Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-20 / 245. szám

I9S9 OKTOBER », PEWTER SOrü záporeső áztatja a Tunyog- «aitolcsl földeiket. Az útmenti ár­kokban libák és kacsák fiirödnek, Béha el-el tűnnek & víz alatt. Em­ber és állat egyaránt örül az eső­nek. A határban bársonyzöld ve­tések hirdetik a Tunyog-Matolcsi dolgozó parasztok lelkes munká­ját. Hirdetik, hogy neon Balogh Zsigára és Miski Miklós kulákok- ra hallgattak, amikor száraz föld­be vetettek, hanem a Pártra, mely győzelemről-gyözelesnre .ve­zeti őket Is. Tóth János, Szabd András, Bi­hari Antal, de a többi dolgozó pa­rasztok is a küszöbre állnak és ügy figyelik, mint folyik pata­kokban a viz a lejtősebb rész felé. NEM SZÜLETETT MAGATÖL az az eredmény, melyet eddig el­értek el a tunyog-matolcsl dolgozó parasztok. Az, hogy a határban már szépen zöldéi a vetés, hogy egyetlen egy kukoricaszár sincs kinn, — ezt mind a dolgozó nép szorgalmas, lelkes munkájának, A pártszervezet Irányításának és útmutatásának köszönhetik. Eleinte nem akartak vetni a községben, az esőre vártak, azt suttogták Miski Miklós és Balogh Zslgmond, hogy kieszl az egér, megsül a csirája a mag­nak, ha szárazba vetik. De a párt- szervezet népnevelői jó népnevelő munkával, személyes példamuta­tásukkal járultak hozzá ahhoz, Befejezték a vetést, mssl a lu/yonya­és kakoricabeadást fokozzák így készülnek Tnnyog-Matolcs dolgozó parasztjai a lanácsválasztásra hogy a község többi dolgozói Is szárazba vésésnek. MÉG NAGYOBB LENDÜLETTEL végezték a mezei munkát azóta, amióta híre ment a faluban, hogy tanácsválasztás lesz és olyan em­berek lesznek a tagjai, mint Tóth János, Szabó András és Bihari An­tal. Ezek valóban mindig élen­jártak a munkában és a hazafias kötelességteljesltésben. Befejez­ték a betakarítást és a vetést, még a mélyszántást Is, de bead­ták fölös burgonyájukat és kuko­ricájukat is. Hát ki ne szavazna ilyen emberekre, akikre még a leggonoszabb nyelvvel sem lehet­ne rosszat mondani. ? A népé ez az ország és október 22. után még inkább azié lesz. A nép állama adta a községnek a három hidat, járdákat, községházát fúrott ku­tat és az Ígérte meg, hogy rövi­desen Iskola, kultúrház, újabb jár­da és utcai villanyvilágítás lesz a községben. A felszabadulás óta ál­landóan szépül, fejlődi!: a község. De tapasztalják a fejlődést saját életükön is a dolgozók, látják, HéoMrtdrsaségunk címere díszíti ezeket a nemzetiszlnű keretbe |og*aJ,t szavazólapokat, mélvekkel a városok és falvak dolgozói vasár­pap október 22-én megválasztják küldötteiket a községi' városi, já­rási és megyei tanácsokba. A szavazati jog gyakorlására » választó megjelenik a szavazat- szedő bizottság helyiségében. Feltétlenül magával kell vinnie egy »lyan igazolványt, amelynek alapján a szavazatszedő bizottság elnöke m választó személyazonosságát meg állapíthatja. Erre a célra megfel a bejelentő lap. vagy bármely arcképes igazolvány. A személyazonosság megalapítása után a választó polgár az elnöktől megkapja a szavazó­lapokat és egy borítékot. A megyeszékhelyeken, továbbá Baján, Nagykanizsán, Sopronban. Szeg dm Karcagon és Kisújszálláson ugyancsak két szavazólapot ad hogy a felszabaduló. óta -okkal jobban boldogulnak, mint azelőtt s maguk ural lettek Maguk kö­zül választják azokat, akik Inté­zik a község ügyes-bajos dolgát. MAS VÁLASZTÁS EZ, nem olyan, amilyent a felszaba­dulás előtt tartottak Pécsi László idejében. A jelöltek Is mások, a dolgozók húsából és véréből va­lók. Akkor folyt a bor. A jelöltek mint Pécsi László, a Horthy jelölt­je, aztán Rápolti Nagy Jenő volt főispán, Ígérgettek sok mindent a dolgozóknak. Azt is megígérték, hogy villany lesz a községben, de amikor megválasztották őket, ami vezeték volt, azt is leszerelték. Jó­lét helyett foglalók járták a dol­gozókat, Magyar Ferdinánd kö­zépparaszt még ma is azt az időt sínyli. Mert még a dunyhát is el­árverezték feje alól. Miski Miklós, Balogh Zsiga és ehhez hasonló kuiákolc voltak a képviselőtestü­let tagjai. Akaratukat, akár tet­szett, akár nem a dolgozó nép­nek, ha kellett, csendőrökkel hajt- tattlk végre. MÉG EMLÉKEZNEK ezekre az időkre a Tunyog-Matol­csi dolgozó parasztok és nem le felejtik el soha. Azért dolgoz­nak most még szorgalmasabban és azért fejezték be a vetést, hogy erősödjék az ország, hogy az a világ vissza ne jöjjön többé. Ezért folyik most a burgonya és kukorica beadási verseny a községben. Még csak ötven szá­zaléknál tartanak, de ezt a két napot a beadás fokozásával töl­tik. Népnevelők, MNDSZ asszo­nyok, DISZ ifjak sorra járják a dolgozókat és újabb szavazásra hívják fel őket. Mert többször szavaztak már a község dolgozói a béke, a haza és Pártunk mel­lett. Szavaztak, amikor a ter­ménybeadást teljesítették, szavaz­tak most is, amikor bef.jezték idejében az őszi vetést, de szavaz­ni fognak akko- is, ha hiánytala­nul teljesítik a kukorica, burgo­nya és a takarmánygabona be­adását. Eddigi szavazataikat a vasár­napi kiállással tetőzik be, amikor a község választói valamennyien a nép jelöltjeire, a Függetlenségi Népfrontra szavaznak. (Sz. B.) át az elnök a választónak '.egyikkel a városi tanácsra, a másikkal pedig a megyei tanácsra történik a sza vazás. Az ország többi városaiban és valamennyi—községében ugyancsak három szavazólappal szavazunk : az elsővel a községi, illetve városi tanácsra, a másodikkal a járásira, a harmadikkal pedig a megyei tanácsra. Az elnöktől átvett szavazólapokkal és borítékkal a választó be­megy a fülkébe. A Népfrontra úgy kell szavazni, hogy a kapott összes szavazóla­pokat összehajtjuk és behelyezzük a borítékba, majd a lezárt boriié, kot az elnök előtt álló urnába dobjuk. Ezzel a választó eleget tett hazafias kötelességének, élt szavazati jogával, szavazott a Magyar Függetlenségi Népfrontra. * SS KULMHP nagy jelentősége erekben a na* pókban hatalmas erővel bizo< nyosodott be megyeszerte. J.láí a Békekölcsön-jegyzés alkalmá­val tanújelét adták annak kuh* túrcsoportjaink és kultúragjtá- ciós brigádjaink, hogy munká­jukkal növelik a szocializmus építésének eredményeit. Külö­nösen kivált ebben a munkában a nyíregyházi Magasépítési Vál­lalat „mozgó” brigádja, amely1 sorra kereste fel az építkezése­ket s mindenütt énekkel köszön­tötték a dolgozókat a kölcsön- jegyzés napján. Teljes erejével a tanácsvá­lasztási munkában bontakozott ki a kultüragitáció jelentősége. Bebizonyosodott, hogy éleS fegyver a kuUürmunka küzdeb meinkben s az a pártszervezet, vagy párttitkár, aki félváU'őI kezeli ezt a kérdést, egyik ke­zét csonkítja meg. Az elmúl® vasárnap nem volt olyan község, falu megyénkben, ahol ne moz­dultak volna meg tömegek a kultúrelőadások nyomán. A vá­rosok, az üzemek kuUúrbrigád- jal meglátogatták a falut és dalban, táncban, versben mond­ták el: Szárazz a Népfrontra, így építsd a tervet, így védd a békét ! Természetesen kultúrcsoport- jaink nem elégedtek meg a csu­pán vasárnapra szorítkozó kul- túrmunkával, hanem a pártszer. vezetek támogatásával nap, mint nap élénk agitációt fejte­nek ki. Fényeslitkén nyolc kul- türbrigád Végez munkát. Lelep­lezik a szabotáló, kártevő ku- lákokat s ugyanakkor népsze­rűsítik a tan&cst«.gjelölteket. Jó munkát végeznek.,mert a párt- szervezet segíti őket s mert az agitáció a konkrét helyi ténye­ken épül f:l. Ugyan így jó mun­kát végeznek Magyon az úttö­rők, akik minden nap, iskolából hazamenet rigmusokat énekel­nek a tan ácstagjelöltekről. Győrteleken szintén csasztuská- kat énekelnek s ebben kiéac- kelték a régi reakciós, népnyú­zó főjegyzőt is. A kultüragitáció sikerét bizonyítja a b rkeszi eset Is. A nyíregyházi dohány­fermentáló építői látogatták meg a községet s olyan viharos lelkesedés támadt az előadás nyomán, hogy nem akarták ha­zaengedni a csoportot. Sajnos vannak azonban r olyan községek, ahol nem dítanak gondot a kultúmiur. ra. Ezeken a helyeken mere - pártszerv zet is lebecsüli a kuL túragitáció jelentőségét. Nyír­kárászon például 12 tani-o ven, de a jó kultúrmunkának se hí­re, se hamva. Ugyanígy elha­nyagolták ezt a kérdést Érpata­kon, Panyolán. A fehérgyarma­ti járásban pedig maga a -Tá­rás! Pártbizottság sem törődik a Uultúragitációva!. Sikeres kultüragitációnk lát­tán az ellenség sem marad ölhe­tett kezekkel. Az elmúlt napok egyikén* újra megjelent a me­gyében a már egyszer kiuta­sított Nagy István—Simor Er- zsi-féle giccs-társulat s Ty úko­don, mint „Falujáró Színház” előadást rendezett. Előadták az „Ártatlan kékszakái” című ocs- mány darabot. így próbálták el­terelni a dolgozók figyelmét a tanácsválasztás kérdéseiről. Az elkövetkező napokban még tovább kelt fokozni a kufltfr- agitádőt. S legyen koronája vá­lasztási kultúrmunkánknak a választás napja. Zenés ébresztő­vel köszöntsük a dolgozókat a szarazócsoportokat kísérjék da­losok táncosok, ne hiányozzanak a kultúrbrigádok a szavazókör­zetekből. Énekelj nek a jelöl­tekről, az eredményekről és a fényes jövőről. Folytatódjék a műsor délután, legyen hangos a zenétől, énektől a falu-város, este rendezzünk táncokat. Fe jezzük ki ezzel Is nagy örö műnket a tanács-választások al halmából, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom