Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-10 / 287. szám

1*49 Ucotiriae« lü, SZOMBAT o Az ötéves terv célkitűzése: ERŐSEBB A GÉPFEGYVERNÉL vízvezetéket kap Nyíregyháza Az elmúlt rendszer mennyi és mennyi ígérete fűződik e néhány szóhoz! Hányszor hangzott el Nyíregyházán szemtelenül füt-fát ígérgető kortesbeszéd, ami az év­tizedes problémákkal, többek kö­zött a vízvezetékkel foglalkozott! Megígérték, ahányszor csak vá­lasztásra került sor és a hiszé­keny nyíregyházi akár Eber An­talra, akár az ellenjelöltre adta szavazatát, egyformán nem látott a vízvezetékből semmit. A képvi­selők az összehazudott mandátum birtokában megpihentek a parla­menti székben és eszükbe sem ju­tott, mit ígértek a választás előtt, szándékukban sem volt, hogy csak ígéreteik kis részét is be­váltsák. Az ő „munkájukat” folytatták és alkalmazták a helyi viszonyok­ra a képviselőtestületben a viri­lista „városatyák”, magyarul: ők sem csináltak semmit. Az adó a vagyonnal éppen fordított arány­ban, a kisembereket sújtotta. Amíg a 4—5 holdast elárverez­ték, a többszáz és többezer hol­dak boldog tulajdonosai adóked­vezményeket élveztek, ha nem volt ínyükre a fizetés, egyszerűen adótörlést kértek — és kaptak. Valamit azonban nekik is kellett fizetniük ezért nevezték magukat virilistáknak). És ha megcsinál­ták volna a vízvezetéket, vagy más komolyabb várospolitikai terv végrehajtását kezdték volna meg, az ö adójuk is emelkedett volna. A pénz kérdésén fordult meg minden A földbirtokosok, az egyre job­ban zslrosodó kulákok és a többi kapitalista elemek nem vállalták a vízvezetéket. Igyék inkább a nép az egészségtelen nyitott vagy többé-kevésbbé nyitott kutakból, pusztítson inkább a betegség, csak éppen megmaradjon a kitö­mött pénztárca. A vízvezeték elmaradt és ez (Visszavetette a város iparosodá­sát is, hiszen különösen a mező­gazdasági termékeket feldolgozó ipari üzemek nehezen tudnak mű­ködni bőséges víz nélkül. így maradtak ránk a felszaba­dulás után a szivattyús és kere­kes kutak (amiket egyébként rendbe kellett hozni, hogyha át­menetileg is, de használhatóvá váljanak). gyárutcai kislakásépltéssel, a me­zőgazdasági gimnázium létesíté­sével, a dohányfermentáló, az ál­lomás építésének megkezdésével. Ötéves tervünk éppoly reális, mint a nagy diadalokat aratott hároméves terv, végrehajtásához minden alapfeltétel megvan: lesz többek között vízvezeték is Nyír­egyházán, olcsóbb lesz az építke­zés, könnyebb lesz a város ipari fejlődése — és ami nem kevésbbé fontos: jó ivóvize lesz városunk­nak. * Ne dörzsöld a szemed hitetlen- kedve, nyíregyházi olvasó. Jól lát­tad. Vízvezetéket kell építeni Nyíregyházán. A dolgozó nép fel is építi! (P. G.) 11.200 úi álatfenyésztfi farm Szoviet-Ukrajnában Az ukrajnai Szcciadsta Tanács- köztársaság nyugati területeinek fiatal klhozai a közösségi állat- tenyésztés terén már eddig is nagy sikereket értek el. A szov­jet minisztertanács éi a Kommu­nista Párt Központi Bizottsága által közzétett hároméves terv óta ezek a kolhozok 9200 szarvas- marha, sertés és jjuh, valamint több, mint 2000 baromfifarmot lé­tesítettek. Az állam jelentős tá­mogatásban részesítette a kolho­zokat, mert 77 millió rubelnyi hosszúlejáratú hitelt biztosított számukra, azonkívül 20.000 tehe­net, 6000 borjút é3 14.000 ser­tést és juhot osztottak szét kö­zöttük. Ezeknek az új állatte­nyésztő farmoknak gépesítése is nagymértékben fejlődött. Az újságok a „Pravda1 mi­napi vezércikkének döntő meg­állapításait idézték: (>A Tájé­koztató Iroda határozatai fel- íegyverzlk a kommunistákat^ a a munkásosztályt, a dolgozókat a békéért, a demokráciáért, a népek nemz’ti függetlenségéért és a dolgozók létérdekeiért fo:y- tatott harcra. Felfedik a kapi­talista rendszer gyógyíthatatlan betegségét és rámutatnak az imperializmus egyre fokozódó gyengeségére.“ Az újság, a betűk hűségesen átadják mondanivalójukat azok­nak, akik olvasni kíván ják. Min­denki olvashatta, mindenki meg- vehette a sarki újságárusnál mindössze fél forintért. Az a te. rebélyes asszonyság is, aki ru­haneművel tömött bátyúval lép ki a Népboltból és a forgalmas utcasarkon (a Népboltban és a Népbolt körül mindig nagy a forgalom) szörnyiUködve olvas­sa a fenti hírt. Közeláll ahhoz, hogy jajveezé- keijen, de meggondolja magát és megelégszik annyival, hogy az újságra mutogatva a vevők fülébe súgja: „Felfegyverzlk a kommunistákat! Géppisztolyt kapnak a kommunisták!“ Lesújtva érzi magát, amikor nem sokat hederítenek rá és új­ságját kosarába rejtve Igyek­szik máshol szerencsét próbálni. A károgó asszonyság „jóindu­latú flgyelmeztetései‘‘ nem lepik meg a Nópboltban vásároló dol­gozókat, Volt már olyan eset is, hogy végtelen vásárlásra akar­ták rábírni őket. Otthon kiszá­mították, hogy a fizetésből mennyi futja ruhára, nyugodtan válogatnak és pénzükhöz mér. ten vásárolnak. Talán éppen a karácsonyra beígért gyermek- ruhát választják Id, vagy egy meleg- (éii öltönyre valói. Az újság jár nekik is az eszük ben. A „Pravda“ cikke, hogy a Tájékoztató Iroda felfegyverzl a dolgozókat. Persze, nem gép­fegyverrel. Annál sokkal erő­sebb, hatásosabb fegyvert kap­nak a kezükbe a dolgozók: a munkásosztály hard tapxszta- la;alra támaszkodó elméletet. Azt a tudományt, amely meg­tanít, hogyan kell küzdeni az imperializmus zsarnokságai el­len a tőkés országokban, a gyar­matokon. Ez a tudomány meg. tanít bennünket, hogy hogyan védhetjük meg eredményesen a békét itt Magyarországon is. Arra figyelmeztet, hogy minden népnek, minden nemzetnek egy­ségesen keli kiállni a háborús uszítók ellen. Arra int: ellensé­geink ereje meggyengült, de még dilhödtebben fenik ránk fogu­kat, akár csak a patkány, lia sarokba szorul. Irigylik tőlünk virágzó és egyre virágzóbb éle­tünket, irigylik a néptől, hogy övé az ország. Igyekeztek is be­csempészni ügynökeiket, kémei­ket, de legtöbbször sikertelenül, egyszóval minden alkalmat meg. ragadnak, hogy ártsanak ne­künk. Hát nem éles, hathatós fegyver ezek ellen a Tájékoztató Iroda határozata, amely leleplezi a* imperialista háborús gyűjtoga, tókat, ügynökeiket és a dolgo­zók a népek számára megjelö­lik a követendő u-íat?! Hatalmas fegyver. Erősebb s gépfegyvernél. A tervet megvalósítjuk Többtermelés, éberség, új termelöcsoportok, harc a békéért A nemzetközi kérdésekkel ismerkednek a dolgozók Sok minden megváltozott ebben tz országban, ebben a városban, amióta a földbirtokosok, a gyá­rosok, a kulákok nem irányíthat­ják többé országunkat. Mind a parlament, mind a képviselőtestü­let a dolgozó nép tanácskozó tes­tületévé változott. E tanácskozá­sok célja: minél erősebb, minél gazdagabb legyen országunk, mi­nél jobbmódúbb, kulturáltabb né­pünk. Amióta a Magyar Dolgozók Pártjának várospolitikai bizott­A nagyhalászi „Dózsa“ ter­melőszövetkezeti csoport tag­jai egyik legutóbbi csoportér­tekezletükön elhatározták, hogy Sztálin elvtárs születés­napjának megünneplésére mun­kafelajánlásokat végeznek el, hogy tovább szaporítsák azo­kat a sikereket, amelyeket eddig nagyüzemi gazdaságuk­ban elértek. Elhatározták, hogy határ­idő előtt sikerrel befejezik a mélyszántást. Ezt a munkavál­lalásukat becsülettel teljesítet­ték. Vállalták, hogy a mezei munkák befejeztével szövő­fonó és kosárkészítő munkát kezdenek. Most hozzá is fog­ak a háziipari munkákhoz. Elhatározták még. hogy ser- hfzlaldáiukban és tehéntör­sága Irányítja a képviselőtestület munkáját, újra felvetődött a víz­vezeték elkészítésének terve. Es napjainkban már az országgyű­lés vitatja a tervet, a sok-sok ja­vaslat között a nyíregyházi víz­vezetéket is. Mennyi a különbség a mi ko­moly^terveink és a régi rendszer urainak üres ígérgetései között! A kommunisták tervei megvaló­síthatók. Megmutatták a három­éves tervvel. Megmutatták a vas­zsük gondozásában versenyt kezdenek: a megindult ver­seny már hozott is sikereket. A csoportban szemináriumok folyank, amelyeken a csoport valamennyi tagja elsajátítja a munkaegységszámolást, meg­ismerkedik a szovjet parasztok módszereivel, tapasztalataival. A szemináriumok másik részé­nek döntő feladata, hogy po­litikai nevelésben részesülje­nek a termelőszövetkezet tag­jai. A nagyhalászi „Dózsa” ter­melőcsoportban így készülnek Sztálin elvtárs hetvenedik szü­letésnapjának méltó megün­neplésére. Felajánlásaik meg­valósításával erősítik csoport­jukat,. megalapozzák további sikereiket. „Többet kell foglalkoznunk a nemzetközi kérdésekkel. Annyira beletemetkeztünk a saját problémáinkba, hogy nem kísérjük eléggé figyelemmel a nemzetközi eseményeket, nem ismerjük eléggé a munkás- mozgalom, a népi demokráciák s a Kommunista Pártok kérdé­seit” (Rákosi.) Az igazat megvallva, eddig még ritkán gyűltek így össze a nagy- kállói dohánybeváltó munkásai, hogy komoly nemzetközi kérdések­ről beszélgessenek. Kinek milyen újság jár, azt tart­ja maga előtt, egy olvas, a többi ceruzával követi a sorokat: „Az utolsó két esztendő esemé­nyei teljes mértékben igazolták an­nak az elemzésnek helyességét, amelyet a Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodájának első tanácskozása 1947 szeptemberében a nemzetközi helyzetről adott” Vájjon emlékszik-e rá valaki? Mit is mondott Zsdánov elvtárs a Kominform alakuló ülésén? Mi- lotai szaktárs emlékszik: — Arról volt szó, azt hiszem, hogy a világ két táborra szakadt. Az egyiket a Szovjetúnió vezeti. Ez a békéért küzd, a másikat Ame­rika irányítja és mindenáron há­borút akarnak. A békééit harcolni keli Közbeszól Kupeczki Jolán is: — Mi békét akarunk, a tőkések meg háborút. Mi lesz ebből? Ol­vastam az újságban a kínai győ­zelmet, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulását, meg a dolgozók többi harcát. Az az igazság, hogy erősek vagyunk. A mi erőnk félelmet kelt bennük ... ... és dühíti Őket -— vág közbe Tündik András. — Aki dünös, az gyakran megtámadja az erősebbet is és csak később bánja meg. Ne­künk mindenképpen harcolni kell a békéért. Ha erőnket megmutatjuk, az imperialisták foga biztos bele­vacog és meggondolják a háborút. — Akkor vizünk jó munkát, ha a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat kö­vet Kik. A Szoviriűnió néoei meg­mutatták, hogyan kell eredménye­sen harcolni a békéért, meg a sza­badságért (az első a második nél­kül ugyanis nem ér semmit). Meg akkor, ha megnézzük, hogy itt benn az országban is ki várja annyira a háborút, a sok szenvedést. ÉJ tu­dunk bánni velük. Szuromi Erzsébet, meg Bereczki Erzsébet az illatos dohánylevelekre gondol, azt kezelik, ez a foglalkozá­suk. Azt tervezgetik, hogyan lehet jobbá, gyorsabbá tenni ezt a mun­kát, hol érhetnek el valami meg­takarítást, mert erős kell hogy le­gyen a mi országunk és az állami üzemek nyereségtöbblete még job­ban erősíti gazdasági életünket. Mire az ebédidő végére érnek, már alakul bennük a nemzetközi helyzet képe, még azokban is, akik most nem tudtak hozzászólni. Mi is megbeszéltük Három községgel távolabb, Nyír­bátor piacterén két népnevelő be­szélget: — Csak három helyen voltam. Sok a megbeszélni való: a Tájékoz­tató Iroda három határozata. De Megyénk állami gazdasági üzem­egységeinek és régi termelőszö­vetkezeti csoportjainak vannak már tapasztalataik a mezőgazdaság nagyüzemi művelése terén. Ezek a tapasztalatok biztos elősegítői lesznek a jövő esztendőben fiatal, nemrég alakult termelőszövetkezeti csoportjainknak, de valamennyi ál­lami gazdaságüzemegységünk és termelőszövetkezetünk további fej­lődésének. Éppen ezért indul most tapaszta­latcsere-mozgalom megyénkben, amely keretében termelőcsoport­jaink meglátogatják állami gazda- sácainkat, az ősszel alakult fiatal megbeszéljük alaposan. A dohánybeváltóban gyengén ment eddig az egyéni verseny. Az­óta elolvasták a Kominform hatá­rozatát az imperialisták háborús céljairól, a dolgozó nép egységének megszilárdításáról. Belátták: lehet egyéni verseny, hogyha egyet akarnak a munkások. A járási pártbizottságon cseng a telefon. — Piricse keresi magukat — szűrődik át a hang. —• Szabadság, Szabó elvtársi Mi is megbeszéltük a határozatot. És mi is határoztunk. Azt határoztuk el, hogy termelőcsoportot fogunk alakítani. Már tizenöt családunk van. Jobb lesz így. Jobban élünk majd, éppúgy mint a bogátiak. Lesz több időnk komoly dolgokkal foglalkozni. Alig teszi le Szabó eivtárs a kagylót, Nyirgyulaj jelentkezik. 35 dolgozó paraszt kéri felvételét a termelőszövetkezetbe. Ezen a népen, amely igy lelke­sedik az újért, a szocialista gazdál­kodásért, nem fog ki az imperia­listák mesterkedése! csoportok az „öregebb’, egyéves termelőszövetkezeteket télvíz ideje alatt. Együtt vitatják meg látoga­tásaik során azokat a jó tapaszta­latokat, amelyek a termelő munká­ban eddig felmerültek és kijelölik az esetleges hibák kijavításának módjait is. A tapasztalatcsere-mozgalom ei- só megnyilvánulása vasárnap lesz, december 11-én, majd a követke­ző hét vasárnapján, december 18-án, amikor megyénk termelő­szövetkezeti csoportjainak 42 dol­gozó parasztja ellátogat a gyula­tanyai állami gazdaság gvulaianvai üzemegységébe. MŰP aMlivairteiezlil nyíregyházán A Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi alapszerveze- (ci ma és holnap összevont aktivaértekzeleteket tartanak. A pártaktívák ezeken a gyűléseken beszélik meg a Párt előtt álló feladatokat. Az építőipari pártszervezetek (Magasépítési NV és Gyár­építő NV) aktivaülése szombaton délben 1 órakor kezdődik a Magasépítési NV kultúrtermében, Széchenyi-út 43. sz. Az összes többi pártszervezetek aktivistái vasárnap reg­gel 9 órakor tartják meg értekezletüket az MDP I. kerületi székházában, Rákóczi-út 4. szám alatt. Mind a két aktivaülésen központi előadó mond beszédet. Haziipan munkához kezdtek a nagySialászi „Dózsa“ termeiecsoport tagjai Vasárnap kezdődik a téli tapasztalatcsere állaim gazdaságaink és termelőcsoportjaink között Az örömhírt már vasárnap ol­vasták városszerte. Az ötéves terv törvényjavaslata adta tud- tul Nyíregyháza dolgozóinak: „Az ötéves terv megvalósításá­nak eredményeként ipart, gyára­kat, üzemeket kell kapniok az el­maradott mezőgazdasági Jellegű vidékeknek ... Iparosodó várossá keli fejleszteni (Itt egy hosszú felsorolás következik) ... Nyír­egyházát ... Az 1950—54-es terv­időszak alatt nagyarányú középít­kezéseket kell végrehajtani. Fej­leszteni kell a városok és falvak közműveit... Vízvezetéket kell építeni (újabb felsorolás és a vá­rosnevek közt Ismét ott van vá­rosunk) Nvíreevházán.” Ipar, gyárak, üzemek, vízvezeték!

Next

/
Oldalképek
Tartalom