Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-13 / 289. szám

Üi iskolában tanulnak a Jövő agronómusai Figyeljünk fel a 30-40 százalékokra! A nyíregyházi mezőgazdasági gimnázium új épületének hosszú folyosója népes lett, jókedvű diák­fiúk és diáklányok csoportja önti el. A karszalagos osztályhetes ki­üríti a termeket, féltő gonddal nyitja ki az ablakokat. A beáradó őszi napsütés fényesre zománcoz­za a termek vörös gumipadlóját. Első nap az új iskolában. Minden új, a tágas, hófehérfalú termek, a visszhangz<T“folyosó, az egyforma zöld ajtók. Az első osz­tály ajtajára három leány éppen most erősíti fel a táblát: „I. A”. Nem rendeztek fényes ünnep­séget a tanárok és a diákok, ami­kor beköltöztek ma az új tanter­mekbe. Egyszerűen, de szívük leg­mélyéről ünnepeltek. Az ünneplés inkább másból állt. A falakra ki­függesztették Sztálin elvtárs és Rákosi elvtárs arcképét. Sztálin arcképe alá a következőket írta a III. B: „Sztálin nevével épül a világ”. Felrakják a versenyválla­lásokat is, a tanulmányt verseny legjobbjainak neveit. A szünetben máskor az udva­ron játszanak, vagy a következő óra anyagát veszik át — most pedig mintha minden osztály röp- gyülést tartana a folyosón. Az egyik csoportban Pénzes Jancsi negyedéves viszi a szót. — Negyvenen kezdtük meg a tanulást az elhagyott, elhanya­golt régi épületben. Sokszor még a reményünket is elvesztettük. Ha hazamentünk a faluba, a kulákok csúfolódtak velünk: Talán urak akartok lenni? Nem ízlik már a kapálás? — így gúnyolódtak, de a szüléink bíztatással küldtek vissza bennünket: Ne hagyjátok magatokat. Látjátok, a Párt se­gít bennünket és ez a Párt róla­tok sem fog megfeledkezni. Hát nem is feledkezett el — mutat az új, ragyogó falakra Jancsi. Uj kísérleti eszközök Az elsőévesek is erről beszél­nek, népes csoportot alkotnak s egyszercsak nagy éljenzéssel fut a tanári szoba felől Csikós Irén, Ratmár Gizi és Szabó Jóska. — Megjöttek a kísérleti eszkö- ■ök! Végigszalad a kiáltás a folyo­són s erre a hírre valamennyi diák a hírhozók köré csoportosul. Azok egyszuszra fújják el, hogy Tiborc tanár elvtárs megérkezett Budapestről, 10.000 forint érték­ben kísérleti eszközöket hozott magával s ebből négyezer forint értékű jut a biológiai kísérletekre. Ennél nagyobb öröm aligha ér­hette volna a diákokat. Régen ta­nulnak már a szovjet biológusok hatalmas eredményeiről, azonban hogy ezeket alaposan megértsék és elsajátítsák, ahhoz nem elegen­dő a könyv. Most aztán valóban hozzáláthatnak a tanuláshoz. Hoz­zá is kell látni becsületesen. Hi­szen az ötéves tervben többezer szakemberre vár gyönyürü mun­ka a szövetkezetekben és kik fog­ják ez a munkát elvégezni, ha nem az Iskolák padjaiból kikerült munkás- és parasztagronómusok ? Municaversenyben készül a laboratórium Nemsokára készen lesz az isko­la új laboratóriuma is. Donbor- vári Jancsi (ő a Diákszövetség iskolai titkára) és társai naponta felkeresik a munkásokat. Különö­sen a negyedévesek türelmetle­nek, mert szeretnének még az érettségi előtt bepillantani a mikroszkóp lencséjébe, a sejttan titkaiba. Lipcsei elvtársat keresik fel Kerékpár és motorgumik, t alkatrészek etiol csobban P4L01AI műszaki kereskedőnél •'ririvi llonu-u. 8. m. mindennap, a Magasépítési NV SZIT-titkárát. — Hány nap még elvtárs? Lipcsei nem a napokat mondja, hanem előhúzza zubbonya zsebé­ből a brigádnaplót. — 145 százalék! Jancsi maga is munkás volt, mielőtt beült a padba s ezért az elégedett hümmögés után nem marad néma. — Mikor lesz 150 ? — ez az első kérdése. Lipcsei nevet és a vállára csap. — Tavasszal már vidáman használhtajátok a laboratóriumot. Domborvári megnyugodva bú­csúzik, rohan az osztályba, mert sürgetően kolompol a csengő. Fel­lapozzák a jegyzeteket, Lipcsei elvtárs pedig új téglát illeszt a zsinór mellé. Szakmai továbbképző tanfolyami)! indít a nyíregyházi Jogaszszuvetség A Magyar Jog ászsző vétség nyíregyházi csoportja december 14-től szakmai továbbképző elő­adássorozatot indít városunkban. A t'anfolyamot szerdán este 7 órakor nyitja meg ünmepélyea ke­retek közt dr. Szeszáik Gyula elv­társ, a Megyei Bíróság új elnöke. Ezután hangzik el az első előadás, amelyet dr. Szilágyi Gyula torta Magyar Népköztársaság Alkot­mányáról. A további előadások be fogják mutatni-a magyar igazság­szolgáltatás fejlődését, a magyar jog aktuális kérdéseit. Az előadások színhelye a Me­gyei Bíróság sízékházának II. emeleti 1O0. számú tárgyalóterme. Az előadások mellett tanulókö­röket szervezett a Jogászszövet­ség, hogy a hallgatók alaposabban dolgozhassák fel a mindaniiyiuk számára dö n t őfon t osságú tan­anyagot. Nyfrmihálydi vezet a tejóegyüitésa versenyben Verseny indult meg Szabolcs községeiben annak eldöntésére, hogy melyik falu vagy község teljesíti legjobban tejbegyüj- tési kötelezettségét. A verseny eredményei bizonyítják, hogy Szabolcs dolgozó parasztjai ez­zel is tanúbizonyságát adják a munkáosztályhoz való ragasz­kodásuknak. Lelkesen és be­csülettel küldik el a város dol­gozói számára, a traktorokat, ruhákat gyártó munkások szá­mára a tejet. A tejbegyüjtési versenyben az első helyen Nyírmihálydi áll 476 százalékos teljesítés­sel. Érpatak 405 százalékot tel­jesített és ezzel a második helyre került. A harmadik Sényő 322, a negyedik pedig Nyírgelse 280 százalékkal. Az utolsó helyen Baktaló- rántháza áll. de a rosszak közé tartozik még Kótaj, Vaja, -------o-------­A KUZNYECI DOLGOZÓK MUNKASIKEREI A kuznyeci cipőgyár műhe­lyeiben nagy lendülettel folyó szocialista munkaverseny so­rán egyre újabb nevekkel is­merkedünk meg. A termelés­ben elért kiváló eredményeivel különösen kitűnt Pribilova fel­sőrészkészítőnő, továbbá Pav­lova és Labuzova munkásnők. A kiváló minőség brigádja el­nevezést a gyár 14 ifjúsági bri­gádja nyerte el. —E brigádok tagjai megtakarított nyers­anyagból 15 ezer pár lábbelit gyártottak. (Komszomolszkáia Právda.)-------o-----k­Ma délután kultúraktiva-értekezlet Nyíregyházán Nyíregyháza kultúraktivái ma délután hat órai kezdettel értekezletet tartanak a Ma­gyar Dolgozók Pártja I. kerü­leti székházában. Az értekez­leten nemcsupán az eddigi eredményeket értékelik ki, hanem összeállítják és megbe­szélik az 1950-es év, az ötéves terv első esztendejének nyír­egyházi kultúrtervét. A nagyfontosságú értekezle­ten megjelennek a szervezetek, j üzemek kuiíúrfelelősei, a nép- — * művelési szervek küldöttei is. Nyíradony és Balkány is. Ezek­ben a községekben a kulák- agitáció akadályozza a tejbe- gyüjtés zavartalanságát, azon­ban dolgozó parasztságunk ezeken a helyeken is egyre in­kább felismeri a helyes utat s a tejbegyüjtéssel is bebizo­nyítja hűségét a munkásosz­tály mellett. Egyre szebb eredményeket érnek el a nyíregyházi Magas- építési NV dolgozói. Rákosi elv­társ útmutatása, a Megyei Pártbizottság kritikája és ha­talmas mértékben a sztálini munkafelajánlási mozgalom ki­magasló eredményeknek és ál­talános emelkedésnek volt a szillőanyja. Ma már a dolgozók legnagyobb része megközelítet­te a 200 százalékos teljesít­ményt és számosán vannak olyanok, akik a 300 és 500 szá­zalék között mozognak. Ennél az üzemnél érte el Vlsnylk elv- társ kimagasló sztahánovtsta eredményét, az 1300 százalékot és Cseszlák elvtárs egy újítás alkalmazásával a közel 3000 százalékot! Annál feltűnőbb do­log az, hogy a jól teljesítő dol­gozók és brigádok mellett Igen rossz, átlagon aluli teljesítmé­nyeket is találni a bérelszámo­lók kimutatásain. A malacneve­lők építésénél a Szilágyi-brigád 238 százalékot ért el s ugyan­azon a munkahelyen a Bukics- brlgád 71 százalékot. De találni 30—40 százalékoi eredménye­ket, teljesítményeket. Ezekre a teljesítményekre fel kell figyel­ni és az üzemi pártszerveztnek, az üzemi bizottságnak sürgősen utána kell néznie. A feladat nemcsupán az, hogy egyes he­lyeken kiváló eredmények szü­lessenek, hanem az, hogy a munkaverseny kiszélesítésével, a Sztahánov-mozgalom kiter­jesztésével minden egyes dolgo­zót magával ragadjon a lelke­sedés jobb eredmények eléré­sére. Fel kell világosítani a dolgo­zókat a szocialista verseny lé­nyegéről. Meg kell magyarázni Sztálin elvtárs tanítását az élenjáróknak: „A sz verseny elve: elvtárai segítség az elmaradottaknak az élenjá­rók részéről, hogy ezzel általá­nos emelkedést érjünk eL” Meg kell magyarázni az elmaradot­taknak: „A szocialista verseny azt mondja: egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, megint mások még jobban — érd utói a legjobbakat és érj el általá­nos emelkedést." De ezek a jelenségek az éber­ségre Is figyelmeztetnek! Rá­kosi elvtárs Így figyelmeztet bennünket: „Ne csak a politika terén legyen éber a kommunis­ta, hanem a termelés frontján Is. Értse meg, hogy a hanyag, rossz munka, a sok selejt, az anyagpocsékolás, a géptörés, a rossz minőség, a normalazítás, bércsalás, OTT-csaiás, nemcsak gazdaságilag árt demokráciánk­nak, a dolgozó népnek, hanem politikai jelentősége Is van. Mindez politikai akció Is, amely­re ugyanúgy fel kell figyelni s ugyanúgy ki kell vizsgálni, mint a suttogó propagandát, a sza­botázst, vagy a kémkedést.” A Magasépítési Nemzeti Vál ­lalat már egyszer saját kárán tanulta meg, hogy a termelé­kenység csökkenése mögött az ellenség keze működött, figyel­jen fel tehát most is ezekre a jelenségekre. Kiszélesíteni és általánossá tenni a szocalista munkaver­senyt, a Sztahánov-mozgalmat, éberen figyelni a termelés frontján Is — ez a feladat, hogy részleteiben is befejezze hároméves tervét az üzem és a sztálini munkafelajánlási moz­galom erőforrásaiból táplálkoz­va teljes lendülettel kezdje meg az ötéves terv teljesítését. Öt járásunk befejezte az őszi mélyszántást Az eredmény vasárnapig: 91*1 százalék Három nap van. mindössze a mélyszántás befejezésének határ­idejéig. Dolgozó, parasztjaink ed­digi munkáját értékelve biztosnak vehetjük, hogy megyénk haiiáridőre befejezi a mélyszántást négy község: Polgár, Tiszagyüláháza, Gör­beháza és Újtikos kivételével. Ezek a községek nem jutottak még el vasárnapig a munka fe­léig sem. Polgár és Tiszagyulu- háza például a mélyszántás 34 százalékát végezte el mindössze. E négy község hátráltatja a dadai alsó járást is, holott mellettük a járás több községe már régen be. fejezte a mélyszántást — és ront­ja a megye többi 131 községének jó eredményeit Is. A négy község elmaradásának oka, nagyrészt az, hogy a tiszamenti földjeik elká- tyusodtak az őszi esőkkel és egy időre lehetetlenné tették a mun­kát. De az elmaradás oka első­sorban az, hogy az őszi esők be­állta előtt sem fogtak a négy köz­ség dolgozó parasztjai a mély­szántáshoz, mert sokan a marasztaló és ráérős hangulatot teremtő kulákhí- resztelésekre hallgattak. Maguk is belátják most, hogy már elvégezték volna a munkát, hia. az esőzések előtt nekilátnak. A nyírbátori, nyíregyházi, tiszai, nyirbaktai és kisvárdai járások befejezték a munkát A legutóbbi kiértékelés megál­lapította, hogy december tizen­egyedikéig 216.667 holdon végez­ték el dolgozó parasztjaink az őszi mélyszántást. Ez a terület az elő­irányzott 239.160 hold 91»9 száza­léka. A mélyszántást munkát ré­gebben befejező nyírbátori, nyír­egyházai, tiszai, és nyirbaktai já­rás mellett a kisvárdai járás is felszántotta földjeit. Megyénk többi öt járása kö­zül a legjobban áll mélyszán- r tásban a dadai felső járás, amely mára felszántja az elő­irányzott területe hátralevő 1.6 százalékát. Mögötte jár ugyan­csak jó eredményekkel a nyírbog, dányl járás, amely holnapig befe­jezi a munkát. A nagykállól és li­getaljai járások 88.5, illetve 84.8 százalékban végezték* el a mély­szántást. E járásokban van szük­ség arra, hogy a hátralévő három nép alatt még lendületesebben menjen a mélyszántás munkája, hogy a falusi pártszervezetek és népnevelőik a mélyszántás sikeres befejezésével győzelemre vezes­sék falvaik dolgozó parasztjait. A dadai alsó járás 75.5 százalékos Főiskolások segítsége a kolhozparasztoknak A novocserkaszi mérnök­hallgatók nagy segítséget nyúj­tanak a Don-vidék kolhozpa-, rasztjainak a természet átala­kítása nagy sztálini tervének megvalósításában. A főiskola növendékei gyakran felkeresik a kolhozokat, előadásokat tar­tanak talajjavítási kérdésekről, az erdőültetési módszerekről, a fák és bokrok gondozásáról.— Kidolgozták a kolhozok víz­gyűjtő medencéinek és mester­séges tavainak tervrajzait. A rosztovi területen a főiskolai hallgatók vezetésével 1000 hol­don telepítettek erdőt ebben az évben. íKomsznmolszkáia Právda.) teljesítést ért el, holott községeink nagyrésze 100 százalékig teljesí­tette már a mélyszántást és e. ré­gen utolsók között kullogó Büd- szantmihály is 90 százalékos. A járást Polgár, Tiszagyulaíháza, Görbeháza és Újtikos vetik vissza az utolsó helyre. E községekben is megvan a lehetőség arra, hogy pó­tolják az elmaradás nagyrészét. Vasárnapra száz községünk szántott fel Vasárnapra száz községünk szántott fel, huszonkét közsé­günk pedig legkésőbb ma es­tig elvégzi a mélyszántás munkáját: Báj, Szakoly, Bököny, Gégény, Csobaj, Demecser, Keme-cse, Ti- szaeszlár, Prügy, Oros, Székely, Napkor, Tiszatiardos, Nagykálló, Elpata, Taktakeénz, Berkesz, Búj, Rakamaz, Büdszentmihály és Nyírtét 90 és 100 százalék között teljesítettek vasárnapig. Hét köz­ségünknek 86, két községünknek pedig 80 az átlaga. Mindezeket fi- gyelembevéve biztos, hogy 131 községünk csütörtökig befejezi a munkái, ha tovább fokozzák a jó mun- kalendületet, ha míndon dol­gozó paraszt tisztán látja, hogy a mélyszántás elvégzése magával, társaival szemben becsületbeli ügye, hogy jó munkájával több termést alapoz, az ötéves terv sikereit se­gíti elő. Még fokozottabban van erre szükség Polgáron, Tisza gyu­laházán, Görbeházán és Ujtiko. son, ahol saját hibájukból ki­nyújtották a mélyszántás befe­jeznének Idejét. A négy község dolgozó parasztjainak legalább a hét végére be kell fejeznie a mély­szántást. Akkor elmondhatják, hogy ha. megkésve is egy kicsit, de becsülettel teljesítették köteles­ségüket. Nemcsak magukkal, de Tm zárukkal szemben is. •>

Next

/
Oldalképek
Tartalom