Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-24 / 248. szám

A nagyszerű győzelem után előre a még nagyobb diadalok eléréséér Vasárnap, mint az egész or­szágban mindenütt, megyénkben is óriási lelkesedéssel járult az urnákhoz a dolgozó nép és dia­dalra vitte a Népfront zászlaját. Dolgozó népünk vasárnap súlyos csapást mért> az imperialistákra és hazai ügynökeikre. Bebizonyí­totta, hogy teljes egységben, áil népi demokratikus kormányunk mögött. De az is kiderült a vá­lasztásokon, hogy az imperialis­ták hazai ügynökei jelentéktelen számú és erejű csoportokból álla­nak. Olyan gyengék ezek a cso­portok, hogy az imperialistáknak látniok kell: homokra építenek, amikor rájuk építenek. Nekünk azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy az imperia­listák itteni ügynökeire veszedel­mes és vadállati terveket építe­nek, az ország rombadöntésánek, háborúba való besodrásának, né­pünk, gyermekeink, városaink, üzemeink elpusztításának terveit. Tudatában kell lennünk annak is most a választási győzelem diada­lában, hogy ezt a győzelmet el­lenség ellen szakadatlan harcban vívtuk ki és a választásokon megnyilvánuló 'megingathatatlan nemzeti egységet szintén ellensé­geink elleni szakadatlan harcban -kúvscsoj^uk szilárdabbá, minden na!. Éppen ré?rt szükséges most hangsúlyozni, hogy a ma­gyar dolgozó nép egységét és a munkás-paraszt szövetséget még jobban meg kell, hogy szilárdít­suk és mindent el kell követnünk, hogy az egyre megingathatatla- nabbá váljék. Semmi esetre sem szabad bele esnünk az elbizako­dottságba, 'hogy most már a ma­gyar dolgozó nép egységének kérdésében nincs többé tenniva­lónk. A választás elsöprő népfronti győzelme bizonyságot tett arról barátaink felé, elsősorban hagy támogatónk, a Szovjetunió felé, hogy egységesen, szilárdan sora­kozik fel a magyar dolgozó nép Is a tartós békéért küzdők tábo­rának 800 milliós hatalmas sere­géhez. Kiderült a választási eredmé­nyekből, hogy a magyar nép egy­ségesen, egyöntetűen, szilárdan dolgozik és harcol az ötéves terv végrehajtásáért és a szocializmus felépítéséért hazánkban. Újabb győzelme volt hát a he­lyi tanácsok megválasztása dol­gozó népünknek, újabb győzelme volt a Szovjetunió vezette béke­tábornak és újabb veresége az imperialistáknak. Újabb győzel­me volt dolgozó népünknek abban az értelemben is, hogy a helyi ta­nácsok segítségével újabb hatal­mas lendületet kap egész gazda­sági fejlődésünk, különösképpen pedig a szocializmus építése fa­lun. A közeljövőben meg fpgnak alakulni a megválasztott tanács­tagjelöltekből a helyi tanácsok. Ezekre a tanácsokra az elkövet­kező időkben nagy feladatok ljá­rulnak. Rájuk vár az a feladat, mint döntő feladat, hogy a Párt vezetésével megszervezzék a leg­kisebb községekben is ötéves ter­vünk végrehajtását és a -béke vé­delmében az eddiginél is sokkal egységesebbé kovácsolják össze a magyar dolgozó népet. Alkotmányunk pontosan meg­szabja a helyi tanácsok feladatait, miszerint a helyi tanács vezeti területén a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, elő­készíti területén a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását, végrehajtja a törvényeket és a felsőbb rende­leteket, irányítja és ellenőrzi az alájarendelt államhatalmi és ál­lamigazgatási szerveket, elősegíti az állami rend és közvagyon vé­delmét, oltalmazza a ^flgozók jo­gait, irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatok mun- káját, támogatja a dolgozók szö­vetkezeteit és intézkedik minden hatáskörébe utalt ügyben. Nagy és sokrétű az a feladatkör, ami a tanácsokra vár. A tanácsok már működésük első napján foglalkozzanak az előttük közvetlenül álló feladatok, kai. Mi most a legfontosabb, leg- halaszthatat'anabb feladat? Az őszi mélyszántási munkák elvég­zése. Termelési szerződések kö­tése: ezek a feladatok a falun. A tanácsokra hárul tehát az őszi mélyszántási munka megszervezé­se és a dolgozó parasztság moz­gósítása a termelési szerződések megkötése érdekében. Ez azonban csupán két feladat a számtalan sok más közül, hiszen a tanácsok foglalkoznak megalakulásuktól -kezdve á tetrittekök minden gaz­dasági, társadalmi és kulturális tevékenységével. Ebben azonban nem merül ki a tanácsok munkája. Talán legfon­tosabb, legdöntőbb sajátossága a tanácsoknak, hogy munkájukban közvetlenül a lakosságra támasz­kodnak, biztosítják a dolgozók te­vékeny részvételét, kezdeménye­zését és ellenőrzését az államhata­lom helyi gyakorlásában. Csak ha ennek eleget tesznek a tanácsok, csak akkor töltik be hivatásukat, csak akkor gyakorolják az állam­hatalmat a dolgozók széles töme­gei. Tehát a tanácsoknak min­dent el kell követniök, hogy a dolgozók széles tömegeit és min­den rétegét mozgósítsák az előt­tünk álló feladatok megoldására. De ezenkívül keltsék is fel a dol­gozó tömegekben rejlő kezdemé- nyezést, amely egyik legnagyobb tartalékunk az ötéves terv végre, hajtásában. A tanácsoknak a fel­adatuk megoldásában tömegkap- cso'.ataik kiépítésében és a töme­gek mozgósításában igen nagy segítséget kíván nyújtani a me­gyei sajtó, a „Néplap”. Legyen a sajtó olyan eszköz a tanácsok és a tanácstagok kezében. amit munkájukban, ha azt eredményes­sé akarják tenni, nem nélkülöz­hetnek. A választás elsöprő győzelmét kétségtelenül jó munkánknák köszönhetjük, a pártbeü és pár- tonkivüli népnevelők tíz- és tízez­rei végeztek szívós felvilágosító munkát a tanácsválasztás jelen­tőségének tudatosításánál. A munka eredményét látjuk, dolgo­zó népünk eddig soha nem ta­pasztalt egységben szavazott a Népfront mellett, a béke mellett, az ötéves terv mellett, további fejlődésünk mellett. Éppen, ezért azonban ez az eredmény, ez a nagyszerű győzelem további még nagyobb és még szebb eredmé­nyek alapját veti meg. Előre te­hát a helyi tanácsokkal és a ma­gyar dolgozó nép teljes mozgósí­tásával még- nagyobb és még szebb eredmények elérése felé. <G. L.) A Szovjetunió ipari termelése 19&0 első 9 hónapja alatt 22 százalékkal haladta meg as 1949-es év első 9 hónapjának termelését A Szovjetunió Statisztikai Hivatalának jelentése A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi. Statiszti­kai Hivatal közzétette a Szovjet­unió népgazdaságának fejlesztését célzó állami terv teljesítésében 1950 111. negyedében elért eredmények­ről szóló jelentését. A szovjet ipar. a mezőgazdaság, a közlekedés fejlődését, a beruhá­zásokat, az áruforgalom fejlődését és a nép anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedését 1950 III. ne­gyedében a következő adatok jel­lemzik: 1. Ipari termelési terv teljesítése A minisztériumok a termelési ter­vet 1950 111. negyedében az ipar össztermelését tekintve a. következő­képpen teljesítették (százalékoban). Vas és kohászati ipari minisztérium 101, szénipari minisziérium 102, olajipari minisztérium 104, villamos- energiaművek minisztériuma 99, vegyipari minisztérium 105, elek­tromos ipari minisztérium 105, tele­fon, távbeszélő, távírókésziilékeket gyártó ipar minisztériuma 104, ne- fiézgépgyártási minisztérium 103, gépkocsi és traktoripari miniszté­rium 103, szerszámgép gyártási minisztérium 103 százalék, gép- és műszergyártás minisztériu­ma 99, építő- és útépítő-gépgyártás: minisztériuma 101, közlekedési-gép­gyártás minisztériuma 102, mező­gazdasági gépgyártás minisztériu­ma 101, építőanyagipari miniszté­rium 106, fa- és papíripari minisz­térium 95, könnyűipari ínmisztérium 105, gyapottermelési minisztérium 119, bilipari minisztérium 93, bus­es tejipari minisztérium 101, élel- nrszeripari minisztérium 105, szö­vetséges köztársaságok helyi ipari és helyi fűtőanyagipari minisztériu­mai 107, a közlekedési utak minisz­tériumának iparüzemei 104, az egészségügyi minisztérium iparüze­mei 102, a filmügyi miniszterim: iparüzemei 111, a kézműipari szö­vetkezetek 101 százalék. Az 1950 Hl. negyedének terme­lési tervét a Szovjetunió ipera össztermelését tekintve egészében 103 százalékban teljesítette. Az 1950. év IX. hónapjára vonatkozó ipari termelési tervet szintén túltel­jesítették. A III. negyedévben jelentős mennyiségben termeltek terveken felül vasúti síneket, transzformáto­rokat cs dinamógyártáshoz szüksé­ges acélt, vascsöveket, vasérceket, színes fémeket, kábeleket, szenet, olajat, benzint, petróleumot, Diesel­motor hajtáshoz szükséges üzery- anyagot, tehervagonokat, gépkocsi­kat, golyóscsapágyakat, fémvágó esztergapadokat, traktorokat, öflljaj- 'iásíP^IWItiájnokat, iaültetö gépe­ket, szövőgépeket, égetett szódát, kaucsukot, festékeket és más vegyi anyagokat,«cementet, puha tetőfedő anyagokat, kerékpárokat, gramofo­nokat, varrógépeket, órákat, iény- képezögépeket, pamut-, len-, gyap­jú- és senlyemanyagokat! núísely- met, húst, kolbászféléket, vegyi ola­jat, cukrot, teát. bort, pezsgőt, sört, cigarettát' és sok más iparcikket. A népgazdaság szükségletéhez viszonyítva, az egyes iparágak mi­nisztériumainak, villanytelepeit fi­gyelembe véve, a vilfamosznergia- termclés tervét a III. negyedévben túlteljesítették. Néhány iparágban bizonyos lemaradás állapítható meg. 2. Az ipari termelés «növekedése A legfontosabb iparcikkek terme­lése 1950 III. negyedében az 1919 ui. negyedéhez viszonyítva a kö­vetkezőképpen változott: 1950 III, negyedévi eredménye százalékban 1949 111. negyedéhez viszonyítva: Öntöttvas 118, acél 117. henge­relt vas 114, vasúti sín 118, vasúti kocsi 114, réz 106, cink 121, ólom 120, szén 111. olaj 112, benzin 120, petroleum 110, Diesel-motor üzem­anyag 141 százalék, természetes gáz 112 százalék, villamos­energia 115, főútvonalon közlekedő villamosmozdonyok 142, főútvona­lon közlekedő tehervagon Hl, te­herautó 130, személyautó 144, au­tóbusz 138, golyóscsapáigy 137, ko­hászati felszerelések 117. kotrógé­pek 122, gőzturbinák 162, emelő- daruk és önműködő rakodógép 110, villamosmotorok száz kilowattig 116, villamosmotörok 100 kilowat­ton felül 114, fémvágó esztergapa­dok 114, szövőgépek 117, számoló­gép 100, traktor 139, arató-csép'ö- gép (kombájn) 149, traktorvonta- tású eke 150, frakiorvontatású aratógép 179, traktörvontatásű kultivátor 174, égetett szóda 111, kalcinált szóda 116, műtrágya 126, festékfélék 135, szintetikus kau­esuk 116. autógumi 128, megmun­kálásra alkalmas fa 106, papír 121, cement 124, ablaküveg 107, fa 117, puha tetöíedőanyag 115, tégla 124, szabványházak 117, kerékpár 133, rádióvevőkészülék 127, gramofon 105, varrógép 126, óra 133.’fény­képezőgép 193, pamut 156, pamut­szövet 103, lenanvágok 132, gyap­júszövet 110, selyemanyagok 121, bőrcipő 125. gumilábbeli 114, ha­risnya cs zokni 127, hús 153, kol­bászfélék 136, vaj 105, növényolaj 140, cukor 137, cukrászkészítmé­nyek 130, konzervfélék 131. tea 125, szappan 139, cigaretta 117, bor 187, pezsgő 148. $ör 137. A Szovjetunió egész iparának összterme'ése 1950. kilenc hónapja alatt a múlt év megfelelő idösza'ká- hoz viszonyítva 22 százalékkal, 1950 III. negyedében pedig, 1949 III. ne­gyedéhez viszonyítva 24 százalék­kal emekedett. Az élenjáró technológiai folya­matok és tökéletesebb fe'dolgozás: módszerek bevezetése, valamint az anyagveszteség és a hulladék meny- nytségének csökkentése sok ipar­ágban 1950. III. negyedében lehető­vé tette a nyersanyag, az üzem­anyag és a vülamosenergia fel- használás további csökkentését. Az ipar túlteljesítette az önkölt­ség leszállítása torén a III. ne­gyedévre kiszabott feladatot. 1950. III. negyedében az ipari termelés önköltsége hét százalékkal csök­kent. 3. A kolhozok, a gép­es IralitorálJomások és a szovhozok a gabona- neműek cs ipari növé­nyek betakarításának befejezése előtt állanak A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő ál'ami termésbecs- iő osztály adatai szerint 1950-ben a, gabonaneműek össztermése egyenlő volt a múltévi termésszinvonailal. noha Észak-Kaukázus egész sor körzetében és az ország néhány más körzetében kedvezőtlen volt aZ időjárás a gabonaneműek számára. A gyapot össztermése az idén több­szörösen meghaladja a múltévi ter­mést. Magasabb a mUUévínél a cu­korrépatermés is. Jó és kielégítő a termés más ipari növényekben és burgonyában is. .Az idén sokkal rövidebb idő alatt végezték el az őszi terményfélék vetését. Október 15-ig 23 millió hektárral nagyobb területen vetet­tek őszi veteményeket, mint 1949 év ugyanilyen időpontjában. Az ugarszántási munkákat na­gyobb mértékben végzik és rövi' debb idő alatt, mint 1949-ben. A kolhozok és szovhozok földjein ok­tóber 19-re hétmillió hektárral na­gyobb területű ugart szántottak fel mint 1949 hasonló időpontjában. Növekszik és erősödik a mezőgaz­daság technikai felszereléssé való .ellátása is. Idén 9 hónap alatt a mezőgazdaság 130 ezer traktort (15 lóerős traktorra átszámítva) 33.000 kombájnt (ezek között 16 ezer ön- hajiású). G0 ezer tehergépkocsit, 1 300.000 egyéb mezőgazdasági gépet és eszközt kapott. A kolhozokban jelentősen emelkedett a mezőgaz­dasági munkák gépeskése. A gép­éi traktorálloinások 1950. eddigi el­telt időszaka alatt a kolhozokban 18 százalékkal több munkát végez­tek. mint 1949 ben. A kolhozok és a szovhozok a közösségi haszonállat tenyésztés fejlesztésének hároméves tervével kapcsolatos feladatát telje­sí ve tovább növelték jószága'lo- mányukat, A kolhozokban a közös­ségi állatállomány 1949. október 1- ; töl. 1950. október 1-ig a következő képpen növekedett. Szarvasmarha 11 százalékkal» ezen belül a tehénállomány 19 szá­zalékkal. a sertésállomány 41, juh és kecske 15. ló 17 százalékkal. A kolhozok baromfiállománya 63 szá­zalékkal emelkedett. A Szovjetunió szovhozügyi mi­nisztériumának szovhozaibun a jó­szágállomány 1949 október 1-től 1950 október 1-ig a következőképpen növekedett: Szarvasmarha 15 szá­zalékkal, ezen belül a tehénállo­mány 17 százalékkal. A sertésállo­mány 39, a juh- és kecske 13 ég a lóállomány 20 százalékkal. 4. A vasúti, folyami és lengééi szállítás teheríorgal mának növekedése A vasúti szállítás napi átlagos • teherszállítási tervét 1950 ín. ne­gyedében 102 százalékra teljesítette. Az átlagos vasúti teherszállítás az 1950. év III. negyedében 13 szá­zalékkal növekedett. 1949 III. ne­gyedéhez viszonyítva. 1950. III. negyedében a folyami szállítás 103 százalékra teljesítette tervét. A folyami szállítás teherfor­galma az 1950. év III. negyedében, 1949. III. évnegyedéhez viszonyítva 20 százalékkal növekedett. SMCMZMIllli | ;-------------s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom