Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-08 / 285. szám

1949 DECEMBER 8, CSÜTÖRTÖK A dadal alsó lárás oktatási problémái Nem ritka eset mostanában, hogy szemináriumi füzetek olvasásában elmélyedt utasokkal találkozik az ember vagy — ha jobban meg­figyel két vitatkozót —, azt tapasz­talja, hogy valami politikai, ideoló­giai kérdést vitatnak meg. AZ ÜJ OKTATÁSI idényben az eddiginél sokkal közelebb kerülnek az elméleti kérdések a dolgozók­hoz —* és elsősorban a kommunis­tákhoz, Szépen felépített oktatást hálózat segíti őket a tanulásban: szemináriumokra járhatnak, a fej­lettebb elvtársak résztvehetnek az igyéni tanulásban, tanulmányozhat­ják valamennyi Kommunista Párt nagy mintaképének, a Szovjetúnió győzedelmes Bolsevik Pártjának történetét. A DADAI ALSO JÁRÁS legtöbb Községében, a termelőszövetkeze­tekben és az üzemekben már több, mint egy hónapja megkezdődött a pártoktatás új idénye. Az oktatók §s a hallgatók gondos kiválogatása előzte meg az oktatási idényt. A szemináriumvezetők iskolákon ta­nultak, hogy tájékozottan állhassa- ,iak a hallgatók elé. A hallgatókat pedig úgy válogatták össze, hogy azok részesüljenek elsősorban okta­tásban, akik a szocializmus építé­sének legfontosabb helyein vannak: az üzemek, a gépállomások dolgo­zói, a termelőszövetkezeti csopor­tok tagjai. Ilyen előzmények után kezdődött meg a pártoktatás Prügytől Ujszentmargitáig minden pártszervezetben. MA MAR MINDENÜTT túl van­nak az ismerkedésen, a kezdeti ne­hézségeken, a szemináriumvezetők nagyjából megismerték az egy év­re rájuk bízott párttagokat és tag­jelölteket és a legtöbb szervezet­ben a helyes úton vezetik őket a marxizmus-Iemnizmus tanulmányo­zásában. HETROL-HÉTRE szilárdult a szemináriumokban a fegyelem, szűnt meg a késés, csökkent mini­mumra a hiányzás. Az előző évek tapasztalatával szöges ellentétben elérték azú hogy több a szetmná- riumhallgató, mint a megindulás­nál. A büdszentmihály-szorgalma- tosi termelőcsoportban például két­szeresére emelkedett a hallgatók száma, úgyhogy új tanfolyamot in­dítanak be az újaknak, de nőtt a hallgatók száma a polgári Táncsics csoportban is és magában Polgár községben, A termelőszövetkeze­tekben az őszi munkák befejezésé­vel fokozottan kapcsolódtak be % családtagok is a tanulásba. Csupán Tiszaeszláron tapasztalható lemor­zsolódás; ennek is megvannak azonban az okai, elsősorban az, hogy a pártvezetőség nem tekinti központi kérdésnek az oktatást, nem fordít gondot a szeminárium ellenőrzésére. Szerencsére a pártve­zetőségi tagoknak, a pártmunká­soknak döntő többsége nem Esz- lárról vesz példát, hanem becsüle­tesen követi a Párt és Rákosi elv­társ útmutatásait, amelyek az el­méleti színvonal emeléséről szól­óak. DOLGOZÖ NÉPÜNK hatalmas tanulási vágyát elégíti ki a Magyar Dolgozók Pártja, amikor módot, lehetőséget nyújt arra, hogy min­denki foglalkozzék az elmélet kér­déseivel. Ezen a téren újszerű ok­tatási formát jelent a rádiószemi­nárium. A tiszabüdi pártszeminá­rium vezetője megszervezte a köz­ségben a rádiószemináriumot és ez- zei példát mutatott más községek­ben dolgozó elvtársainak. A JOBB TANULÁS érdekében alakulnak községröl-községre a ta­nulókörök, Polgáron, ahol az «lő- adók ellenőrzik, máris eredménye­ket, mutatnak fel: elősegítik, meg­javítják az oktatási munkát. Lé- pésről-lépésre oldják meg a jegy­zetkészítés nehézségeit is a hallga­tók. Egyre inkább tudatára ébred­nek, hogy a lejegyzett mondat job­ban megmarad emlékezetükben, mint az olvasott betű. A járás oktatási munkájának hiányosságai közé tartozik, hogy ritkán alakul ki vita valamely elvi probléma körül, kevés elvi kérdés merül fel — ezt bizonyítja a me­gyei elméleti tanácsadó is, amely­hez mindezideig egyszer sem for­dultak tanácsért a dadai alsó járás­ból. EGY MÁSIK HIÁNYOSSÁG: A büdszentmihályi Alkaloida egyik szemináriumvezetője mondta saját munkájáról: >,Ügy szüntetem meg a későn járást, hogy a késve érke­zőknek osztom ki a jövőbe ti kis­előadásokat.” A kiselőadástartás nem büntetés és nem is szerepel­het büntetésként. Bajon máskép .csinálják. A kiselőadások ott kiiün- tetésszámba mennek és nevelő ha­tásúak: rövid egy hónap alatt már több pártnapelőadót adott a szemi­nárium, mert a szemináriumvezető komolyan foglalkozott a kiselőadá­sok megszervezésével. MINDEN SZEMINÁRIUM any- nyit ér, amennyit a termelőmunká­nak, a pártmunka minőségi javítá­sának használ. Fontos tehát az el­mélet összekötése a gyakorlattal. Amikor az Alkaloida haladófokú szemináriuma versenyre hívta ki a többi csoportot, versenypontonként szerepelt az is, hogy az elmélet hatására hogyan változik a mun­kásnak a munkához, a dolgozó nép vagyonához való viszonya, szere­pelt az is, hogy hogyan látszik meg az oktatás az üzemen: hogyan kö­tik össze az elméletet a gyakorlat­tal. Ez az oktatómunka sarkalatos pontja, ezen fordul meg minden: érdemes-e hetenként újra és újra összejönni, vájjon nem jelent-e kárbaveszett időt a tanulás? A TISZAESZLARI termelőcso­port szemináriuma megbeszélte a „Vörös Csillag" termelőszövetkezet helyzetét, a hallgatók maguk vilá­gítottak rá az észlelt hiányossá­gokra és így hozzákedhettek kija­vításukhoz. Az így megtárgyalt problémák szoros kapcsolatban van­nak a tananyaggal, hiszen szerves részei a szocializmus építésének. A többi szeminárium munkája is úgy lesz eredményes, ha megtes­tesül benne az elmélet és gyakor­lat egysége, MEGALAKULT a megyei népnevelési bizottság Az Országos Népnevelési Bi­zottság megalakulása után most sorra alakulnak a megyei népnevelési bizottságok is. A bizottság tagjai az egyes tár­sadalmi szervezetek küldöttei: a SZOT, a DÉFOSZ. MNDSZ, MSZT. MINSZ és a SZÖVOSZ a gépállomások képviselői s így a dolgozó nép közvetlenül résztvesz népnevelésének, kul­turális ügyeinek irányításában. A megyei bizottság alsóbb szerveiként megalakulnak a községi bizottságok is. Hatáskörükbe tartozik a ,Szabad Föld Téli Esték“, írás­olvasás tanfolyamok, termé­szettudományos előadások, egyéb kulturális előadások, kultúrcsoportok irányítása és ellenőrzése. Igen komoly és fontos feladatot töltenek be ezek a szervek, mint azt Tenigl László elvtárs. a Ma­gyar Dolgozók Párti a metrve­bizottságának képviselője ki­fejtette a megalakulás alkal­mával. — Nem kisebb feladat hárul a bizottságokra — mondotta Tenigl elvtárs — mint a vár­megye dolgozóit szocialista em­berekké nevelni. Gazdasági, politikai téren hatalmas ered­ményeket értünk el. a dolgo­zók egyrészében azonban még mindig, ott fészkel a burzsoá­zia gondolkodásmódja. Ezt a gondolkodást kell nekünk meg­változtatni s ebben a munká­ban támaszkodnunk kell az élenjáró szovjet kultúrára. Belgiumban újra több közszük­ségleti cikknek felemelték az árát Az általános drágítás a dolgozók életszínvonalának további nagy­mértékű csökkentését ielenti. Nyíregyháza várói éj 56 köz 2 befelezte a mélyszántást Polgár, Újtikos, lisiagyulaháza, Görbeháza és U.szenurargim maradt ei legjoboan a munkában Az őszi mélyszántás munka legutóbbi kiértékelése megállapí. tótja, hogy december r.egyed.kéig többé-kevésbbé jól haladtunk előre a mélyszántás sikeres befejezése felé. A nyíregyházi járással együtt Nyíregyháza megyeszékhely is be­fejezte a mélyszántás munkáját és odasorakozott a munkát siker­rel elvégző többi ötvenhat község­hez. Mellettük Dögé, Sényő, Nyir- acsád, Nyirszőilös, Vaja, Nyir- kércs Báj, Rétközberencs, Pátro- ha és még 16 község dolgozó pa­rasztjai vonják most az utolsó ba­rázdákat és fejezik be napokon belül ez őszi szántást. Húsz községünk kilencven, húsz községünk nyolcvau), négy közsé­günk hetven, három községünk hatvan, egy községünk pedig a mélyszántást munka ötven száza­lékát végezte el. Azt bizonyítja ez, hogy községeink kilencven száza­léka alapos, jó munkát végzett ed­dig, de eredményeiket lerontja pl. Polgár, Újtikos, Tisza gyulaháza. Görbeháza és Ujszentmargita köz­ségek lemaradása. A dadai alsó járás ezen öt községe a munka * feléig sem ju;ott még el, Polgár a mély„zántás 28.7 százalékát vé­gezte el eddig mindössze. A dadai alsó járás elmaradt községei r.em ronthatják le me­gyénk eredményeit, nem okozhat­ják a mélyszántás slkerképének elrontását. A lemaradás okaiul fel­róható ugyan — de csak igen kis mértékben a tiszamenti kötött ta­laj és az őszi esők okozta több ki­sebb nehézség, de rá kell mutatni arra, hegy mindezek mellett döntö súllyal a lanyhuló osztályharc miatti területi' kuláksikerek a fel­sorolt községek lemaradásának föokai! Éppen ezért kell most £z ottani pártszervezeteknek megja­vítaniuk a felvilágosító munkát, kihasználni azt a nagy érdeklő­dést, amely a dadai alsó járásban is mutatkozik az ötéves terv-ja­vaslat irányában. Magyarázzák meg a népneve ' lök, milyen hatalmas fejlődést biz­tosít a falunak az ötéves terv, amelynek sikeréhez szívesen járul hozzá minden dolgozó paraszt az­zal, hogy jó munkával több ke­nyeret biztosít a terv esztendeire. Magyarázzák meg felkészült, n a mélyszántás jelentőségét és szorít­sák ki a falvakból a kulákhfresz- teléseket, amelyekkel a zsfrospa- rnsztek az ötévís terv ellen, a dol­gozó parasztok boldogulása ellen támadnak. Újtikos község például az őszi vetésben való lemar:dúsa­kor felismerte hibáit, meg.rösí- tette agitátorgárdáit és sikeressé tette a falusi osztáiyeilenség eheni harcot: behozta elmaradását és időre elvégezték az újtikost dol­gozó parasztok is a rozs és a búza vetését. A Párt segítségével most is be kell h:zniuk a töcbi község­gel együtt az elmaradást! Egyre szélesedik állami gazdaság-üzemegységeinek versenye a „Szakma legjobb munkása“ címért A krisztlr.umajori fejögulyások után szerte az országban c.a'tlo.- koztak a mezőgazdaság munkásai is a „Sí. kim legjobb munkása'' mozgalomhoz és csatiokoztak egy­más után megyénk állami gazda- ságüzemegys.Igeinek dolgozói is. A gyuíabaxyal állami gazdaság gyű tg tanyai üzemegyaégének dol­gozói voltak az elsők megyénk­ben, akik válaszoltak a krisztlna- majori felhívásra. Tószegi István és társai a legjobb fejógulyás címért keltek versenyre és elha­tározták, hogy a fejési átlagot 6.9 literről 8 li­terre emelik. Vállalták, hogy négyhónapos kor­ban ü-Zöborjökit 150 kiló helyett 180 kilós súllyal, öt hónap után pedig a bikaborjakat 170 helyett 200 kilós súllyal választják el. Wok György és társai a legjobb sörehízlaló címért indultak ver- ssnymunkára. Vállalásuk: az egy­kilós napi átlag súlygyarapodást 1.25 kilóra errulik fel. Szabó György éí brigádjának tagjai a legjobb sertéstenyész­tő címért versengenek, hízófaikáik átlag súlygyarapodá­sát rap: tíz dekával emelik, a ma­lacnevelőben pedig hatra fokozzák a malacozósi átlagot és két kiló­val emelik a leválssztási átlag- súlyt. A gyulatanyai üzemegység dol­gozóit követték a kemecsei, domb- rádi és polgári üzemegységek dol­gozói, akik valamennyien esatla. koztak a mozgalomhoz. Szatmári József kemecsei fejógulyás vállal­ta, hogy két decivel emeli a napi tejhozamot és megígérte: maga pótolja be ezt a hiányosságot és amelyet nem a maga hibájából szenved: Sztálin elvtárs születésnapjá­nak méltó mCgünn plésére megtanul írni olvasni! A dombrádi fejögulyások a tej­hoz.; m 15 százalékos emelését, a polgári sörehizlalók pedig a súly- gyarapodás 25 százalékos növelé­sét vállalták. L ‘ ~ ' 1 ‘ i Uránia fiimszínliáz | December 8—11-ig í í Ragyogó kiállítású zené: színes film. Három találkozás i ------------------ i Üzemegységeink versenybe kap­csolódásukról táviratilag értesítet­ték a krisztinamajorl állami gaz­daság dolgozóit, akik örömmel válaszoltok: „Versenyünkkel ünne. A kemecsei úttörők az alábbi versenyfelhívást intézték a nyíregyházi II számú bázisis­kola úttörőihez: „Mi, a kemecsei általános iskola VIII. osztályának úttö­rői munkafelajánlásban ígér­tük meg, hogy Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megün­neplésére igyekszünk az orosz nyelvet minél jobban elsajátí­tani. Ezért ajánlottuk fel, hogy A szülők iskolája első elő­adását Orosz Ferenc elvtárs, tankerületi főigazgató tartotta meg Máriapócson a dolgozók lelkes részvétele mellett. Igen nagy örömmel fogadták a má~ riapócsi szülők a tanulás le­hetőségét és megfogadták, hogy élnek is ezzel a lehetőséggel. Orosz elvtárs előadásában rá­mutatott: gyermekeink neve­lését nem tudjuk helyesen irá­Aga Juszup Ali, a Szocialista Munka Hőse, a turkméniai „Bolse­vik’-kolhoz elnöke, a Legfelsőbb Tanács képviselője. Bölcs és meg­fontolt gondolatait híven adja visz- sza levele: •— Ez az év nekünk hármas ün­nep A Nagy Októberi Forradalom 32 évfordulója után decemberben ünnepeljük a Turkmen Köztársa­ság és a mi kolhozunk 20 eves ju­bileumát. A 20 év alatt nem volt olyan év sem, amikor ne teljesítet­tük volna a terveket, vagy ne má­sok előtt jártunk volna. — A kolhozparasztok új házai, a kolhoznak már külső képe is fo­galmat ad életünkről. Lakásaink­ban süppedő szőnyegek lógják fel a léptek zaját, rádiónk, gyönyörű bútoraink, könyveink vannak, gyermekeinknek sok szép játék­szere. Pártunk és az állam minden­nel ellát bennünket, munkánkban segít, támogat. Nekünk kötelessé­günk gondoskodni arról, hogy az állam és a Párt figvelmessép'ét ed­peljük méltón Sztálin elvtárs 76. születésnapját, versenyünk ered­ményei pedig segítsék diadalra azt az építömunkát. amelynek Sztálin elvtársi, a Párt ad irányt." a kötelező iskolai anyagon fel­iül is szavakat tanulunk. Most ezen túlmenően ver­senyre hívjuk ki a nyíregyházi II. számú bázisiskola megfelelő osztályát orosz nyelvtanulás­ban. A verseny kiterjed a beszél­getésre, olvasásra, írásra és szovjet dalok éneklésére. Úttörő köszöhtéssel Előre!*' nyítani, ha mi magunk nem tanulunk. Ezt szem előtt tartva, már eddig is 65 szülő jelenhette be állandó részvételét a Szülők Iskoláján, munkadélutánok, o - vasókörök tartását határozták el és felszólalásaikban Ígére­teit tettek arra, hogy a község lobi dolgozó szülőjét is felvi­lágosítják a tanulás fontossá­gáról. digi munkánknál még sokka. na­gyobb eredménnyel viszonozzuk. — Ha felteszik iákéin a kérdési, mi a titka sikeranknek, akkui eszembe jutnak azok az értékes na­pok, amikor Sztálin eivíars me,.ed résztvehettem az alkotmánytervezet kidolgozásában. De feiejlheiei.en számomra mindén nap. ameyet társaságában töltöttem. Em.eksi.ein Sztálin szavaira, amikor a kolhoz- parasztokról beszélt, behatod aK szívünkbe, értelmünkbe Megértet­tük, hogy a kollrozpsraszt érdeket nem lehet elválasztani a kolhoz éi- dekétől és a kolhozok érdekei azo­nosak hazánk közös érdekeivel. Ez a felismerés sikerünk titka! — Az élet olyan, mint a iiegy. Minél magasabbra jut az ember, annál többet lát. Nyolc évtizede megyek felfelé e hég-yen. Ha meg­kérdeznek, mit akarok látni, ezt telelem: Azt az idői, amikor rneg a bölcs sem tudja eldönteni, hogy a kolhozok eZrei WWil mplvil a ley- iohbl 65 máríapócsí dolgozó vett részt a szülőit iskolája első előadásán A kolhoz sikerének tűk® A kemecsei úttörők orosz nyelvionuiási versenyre hivjait ki a nyíregyházi II. sz. áliúm ísitoial *»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom