Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-11 / 288. szám

Traktoraink győznek a homokon A tetmelteá értekezleten 0« e Ve­ti rs vetette fel a kérdést. — Elkaparja magát a traktor a homokban elvtársak! A Javitómű- helyiek ismerték már annyira Ősz elvtársat, bogy tudják: ha felvet valami hibát, mindjárt javaslatot is tesz a kijavítására és első lesz azok között, akik a javaslat elfo­gadása után hozzáfognak a hiba ki­javításához. Ősz elvtárs folytatta is. Felállt, kezével mutatva magya­rázta: — Így állnak a tüskekapar ók, a mi hannincötöseink... Kicsik, ép­pen csak a kemény földön hagynak nyomot, a puha homokban már mitsem számítanak. Nem tudnak kapaszkodni, a gép elkaparja ma­gát és elül a homokban... — Ezért te panaszkodnak a homo. kos körzetek traktoristái — veti közbe valaki. — A ligetljaiak, a nagyká:lóiak... Ügy beülnek a ho­mokba, mintha csak tavaszra akar. na onnan kijönni a gép... — Pírszel Éppen azért törjük mi a fejünket, hogy segítsünk nekik! Énnekem van is elgondolásom — mosolyt óik el Ősz elvtárs. — Figyeljetek. Ha kicsi a nagy. keréken a kapaszkodó, elkaparja magát i traktor. Mit tehetünk ez ellen? Azt, hogy vinklikapaszkodót rakunk fel... — De a Hoffherreken nincs is lyuk, amibe csavaroznánk ... — Sebaj! Fúrunk rá! — Fürünk rá! — visszhangozzák a többiek is Gsz elvtárs lelkes sza­vait éc akaratlanul összeverődnek tenyerek. A kenyérről van most szó «mely Jövőre nagyobb darab lesz. Hát dűlhet a traktor a ligetaljai, vagy kállói homokon? Elmaradhat a munka? Nem! Pár nap múlva Kiss József sze­relő alatt ott remegett a traktor az udvaron. Ahogy lassan, lépés, ben elindult a láncos emelőcsiga három oszlopa alól a gép, a vinklivasak élesen vágódtak a föld­be. Nyomuk olyan volt, mintha „hemyétalpas“ gurult volna végig a pocsolyás úton. A „Vörös Csillag“ brigád tagjai egytől-egyig ott néz. ték a nyomokat: — Ezzel legyőzzük a homokot... — hangzott mindnyájuk megállapí. tása. A gél) megállt, ősz elvtárs pá­rat húzott még a kulccsal a csava­rokon, aztán megsimogatta az egyik Vinklivasat: — Látjátok, még a vinklivashoz is lehet csavarozni hosszabbítót, ha tovább makacskodik a homok...! A traktor vmklivasalt kerekeivel kiment azóta a nagykállói határba és a nyíregyházi javítóműhelyiek példá­ját követték a gépállomások külső javítóműhelyeiben is. A vinkliva- sas gépek legyőzték a homokot. Most már nincs megállás, nem töp­rengenek sehol sem a traktoristák olyan traktor körül, amelyik föld- beturta a farát. Ligetalján, a kál­lói homokon segítenek a traktorok. Idejében, mert nagy léptekkel kö­zelednek a téli fagyok. De ugyan- úgy igyekeznek a mélyszántással is a befejezés idejéhez. A javítóműhely egyik kis fülké­jében az íróasztalnál Bejczi elvtárs, műhelyvezető rajzolgat most. Oj tervet készít, hogy a „Vörös Csil­lag“ brigád végleg legyőzze a sza. bolcsi homokot. A brigád tag- jai pedig beírták emléklapjukba, amelyről a vörös-selyem lobogók között Sztálin elvtárs képe moso. lyog le: „Felszereltük a vinkü­vasakat, traktoraink győznek a ho­mokon .. Befejezték az előkészületeket az új megyehatárok és megyeszékhelyek megállapítására Magy&mraaág jelenlegi megye­határai hátrányosak ez ország la­kossága és az államigazgatás szempontjából is. Ezeket a megyehatárokat a nagybirtokosok és kapitalistáik ké­nyük-kedvük szerint állapították meg, figyelmen kívül hagyva a gazdasági adottságokat, közleke­dési lehetőségeket és az ország fejlődésének pontjait. Az ország közigazgatási beosztásának ezt a rendetlenségét tovább torzították a Horthy fasiszták, amikor fenn­tartották ez országhatárok men­tén a kis mar adván y in e gye két, egyrészt azért, hogy ezzel mér­gező soviniszta propagandát űz­zenek, másrészt azért is, hogyne kelljen megszüntetni néhány olyan magas közigazgatási állást, amely a dzsentriklikk birtokállományhoz tartozott. A népellenes elnyomók elgán­csoltak minden kezdeményezést, amely a megyehatárok kiigazítá­sára irányúit. Mi volt mindennek eredménye? Teljes aránytalanság és rendezett- lenség a szó legteljesebb érteimé, ben. 1,500.000 lélekszámú és 11.600 négyzetkilométernél nagyobb Pest megye mellett vólt olyan me­gyénk, amelymek lélekszáma. nem érte el a 95.000-et, területe pedig as 1700 négyzetkilométert: Abauj megye. A különböző hatóságok általában egymástól függetlenül állapították meg működési terü­letegységeiket. Előfordult így, hogy ugyanazon községből különböző ügyek bem a jogorvos­latok elintézése 8—9 különböző városban lévő hivatalhoz tarto­zott. A közlekedési lehetőségeket a közigazgatás nem vette figye­lembe. Szilvásvárad lakosai pél­dául a járási székhelyre (Sejó- szeatpél er) csak úgy tudtak elér­ni, ha előbb több más járási szék­helyet érintettek (Ózd, Putook). A Magyar Népköztársaság Al­kotmánya meghatározza ez új ál­lamigazgatás elvi alapjait. Az új államig.izgatás megszervezésének első előfetétele azonban az, hogy a megyehatárok visszásságait meg­szüntessük. Az ötéves terv végre­hajtásának biztosítása is egészsé­ges államigazgatást kíván. Ehhez az első lépés szintén a megyehatá­rok kérdésének megoldása. A Magyar Népköztársaság Al­kotmánya a mimisztei^enácsra. bíz­ta ennek a kérdésnek az eldönté­sét. A belügyminisztérium ' a minisz­tertanács elbírálására elkészítette a szükséges terveket, melyeket a miniszte'tanács rendeletben tesz majd kczzé. A belügyminisztérium a megyehatárok új megállapításé nál abból indult ki, hogy mit kíván a lakosság érdeke, hogyan lehet az új államigazgatást legjobban meg­szervezni. Fenntartotta a megyék régi határait ott, ahol azok gazda­sági és közlekedési egységet alkot nak és változtatásokat csak ott haj­tott végre, ahol a közlekedési lehe­tőségek, a gazdasági és termelési szempontok’ feltétlenül szükségessé tették. Figyelemmel volt a belügy­minisztérium arra, hogy lehetőleg arányos egységek alakuljanak ki és arra is, hogy az átszervezés semmi esetre se okozhasson zökkenést. Figyelemmel volt végül arra, hogy a lakosság számára egyszerűsítse) megkönnyítse hivatalos ügyei elin­tézését és az átszervezés ezekben sem okozzon fennakadást. Az új megyehatárok életbelépte­tése fokozatosan történik meg. A tesv szerint az újesztendő első nap­jaiban indul meg az átszervezés és két-három hónap alatt be is fe­jeződik. A minisztertanács gondos­kodik arróL hogy ' az érdekeltek kellő időben tudomást szerezzenek e rendelkezésről és arról, hogy mi­lyen módon kell a végrehajtást elő­segíteni. A megyehatárok kiigazítása és néhány új megyeszékhely megálla­pítása elősegíti az ország fejlődé­sét és a dolgozók érdeksit szol­gálja. Nyíregyháza iparosodása Nem volt Nyáregyházán becsü­letes dolgozó, akinefk szíve ne dob­bant volna meg az örömtől ötéves tervünk törvényjavaslata olvasás sánál, különösképpen altkor, ami­kor a városról is olvashatott. Eze­ket írja egyik helyen a törvény- javaslat: „Iparosodó városokká kell fejleszteni... Nyíregyhá­zát ..Négy szó az egész, de ez a négy szó elegendő ahhoz, hogy még nagyobb szeretettel fordulja­nak a nyíregyházi dolgozók, fel­szabadítónk, Sztálin elvtárs felé és győzelmeink szervezője a Párt, Rákosi elvtárs felé. Máért «■ a ha­tártalan öröm? Ez a szó, hogy „iparosodás“ már & felszabadulás előtti eszten­dőkben ott égett mint vágy a nyíregyházi dolgozók szívében — azonban, mint reménytelen vágy. Érdeke volt vájjon Bencséknek, Szohoréknak, a dzsentri, kulák „városatyáknak“ az iparosodás? Egy pillanatra sem. Ügy terpesz­kedett a város fölött reakciós uralmuk, mint az egész országfe- lett Horthyék mindent elsorvasztó fasiszta terrorjuk és kegyetlen el­tökéltségük a fejlődés meggátId­eára. Ha valaki visszalapozza Nyíregyháza történetét huszonöt- ötven évig visszamenően, világo­san és tisztán láthatja mindezt. Ha egy-egy almanachot kellett összeállítani Nyíregyházáról és abban az ipari fejlődésről írni, ne. héz izzadságom munkájába került a bértolnóknak a fejlődés kimuta­tása. Kénytelen, volt hát nagyképü szavak mögé rejteni a reakciót és így Imi például a Villanytelepröl: ,,Az ipari vállaltatok virágzó ma­mutja ...“ (Vájjon mit szóltak ehhez a virágzó mamutvállalat­hoz a scyiregyházi1 munkanélküliek ezred ?!) Ezekután nem lehet cso­dálkozni ez újabb bárgyúslgon, amely a város lüktető ipari élet-“ének egyik központi helyére állította a Zupkó-féle fakoporsó- ,.gyárat“. Nos, ez utóbbi volt jel­lemzője Nyíregyháza „iparosodá­sának“. Hullesaagú, reakciótól büzlő tunyaság! .......... A friss vért, az új erőt a fel­szabadító h&s szovjet katonák hoz­ták magukkal, az új élet ekkor kezdődött, amikor a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, az új erő éltkor kezdett kibontakozni, amikor a Párt vezetésével, a mun­kásosztállyal az élen dolgozó né­pünk hozzákezdett az újjáépítés­hez. Moat, amikor a háromévá* terv utolsó heteiben járunk, naI nyíregyházi dolgozók is büszkén tekintünk vissza. Rombadöntött, korszerűtlen üzemeket kaptunk örökségül a fasisztáktól a ezeket nemcsak felépítettük, de korsze­rűbben szereltük fel őket. A nyír­egyházi Viilanytelep beruházásai 193&-baa kétezer forintot tettek ki, 1948-ban közel egymillió fo­rintot. A Fe!söttezai Sajt és Vaj- termelő N. V. (vök OMTK) új épületekkel, kazánokkal, modern tejipari gépekkel gazdagodott. A dohánybeváltó & hároméves terv első évében l<Hs szárítótelepet kapott, ma pedig az utolsó esz­tendőben megkezdték a hatalmas, ötemeletes gépi fermentáló építé­sét. Az üzem kétötöde már a be­fejezéshez közeledik s fenn aa ötödik emeltt magasságában öt­ágú vöröscaül&g hirdeti a mun- kásh&talom erejét. Milyen volt a felszabadulás előtti építőipar ? Arról sokat tudnának beszélni a MÁV-bérház sztrájkolői. Most pe. dig többezer munkással dolgozó Magasépítési N. V. fejlődik egyre nagyobb mértékben s * hajdin sztrájkolók között sztahánovisták születnek, Pozsonyi elvtárs tanít­ványai: Vismyik elvtárs és a töb­biek. Munkanélküliségről már nem igen beszélhetsz! Sőt! A Villany- telep legutóbb ugyancsak bele­izzadt, míg néhány szakmunkásra szert tudott tenni. Komoly szak- munákshiény mutatkozik már most is és ezért indulnak szinte tízesével a városban az ipari szak- tanfolyamok. Ilyen hatalmas eredményeket hozott hároméves tervünk Nyír. egyháza iparának. A munkásosz­tály hatalmának nincs szüksége arra, hogy íakoporsógyárakkal dicsekedjék, a munkásosztály ha. talma nem & halottak számára épít gyárakat, hanem a dolgozók számára. Élet-gyáriak ezek, hogy több legyen a gép, több legyen a cipő, ruha, szebb legyen az élet, vidámabb legyen a dolgozók arca . Ez még csak kezdet volt és íze­lítő abból, hogy mire képes a Párt vezette szabad nép, amely­nek olyan hatalmas támasza, ás szövetségese van, mint a Szovjet­unió. Kezdet volt ■& hároméves terv, előkészítője a nagyszerű öt­éves tervnek, amely aztán végle­gesen valóra, váltja a nyíregyházi dolgozók régi vágyát is, a város iparosítását. (S. I.) HIRDETMÉNY. Minden dolgozó hozzájuthat nagy* teljesítményű, rövid*, közép- és hosszúhullámon működő rádióhoz. Az Orion 320-as rádiókészülék ára csak 1000.- Ft. ás részletre, OSzH hitelre is megvásárolható Felvitdgosüdsért ■ fordul funk • a földmlvesszövelketelhez vagy bármely rddlókereskedőhöz ORION 320 pjjw/Jd kit, Icmcim, w Eh Sztálin nevével épül a világ... Láncos Eta nyírbátori bálázó elérte a 250 százalékot Hosszú ideig nem fejlődhetett ki a nyírbátori dohánybeváltóban egészséges egyéni munkaverseny Az órabérelszámolás, a csoportet- számolás útját állotta a szocialista munkaverseriy kiszélesítésének es ezért a dohánybeváltó dolgozói el­határozták: nem várják meg, ntíg a központ módot ad az egyéni el­számolás bevezetésére. Maguk lát­tak hozzá a munkához, megállapí­tották aiz eddig elért átlagos tel­jesítmények szerint a normát, fel­bontották a csoportelszámolá"t és megvalósították az egyéni ver­senyt, ahol csak lehetett. Hatalmas lelkesedéssel fogadták a munkásasszonyok ezt 3 kezde­ményezést s lelkesedésüket a sztá­lini munkafelajánlásukban fejezték ki. A vállalt kötelezettségek végre­hajtásához hozzákezdtek. Különö­sen a bálázók között alakult ki ha­talmas versengés. Az eddig 35 bála helyett elvállalták a napi 40 bála elkészítését. Ezt a vállalást már nagyrészt túlhaladták. A legutóbbi kiértékelések szerint. Láncos Eta már túlteljesítette a napi 80 bálát is és elérte a 250 szá­zalékot. A nyíregyházi dohánybeváltóban még a brigádok között folyik a verseny s ebben az első helyet Petrikovics Andrásné brigádja sze­rezte mec 194 százalékkal. Saliai Andrásné brigádja a má­sodik, eredménye 172 százalék, utána Tóth Erzsébetek és Tóth Zsuzsáék következnek 159 és 157 százalékkal. A büdszentmihályi Alkaloidában kiértékelték a műhelyek közötti verseny állását. Ezek szerint az első helyre a készáruüzem került 47 százalékos túlteljesítéssel, má­sodik a karbantartók műhelye 16, harmadik az erőmű 14 százalékos túlteljesítéssel. Az utolsó és utolsóelőtti helyen az áztató és a besűrítő áll, de ezek is túlteljesítették tervüket 8.5, illetve 13.8 százalékkal. A rétközi kendergyár lengubózó üzemrészé­nek dolgozói újabb munkaíelaján- lást tettek Sztálin elvtárs 70. szü­letésnapjára. Eredetileg vállalták, hogy a lenkészlet gubózásál koráb­ban fejezik be s most ezt az idő­pontot is lerövidítették 10 nappal s így már ezen a héten befejezik munkájukat. II szabolcsi üzemeli yezeiöi is megismerkedhetne« szovjet iparvezetéssel és technikával „Az a gazdasági vezető, aki nem óhajtja a technikát tanul­mányozni, a technikát elsajá­títani — Paprikajancsi, de nem gazdasági vezető“ — mondotta Sztálin elvtárs. Valóban, vál­lalatvezetőinknek, gazdasági funkcionáriusainknak fokozot­tabb gondot kell fordítani a technika elsajátítására, a he­lyes iparvezetés elsajátítására. Csak ebben az esetben tudják éberen és szilárdan megállni helyüket a szocializmus foko­zottabb építésében, az osztály­harc éleződése közben. Ehhez feltétlenül szükséges a szovjef iparvezetés és a szovjet tech­nika tanulmányozása és erre nyújt lehetőséget a SZOT akkor, amikor könyvsorozatot bocsát az üzemek, a gazdasági vezetők rendelkezésére. A könyvsorozatok ta nulmártteozá- sát tekintsék gazdasági veze­tőink elsőrendű feladatuknak. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom