Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-02 / 280. szám

2

N Ü i* L A P

is-« c-3ü..:a^n 2, pé;;te:<

Az új háborús előkészületek elítéléséről, az öl nagyhatalom szerződésének megkötéséről, a béke megszilárdításáról beszélt Visinszkij az ENSz-ben

Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen hóztak fel. mely indítványozza, hogy ítéljék el az új háború előkészületeit és az öt nagyhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására.

— Általánosságban szólva — mondta Viatirt*iwj — teljesen világos, hogy a küldöttségek egyre- sze határozott taktikai célt' követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a béke megszilárdítására tett, elvont elméleti vitákba igyekeznek fojtani.

Visinszkij a venezuelai küldött Deszédére válaszolva kijelentette, a venezuelai küldött véleménye szerint az öt nagyhatalom szerző* dése a béke megszilárdítására egyáltalán nem küszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei körül nincs minden rendben. Természetes, hogy vannak nézeteltérések. Ezek a nézeteltérések esetleg különböző vitákra és háborús összeütközésre vezethetnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, mindenféle eszközzel arra kell törekednie — és ilyen eszköz többek között az öt hatalom szerződésének megkötése is, melyek magának a venezuelai küldöttnek a beismerése szerint is a fő felelősséget viselik a béke fenntartása, vagy megsértése ügyében —■ és ez az öt hatatom a biztonsági tanács öt állandó tagja —, hogy kiküszöböljék a veszélyt, megkönnyítsék a nézeteltérések megoldását és megteremtsék

a megegyezés létrejöttének lehetőségét.

A következőkben Visinszkij a chilei küldött felszólalásával foglalkozott. Történelmi visszapillantást vetett a Szovjetunió első békenyilatkozatával kapcsolatban, amelyet 1917 november 8-án tett. Kimutatta Chile küldöttének aljas rágalmait, majd így folytatta: A chilei küldet: arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében »aíikeAgéS , az állami Szuverenitás el vének elismerése”. De akkor miért védelmezi az angol-amerikai javaslatot, hogy nagyon keveset hagy meg az állami szuverenitásból ? Hogy áll a helyzet magának Chilének a szuverénitásával, amelyről a chúci küldött ékesszóló beszédeket mondott ? Ha nem csalódom, a rézkitermelés tekintetében Chile a második heiyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biztosít az országnak, miután az egész rézkincset két amerikai konszern, az Anaconda ék a Bradan Cooper Compani kezében van. Ezek a vállalatok az amerikai szenátus védnöksége alatt számukra kedvező vámtételeket állapítanak meg és kíméletlenül kizsákmányolják Chilét. AZ Ilyen tények láttán s az olyan amerikai trösztök áttán, mint a fent említettek, nevetséges még hallgatni is, ahogy a Chilei küldött itt komoly arccal a szu- verénitásról értekezik, amelyet tiszteletben kell tartani stb. Noha a chilei kormány már eladta ezt á szuverenitást az amerikai monopolistáknak.

A libanoni küldött azt mondta —— jegyezte meg Visinszkij —— hogy a kommunizmus filozófiája a háború és a forradalom. Ez a kommunizmus U.,jus és durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája, ha mái beszélünk erről, a béke, a háború megsemmisítése, a háború keletkezési lehetőségének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt feltétlenül világos, hogy a kommunizmusban a íödolog néiü az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A födolog, mint a nagy Lenin tanítja: a társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szervezetéa;, magasabb technikai és tudományos alapon.

A libanoni küldött rosszindulatúan azt ál.itotta, hogy a kommunista filozófia a háború elke- mnőietlenségéból indul ki. Nem eiú, vagy úgy tesz, mintna nem értené, nogy a háború a kapitalizmus szüleménye. Abból a hazug feltevésből kiindulva, hogy a kommunista filozófia állítólag naooiut Követel, a libanoni kui- umt arra a következtetésre jut, hogy ennélfogva a kommunista ahainmal semmiféle együttműködés sem lehetséges.

Ezt a következtetést a tények megcáfolják, mert annak ellenére, hogy nézeteltérések vannak és különbség van mind társadalmi felépítésében, mind ideológiában, a Szovjetunió és a kapitalista államok között, a Szovjetunió együttműködik egész sor kapitalista országgal, amelyek óhajtják az együttműködést a Szovjetúnióval a felek egyenjogúsága és a kölcsönös érdekek tiszteletbentartása alapján.

Visinszkij rámutatott, milyen ártalmasak azok a mesék, amelyek szerint a Szovjetúniónak tervei volnának, hogy viiágforradalmat csináljon a kapitalista országokban. Az eféle állítások ostobaságát már 13 évvel ezelőtt leleplezték, amikor Sztálin generalisszimusz Howard kérdéseire válaszolt. Howardnak erre a kérdésére: „Nem gondclja-e ön, hogy a kapitalista országokban indokolt aggodalom- ura'.kodhattk, rajion a Szovjetunió nem határozza-e el, hogy erőszakkal rákényszeríti a maga politikai elméletét más népekre?“ — Sztálin ezt vála- -szolta: Az ilyenfajta aggodalmak, a nincs semmiféle ok. Ha Ön azt

gondolja, hogy a szovjet emberek maguk és méghozzá erőszakkal

akarják megváltoztatni a környező államok arculatét, akkor ön súlyosan téved, A szovjet emberek tér.

mészetesen kívánják, hegy a környező államok arculata megváltozzék, ez azonban maguknak a környező államoknak a dolga. Ezerszeresen igaza volt Sztálinnak, a szovjet kormány vezetőjének, amikor azt mondta, hogy mi, szovjet emberek természetesen kívánjuk, hogy a Szovjetuniót környező államok

guknak ezeknek az államoknak a dolga.

Sztálin 1936-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy nincsenek olyan terveink és szándékaink, hogy valamilyen világforradalmat hajtsunk végre a többi országban. Howard azonban még egy kérdést tett fel: ..Ügy tűnik előttem mr. Sztálin, hogy hosszú idők folyamán az egész világon más benyomás alakult ki." Ekkor Sztálin megmagyarázta Howardnak, hogy ez „félreértés eredménye” és Howardnak arra a kérdésére, hogy „tragikus félreertés-e ’?, ezt tele.te: ,.nem, komikus, vagy ha tetszik, tragikomikus". A libanoni küldött egész beszéde ebben a vonatkozásban szintén komikus félreértés, vagy ha tetszik tragikomikus félreértés volt, amennyiben egyes tragikus kérdéseket érintett és főként tragikus választ adott rájuk.

Az angol-amerikai tötnbnek szüksége van bebizonyítani — jegyezte meg a továbbiakban Visinszkij —, hogy a kommunizmus koncepciója a háború koncepciója. A kísérlet kudarccal végződött, mert a kommunizmus koncepciója valójában a háborúk megsemmisítésének a koncepciója. Innen erednek az egész világ haladó embereinek az erőfeszítései, hogy megfékezzék a háború elemi kitörését, a háború kapitalista társadalomban immanens törvények spontán hatékonyságát, hogy minden erőt mozgósítanak, hogy legalább uiegle- kezzék e törvény hatékonyságát.

arculata megváltozzék, de az ír

A békét akaró enueri erők kiküszöbölik a háborús veszélyt

Azt nfoúdjak nekünk és többek között Izrael küldötte is azt mondotta, hogy az Egyesült Államokat és Angliát nem lehet új háború előkészítésével vádolni a Szovjetúnió ellen, másrészről pedig azt ajánlani nekik, nogy kössenek békepaktumot. Itt azonban valamilyen félreértés van. Ha nem volna ilyen há.'orús készülődés, ha mi azt mondanánk hogy sem Anglia és Sen- az Egyesült Államok nem készül háborúra, nem szervez támadó jellegű tömböket, nem folytat eszeveszett fegyverkezési versenyt, nem Igyekszik előkészíteni az előfeltételeket a

Szovjetúnió megtámadására és ugyanakkor javasolnánk,- hogy kössünk bé/epaktumot, akkor ez nem volna logikus. Ellenkezőleg, teljesen logikus békét javasolni azoknak az országoknak, amelyek kormányai háborúra készülnek ellenünk és a népi demokratikus országok ellen.

Beszédem gondolatmenete röviden újra meg újra egy alapvető tételben foglalható ösaze: Bármilyenek is az imperialista hatalmak mai világának törvényei, az imperialista hatalmaké, amelyek számára alaptörvény a gyarmatok utáni hajsza, a verseny a világ újrafelosztásáért, a világuraloméit Lám.: .yenek is ezek a törvények és hatásuk, az emberi erők, ha jóra U'uliy*. . uí oasze- fognak, át tudják lépni azt az akadályt, meg tudják szilárdítani a békét és ki tudjak küszöuuLű a .iáború veszélyét, noha ml nagyon jól tudjuk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehet, amíg kapitalista viszonyok léteznek, fűinél inkább eg;"ehangoljuk ebben a vonatkozásban cselekedeteinket, minél jobban összefognak erötnk, természetesen annál gyor. .abban tudjuk majd elérni a neues és magasztós célt; a háborúi veszedelem kiküszöbölését.

II győzelmes szocializmus alkotmánya

A Szovjet TI közli V. Pent- kovszkjj „A győzelmes szocializmus alkotmánya” c. cikkét.

A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége szovjetjeinek VIII. rendkívüli kongresszusán. 1936-ban egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió alkotmányát. Ez az alkotmány á győzelmes szocializmus alkotmánya, melyet a nép, alkotójának neve után sztálini alkotmánynak nevez. Ebben az alkotmányban testesülttek meg azok a hatalmas eredmények, amelyeket a szovjet nép nagy és bölcs vezére. I. V. Sztálin vezetésével vívott ki a szocializmusért folytatott harcában.

A szovjet iparnak nincs

Cqij kis

T CBní/ZIT TUDOrtónY;

Ml az, ami a Hóidat a Föld körül körpályán kényszeríti haladni? És miért nem esik a Földre, eltekintve attól, hogy a Föld vonzza

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ tudjunk adni, egyszerű kísérletet keil Végeznünk: egy kis súlyt erősítsünk égy rövid Zsinór egyik végére és kezdjük gyorsan forgatni, a zsinór másik végét kezünkben tartva. A súly húzza a zsinórt, mivel a forgásnál az úgynevezett centrifugális erő lép fel. A kifeszített zsinór a kézhez húzza a súlyt, de minél jobban közeledik a súly a kézhez, éppen úgy eltávolítja tőle a centrifugális erő. De a súly azért nem távolodik el a kéztől, mert a kifeszített zsinór nem engedi.

Ugyanígy mozog a Hold is a Föld körül: a vonzás ereje, — amely ebben az esetben a zsinórt helyettesíti, a Holdat a Földhöz vonzza. —- A Hold a Földre zuhanna, ha nem keringene a Föld körül. Az így keletkező centrifugális erő 20,000 billió tonnával, azaz olyan mennyiséggel egyenlő, amit a íizedesponttól balra 16 nullával írunk. Nem zsinórra, hanem 20,000 billió tonna teherbírású erős kötélre lenne szükségünk, ha a Holdnak a Földhöz vonzódását nőtől ni akarnánk abban az estben, ha ez az erő hirtelen megszűnne, A legvastagabb acél hajókötél 20Ö tonna teherbírású. Tehát 100 billió ilyen kötélre lenne szükség ahhoz hogy a Holdat a Föld körüli körpályán való mozgásában megtartsuk. -— Ehhez az kellene, hogy a föld- gömb egész felületén, a szárazföldön is, az óceán fenekén is, egymástól másfél méter távolságra horgonyokat szereljünk és mindegyikre 6 centiméter vastag acélkötelet erősítsünk. Mindez együtt alkotná a Hold tartására alkalmas kötelet. De ilyen kötelet nem lehet .készíteni, mert elkopna és saját súlyát sem bírná el. Hiszen minden egyes Holdig érő kötél három tonnát nyomna 1

A Földön minden mozgó test végül is megáll, — mert mozgását a súrlódás és a levegő ellenállása akadályozza. A Hold pedig a levegőtlen űrben rohan pályáján. Semmivel sem kerül kapcsolatba, -— és ezért semmi sem akadályozza mozgását. Évek telnek el, századok és többezer év, és a Hold még mindig ugyanúgy fogja kísérni a Földet.

Ha összegyüjtenénk az év folyamán a Föld egyetlen négyzetméterére hulló napsugarakat az eevenlítőnél. elégnek bizonyulna arra hogy felforraljunk vele 400 liter vizet. Négy négyzetkilométerre hulló napfény és meleg összegyűjtésével annyi energiát kapnánk, amennyit az egész év folyamán megszakítás nélkül dolgozó millió kilowatt erősségű hydroelektro-állomás termel.

A Nap kimeríthetetlen energiaforrás, dó egyelőre a Nap energiáját nem használják ki eléggé azért, mert a Föld belsejében még sok szén és olaj van, amelyeket egyszerűbben és olcsóbban előteremtenek.

De a „fehér szén” a — folyók energiája és a „kék szén“ —■ a szelek energiája, sőt a Föld mélyéből nyert közönséges fekete szén is •— végső sorban — napsugarak energiája. A Nap melegíti a tengerek és óceánok felszínét, s így vizet párologtat. Azután eső és hó formájában a száraz földre esve, ez a víz a folyókon keresztül visszafolyik a tengerbe, és ha a folyónak gát állja útját, akkor a víz a hyd- ro-elektrogépet hajtja. Néha építenek szélerőre berendezett elektromcsművet is. a szélmalomhoz hasonlót. A szél pedig épen azért keletkezik, mert a napsugarak a földgömb felszínét nem egvformán melegítik.

olyan területe és nincs olyan nagy vállalata, amelynek létrehozása ne fűződnék Sztálin revéhez. A Szovjetek országa gazdasági és politikai hatalmának növekedésével fokozódott a Szovjetunió védelmi ■ereje is.

Á szocialista építés tolyamán a munkásosztály kulturális forradalmat hajtott végre, biztosította a Szovjetunió sok nmzetíségű családjában élő minden nép nemzeti kultúrájának felvirágzását.

A magángazdálkodást folytatott földművesség a kollektivizálás eredményeképpen új, élenjáró kolhozparasztsággá alakult.

Megváltozott a Szovjetunióban az értelmiség is. Ez az értelmiség a népből jött és hűen szolgálja a szocializmus ügyét, A munkásosztály a földművesség és értelmiség megbonthatatlan erkölcsi és politikai egységgé forrott össze,

A Szovjetunió dolgozóinaK

1936-ig a nagy Sztálin vezetésével elért történelmi sikerei ragyogó megtestesülést nyertek a győzelmes szocializmus alkotmányában — a sztálini alkotmányban.

A sztálini alkotmány kimondja, hogy az államhatalom a munkások és parasztok kzében van. Az állam társadalmi vezetés a társadalom élenjáró osztályáé, a munkás- osztályé. A Szovjtumó alkotmánya kimondja minden nemzet és faj egyenjogúságát.

A népi demokráciák országainak dolgozói a Szovjetunió háborúban aratott győzelmeire támaszkodva, lerázták magukról a kizsőkmányolók igáját és a szocializmus építésének útjára léptek. Számukra a sztálini alkotmány lelkesítő példa az új, boldogabb életért vívott harcban.

A szovjet nép forrón szereti lángeszű vezérét és tanítóját, a nagy Sztálint. Sztálin vezetésével a sztálini alkotmány zászlaja alatt biztosan halad a kommunizmus felé.

Lehe séges az együttműködés a Szovjetunió és a kapitalista országok között