Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-20 / 245. szám
I9S9 OKTOBER », PEWTER SOrü záporeső áztatja a Tunyog- «aitolcsl földeiket. Az útmenti árkokban libák és kacsák fiirödnek, Béha el-el tűnnek & víz alatt. Ember és állat egyaránt örül az esőnek. A határban bársonyzöld vetések hirdetik a Tunyog-Matolcsi dolgozó parasztok lelkes munkáját. Hirdetik, hogy neon Balogh Zsigára és Miski Miklós kulákok- ra hallgattak, amikor száraz földbe vetettek, hanem a Pártra, mely győzelemről-gyözelesnre .vezeti őket Is. Tóth János, Szabd András, Bihari Antal, de a többi dolgozó parasztok is a küszöbre állnak és ügy figyelik, mint folyik patakokban a viz a lejtősebb rész felé. NEM SZÜLETETT MAGATÖL az az eredmény, melyet eddig elértek el a tunyog-matolcsl dolgozó parasztok. Az, hogy a határban már szépen zöldéi a vetés, hogy egyetlen egy kukoricaszár sincs kinn, — ezt mind a dolgozó nép szorgalmas, lelkes munkájának, A pártszervezet Irányításának és útmutatásának köszönhetik. Eleinte nem akartak vetni a községben, az esőre vártak, azt suttogták Miski Miklós és Balogh Zslgmond, hogy kieszl az egér, megsül a csirája a magnak, ha szárazba vetik. De a párt- szervezet népnevelői jó népnevelő munkával, személyes példamutatásukkal járultak hozzá ahhoz, Befejezték a vetést, mssl a lu/yonyaés kakoricabeadást fokozzák így készülnek Tnnyog-Matolcs dolgozó parasztjai a lanácsválasztásra hogy a község többi dolgozói Is szárazba vésésnek. MÉG NAGYOBB LENDÜLETTEL végezték a mezei munkát azóta, amióta híre ment a faluban, hogy tanácsválasztás lesz és olyan emberek lesznek a tagjai, mint Tóth János, Szabó András és Bihari Antal. Ezek valóban mindig élenjártak a munkában és a hazafias kötelességteljesltésben. Befejezték a betakarítást és a vetést, még a mélyszántást Is, de beadták fölös burgonyájukat és kukoricájukat is. Hát ki ne szavazna ilyen emberekre, akikre még a leggonoszabb nyelvvel sem lehetne rosszat mondani. ? A népé ez az ország és október 22. után még inkább azié lesz. A nép állama adta a községnek a három hidat, járdákat, községházát fúrott kutat és az Ígérte meg, hogy rövidesen Iskola, kultúrház, újabb járda és utcai villanyvilágítás lesz a községben. A felszabadulás óta állandóan szépül, fejlődi!: a község. De tapasztalják a fejlődést saját életükön is a dolgozók, látják, HéoMrtdrsaségunk címere díszíti ezeket a nemzetiszlnű keretbe |og*aJ,t szavazólapokat, mélvekkel a városok és falvak dolgozói vasárpap október 22-én megválasztják küldötteiket a községi' városi, járási és megyei tanácsokba. A szavazati jog gyakorlására » választó megjelenik a szavazat- szedő bizottság helyiségében. Feltétlenül magával kell vinnie egy »lyan igazolványt, amelynek alapján a szavazatszedő bizottság elnöke m választó személyazonosságát meg állapíthatja. Erre a célra megfel a bejelentő lap. vagy bármely arcképes igazolvány. A személyazonosság megalapítása után a választó polgár az elnöktől megkapja a szavazólapokat és egy borítékot. A megyeszékhelyeken, továbbá Baján, Nagykanizsán, Sopronban. Szeg dm Karcagon és Kisújszálláson ugyancsak két szavazólapot ad hogy a felszabaduló. óta -okkal jobban boldogulnak, mint azelőtt s maguk ural lettek Maguk közül választják azokat, akik Intézik a község ügyes-bajos dolgát. MAS VÁLASZTÁS EZ, nem olyan, amilyent a felszabadulás előtt tartottak Pécsi László idejében. A jelöltek Is mások, a dolgozók húsából és véréből valók. Akkor folyt a bor. A jelöltek mint Pécsi László, a Horthy jelöltje, aztán Rápolti Nagy Jenő volt főispán, Ígérgettek sok mindent a dolgozóknak. Azt is megígérték, hogy villany lesz a községben, de amikor megválasztották őket, ami vezeték volt, azt is leszerelték. Jólét helyett foglalók járták a dolgozókat, Magyar Ferdinánd középparaszt még ma is azt az időt sínyli. Mert még a dunyhát is elárverezték feje alól. Miski Miklós, Balogh Zsiga és ehhez hasonló kuiákolc voltak a képviselőtestület tagjai. Akaratukat, akár tetszett, akár nem a dolgozó népnek, ha kellett, csendőrökkel hajt- tattlk végre. MÉG EMLÉKEZNEK ezekre az időkre a Tunyog-Matolcsi dolgozó parasztok és nem le felejtik el soha. Azért dolgoznak most még szorgalmasabban és azért fejezték be a vetést, hogy erősödjék az ország, hogy az a világ vissza ne jöjjön többé. Ezért folyik most a burgonya és kukorica beadási verseny a községben. Még csak ötven százaléknál tartanak, de ezt a két napot a beadás fokozásával töltik. Népnevelők, MNDSZ asszonyok, DISZ ifjak sorra járják a dolgozókat és újabb szavazásra hívják fel őket. Mert többször szavaztak már a község dolgozói a béke, a haza és Pártunk mellett. Szavaztak, amikor a terménybeadást teljesítették, szavaztak most is, amikor bef.jezték idejében az őszi vetést, de szavazni fognak akko- is, ha hiánytalanul teljesítik a kukorica, burgonya és a takarmánygabona beadását. Eddigi szavazataikat a vasárnapi kiállással tetőzik be, amikor a község választói valamennyien a nép jelöltjeire, a Függetlenségi Népfrontra szavaznak. (Sz. B.) át az elnök a választónak '.egyikkel a városi tanácsra, a másikkal pedig a megyei tanácsra történik a sza vazás. Az ország többi városaiban és valamennyi—községében ugyancsak három szavazólappal szavazunk : az elsővel a községi, illetve városi tanácsra, a másodikkal a járásira, a harmadikkal pedig a megyei tanácsra. Az elnöktől átvett szavazólapokkal és borítékkal a választó bemegy a fülkébe. A Népfrontra úgy kell szavazni, hogy a kapott összes szavazólapokat összehajtjuk és behelyezzük a borítékba, majd a lezárt boriié, kot az elnök előtt álló urnába dobjuk. Ezzel a választó eleget tett hazafias kötelességének, élt szavazati jogával, szavazott a Magyar Függetlenségi Népfrontra. * SS KULMHP nagy jelentősége erekben a na* pókban hatalmas erővel bizo< nyosodott be megyeszerte. J.láí a Békekölcsön-jegyzés alkalmával tanújelét adták annak kuh* túrcsoportjaink és kultúragjtá- ciós brigádjaink, hogy munkájukkal növelik a szocializmus építésének eredményeit. Különösen kivált ebben a munkában a nyíregyházi Magasépítési Vállalat „mozgó” brigádja, amely1 sorra kereste fel az építkezéseket s mindenütt énekkel köszöntötték a dolgozókat a kölcsön- jegyzés napján. Teljes erejével a tanácsválasztási munkában bontakozott ki a kultüragitáció jelentősége. Bebizonyosodott, hogy éleS fegyver a kuUürmunka küzdeb meinkben s az a pártszervezet, vagy párttitkár, aki félváU'őI kezeli ezt a kérdést, egyik kezét csonkítja meg. Az elmúl® vasárnap nem volt olyan község, falu megyénkben, ahol ne mozdultak volna meg tömegek a kultúrelőadások nyomán. A városok, az üzemek kuUúrbrigád- jal meglátogatták a falut és dalban, táncban, versben mondták el: Szárazz a Népfrontra, így építsd a tervet, így védd a békét ! Természetesen kultúrcsoport- jaink nem elégedtek meg a csupán vasárnapra szorítkozó kul- túrmunkával, hanem a pártszer. vezetek támogatásával nap, mint nap élénk agitációt fejtenek ki. Fényeslitkén nyolc kul- türbrigád Végez munkát. Leleplezik a szabotáló, kártevő ku- lákokat s ugyanakkor népszerűsítik a tan&cst«.gjelölteket. Jó munkát végeznek.,mert a párt- szervezet segíti őket s mert az agitáció a konkrét helyi tényeken épül f:l. Ugyan így jó munkát végeznek Magyon az úttörők, akik minden nap, iskolából hazamenet rigmusokat énekelnek a tan ácstagjelöltekről. Győrteleken szintén csasztuská- kat énekelnek s ebben kiéac- kelték a régi reakciós, népnyúzó főjegyzőt is. A kultüragitáció sikerét bizonyítja a b rkeszi eset Is. A nyíregyházi dohányfermentáló építői látogatták meg a községet s olyan viharos lelkesedés támadt az előadás nyomán, hogy nem akarták hazaengedni a csoportot. Sajnos vannak azonban r olyan községek, ahol nem dítanak gondot a kultúmiur. ra. Ezeken a helyeken mere - pártszerv zet is lebecsüli a kuL túragitáció jelentőségét. Nyírkárászon például 12 tani-o ven, de a jó kultúrmunkának se híre, se hamva. Ugyanígy elhanyagolták ezt a kérdést Érpatakon, Panyolán. A fehérgyarmati járásban pedig maga a -Tárás! Pártbizottság sem törődik a Uultúragitációva!. Sikeres kultüragitációnk láttán az ellenség sem marad ölhetett kezekkel. Az elmúlt napok egyikén* újra megjelent a megyében a már egyszer kiutasított Nagy István—Simor Er- zsi-féle giccs-társulat s Ty úkodon, mint „Falujáró Színház” előadást rendezett. Előadták az „Ártatlan kékszakái” című ocs- mány darabot. így próbálták elterelni a dolgozók figyelmét a tanácsválasztás kérdéseiről. Az elkövetkező napokban még tovább kelt fokozni a kufltfr- agitádőt. S legyen koronája választási kultúrmunkánknak a választás napja. Zenés ébresztővel köszöntsük a dolgozókat a szarazócsoportokat kísérjék dalosok táncosok, ne hiányozzanak a kultúrbrigádok a szavazókörzetekből. Énekelj nek a jelöltekről, az eredményekről és a fényes jövőről. Folytatódjék a műsor délután, legyen hangos a zenétől, énektől a falu-város, este rendezzünk táncokat. Fe jezzük ki ezzel Is nagy örö műnket a tanács-választások al halmából, 9
