Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

r NEMZETKÖZI SZEMLE TITO ÉS BANDÁJA A BÉKE GONOSZ ELLENSÉGEI Ha figyelemmel kísérjük a Biz­tonsági Tanács üléseit és az ENSZ közgyűlésének legutóbbi szakaszát, láthatjuk azt a kétszínű játékot, amelyet a titoista Jugoszlávia kép­viselői a világ közvéleményének félrevezetésére folytatnak. Kardelj, jugoszláv külügyminiszter, a CIC nevű amerikai kémszervezet régi ügynöke és Bebler, aki felváltva kémkedett á német Gestaponak és az angol Intelligence Servicének, képmutatóan azt a látszatot igye­keznek keiteni, mintha Jugoszlávia önálló külpolitikát folytatna. Egy­szer az amerikaiak mellett szavaz­nak, máskor tartózkodnak a szava­zástól és néha — persze mindig csak íjelentéktelen ügyrendi kérdésekben i— imperialista gazdáik javaslatai felien lépnek fel. Nem nehéz azonban észrevenni, hogy a Szovjetuniónak és a népi demokráciáknak a háborús uszító- kat leleplező, a béke védelmét szol­gáló javaslatait a jugoszláv árulók következetesen ellenzik. Hogy a titoistáknak ezek a cselfogásai merő szemfényvesztések és hogy a ju­goszláv „független” külpolitikát az amerikai külügyminisztérium hatá­rozza meg, azt bizonyítják a kéz­zelfogható tények. A jugoszláv fasiszta kormány­körök kezdettől fogva helyeslik az amerikaiak gyalázatos koreai orv­támadását. A kövér belgrádi diktá­tor még júliusban, a koreai háború legelején fogadta az amerikai ka­tonai klikk képviselőit és kijelen­tette: „Teljesen helyeslem az Egye­sült Államok politikáját a koreai kérdésben, de bizonyos körülmé­nyek, amelyek az ország belső hely­zetével függenek össze, nem enge­dik, hogy megbizottaim a Bizton­sági Tanácsban határozottabban járjanak el.” Hogy mit jelentenek ezek a bizonyos körülmények, az egy percig sem vitás, att, hogy Tiíoék félnek a néptől, mely min­den fasiszta terror ebenere is sze­retettel és hűséggel viseltetik íel- szabaditója, a Szovjetunió iránt. Ezért nem mertek Titoék konkrét fegyveres segítséget nyújtani az amerikai agresszoroknak Koreában. Titoék az ENSZ-ben sokat fe- fcsegnek a békéről. Ugyanakkor Ju­goszláviában könyörtelenül üldözik á béke híveinek mozgalmát. Az utóbbi hónapokban több, mint tíz­ezer embert zártak koncentrációs táborba azért, mert aláírásokat gyűjtöttek a stockholmi felhívásra és szót emeltek az amerikai ka­landorpolitika ellen. Nem véletlen, hogy amikor Ti­toék pár héttel ezelőtt újabb dollár­segélyért folyamodtak, Acheson amerikai külügyminiszter kijelen­tette: „Én igen nagyra becsülöm a jug-oszláv kormány álláspontját”. Vájjon milyen álláspont indító'ta ilyen vállveregető dicséretre azt az embert, akinek külügyminisztersége alatt Amerika rátámadt a • békés koreai népre? Az elismerés kézzel­foghatóbb formában is megmutat­kozott, az imperialisták fokozták a fegyverszállításokat Jugoszlávia felé. Kardélj, á diplomata bőrbe bújt amerikai kém az ENSZ közgyűlé­sén egyik felszólalásában piszkos rágalmakat szórt a népi demokrá­ciákra és ázt próbálta bizonygatni, hogy Albánia, Bulgária, Románia és Magyarország támadásra készülnek Jugoszlávia ellen, ezért „felkészül­nek az esetleges meglepetésekre”. Ismerjük a gyújtogató történetét, aki a leghangosabban kiáltott tü­zet, hogy a leleplezést elkerülje. Eddig sem volt titok, de mast újra bebizonyosodott, hogy a jugo­szláv kormánykörök háborús pro­vokátorok és a béke leggonoszabb ellenségei. r Ázsia nem hátrál A gyarmati népek nemzeti fel­szabadító harca a második világ­háború után egész Ázsiában fellán­golt. A földkerekség legnagyobb lélekszámú országa, Kína volt az első, amely lerázta magáról kor­rupt feudálkapitalista urait és a •gyarmatosító imperialistákat. De kigyultak a szabadságharc tüzei Burmában és Malájföldön, Viet­námban és az indonéz sz:getvi!ág- ban, Koreában és a Fülöp-szigete- ken egyaránt. Megmozdult Ázsia másik nagy óriása, India is és egy­re élesebben fordul az imperialista kizsákmányolás ellen. A felszabadító harcok új sza­kaszba léptek azzal, hogy a legha­talmasabb kapitalista rabló, az Egyesült Államok levetette álarcát s az angol, francia és holland gyar­matosítók által megszállt országok­ban is a szabadságharcok elleni küzdelem nyilt részesévé vált. Ez­zel az amerikai imperializmus lep­lezetlenül megmutatkozott, mint az emberi szabadság legördögibb ellen­sége, a világreakció fő támaszpont­ja. Még a belpolitikájában reak­ciós indiai kormány is kénytelen volt több ízben állást foglalni az amerikaiak koreai brutalitása', Mac- Arthur légi kalózainak hóhértevé­kenysége ellen. A nyilt agresszió útjára lépett amerikai imperializmus barbár mó­don a földdel egyenlővé teszi a ko­reai városokat, gyilkolja a nők, gyermekek, öregek tízezreit, behör- tönzi. koncentrációs táborokba veti, legyilkolja a szabadságszerető ko­reai hazafiakat. A Korea elleni tá­madás azonban nem az erő, hanem a gyengeség szülötte. Az egész csendesóceáni angol és amerikai flotta támogatásával, óriási túlerő harcbavetésével sikerült ugyan Dél-Korea felszabadítását meggá­tolni, de nem sikerült megtörni a koreai nép ellenállását. A többi ázsiai népek pedig az amerikai ag- resszorok szörnyű koreai gaztettei láttán fokozott gyűlölettel fordulnak az imperialista kalandorok ellen. Kína népe eltökélten utasítja vissza a szemérmetlen amerikai provoká­ciókat és tovább készülődik Taivan felszabadítására. A hős vietnámi hadsereg általános támadást indí­tott s csapatai lépésről-lépésre szo­rítják vissza a francia exped:ciós hadsereget. Még a „Le Monde”, a reakc;Ó6 francia kormány félhivata­los lapja is kénytelen beismerni, hogy a franciák veszteségei igen súlyosak és a vietnámi helyzet ..ag­gasztó”. A francia parlamentben he­ves harcok dúlnak a vietnámi há­ború tovább folytatása körül s egyik jobboldali radikális képviselő a Viet­námi Népi Demokratikus Köztársa­sággal való tárgyalások megindítá­sát követelte. Csak a nyilt fasiszta gaulleisták és Amerika legaiázato- sabb csatlósai, a jobboldali szociál­demokraták kardoskodnak a hábo­rú kiterjesztése mellett. Ho-Si-Minh hős csapatai pedig egymásután sza­badítják fel az északvietnámi váro­sokat. Reng a föld az imperialista gyar­matosítók talpa alatt. Az égő szöuli házak fénye új erőfeszítésre sar­kalja Ázsia elnyomott népeit. Az ázsiai dolgozók el vannak szánva, hogy Kína példájára örökre meg­szabadulnak gyarmatosító uraiktól és szabad, független országban, bé­kés építő munkával elindulnak né­pük jobb jövője felé. (P. P.) Amiről az amerikai képviselők beszélnek A napokban jelent meg egy cikk. gyűjtemény a szovjet sajtóból. A könyv hű tükrét adja annak a küz­delemnek, amelyet a szovjet írók, újságírók folytatnak a népek sza­badságáért és a békéért. Fegyvert faragnak tollúkból s leleplezik azo­kat:, akik dl szent álarc mögé bújt fenevadak. Az egyik cikk. amelyet 'A. Hamadan írt■ arról szól, hogy a „demokratikusan" megválasztott b,népiképviselők" miről beszélgetnek a Capitóliumban. Vájjon a nép ítgyéröt? ,’A CapKólitrmmal nem volt sze­rencsénk. Uj választásokra készül­tek, mindenütt piszok, lom és félho­mály. Tataroztak ... A kongresszus tanácstermének padlója összerepe­dezett, a durva, kényelmetlenül összetákolt padok iskolapadokhoz hasonlítanak Itt helyezkednek el a kongresszus dicső tagjai. Sokkal st- rcljnr.sc.bb. mint amit képzeltem, ér­tről a teremről...“ Amerikai mére­tek, amerikai arányok!... „Semmi sem gyakorolhatna ránk megfele­lőbb benyomást, ha Amerikát akar. 'juk tanulmányozni. Lassan lépkedünk a folyosókon itt-o't bekukkantunk az ezernyi bizottsági' és ,,albizottság' termeibe. Üresek.'. Itt, ezeken a folyosókon beszélik meg az államok képviselői az •.ál­lami fontosságú" ügyeket az „állam­érdeknek' megfelelően. Jóllájéko. zott amerikai újságírók elbeszélései ezerint ezeknek a megbeszéléseknek rendszerint ez a szövege: — Nem tudom mit csináljak, ret­tentően leesett a hús ára. — Mi a, hogy leesett? Ellenke. zőleg, az utóbbi hónapban 30 száza­lékkal emelkedett. — Igen. de az egyik választóm és személyes bar át cm fel van hábo­rodva és azt hangoztatja, hogy a kormány nem képes elfogadható termelői árat megszabni a húsra. Tudja, hogy nem tagadhatom meg választóim óhaját... Meg kell szol­gálnom bizalmukat... — Tudja, mi most a bombaüzlet? A gyapot... a fiúk a Wall Streeten továbbra is nyomják le az ára­kat ... Az ügynököm közli, hogy elég egy hónap, csupán egyetlen hónap arra. hegy megszilárdítsam a helyzetemet, és azután visszasze­rezzem minden pénzemet, amit eb­be a hü'ye gyapotba befektettem... Szóval minden rendben van? — Dehogy van rendben. Jelenleg nincs egy megveszekedett centem sem. — Igen. ez szomorú, de hát ilyen rossp időket élünk... Mennyi pénzt vesztett gyapoton? — Csak magénak súgom meg: nyclcszázötvenezret. .. '— Látja kedvesem, ez nagy osto­baság volt magától. Mit szólt hozzá kol'égája, N., aki minden pénzét gyapotba fektette? .. . — Kedves Willy, most telefonált a newyorki irodám. Azt mondják a fiúk, hogy ha ma sem megy át a javaslat a bizottságon, akkor az ön által is ismert személyek átadják az ügyet saját ügynökségüknek. Vilá- "os. hogy már nem lehet ezt sokáig húzni, Félbeszakítottam beszélő újságíró barátomat: — Mondja kérem és vám olyan eset is, hogy az állam ügyeiről, a bel. vagy külpolitika kérdéseiről, az általuk képviselt államok, vagy ud- lasztók érdekeiről beszélnek? — Hát ön szerint mindez«*: az üz­letek, amikről itt hallott, nem a po- tikéhoz tartoznak? A kongresszus tagjait két évre választják. Ez alatt az idő alatt vagy biztosítani tudják maguknak a gondtalan öreg kort, vagy üres zsebbel lépnek le a po­rondról. A politikáról hivatalos ülé­seken tárgyalnak! És hogy tárgya­lunk !... Egyik sem felejti el soha­sem. hogy ki az igazi gazdija s ter­mészetesen. .. egyik sem feledkezik meg soha magáról... — És hogyan oldják meg a közér­dekű kérdéseket, hogyan szabá­lyozzák a gazdásági életet, a terv­szerű gazdálkodást, a munkanélkü­liréget? — Tervszerű gazdálkodás?... Na­gyon jó ... a munkanélküliség meg­szüntet ése? Még jebb ... Gazdátkod- jon minden gazda külön a saját földjén tervszerűen. Kapitalista még csak hallani sem akar arról, hogy az ál’am szabályozza ezeket a dol­gokat, vagyis hogy beleavatkozzék az ö gazdasági ügyeikbe Sokkal job­ban megtalálják a számításukat, ha a maguk ,.terve" szerint gazdálkod­nak .. | MSZT-szervezeteink és a tanácsválasztások Irt»: Kecmkovszkl Jogaré A Magyar-Szovjet Társaság»»' megtisztelő feladat várt a tanács­választások előkészítésében és győ­zelemre vitelében. Minden MSZT- tagnak megtisztelő feladata, hogy a Szovjetunió eredményeinek, társa­dalmi rendjének hivatott agitátora legyen. Tanácsaink példaképe a szovjet tanácsok rendszere és mun­kája, így tehát az MSZT tagságá­nak élen kellett járnia október 22. agitációs előkészítésében. Hogy az MSZT pártonkívüli ak­tívái ezt világosan látták, arra mi sem jellemzőbb, mint tömeges rész­vételük a választási agitációban. Csak Nyíregyházán több, mint 870 MSZT pártonkívüli aktíva jelent­kezett az agitációs iskolára. Csen- gerben 28, Mátészalkán 53, Kisvár­dán 116 MSZT aktíva kapcsolódott a választási agitációba. MÁV MSZT alapszervezetünk kalauzai az Uj Világ terjesztésével párhuzamosan vonatagitációt folytattak a tanács- választások sikere érdekében. Aktí­váink munkája nemcsak tömegé­ben, hanem minőségében is komoly. Az MSZT aktívái most ismét bi­zonyságot tettek arról, hogy szív­ügyüknek tekintik a béke megvé­dését, a Párt győzelmét. Ezek a pártonkívüli dolgozók ismét bebi­zonyítják, hogy szeretik a Pártot, tántoríthatatlanul ragaszkodnak a Szovjetunióhoz és szilárd meggyő­ződésük, hogy a tanácsváiasztások győzelme nemcsak a belső, de a külső ellenségre is kemény csa­pást mér. Megyeszerte lelkes előkészületek előzték meg MSZT szeArezeteink- ben is október 22-ét. Aktíváink ott lesznek ma az urnáknál is és felvi­lágosító munkát folytatnak. A kul- túrbripádok nívós kultúrműsorral készülődtek, hogy ezt a napot még ünnepélyesebbé, még feledhetetle­nebbé tegyék. Járási székhelyeken, elsősorban Nyíregyházán, de a községekben is, mint például Kó- taiban és Nyirmadán, folytak a kulturális előkészületek. Nyíregyhá­zán két központi kultúrgárda, vala­mint a Kenyérgyár, a Szabadság- telep és a Kiskereskedelmi NV knl- túrgárdái készülődtek ünnepi mű­sorral. A kemecsei, nyírbátori, má­tészalkai, valamint a vásárosnamé- nvi járásokban kiállításokat rende­zünk „Tanácsválasztások a Szov2 jetunióban” címmel, hogy ezen ke­resztül bemutassuk, milyen fontos eseménye a szovjet falunak és vá- roshak a tanácsválasztás. A Szov­jetunió mezőgazdaságáról ugyan­csak kiállítást rendezünk ma. Most folyik megyeszerte MSZT atapszervezeteink megerősítése, va­lamint az Uj Világ olvasótáborá­nak kiszélesítése. Községeinkben folynak az előkészületek a vezető­ség- és küldöttválasztó taggyűlé­sekre. az I. Országos Kongresszus­ra. A Magyar-Szovjet Társaság megerősödése -nem öncélú. A szer­vezés. az agitációs munka szoros összefüggésben van hazánk nagy feladatainak »keres megralósftfalM ral. Éppen ezért a Szabolcs arak- mári MSZT szervesetek • Timiig megerősítéséért, ezerrezeti da moz­galmi életének felélesztéséért foly­tatott munkát és agltáclót össze­kapcsolják a napi politikai és gaz­dasági feladatok végrehajtásával, agitációjával. Megyénk dolgozó parasztsága tegnap büszkén jelentette: befejez­tük az őszi vetést és betakarítást! Ennek a sikernek előkészítéséhez, megyénk MSZT szervezetei is hoz­zájárultak A fahi napirenden lévő feladatai­hoz tartozik a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése, fejlesztése is. Nagyhalászi MSZT szervezetünk tagjai a szovjet kolhozok küldöttei­nek látogatásakor bebizonyították, hogyan kell viszonyulnia a szocia­lista falu építéséhez minden MSZT- tágnak. A parasztküldöttség tiszte­letére rendezett ebéd alkalmával nagyhalászi MSZT szervezetünk hat tagja jelentette be ünnepélyesen, hogy belép a termelöszövelkeze'be. Gyarmati Károly, Nagy György, Márton Károly, Kormány Sándoré, Budai János és Németi János nagy halászi MSZT-tagok voltak ezek az öntudatos dolgozó parasztok. Elha­tározásukra élénk fényt vet Lukács József és Garami Ilona nagyhalászi dolgozó parasztok felszólalási, akik azt mondták: „A Magyar-Szovjet Társaságban ismertük meg a Szov­jetunió életét, a nagyüzemi gazdál­kodást. Segített nekünk az MSZT abban, hogy szakítsunk a múlttal és a Párt hívó szavára hallgassunk.” A tanácsválasztásokka! nem ér véget MSZT szervezeteink mun­kája. Meg kell szilárdítani, sőt to­vább kell fejleszteni ezt a győzel­met. Ebbe a munkába be kell von­ni a választási agitációban kiemel­kedett legjobb MSZT-aktívákat, kádereket. Okuljunk a tavalyi vá­lasztásokból és necsak észrevegyük, de emeljük is ki a jó munkát vég­ző kádereket. Ezek a káderek a Párt legjobb erőtartaléka és az MSZT szilárd bázisa legyenek a további feladatok végrehajtásában. Az MSZT agitációs munkája nem érhet véget október 22-ével. To­vább kell folytatnunk a tanácsok népszerűsítését, ismertetnünk kelt a község dolgozóival a szovjet ta­nácsok munkáját, működését, azt, hogyan segítik a dolgozók a ta­nácstagokat és megfordítva: ho­gyan támogatják a tanácstagok a dolgozó nép munkáját, építését. A Magyar-Szovjet Társaság szer­vezetei ezekben a napokban is bizo­nyítsák be, hogy hivatásuk magas­latán állnak: hivatott agitátorai a Szovjetunió eredményeinek, képe­sek arra, hogy elmélyítsék a barát­ságot, a magyar és szovjet nép kö­zött és ugyanakkor szilárdan, tán­toríthatatlanul állnak győzelmeink nagy szervezője!, a Magyar Dolgo­zók Pártja mellett. Leplezzék le dolgozóink a ,,Falujáró színház“ és a „Misztikus színház“ függönyei mögött megbújó ellenséget Szerte a megyében nagyranöve- kedett lelkesedéssel szerepelnek ma kultúrcsoportjaink s ugyanilyen lel­kesedéssel vették ki részűket a ta­nács'ál.i'ztásokat előkészítő mun­kából. Egyes helyeken azonban a lelkes öröm nem párosult éberség­gel s ezeken a helyeken az ellen­ségnek sikerült kihasználni az ébertelenséget. A megye egyes he­lyein újra feltűnt az elmúlt eszten­dőben kiutasított „színtársulat”, amely most mint „Fatujáró szín­ház” tartja meg estenként a rot­hadt, ellenséges ideológiától bűzlő előadásait. A Sikolya István veze­tésével működő kontárok műsorán többek között a következő darabok szerepelnek: „Szökik az asszony”, „Lehullott a rezgőnyárfa”, „Mez­telen lány”, „Csókos asszony”. Az ilyen műsor nem felel meg a ma­gyar dolgozók igényeinek. Éppen ezért hibát követtek el Tyúkodon és más helyeken a pártszervezetek, amikor nem figyellek fel az ellen­ség kirívó támadására a kultúr- fronton. 2 Nem kevésbbé aljas szándékú ellenséggel találkoztunk a legutóbb Mátészalkán fellépő „Misztikus színház” függönyei mögött :em. „A hírneves delejes bűvészek na­turálisának és társulatának miszti­kus színháza” két és fél órát ígér „a csodák birodalmában”, „garan­tált műsor”-ral. Nos, ezt a müsori — mint ahogy a Meztelen lányt és társait — nem garantálták mások, mint az imperialista háborús gyuj- togatók hazai ügynökei, ak<k ki­használták a dolgozók ébertelensé- gét a kultúra területén. . Minden bizonnyal úiabb' közsé­gekben tűnnek fel ezek a társula­tok és megpróbálnak újra előadá­sokat rendezni. A feladat az, hogy a dolgozók leplezzék le a függő nyök mögött megbúvó ellenséget s ugyanakkor a helyi közigazgatás hajtsa végre a megyei tanács ok­tatási osztályának utasítását: aka­dályozza meg rr etleméges elő­adásokat, utasítsa ki a köuégdkMt « !%»■> é<|»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom