Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-11 / 288. szám

2 t*WB DECEMBER 11, VASARNAP Utunk a Szovjetunió oldalán visz előre a boldog, szabad, független szocialista Magyarország felé Vas Zoltán miniszter elvtárs beszéde az 5 éves terv törvényjavaslatának vitájában Aa ötó»«« tót v törvényjavasla­tának itttjttan Gerö Ernő elv- tára beszéde után került sor Vas Zoltán elvtárs felszólalására. A háremévé® tervet nyolc hó­nappal a kitűzött batáridő előtt, fejezz® be. Ugyanakkor a Ma­gyar Dóigtxtók Pártja által meg­hirdetett ötéves terv megvalósí­tása, amely a hároméves terv ha­talmas eredményeihez viszonyítva gigászi feladat, döntő fordulatot jelent a magyar dolgozó nép élet­viszonyaiban. A közel 31 milliárd- ban előirányzott beruházás révén átlag évenként annyit ruházunk be, mint a hároméves terv egész Ideje alatt. A hároméves tervet őzért sike­rült megvalósítani, az ötéves ter­vet azlért sikerült kimunikálmi, mert a reakcióval vívott kemény harcban hazánk népi demokráciá­vá, a munkások és a dolgozó pa­rasztok államává lett. Azért, mert a termelőeszközök döntő többsége és a® egész hitelszervezet állami tulajdonba ment át. Sikeresen haj­tottuk végre a kapitalista nagy­tőkés elemek felszámolását és megfosztott® őket attól a lehető­ségtől, hogy a népgazdaság bár­mely ágában döntő befolyást gya- kxarol jajnak. A doigoaő magyar nép mindezt A ten reá eső feladatait mir «— Tisztelt Országgyűlés! >—> Gerű elvtárs beszámolójában Igtu alaposan és résadetesen vázol­ta a® ötéves terv nsámadatait. Esést azokat inkább csak kiegé­szíteni szeretném néhány szem­ponttal. A tervgazdálkodás terü­letén tepojssst&latokat szereztünk és * szovjet példára áttérhetünk a népgazdasági mérlegen alapuló tervezési formára. — Fejlődést Jelent az is, hegy fokozatosain újabb területekre tér. jesszUk k£ a tervezés munkáját. Anyaggazdálkodásra, készletezés­re, munkaerőgazdáikcdásra, a bé­rek, a szállítás, a forgalom, a pénzügyek és aa önköltség terve­zésére. — A tervezés színvonalának emelkedését döntően előmozdítja a szocialista szektor mind széle­sebb és szervezettebb kiépülése, a tervgazdálkodás szervezetének megerősödése. Mindez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ötéves ter­vünk érdekében népgazdaságunk­ban rejlő tartalékokat az eddiginél rendszeresebben felkutassuk és mozgósítsuk. — Határozott fejlődés tapasz­talható az üzemi tervezés terén is. Mindez nem jelenti, hogy e tekin­tetben már elvégeztük volna fel­adatunkat, ellenkezőleg, tervezé­sünk rendszere még messzemenő javításra szorul. A soronkövetke- zö legsürgősebb kérdés az üzemi szervek szétbontása a munkapa­dokig. A szocialista munkaver­seny egyik döntő előfeltétele, hogy minden dolgozó ismerje az iizemterv reá eső feladatait. Rá­kosi elvtársnak a Rajk-banda le­leplezése után mondott beszéde és a sztálini munkaíelajápiások ha­tása alatt a gyárakban, az üze­mekben és mezőgazdaságban na­ponta tűnnek fel a szocialista verseny új hősei, akik a szovjet munkásoktól tanulva, magukévá csakis a Szovjetunió politikai és gazdasági segítségévei érhette el. Tavaly ősszel ez üzemek dolgozód­nak kezdeményezésére, Rákosi elvtárs kezdeményezésére a há­roméves terv határidejének befe­jezését hét hónappal előbbre hoz­tuk és ma már büszkén jelentjük, hogy a hároméves terv teljes vég­rehajtása ennél is rövidebb idő alatt általánosságban is befejező­dött. Vas Zoltán elvtárs ezután, vá­zolta a hároméves terv eredmé­nyeinek seámadia-tait. A számszerű eredmények már Gerö Ernő elv­társ beszédében Is ragyogó tény­ként mutatták be a tervgazdálko­dás fölényét. — A reakciós uraknak — foly­tatta Vas elvtárs — keserű száj­ízzel kell tudomásul venindök, hogy hároméves tervünket nemcsak túl­teljesített®, de nemzeti jövedel­münk 20 százalékkal meg is ha­ladja a háborúelőtti színvonalat. Ez magyarázza, hogy a dolgozók átlagos életszínvonala a háború előttit már 37 százalékkal haladja meg a hároméves tervre elöirány. zott 8 százalék helyett. Már pedig eredményeinket, a dolgozók élet­színvonalának emelkedésén ke­resztül mérj® elsősorban. Szá­munkra a® ember a legfőbb érték. jen dolgozónak ismernie kell teszik azokat a szocialista mód­szereket, amelyek segítségével a munka termelékenységét nálunk ezldeig Ismeretlen színvonalra emelik. Sztálin elvtárs mutatott rá arra, hogy a sztahanovista mozgalom szorosan összefügg az új technikával. Az új technika viszont összefügg a nehézipar fej­lődésével. Ezt ma már Magyar- országon a dolgozók is felismer­ték. — Az ötéves terv törvényjavas­lata ezért mondja joggal, hogy nehéziparunk teljesítőképességé­nek fokozása előfeltétele hazánk további gazdasági és kulturális felmelkedésének, népi államunk és nemzeti függetlenségünk meg­szilárdulásának, honvédelmünk erősítésének, a szocializmus épí­tésének. — A hároméves terv kezdetén iparunkra a háborús károkozás és a tőkés rendszer anarchisztikus jellegű szerkezete nyomta rá bé­lyegét. A hároméves tervvel el­lentétben az ötéves terv már nem romokat állít helyre, hanem újat alkot. Az ötéves terv beruházá­sai már a szocialista ipar és me­zőgazdaság fejlődésének széles távlatait nyitják meg. Az új tech­nika megvalósítása elsősorban a gépipar, közelebbről a nehéz gép­gyártás feladata. Viszont ennek elengedhetetlen feltétele a bányá­szati energetikai és legfőképpen vaskohászati bázisunk jelentős bővítése. Az új technika bevezeté­se azt jelenti, hogy a termelés­nek nemcsak a legkorszerűbb ter­melőeszközöket és eljárásokat kell alkalmazni, hanem az eddigi­nél sokkal kiterjedtebben, gazda­ságosabban, sokkal kevesebb pa­zarlással keil hasznosítani a ren­delkezésünkre álló természeti kin­cset és anyagokat. Főképp az em­beri munkaerőt. A gépek segítsé­gével meg kell szabadítani a dol­gozókat a legnehezebb fizikai munkák elvégzésétől. Öj gépek egész sorozatát állítjuk elő Műszaki fejlesztésünk további lépése ötéves tervünk ama törekvé­se, hogy mindenütt, ahol csak lehet, az eddiginél nagyobb és termelé­kenyebb gépeket alkalmazzunk. A szénbányászatban nagyobb iejtőgé- peket és nagyobb csilléket, a vas­úti közlekedésben nagyobb moz­donyokat és kocsikat, a kohászat­ban nagyobb nagyolvasztókat és Martin kemencéket, az építészet­ben nagyobb íorgórudakat, a mező- gazdaságban nagyobb teljesítmé­nyű, tehát termelékenyebb mező- gazdasági gépeket. A crénoarkmk több mint a felét ki kell cserélni. Ennek megfelelően gépiparunknak az új gépek egész sorozatét kell előállítani, új szer­számgépgyárakat kell létesíteni, hogy előkészítsük Magyarországon meg nem gyártott szerszámgépek sorozatos termelését. Ipari gépeink gyártását közel 17-szeresére, az erőgépek gyártását három és fél­szeresére, a szivattyúk és kom­presszorok gyártását négyszeresé­re kell növelnünk. Kétszeresére nő­nek a közlekedési eszközök gyár­tása. Több mint két és félszeresé­re növekszik a mezőgazdasági gé­nek termelése. A mezőgazdaságban a gépesítésnek új alapját kell meg­teremteni. Meg kell szervezni számos Ma­gyarországon eddig még'nem gyár­tott árucikk termelését és nem al­kalmazott új technológiai eljárást is. A technikai fejlesztés egy sor termelési eljárást jelentősen meg­gyorsít. Számos technikai és mű­veleti eljárást időbelileg kell tömö­ríteni. A több szerszámos gépi megmunkálás, Vagy a sorozatos forrasztás maga után vonja a gép­park jobb kihasználását és a ter­melés fokozását. A nehéz traktor­ral való szántás és boronálás ösz- szekapcsoiása. valamint a cséplés és tisztítás egybefoglalása a mezőgaz­daságban jelentős megtakarításokat eredményez, További jelentős ágazata az úgy­nevezett automatizálási program, amely különösen a magas technikát igénylő ellenőrző és vezérlő műve­letekre terjed ki. önműködő biztonsági jelzőbe­rendezéseket, a csillék önműködő kapcsolását, távvezérlő berendezé­seket vezetünk be. A kohászati iparban bevezetjük a technológiai folyamatok önműködő hőfokméré­sét, a távbeszélőhálózatban pedig az automataközponthoz kapcsolt ál­lomások számának jelentős növe­lése jelzi az automatizálás döntő területét. Az energiatermelést olyan fűtő­anyagra kell alapítani, amivel bő­ven rendelkezünk, modernné és olcsóvá tenni Műszaki fejlesztésünk másik fő szempontja az értékes, vagy nálunk szűkében lévő anyagokkal való ta­karékoskodás. Egyrészt javítani keU a minőséget, másrészt azonos minőségeket kell biztosítani, mint például a bányászatban és az acél­iparban. Ötéves tervünk rendelkezésére álló nyersanyagforrások okszerűbb és helyesebb kihasználásáról is messzemenően gondoskodik. Nagy feladat vár a tudomány embereire, akiknek a terv keretében komolyan ki fogjuk építeni tudományos és kutatóintézeteinket, a központi kí­sérleti fizikai intézetet, szervetlen és szerves vegyészeti intézetet és még számos intézetet, agrokémiai, agrobiológiai, mezőgazdasági gépe­sítési intézetet és még számos in­tézetet és tervező irodát. Az inté­zetek a legmodernebb eljárásokat vezetik be és végrehajtják a terv által előirányzott földtani kutatáso­kat. További nem kisebb feladatok állanak előttünk, mint a távolba­látás kísérleti munkái és az ultra­hang ipari felhasználásának kérdé­se. A Tiszántúlon 71 új gyárat létesítünk Igen jelentős szabványosítási programot fogunk végrehajtani. A Magyar Szabványügyi Intézet leg­alább évi 1300 szaványegységet fog kidolgozni. Nagyszabású ipari és mezőgazdasági szervezési rend­szabályokkal is elő kell segíteni a termelést. Üj szempontok szerint kell elbí­rálni az ötéves tervben létesítendő üzemek megfelelő területi csopor­tosítását. Az ötéves terv annak tudatában fejleszti az eddig elma­radt vidék iparát és a létesítendő 263 gyárból 243-at vidéken tele­pit. A Dunántúlra ebből 95, a Ti­szántúlra 71, az északi dombos vi­dékre 60, a Duna-Tisza közére 17 új üzem jut. Nagy-Budapesteij 20 új üzemet létesítünk. Építési feladataink óriásiak. _ Ez az építőipar gyökeres átalakítását, korszerű nagyiparra való fejleszté­sét teszi szükségessé. A gépelési beruházások nagyobbik része eddig Magyarországon nem látott és nem használt modern építőipari gépek beszerzését teszi lehetővé. Az új technika az ötéves terv végéig döntően megváltoztatja népgazdaságunk arculatát. A ter­melés minden ágában magasabb színvonalon folyó termelő munka fog meghonosodni, korszerűbb lesz közlekedésünk, egészségvédelmünk és megnövekvő mezőgazdasági és ipari termelés nyomán lényegesen emelkedik az életszínvonal. A mezőgazdaság gépesítése a parasztságnak újabb és nem kisebb jelentőségű felszabadulását hozza, mint az 1945-ös év. Megszabadul a legnehezebb munka fogságából. A gépesítésen kívül az új technika térhódítását a gazdálkodás belter- jesebbé válása és a korszerű agro­technikai módszer alkalmazása jel­zi. Fokozatosan alkalmazni fogjuk az állami gazdaságokban és a ter­melő szövetkezetekben a Szovjet­unió modern füves vetésforgóit. Megkezdjük a Szovjetunió tapasz­talatai alapján a védőerdőövezetek létesítését. A gabonaneműek és a szemes takarmányok terroelése_ el­tolódik a belterjesebb ipari növé­nyek, a szálas takarmányok és a meghonosodott gyapot javára. Megnövekszik az álattenyésztés sú­lya. A mezőgazdaság az általa ter­melt alapanyagok jelentős részét tovább feldolgozza. Jelentős mun­kaerők szabadulnak fel, akik ke­nyérhez jutnak az iparban. A népgazdaság technikai szín­vonalának emelése döntő módon kihat a munka termelékenységé­nek alakulására. A munka jobb megszervezése révén, újítások al­kalmazása revén a munka ter­melékenysége nagymértékben fo­kozható. Ez a helyzet a Szovjet- únióban Is, ahol pedig az új tech­nika minden vívmányával és a képzett káderek százezreivel ren­delkező népgazdaság már megva­lósította a szocializmust és építi a kommunizmust. A mi ötéves tervünk a munka termelékenysé­gének 50 százalékos emelkedését irányozza elő. — 1949 első 9 hónapjában dol­gozóink mintegy 49.000 újítási ja­vaslatot jelentettek be és ezeknek alkalmazása több, mint 200 mil­lió forint évi met takarítást ered­ményezett. Október hónapban az újítások gazdasági eredménye évi 42.3 millió forintot eredménye­zett, ami országos átlagban 2 százalékos önköltségcsökkentés­nek felel meg. Nagyok a lehetősé­gek, ezt azoknak az üzemeknek példái mutatják, ahol az újítások által elért önköltségcsökkentés el­éri az 5—6 százalékot is. — Az, hogy az újítókongresz- szus után a magyar sztahánovista mozgalom megindulhatott és or­szágos méretekben meg is indult, a Szovjetunió segítségének kö­szönhető, amely legkiválóbb szta- hánovistáit küldte el hozzánk, akik az üzemekben közvetlenül tanították be legjobb élmunká­sainkat. Muszka Imre, a WM- gyár esztergályosa a Sztálin-díjas Bikovtól tanulta el a gyorsvágás tökéletes technikáját. Nemcsak megtanulta, hanem továbbfejlesz­tette Blkov módszerét s olyan újításokat valósított meg munká­jában, amelyek közül Bikov is örömmel vett át néhányat. — Az első csúcsteljesítmények magukkal ragadták az ország élenjáró dolgozóit és kezdett ki­alakulni a sztahánov mozgalom fokozatosan, úgyszólván minden iparágban. .— A sztahánov munkások érte­kezletén tartott történelmi be­szédében Sztálin elvtárs a nagy­jelentőségű mozgalom céljául tűz­te ki a jelenlegi technikai nor­mák, maximális kapacitások, a jóváhagyott termelési tervek és mérlegek jelentős túlszárnyalását. A magyar dolgozók tömegei is, köztük az élmunkások lelkesedve az ötéves terv hatalmas szocialis­ta célkitűzéseitől, új és új tarta­lékaikat fediK fel iparunk fejlő­dési lehetőségeinek és állítják szocialista államgazdaságunk szolgálatába. Kimeríthetetlenek tartalékaink, csak akarnunk kell felhasználnunk azokat Számíthatunk a nagy Szovjetunió baráti támogatására — Nemrégiben a Pravdában cikk jelent meg, amelyben többek között a kővetkező állott: „Meg keli hiúsítanunk azokat a kísérleteket, amelyek arra irá­nyulnak, hogy a tervet könnye­dén kezeljük, hogy eltitkoljuk a tényleges tartalékokat, hogy az államnak kevesebbet adjunk, mint amit az erők teljes megfeszítésé­vel, az összes lehetőségek mozgó­sításával adhatunk.” — E mondatok a mi viszo­nyainkra alkalmazva azt jelentik, hogy minden üzemnek és intéz­ménynek, minden vezetőnek és szakembernek, minden magyar dolgozónak ki kell vetnie magát egyetlen nagy cél: az ötéves terv sikeres végrehajtásának. — A feladat megoldása tekin­tetében bizakodással tölthet el bennünket, hogy számíthatunk a nagy Szovjetunió baráti támoga­tására. A magyar dolgozók jól tudják, hogy az ötéves terv kö­zéppontjában az 6 sorsuk áll. Az ötéves terv csak eszköz a nagy cél, a dolgozók életszínvonalának növelése és szabad, boldog jövő­jének biztosítása érdekében. De éppen ezért tervünk csakis a szé­les dolgozó tömegek közreműkö­désével valósítható meg. —■ Harcolni kell népünk hala­dása és boldogulása érdekében. Harcolni a békéért a nagy Szov­jetunió és a népi demokráciák ol­dalán. Harcolni kell az Igazi ha­ladásért, a békebontó imperia­lista háborús uszítők és ügynökei háborús politikájával szemben. Akkor nem kétséges a győzel­münk. — A magyar dolgozó nép épí­tő akarata a legjobb biztosíték arra, hogy sikerrel végigjárjuk az ötéves terv útját, azt az utat, me­lyet Pártunk és annak bölcs ve­zére, Rákosi Mátyás kij elölt. — Ez az út a Szovejtúnió olda­lán visz bennünket előre az öt­éves terv megvalósítása, a boldog, szabad és független, jólétben élő szocialista Magyarország felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom