Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-09 / 286. szám
4 1949 DECEMB6R 9. PeNTO* Uiabb tizenöt községünk telezte be az őszi Fokozza a munka lendületét az a lelkesedés, amellyel falvaink az ötéves terv törvényjavaslatát fogadták Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Nyíregyháza város és megyénk ötvenhat községe sikerrel fejezte be az őszi mélyszántás munkáit december negyedikéig. Kedden reggel újabb jelentések érkeztek a megyéből, amelyek arról számolnak be, hogy december hatodikáig Rétközberencs, Pát- roha, Nyírkárász, Gyulaháza, Fényeslitke, Dögé Kékese, Tiszakanyár, Mezőladány, Újkenéz és Nyírlövő dolgozó parasztjai is befejezték a mélyszántást. Tegnap, csütörtökön délig pedig Pusztadobos, Las- kod, Balsa és Nyíracsád községek számoltak be a munka december hetedikéi befejezté- ről. Három nap alatt több, mint hetvenre szaporodott tehát azon községek száma, amelyeknek dolgozó parasztjai alapos munkával előkészítették már a tavasziak földágyát, a jó termés alapját. Az újabb jelentések azt bizonyítják, hogy most, a mélyszántás utolsó napjaiban fokozódott a munka lendülete. Ezt pedig nemcsak az éjszakánként jelentkező talajmenti fagyok ösztökélése, de a politikai munka, a mélyszántás sikere érdekében végzett agitáció és a kuláktáma- dások eleni harc javulása, fokozódása segített elő. Elsősorban pedig az a lelkesedés, amellyel falvaink az ötéves terv-törvényjavaslatot fogadták. A munkát sikeresen befejező községek pártszervezeteinek és tömegszervezeteinek népnevelői is sikerrel segítették elő azt, hogy még inkább fokozódjék a lelkesedés az ötéves terv iránt, amely a virágzó falu építésének, a dolgozó parasztok jóléte megvalósításának terve. Sikerrel segítették elő, hogy az ötéves terv iránti lelkesedés tettekben, az őszi mélyszántás sikeres befejezésében bebizonyosodjék. Rétközberencs, Pusztadobos, Nyíracsád és a többi községek példáit követniök kell a még elmaradt községeknek, a dadai alsóiárás utolsó helyen kullogó falvainak. Az ötéves terv több gépet, technikát jelent a falvaknak, a földek magasabb terméshozamát, jólétet, kultúrát. Ehhez az ötéves tervhez járulnak hozzá most munkájukkal, a mélyszántás elvégzésével: annak biztosításával, hogy bőséggel teremjen a föld, többet az Ősziek, a tavasziak a terv első esztendejére. Lapzártakor jelentették Bak- talórántházáról, hogy csütörtökön a baktai járás befejezte a mélyszántást. Mi így tesszük erős szervezetté föidmiw@ssz§¥@iic@zefi!iikef Levt*i (iyüpépőí Sokat olvasunk az újságban arról, hogyan erősödnek megyénk, ben a. föidmü vessző vetkezetek azokkal a becsületes dolgozó pa- rssztokial, akik egymás után lépnek be a szövetkezeti tagok sorába. Olvassuk, hogyan váltják valóra szövetkezeti tagtársaink azt a határozatot, emelyet maguk hoztak a legutóbbi megyei választmányi ülésen a tagszerzéssel kapcsolatban, hogyan teszik a falu dolgozó parasztjainak erős, harcos tömegszervezetévé a föld- müvesszövetkezetek. Mi magunk is elhatároztuk, hogy még inkább kiépítjük szövetkezetünket. Szép eredményeket Is értünk el jogszerző munkánkkal, új tógákkal, becsületes dolgozó paraszt emberekkel erősödtünk. Szegényparasztokkal, kö- zépparasztokhai. így került sor aztún most arra, hogy valóban Beváltsuk Ígéretünket, erős, harcos tömegszervezet legyünk. Legutóbbi taggyűlésünkön rávilágítottunk arra, hogy bizony az ellenség, amely Itt van falunkban Is és szeretné megakadályozni előrehaladásunkat, nem kímélt bennünket sem, nem kímélte a mi szövetkezetünket sem. Bebújt sorainkba, ott volt már régen, csak nem vettük észre. Balogh József, Balogh Sándor, Bíró József, Bíró Bertalan, Biró Béla, Bíró Endre, Erdőhegyi György, Kies Pál, Kovásznál József és Minda Gyula személyében. Fekete ez •& lista, olyanok vannak rajté, akik abból élnek, hogy más dolgozik helyettük. más becsületes munkával kiérdemelt kenyerét lopják el. De még nagyobb bünük az, hogy titokban mindnyájunk ellen kovácsolnak terveket, hazugságokét terjesztenek és boldogulásunkat Igyekeznek megaikadlyozni'. Azért, mert tudják azt, hogy a mi erősödésünk. előrehaladásunk az ö veszteségük, végső veresége ónnak a világnak, amely éltető elemük Volt és amely nekünk csak nyomorúságot, szegénységet, rabságot jelentett. Hogy ezt így felismerjük, megtanított rá a Párt, megtanított felismerni az ellenfelet, megtanított harcolni ellene. Mi cselekedtünk: eltcávolítottuk sorainkból a Beloghokat, Birókat és társaikat, zslrosparaszt clelnségciaket és tovább fogunk hurcolni megerősödött szövetkezetünk tagságával az ellen hogy hazug híreszteléseik tatunkban .meghallgatőkra találjanak Mi ízv tesszük és ísrv tettük erős szervezetté földmüvesszövet- kezetünket. és így kell tennie valahány falusi szövetkezetünknek, nem feledkezve meg soha arról, hogy ott van még az ellenség, vagy ikívül, vagy belül lés soha nem alszik. Nem nyugszik, gáncsolni akarja boldogulásunk útját. Afelé indulunk most az ötéves Móricz Zsigmond: Rokonok című regénye hü tükörképet lest a múlt rendszer vezető figuráiról. — Minden szereplője ennek a regénynek annyira elő, hogy szinte ismerősnek teiszik. Igen, ezek voltak ők. A polgármester, az alispán, a bankigazgató mind régi ismerőseink. Itt éltek velünk együtt városainkban, panamáik, gazemberségeik is itt szinte a szemünk előtt játszódtak le. Nehéz őket elfelejteni. „Körülöttük az emberek légiója húzza az igát. Dolgoznak elkeseredetten és bánatos ráncok támadnak az arcukon, nyakuk görbén hajlik a Irtunk arról, hogy a kálmán- házi dolgozó parasztok egy akarattal határozták el: Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapjának méltó megünneplésére mindnyájan megismerik a világ népeinek nagy tanítója életét, munkásságát. Megismerik és magukévá teszik azokat a tanításokat, amelyek nyomán a szovjet nép a szocializmus útján a, kommunizmus tervünkkel, amely a virágzó falu kialakítása útjára vezet bennünket. Drága kincsünk ez a terv, drága kincsünk, a legféltettebb: a szocializmus ügye. Megvéd jiik ezeket a kincseket azoktól, akik ellene támadnak! A g.vürei FöUhnűvesszö vetkezet dolgozó parasztjai. föld fölé és robotolnak, robotolnak. Ok kövéren és vidáman csacsogva csevegnek, kacérkodnak.” Móricz Zsigmond nagyon ismerte ezeket az urakat és amennyire ismerte, annyira undorodott tőlük. Nyitott szemmel nézte és ügyelte, amint a hűbéri társadalom szövetkezve a kapitalizmussal, hogyan szorítja, hogyan húzza a dolgozó nép nyakán a hurkot. A regényből világosan látjuk, milyen volt az a társadalmi rend, melyet a hős Vörös Hadsereg megdöntött, hogy új és tiszta élet fakadjon a mocsár helyén. felé halad, amelyek nyomán szabadságukért, függetlenségükért vívott harcuk győzelméért indulnak a világ népei, amelyek nyomán erős. gazdag hazát épít a szabad magyar nép. A nyíregyházi Szikra könyvesbolt most teljesíti a kál- mánháziak rendelését: ICO darab „Sztálin rövid életrajz‘‘-ot küld ki Kálmánházára. VEGYÉL RÉSZT as Embersport- fogadáson! TÖT© fipszeivcay ára ,3.30 ül Akarsz minden falóba sportpályát? Akarod a magyar stadiont? Akarod a tömege portai? A célok érdekében fogadj: NYERHETSZ! Jipszelvények kaphatok: trafikokban, osztálysorsjáték főárusitóknál, postahivataloknál és az IBUSz-nál. KÖNYVSZEMLE JHévic'Z Űísiqmönd; (Qakan&k Száz Érái „Sztálin: Rövid éle!rajz“-aí rendeltek a KéiiiianiiáziaK A Párt ssenf@2@tl szabályzata volt a legutóbbi szeminárium tan;, anyaga. A III. kerületi pártszervezet olvasótermében egymást váltották a kérdések és a feleletek. Ott volt ezen a tanulási órán az az elvtárs is, akiről jelenleg szó van. Nagyon is nagy érdeklődést tanúsított a szervezeti szabályzat, különösen a párttagok és tagjelöltek kötelességei és jogai iránt. Amikor a szemináriumvezető kérdezte, szinte hibátlanul elsorolta a párttagok jellemző tulajdonságait, jogait és kötelességeit. Most csupán a felelet egy részével időszerű foglalkozni: — A párttag joga, hogy részt- vegyen a Párt politikai és szervezeti kérdéseinek megvitatásában és a határozatok meghozatalában. A párttag kötelessége, hogy fegyelmezetten végrehajtsa a pártszervezetek határozatait. Eddig tartott a szeminárium. Sajnos, eddig tartott az elméletHárom nap múlva ismét találkoztunk. Taggyűlés volt. Ott ültünk leghátul, egy fal mellé állított lócán, éppen a szeminárium termének ajtajában. A pártszervezet titkára bejelentette, hogy az alapszervezet taggyűlésének komoly megtárgyalnivalói vannak, így a taggyűlés két-két és íél órát fog tartani. Az egész taggyűlés helyeselt, ő ott hátul azonban komoran hallgatott, majd felmordult, nemtetszésének adva nyílt kifejezést. Ez volt a gyakorlat. Egy párttag (vagy talán tagjelölt, de holtbiztos, hogy a Parihoz tartozó valaki, hiszen a rendező gárdista elvtárs beengedte az ajtón) — és csak akkor törődik pártszervezetének ügyével, ha aí rövid ideig tart. Havonként két-két és fél óra. Talán olyan sok ez? Hát nem minden párttag ügye, hogy beleszóljon pártszervezetének szervezési kérdéseibe? Lehet talán érdektelen dolog, hogy hogyan erő- siti meg az alapszervezet a népnevelő, meg a falujáró csoportot? Hogyan készül az ötéves tervnek a dolgozók széles körével való megismertetésére? Hogyan készül a pártszervezet a nagy Sztálin születésnapjára? Kik azok a tagjelöltek, akik már megértek a tagsága ra és átminősítésüket kérik a taggyűléstől? Kik azok, akik hanyagul végzik pártmunkájukat, nem foglalkoznak az elmélettel, nem tartanak kapcsolatot a Párttal és ezért a taggyűlés megfosztja őket tagságuktól? Hát nem a Párttól való elszaka*. dás az, ha valakit mindezek nem érdekelnek? Nemcsak jog, kötelesség is megjelenni — és persze aktívan résztvenni — a taggyűléseken, helyénvaló javaslatokkal támogatni a pártszervezet munkáját^ segíteni a Párt politikájának végrehajtásában. Ha valaki mindezt a szemináriumon tudja és három nap múlva,’ amikor élnie kell a jogokkal, gyakorolnia kell a kötelességeket — elfelejti, rossz kommunista, sőt nem kommunista. Sztálin elvtárs az iránytűről és a hajóról mondott példázatában arra tanít bennünket, hogy kössük össze az elméletet a gyakorlattal. Ezzel kapcsolatban az már igazán elemi követelmény^ hogy valaki megtanulja és be is tartsa Pártunk alkotmányát, a sze ' vezeti szabályzatot. Hagy kedvezményeket kapnak a szerződéses sertéshízlaló gazdák * Már most is sokkal olcsóbb a sertészsír és a szalonna ára mint tavaly volt, de jövőre még olcsóbb lesz. Nemcsak állami gazdaságokban és termelőszövetkezeteknél, hanem egyéni gazdáknál is egyre több sertést állítanak be hizlalásra, hogy a jövő évi zsírellátásunkat minél jobban és minél olcsóbban biztosítani tudjuk. Most újra megindultak az egyéni gazdáknál a szerződés- kötések sertéshízlalásra. A dolgozó parasztok, amellett, hogy a mindennapi árnál többet kapnak a Sertésforgalmi Nemzeti Vállalattól sertéseikért, még külön kedvezményben Í3 részesülnek. Akik szerződésesen hizlalnak sertést, azoknak a kötelező beszolgáltatásnak csak felét kell beszolgáltatniok és a mai árat, ha az átvételnél olcsóbb is lenne a sertés ára, akkor is megkapják, ha pedig drágább lesz a mai árnál, akkor a felemelt árat kapják a sertésért. Ezenkívül minden leszerződött sertés után 200 forint előleget kapnak azonnal a gazdák. Marakodnak az ianperialisták Közel-Keleten és Közép-Kelet országaiban éles lwrc folyik az USA és Anglia imperialistád között. A közeUieleti olajért folyó harc kö- velicezményei voltak a paleszíinai események, a sziriai katonai pucs- csok, a szakadás az arab államok ligájában angol és amerikai érdek- csoportokra. A vetélkedés Közel- Keleten egyre elkeseredettebb, éppen az imperialista államok általános válságának növekvő elmélyülése miatt. Az amerikai imperi iliznius több fajta ürügyet is talál! a közelke- leti és középkeleti gyarmati országokba való behatolásra. Előfordul hogy akciójukat, az ingadozó angol pozíciók megerősítésének tüntetik fel. Ismét más alkalommal a* „elmaradt országoknak nyújtott segítség'1 ürügyén avatkoznak be a közelkeleti országok gazdasági életébe. De jieinosak gazdasági, hanem katonai terjeszkedésről is van szó. Az angol-amerikai imperialisták a Szovjetunió vezette béketábor ellen támadó háborús terveket kovácsolnak és háborús szövetségi rendszerükbe altarják vonni a közölheted államokat. Ezért törekszenek arra, hogy hatonailag is megerősítsék gyarmati bábkormá. nyaikaí. Végső céljuk, az Egyesült Államok vezetése alatt működő közelkeleti. vagy földközitengeri blokk, amely az Észak- atlanti Szövetség fiókintézménye lenne. Az imperialista behatolással egyidőben a közel- s középkeleti országok dolgozóinak gazdasági helyzete egyre béíségbeej többé válik. A munkások munkaideje gyakran napi 16 óra és munkájukért nyomorúságos bért kapnak. Igen nagy a munkanélküliek száma is. Ezekben az országokban a kizsákmányolás kapitalista módszerei összefonódnak a kizsákmányolás feudális formájává1!.-------o------MICSURINT KERTEKKEL SZÉPÍTJÜK MEG HAZÁNKAT Micsurin régi álma volt, hogy virágos kertekkel szépítse meg hazáját. Ez az álom ma már valósággá válik. A gyümölcstermelés előtt nagy feladatok állnak és pedig elsősorban a fai skálák előtt, melyeknek el kell látni az országot facsemetékkel. A tudományos munkának a gyümölcsfajták megjavításában vannak fontos feladatai. Kutatásaiknak utat mutatott Liszenko akadémikus. Az értékes új eredmények bevitele a gyakorlati életbe teljesen megváltoztatta az ország gyűmölc.sterrnaswtéfiéfc»,