harminchárom esztendő. Ennyi idő telt el azóta, hogy az orosz pro­letárok a nagy Lenin és Sztálin zászlaja alatt felkeltek a nagy orosz hon népeinek szabadságáért. Har­minchárom esztendeje annak, hegy megszületett a világ első szocialista hazája. Ez alett az idő alatt nem egyszer akarták kicsavarni a Szov­jetunió népeinek kezéből a szabad­ságot és békét jelentő vörös lobo­gót. intervenciós banditák törtek be az országba, kémek és szabotőrök serege akadályozta a tervek végre­hajtását, a piacon marakodó .impe­rialista dögkeselyűk Hitler haramia- legényeit uszították a boldogság ve­rőfényes honára. Gyilkos fegyver­rel és szitkozódó rágalmakkal pró­bálták a tőke hatalmasságai kitöröl­ni a népek emlékezetéből a szocia­lizmus országát, a Szovjetuniót! A Szovjetunió azonban ma és mindig a világ népeinek remény­sége, a békének és szabadságnak sziklaszilárd bástyája. Lenin és’Szíá- l'n neveltjei, a szovjet emberek cso­dával határos hősiességgel küzdöt­tek a gazdasági elmaradottság el­len, harcoltak az idegen rablókkal szemben. A háborús gyujtogatók, a pénz hiénái gyűlölik á Szovjetuniót —. mert a szocializmus országa erős, legyőzhetetlen. A népek, az egyszerű emberek milliói tisztelik a Szovjetuniót és reménységgel te­kintenek a Kreml Vörös Csillaga felé — mert a szocializmus, a béke országa erős, legyőzhetetlen. Napról- napra, óráról-órára erősebb és gaz­dagabb. Míg a newyorki Szabadság­szobor árnyékában milliókra növek- . szik a munkanélküliek száma, a marshallizált országokban ilyen táb­lák kerülnek ki az üzemek kapuira: „Nincs más út, mint a halál", addig a Szovjetunió minisztertanácsa mel­lett működő Központi Statisztikai Hivatal újabb győzelmi jelentést tett közre az 1950. harmadik negyedé­ben élért eredményekről. Ezek az eredmények azt hirdetik azok szá­mára, akik végső elkeseredettsé­gükben halálról szóló táblákat rak­nak ki az anjerikai imperialisták ál­tal becsukott nyugateurópai üzemek kapuira, hogy: van más út! Ez a más úi: a szabadságért és békéért való hősies küzdelem! A szovjet nép népgazdaságának újabb ered­ményei példát és erőt adnak a világ valamennyi népének az életért foly­tatott további küzdelemhez. A béke győzelméről beszélnek azok a számok, amelyek mutat iák, hogy a Szovjet ipar termelése 1950 első kilenc hónapja alatt 22 száza­lékkal, az év harmad'k negyedében 24 százalékkal emelkedett 1949 mecrfelelő időszakaihoz viszonyítva. 1950 harmadik negyedének terme­lési tervét a Szovjetunió ipara össz­termelését tekintve egészében 1Q3 százalékban teljesítette. Növekedett az ipar termelése, mert a szovjet ipari dolgozók élenjáró technológiai folyamatokat, tökéletesebb munka- módszereket vezettek be, csökken­tették az anyagvesz*eséget. A szov­jet üzemek dolgozóit lelkesíti az emberiség békéjéért való küzdelem s ez a lelkesedés párosul a terv vég­rehajtásának akaratával. Ugyanígy győzelemről adnak hírt a szovhoz- és kolhozmézők is! An­nak ellenére, hogy az ország szá­mos körzetében kedvezőtlen volt az időjárás, a gabonaneműek termés- színvonala nem kevesebb a tavalyi jó termésnél, a gyapott össztermésé sokszorosan meghaladja a múlt esz­tendeit. Október 15-ig 2.3 millió hek­tárral nagyobb területen vetettek őszi veteményeket, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A magas terméshozamhoz hozzájárult a mezőgazdaság fokozatos gépesí­tése: az idén, kilenc hónap alatt a mezőgazdaság 130.000 traktort, 33 ezer kombájnt, 66.000 tehergépko­csit és közel másfélmillió egyébb mezőgazdasági gépet kapott. Az ipar és mezőgazdaság dolgo' zóinak sikeres tervteljesítése nő-' velte a beruházások összegét: 1950 első kilenc hónapjában a beruházá­sok összes mennyisége 1949 első kilenc hónapjához viszonyítva 125 százalék. A közlemény nem beszél a kujbisevi, sztálingrádi erőművek­ről, Davidov mérnök alkotásairól s a többi nagyszerű, a világon soha eddig nem látott építkezésekről, azonban a számok mögött már bon­togatja körvonalait újabb gazdag ter­mékeny'vidékek, üzemek képe. Nőtt a munkások és alkalmazottak lét­száma: a mostani harmadik évne- gyedben 2,400.000-el többen dolgoz­nak, mint tavaly a tavalyi harma­dik negyedben. Ugyanakkor emel­kedett az ipari munkások munkájá­nak termelékenysége: több, mint 12 százalékkal. Mindez lehetővé tette az életszín­vonal nagymérvű emelkedését^ amelynek egyik hű tükre a vásár­lások növekedése. Az élelmiszer- eladás egy esztendő alatt 30 száza­lékkal emelkedett. Iparcikkek eladá­sa pedig még többel, 37 százalék­kal. S a szovjet dolgozók által vá­sárolt iparcikkek között olyan téte­lek szerepelnek, amelyeket a tőké* országokban munkás vagy paraszt, vagy akár irodai dolgozó nem vá­sárolhat meg, legfel óbb álmodhat róla: selyemszövetek eladása 39 százalékkal, kerékpáreladás 40 szá­zalékkal, motorkerékpáreladás más- félszeresével, rádiókészülék 27 szá­zalékkal, illatszeréezeti készítmé­nyek eladása 34 százalékkal emel­kedett. A főiskoláRra és techniku­mokra 800.000 hallgatót vetlek fél, a könyvkiadás 19 százalékkal emel­kedett. Ez utóbbi adatok bizonyí­téka; a Szovjetunió népeinek egyra emelkedő kulturális színvonalának, olyan színvonalnak, amilyent a tő­kés országokban a dolgozók sóba nem érnek el s nem is érhetnek el.' Ezek a számok beszélő számok. S bárhol a földkerekségen, akár Amerikában, Ausztráliában, Buda­pesten vagy Pekingben, Hágában olvassák a dolgozók ezeket a szá­mokat, mindenütt büszkék a Szov­jetunióra. Minden nép saját meg­valósuló jövőjét látja ezekben a szá­mokban s újult erővel veszi fel a harcot a népek gonosz ellenségeivel szemben. Tettekben beszélnek a népek arról, hogy a béke és sza­badság szent. Koreában és Viet­námban fegyverrel, Franciaország­ban, Nyugat-Németországban sztráj­kokkal s a népi demokratikus orszá­gokban termelési győzelmekkel. Nálunk két nap telt el a tanácsok megválasztásától: népünk egységé­nek e nagyszerű megnyilatkozásai­tól s most újabb diadalokért ;ell:o- eednek a dolgozók. Közeleg az Or­szágos Béke-kongresszus s a Nagy Októberi Forradalom évfordulója. Mindkét nap a béke liarsogó szava lesz! 0 Mafafai Kommunista Párt kiáltványa a felszabadító barcsit sikeiáröi Az angol imperialisták ellen már három éve hősies harcot folytató maláj nép újabb jelen­tős sikereket ért el. A Malajai Kommunista Párt Központi Vezetőségének és a maláji népfelszabadító hadse­reg vezérkarának közös kiált­ványa kiemeli, hogy csődöt mindott az angolok* nak minden kísérlete, amely a maláj forradalmi erők megsemmisítésére irá­nyult. Az angolok — írja a kiált­vány — egyik vereséget a má­sik után szenvedik. , Eddig több mint tizenkét« ezer embert vesztettek Ma­lájában. A népfelszabadító harc sikere! nyugtalanságot keltettek az amerikai imperialistákban, akik nyíltan segítséget nyújtanak az angoloknak a maláj nép ellea folytatott háborúban. A maláj nép sikeres harcá­nak záloga a demokratikus bé­ketábor erejének és hatalmá­nak növekedése. A kiáltvány felhívja a maláj népet, hogy még szorosabban, tömörítse sorait és minden ere. jével támogassa a maláj nép» Xetesabatlftá hadseregei.. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom