Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-16 / 292. szám

4 1M» OlflCMBfc* to. rM-fSn' Munkások és műszakiak harca a vízkő ellen Hogyan dolgozik a nyirbogdányi üzem komplex-brigádja? Népi demokráciánk győzelmei-' mate sorozata, a munkásosztály leifeeeato munkája oaataeorba Állí­totta. műszaki értelmiségünket is a szocAalúauus építésére. A Musz­kák, Pozsonysik, Horváthok s a sztáhánovlsták mellett olt vannak értelmiségünk legjobbjai, Kcssuth- Uíj-is mérnökök, tudósok és a munka legkisebb területén is ott találjuk ezekét az ember két. Zse­bükben logarléc s a veze,ő mun­kásosztály megosztja velük Is gondját. Nem országosa« ismer­tek neveik, de az üzem munkásai szeretettel veszik körül és megbe­csülik a komplex-brigád egy-ogy ,,tudós“ tagját. * Hogyan néz ki a nyirbogdányi Ásványokjiparí N. V. komplex- brigádja? Tagjai: Az igazgató, gyárvezető, egy olajmester, egy fütő, gépészmérnök, vegyésztanár, a termelési felelős, 5 művezető, égy vegyész, egy géplakatos és egy gépész. Hogyan dolgozik a brigád lé- pówől-lépésre ? Az első feladat — amely nélkül nem lehet tervszerű, eredményes munkát végezni: a* üzemben feí- adaíterv összeállítása, a szűk ke­resztmetszetek felkutatása. A következő lépés a feladatterv által megjelölt egy-egy szűk ke­resztmetszet megvitatása. Mint például itt van a nyirbogdányi gyárban a hűtő és kökicserélö- rendszer. Az üzem sürgősen meg­oldásra váró problémájú ez és u megoldás nélküli nem is láthat­nak neki becsületesen ez ötéves tervnek- Ezt pedig a munkások és a brigád egyetlen tagja sem akar­ja: „Az ötéves tervnek, a béke, » »zoetiJiznms tervének az első lé­pte." öl kezdve ügy kell haladnia, hogy mindéit év december 21-én becsülettel nézhessünk Sztálin elv- tár» személte és elmondhassuk, hogy jo munkát végeztünk — mondják a munkátok, a vegyész- tanár, a gépészmérnök, a fütö. Hogyan is áll ez a dolog? Az egyes üzemrészeknél a vízhűtők rohamosan eivízkövesednek, „két-, hetenként tisztítani kell, a legna­gyobb üzemelési idejük két hét. Ez uzt jelenti, hogy a toronydesz- tilláció kapacitása igen alacsony. Homonfüiai elvtárs, Vcgyé-ztanár. C-.-ik ez a véleménye: u probléAia megoldásához csak egy út vezet, még pedig a helyes hökicserélö- rendszer kiépítése. Rögtön el is mondja, miként Képzeli el. Növelni kell a hökicse- rciök felületé:, új höklcseréiőt kell b kltatnl — s ceruzája hegyével már követi is a terv útját. — Minden párlathoz kéi-két hö. Kicserélő szükséges, hogy :.tria- lékkfil is rendelkeznek, az üzem­zavar ne okozzon kiesést a terme­lésben. Minden percre és minden másodpercre vigyáznunk kell, mert minden kihasználatlan pere károkat okoz a dolgozó népnek. Itt arról szeretne beszélni . Ko- monh3i v.gyésztacár, hogy7 nincs szebb dolog', mint a tervért dol­gozni, de fegyelmezi magát és a . tárgynál marad. — Véleményrm szerint az ilyen nöklcserélörerdsserral a párlatok alacsonyabb fokon kerülnének a vízhűtőbe, tehát kiküszöbölnénk a víz köves; dést...-- Helyes! Ez a döntő láncszem, vz; keli megragadnunk: a pária, tik alacsony hőfoka mog-.kadá- iyozza a vizköképzödést — szól Nagy Lajos lelkesen. fifinszinliáz 194®,. eiecenitsetr 15—december 20-ig Niőy&aaiíástj magyar Wml Az ó:-1 tudatos munkás:» s?ony r»al<U- képe, a süoe?a izmus új nétipiitit SzÉÓÉ Szakácsi Béla új oldahaH vilá­gítja meg a dolgot. — Ami i vízkövesedést Illeti, szerintem a megoldás egyszerű: olyan vizet kell használni, amely­ben már nincs vízkő. Ugyanazt a vizet kell cirkuláltatná, amelyet egyszer már használtunk — a hű­tővizet vlsszahütve! Kiss Vilmos is szólni akar.-— Mindezek mellett használ­junk iszapmentes vizet. Számos hozzászólás következik még, ez Is, az is kifejti vélemé­nyét » a vélményekböl kialakul a pontos és tökéletes terv s követ­kezhet a harmadik lépés, a terv gyakorlati végrehajtása, a szűk keresztmetszet eltüntetése, amely a helyes, korszerű hütő és hőki- cserélö rendszernél kétszeresére emelt a torony teljesítőképessé­gét­Megyei íalíújságkíáílítás nyílik meg vasárnap Nyíregyházán w Uj pártházat aratnak a záhonyi dolgozók Volt eddig is pártháza Záhony­nak, azonban már kicsinynek bizo­nyult, mert a pártnapokra nemcsak kommunista párttagok jártak el, hanem a falu pártonkívüli dolgozói is. A dolgozók megtanulták saját életükön keresztül, hogy Lenin és Sztálin Pártja, a nagy Bolsevik Párt nyomdokain haladó Magyar Dolgozók Pártja következetesen és állhatatosan harcol a dolgozók szebb életéért. Megszerették a Pár­tot, Rákosi elvtársat a dolgozók s ez a szeretet, ragaszkodás meg­nyilvánult a pártnapok látogatott­ságában is. Ezért határozták el a párttagok és pártonkivüliek, hogy új párt- házba költöznek s ezt az új hálát rendbehozzák. Munkájukat ajánlot­ták fel és december 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján már az új pártházban meríthetnek erőt a falu dolgozói a további harchoz. Versenyben a csamagoló-brigád az Állam; Áruházban Teljesítik Sztálini Munkafeiajániásaikat az állami gazdaság-üzemeJységesnek dolgozói Állami gazUaság-üzőmcgységeink dolgozói az elsők között voltak, akik az ipari munkások után csatlakoztak a Sztálini Munkafel- ajánlási Mozgalomhoz, később pe­dig elindították Szabolcs mező- gazdasági dolgozói között is a versenyt a „szakma legjobb mun­kása” címéit. Munkavállalásaik végrehajtásának irányítója, lelke­sítője volt az a határtalan szere­tet, amely egyre mélyebb, mele­gebbé lett Sztálin, a Szovjetunió iránt. A kemecsei üzemegységben pél­dául a tejhozam tehenenként! két- decis emelését vállalták a fejögu- lyások. Munkavállalásukat túltel­jesítették: a napi tejhozam “Che­rienként 3 decivel emelkedett, a tehenészet így 5X0 forint értékkel termel többet havonta. A gyulatanyai üzemegység fe­jőkéi'15'Százalékkal emelték a fe­jési átlagot. A sörehizlalók ko­moly összeggel, kerek 8000 forint- tktKsmpa.ía n>í?V9 ciqoXSou [b} tudtak munkafelajánlásuk telje­sítésével elérni. Előirányzatukat 23 százalékkal túlteljesítették. A gazdaság malacnevelöi a helyt a kezeléssel és takarmányozással 15 százalékkal emelték a választási súlyt, 1.500 forinttal a termelés értékét. A polgári gazdaság sörehízla- iói 20 százalékkal eme.ték a súly- gyarapodást, amely 5.000 forintos értékgyarapodást jelent. A gyulátanyai állami gazdaság dolgozói Sztálin eJvtárs születés­napjáig 103.000 darab facsemete elültetését vállalták, hogy kiegé­szítsék szélvédő fasoraikat gaz­daságaik körül. A munkát eddig 00 százalékig végezték el. így minden remény megvan arra, hogy a faültetés idő előtt befeje­ződik. Nemrégen alakult meg az Ál­lami Áruházban a csomagolóbri­gád. Á brigád alakulása után el. határozta, hogy Sztálin hetvene­dik születésnapjának emlékére az üzemen belül kialakult verse­nyen kívül még külön munka­versenyre hívja ki a Textilnagy­kereskedelmi Nemzeti Vállalat csomagolóbrigádját, hogy jobb és több munkával mutassák meg a brigád tagjai a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs iránti szeretetüket. A brigád hat dolgozója a munkaverseny pont­jait összeállítva elhatározta, hogy erősíti a munkafegyelmet és kiküszöböli a késést, nem használnak el feleslegesen sem­mi papírt, ezáltal megtakaríta­nak 5 százalékot. Sztálin, Lenin hű tanítványa, s legközvetlenebb munkatársa és barátja. Az újtípusú forradalmi munkáspártot: a Bolsevik Pártot Leninnel együtt alapította és épí­tette ki. A leninizmus elveit harcba vetette az áruló trockisíák, buhari- nisták és a nép más ellenségeivel szemben. Megvédte és továbbfej­lesztette Marx, Engels és Lenin el­méleteit. Kimélyítette Lenin taní­tásait a szocializmus győzelméről egy országban, a szocialista ipar fejlesztéséről, a mezőgazdaság kol­lektivizálásáról, a szpdalsta állam­ról, a szocializmus és a kommuniz­mus győzelméről a Szovjetúnióban Kimerítette a Bolsevik Pártnak a nemzetiségi kérdésre, majd a Szov­jetunió nemzetiségi politikájára vo­natkozó alapelveit. Sztálin hatalmas müve a különböző nemzetiségű szocialista szovjet köztársaságok megalakítása és egyetlen szövetsé­ges államban — a Szocialista Szov­jet Köztársaságok Szövetségében — való egyesítése. A Szovjetunió új alkotmányának Sztálin a megte­remtője. Sztálin a kezdeményezője és 1 nap Bolsevik vezetésével A szovjet nép forradalmi készséggel és bolsevik találé­konysággal fejleszti tovább a szocialista versenyt. A dolgo­zók úiabb munkasikerekkel válaszolnak a Bolsevik Párt felhívására: „Munkások, pa­rasztok és szovjet értelmiség 1 Indítsatok még szélesebbkörü szociaista versenyt a háború­utáni ötéves terv határidő előtti teljesítéséért!“ A verseny eredményei előt­tünk állnak. Az ötéves terv határidő előtti teljesítésének ügye közeledik a befejezéshez. A sajtó napról-napra közli, hogv újabb és újabb vállala­tok teljesítették ötéves tervü­ket. Egyre több példa mutatja a műhelyek, részlegek, sőt egész vállalatok sztahanovista munkájának sikereit. A' szta­hanovista munkára épített gyár megszületése új jelenség­ként tűnt fel az iparban az Októberi Forradalom 32. év­fordulójának küszöbén és az eltelt hetek bizonyítják: a gyá­rak tömegmozgalma lett a „sztahanovista üzem“ címéért folyó verseny­A dicsőséges szovjet mun­kásosztály példát mulat. A há­borúutáni ötéves tervet a kom­munizmus építése egyik leg­fontosabb szakaszénak tekinti. Sztálin mutatott rá, hogy a verseny fejlesztésére fontos tudni: hogyan bonyolítják le a versenyt maguk a tömegek. Mit él át a milliós munkástö­meg, amikor versenyben áll és aláírja a versenyszerződéseket. Látni kell, hogy a munkástö­megek a verseny ügyét saját, közvetlen ügyüknek tekintik. A szovjet sajtó hasábjain ehhez nyújtanak támpontot a munkások, mérnökök, párt­munkások beszámolói a terme­lés frontjáról. De munkaakti­vitás jellemzi a szovjet falu életét is. A köztársaságok, a vidéki te- öletek Sztálin elv- társhoz címzett jelentéseikben közük a mezőgazdasági terme­lésben elért újabb sikereiket. A munkássággal és a dolgozó parasztsággal együtt önfeláldo- zóan tevékenykedik a szovjet értelmiség, hogy segítse szer­vezni a munkát az iparban és a mezőgazdaságban, eljuttassa a tudományos ismereteket a munka termelékenységének minden lehetséges eszközzel való emelése érdekében és előbbre vigye a szovjet kul­túrát. A szovjet dolgozók ereje ab­ban rejlik, hogy mind mélyre­hatóbban magukévá teszik a marxi-lenini elméletet, amely nélkül senki nem lehet való­ban ió szakember a maga te­rületén. A szovjet munkások, parasztok és értelmiségiek a testvéri együttműködés elvei szerint élnek és dolgoznak, át­hatja őket a szovjet hazafiság érzése és a kommunizmus ügye iránt érzett határtalan szeretet. A nagv Sztálin gon­dolata, hogy elvedül a milliós tömegek munkalendülete és munkalelkesedése biztosíthatja a munka termelékenységének rohamos ütemű növekedését, amely nélkülözhetetlen a kom­munizmusra való áttéréshez. E gondolat örökre beköltözött a szovjet nén tudatába. A Bolsevik Párt az egész szovjet népet felemelte arra a magaslatra, hogy képes legyen a kommunista énítés páratlan hőstetteire. Megszervezte a harcot a Szovjetunió vala­mennyi erejének megsokszoro­zásáért- Most további alkotó munkára szólította fel a dol­gozókat: „Kürüjetek a további technikai haladásért az ipar­ban, a közlekedésben, a mező- gazdaságban! Vezessétek be az új technikát, tökéletesítsétek a termelés folyamatait! Szaka­datlanul emeljétek a termelé- kwséget — a közszükségleti cikkek ára további csökkenté­sének alapját!“ A szovjet nép harcban meg- edzett élcsapata, a szovjet munkásosztály a nagy Bolse­vik Párt vezetésével mind újabb sikereket vív ki a kom­munizmus ép'lésének történel- jni munkájában. szervezője a Szovjetunió nemzet- gazdasága szocialista alapokon tör­ténő újjáépítésének. Vezetésével fejlődött a szovjet állam hatalmas ipari országgá, vitte győzelemre a kollektív mezőgazdaságot és építet­te ici legyőzhetetlen véderejét. A Szovjetúnió fegyveres erőinek Sztálin a szervezője, nagy sztraté- gája és vezetője. A szovjet nép első képviselőjének választotta a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsába. Háromszor tüntették ki a Vörös Zászló-renddel. Hatvanadik szüle­tésnapján a Lenin-renddel együtt megkapta a Szocialista Munka Hő­se címet. 1946 május 6-a óta a Szovjetúnió Minisztertanácsának el­nöke. A Szovjetúnió fegyveres erői­nek legfelsőbb parancsnokivá, az Állami Védelmi Bizottság elnökévé és a Szovjetúnió honvédelmi minisz­terévé a Nagy Honvédő Háború első napjaiban nevezték ki. 1943- ban a Szovjetúnió marsallja^ 1945 június 24-e óta a Szovjetúnió gene- raüsszimusza. „Apróból lesz a nas;y“ Szerte az országban nagy lelkesedéssel készülnek Sztá­lin elvtárs 70. születésnapjának méltó megünneplésére nemcsak a „nagyok“, hanem a „kiesik“ is. Serényen folyik a munka a magyi általános iskola l—Il. osztályában is- A tanítónéni Sztálin elvtársról beszél. — Ki szeretne levelet írni számára? — kérdi a tanítónő. — Én is! Én is! —• kiáltják a gyermekek s máris hozzálát­nak. Apró kezekben ser cég a toll, nehezen és lassan kere­kednek a betűk, de minden hajlatuk és vonaljuk szeretetet sugároz. „Nem kések el az is­kolából ...“ „Többet oluo- sok...“ „Jobb leszek.. * „Többet számolok . ■.“ „A fü­zetem befedem ..„Órán nem beszélgetek ...“ — ezeket ír­ják a tollak, ilyen fogadalmak születnek a gyermekszívekben, amikor Sztálin elvtársra gon­dolnak. Nekem L"nin szavai jutnak eszembe: „Sohase ta­gadjátok meg a munka apra­jái. mert apróból lesz a nagy“. ALBERT ANTAL, tanító. Pplió filmszínház 1343, dseember 15-—c!»eember 2D-ls Nagyszabású új magyar film) A; ontod a os niunhasjaszony példa­képé, a szocializmus új nfftipusa. Mm A dolgozók nagy szeretelüket és■ hálájukat írásban, faliújságokon ke­resztül is kifejezték Sztálin elv­társ iránt. Ez a szeretet és ragasz­kodás szerte a megye üzemeiben, tepnelőcsoportjaiban, pártszerveze­teiben ötletesebbnél ötletesebb, szebbnél szebb faliújságot szült s most Szabolcs dolgozói elhatároz­ták: a Sztálin elvtársaí ünneplő laiiújságokból megyei kiállítást rendeznek. A kiállítást vasárnap délelőtt 10 órakor nyitják meg Nyíregyházán ünnepélyes keretek között a Magyar-Szovjet Társaság székházában. A faiiújságkiállítást, amely egy­ben verseny is lesz az első alkalom, amikor a vármegyei faliújságszer­kesztői összemérik erejüket és ki­cserélik tapasztalataikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom