Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-07 / 284. szám

1949 DECEMBER 7, SZERDA 5 Utazás a hároméves terv nyomában... Ne gondoljátok edvtármk, hogy valami hosszú földkörüli utazásra indulunk most, ahol elefántokat, tigriseket, egzotikus pálmákat, vidékeket láthatunk. Húsz kilomé­ter az egész út Nyíregyházától Faszaiéig, de ezen a. húsz kilomé­teren szebbet és érdekesebbet lát­hatunk, mint akár Amerikában vagy Afrikában sokezer kilomé­terein keresztül. Azt se gondoljátok, hogy luxus. Kocsiban utazunk. Nem, hanem a nyíregyházi kisvasutak egyik ko­csijában. De ez a kocsi drágább minden luxuskocsinál fényes, csii iogó. Kótajban, ahol sokáig pöfé­kelt egyhelyben a kis mozdony, körülvették a parasztok. Az egyik hangosan olvasta a számát, mint­ha igen erősen akarná felírni az agyában. — „C—36“. A másik fellépett a lépcsőre próbálgatta, mint otthon az új ka­szát, amivel 'aratásba kezd. — Alcsonyafob a lépcsője . . Búj községnél, ahogy megrán­dult a szerelvény és lassan neki­lendült az útnak, pirosszoknyás hat-hétéves csizmás lányka sza­ladt mellette és hangosan olvasta a kocsi oldalán a betűket: „Ez-zel a ko-csi-val 3 éves ter-vün-ket i-dö ellőtt XIX. 1-re fe-jez-tük be", Nem tágított az úttörő, mig végig nem olvasta, aztán megállt és ne­vetve intgetett a szerelvény után, Ezzel a kocsival utazunk. A va­donatúj padokon iskolások ülnek, parasztfiúk, parasztlányok — va­lamelyik nyíregyházi gimnázium növendékei. Egyikük Petőfit ol­vas, a másik beszélget. Az egyik lány ezt mondja: Vegyészmérnök leszek. Egy alacsony fiú vitatko­zik. — Világos, hogy fontos az orosz ayelvet megtanulni, hiszen más­kép nem tudunk a komszomolok- kal levelezni. Ez pedig fontos. A Sóstón áll meg először a vonat Tavaly még hullott -a vakolat a szálloda faláról, mintha, sebek bo rították volna az emeletes épüle­tet, az üres ablakkereteken befü. työlt a szél, moat pedig büszkén és tisztán világítanak sárga falai a ráncostörzsu tölgyek, fehérkér- gü nyírfák között. A falra már­ványtáblát lehetne tenni: ,,Újjá­építette a hároméves terv" — és utána ezt a szöveget: „19X9 nya­rán üdültek benne először munká­sok és dolgozók". A kanyurodón túl előtűnnek K6. táj házai és fölöttük az olajütő kéménye. Kicsi az üzem, de a né­hány nappal ezelőtti üzemi érte­kezleten olyan, nagy volt a lelkese­dés, mint még sohasem. Végered. ménybem a hároméves terv indí­totta meg ezt az üzemet js s ezt köszönték meg munkásai: — Vállaljuk, hogy teljesítőié nyűnket 20 százalékkal felemel­jük Sztálin elvtárs 70. születés­napja megünneplésére. Igen. Sztálin elvtárs neve, a hős szovjet nép szorosan összefügg a hároméves tervvel s ezt őrzik a Fekete-tanyai dolgozó parasztok is. Új házak nőttek itt a földből a Lónyaiiak, Jármiak, a Vayak volt birtokain és a házakban, újfajta nép lakik: „új nép, másfajta raj, másként ejtjük a szót..." Régen csak szívük legmélyéin rejtőzhetett Sztálin elvtárs neve, mint örök reménység, ma már szabadon és messzehamgzóan éneklik a Fekete- tanyai úttörők a Sztálin-kantatát. Hermina-tanyát is elhagyta már a vonat. A csinos, oszlopos állo­más falán tábla hirdeti újra: „Épült a 3 éves tervben". Lassan elfogy a húsz kilométer, Közeledik Paszab. Az alkonyat be­borítja a zöldelő vetést, a színes- levelű fákat, nem látni messzire, nem hallatszik a nagyhalászi gépállomása traktorok zúgása •em ahogy az utolsó őszi baráz­dákat hasítják a két termelőszö- vatlkeafiiä caonort földién, nem lát­ni a traktorosokat sem, akiket a munkásosztály küldött *a gépekkel együtt a falu népének, nem látni a kultúrteremben a Saabéul Föld Téli Estére gyülekező parasztokat sem, de azok most biztosan az öt­éves tervről szóló törvényjavasla­tot olvassák. A hároméves tervet győzelemre vivő kommunisták ajándékát: „A traktorok számá­nak növelése mellett 1400 arató­cséplőgéppel 2S70 új cséplőgéppel és nagyszámú egyéfob nagy és kis mezőgazdasági géppel kell a terméshozam növelését előmozdí­tani." A hároméves terv vonata pedig tovább szalad, mintha az ötéves terv hétmérföldes lépteivel akar­ná befutni az országot. (S. I.) Áthaladt Nyíregyházán a Sztálin ajándékait szállító vonat Mitsem számít az. hogy késő este van. A dolgozók hosszú sorokban gyülekeznek a nyír­egyházi vasútállomáson. Aján­dékokat szállító vonatot vár­nak. Sztálin elvtársnak, a vi­lág népei ünnepelt vezérének küldik a magyar dolgozók az ajándékokat, a plaketteket, a dísztárgyakat, a szebbnél-szebb így is segít a munkásosztály: Elmankás és brigádrezelő tanítja a büdsxenlnnh ilyá dolgozó parasztokat Most még csak petróleumlámpa világítja meg a figyelő arcokat (nagyot lobban, ha nyílik az aj­tó), a jövőheii szemináriumra azonban már maximlámpát Ígért Bolega elvtárs. Aztán ... aztán jön az ötéves terv. Lesz villany is. Nemcsak Büdszentmihályon, benn a községben, hanem Szorgalmato­son is. Épp az imént olvasták az ötéves terv törvényjavaslatát. Ott van az ötvenedik szakasz harma­dik pontjában: „A tervidőszakban 1512 községet kell villamosítani, amivel elérjük, hogy 1954-ben nem lesz Magyarországon község villamosítás nélkül.” Villanyfény deríti majd itt Szorgalmatoson is a házakban se­rénykedő parasztok arcát, vil­lanyfény csillog majd a jegyzet­füzetek fölé hajló szeminárium­hallgatók hegyesrefaragott ceru­zájának fényes oldalán. Egyelőre azonban még 1949-et írunk. A pillanatnyi helyzet: pet­róleumlámpa és 33 tanulni vágyó termelőszövetkezeti csoporttag. 15 parasztifjú alakította meg nem is olyan ré­gen a termelőcsoportot Szorgal­matos tanyán. A csoport neve: „VIT”. Megemlékezés ez a felejt­hetetlen élményekről, amiben né- hányuknak része volt, közösség­vállalás ez a küzdelmes életet élő, elnyomott ifjakkal, reménység ez, a harcos szovjet ifjúság remény­sége, amely a munka és a harc hőseit nevelte ki. A 15 parasztifjú alkotta Bolega elvtárs szemináriumának első hall­gatóságát Aztán nőtt a termelő- csoport és nőtt a szeminárium. Bodornéval, Töröknével, meg 16 társukkal S3-ra gyarapodtak. A szemináriumvezető („civilben” a szorgalmatosi gépállomás vezető­je) már azon gondolkozik: jő volna kettéválasztani a szeminá­riumot. Még most Is jelentkeznek a csoportba felvételre a 4—6 hol dasok. Persze: valamennyien rög­tön hozzá akarnak fogni a tanu­láshoz is. Soha nem volt ilyen al­kalmuk! Most kihasználják! Rákosi elvtárs szeptember 30-i beszédét vitatták meg. Persze, az előadó kiemelte azt a részt, ami a termelőszövetkezeti csoportok alakulásáról, a falusi szocialista építésről szólt. • Érdemes volt — Most látom csak, milyen ér­demes volt bejönni a csoportba — mondja a 18 éves Timku József. Csak összenéz apjával és húgá­val (mind a hárman beiratkoztak szemináriumra). Szemük be­szél: Erdmes volt belépni. Érde­mes ezt mindenkinek elmesélni a környéken. A keménykötésü, fiatal Mátyási Lajos, a szemináriumbizalmi csak biztatja: „Mondd csak el minden­kinek. Beszéld el, hogy dolgozunk, hogy élünk.” A szemináriumvezető sok-sok szabolcsi példát említ arról, ho­gyan dolgoznak Szabolcs megyé­ben a termelőszövetkezeti csopor­tok, milyen nyereségrészesedést kapnak évi munkájuk után. Nem lehet ezt két óra alatt el­intézni! Már régen vége az előadásnak, a 33 tszcs-tag azonban még min­dig ott beszélget az előadóval Ér­dekli őket a jövő. Hosszabb-rövi- debb feleletekkel, egy-egy újság­cikkel válaszolgat Bolega elvtárs, elmagyarázza azt is, hogy a nyu­gati országokban a pusztulás vár a szegényparasztságra, sújtja őket a pénzleértékelés, a földbir­tokosok haszna. Benn a községben Szentesi Miklós elvtárs karikáziK végig a főutcán. Az Alkaloida él­munkása. Most fejezte be a mun­kát. Szemináriumba siet. A szemináriumi előadásból a Szovjetúniő vezette béketábor küzdelmei tűnnek elő. Feldné, meg Borbély bácsi (így hívják csoportvezetőjüket) aláhúz vala­mit jegyezgetés közben. Ebből kérdés lesz. Megelőzi azonban őket Bállá Sándor: — Csak azt mondd meg, Szen­tesi elvtárs: nem tartjátok-e fö­löslegesnek, hogy taníttok ben­nünket. Jól esik a gondoskodás, de néha úgy eszembe jut: miért is kell nekünk, parasztoknak eny- nyit tanulni? Megfelelnek neki a többi hall­gatók is. Szentesi elvtársnak csak össze kell foglalni Az ötéves terv törvényjavaslatából idéz: „Az öt­éves tervnek szolgálnia kell a vá­ros és falu közötti kulturális és gazdasági különbség fokozatos megszüntetésének nagy célját. népművészeti munkákat. A szocializmus gyorsabb építé­sét, jobb munkájukat ajánlot­ták fel a dolgozók a hetvene­dik születésnapra s most még ezzel a gyönyörű ajándékkal halmozzák el a szeretett nagy Sztálint. A Szovjetunió Himnusza után Murczkó Károly elvtárs, MDP városi titkár és Garai András elvtárs élmunkás sza­vai üdvözlik az ajándékok kí­sérőit, virágot kapnak a kísé­rők, az ünneplőket elönti a túláradó lelkesedés, hosszan zúg az „Éljen Sztálin", még. akkor is, amikor a vonat ki­gördül a nyíregyházi állomás­ról. Az ajándékokat szállító vo­nat áthaladt Nyíregyházán. Holnap délután 3-kor a Ma­gyar dolgozók Pártja szabolcs- megyei bizottságának képvise­lője Záhonyban fogadja a vo­natot és bocsátja határon túli útjára. A vonat 4 óra után lépi át a szovjet-magyar ha­tárt. Vasárnap délután, Parisban ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg Joliot Curie a Vsasko székházában a Sztálin­nak küldendő ajándékok kiállí­tását. LITERATURNAJA GAZETA Milyen könyveket adnak ki a szovjet irodalmi kiadók 1950-ben? A Szovjetunió Állami Szépiro­dalmi Kiadója határozatot hozott arról, milyen könyveket adnak ki 1950-ben. Az orosz klasszikusok müvei 24,505.000, az orosz szov­jet irodalom 8,595.000, a Szovjet únió népeinek irodalma 1,265.000, a szláv népeké 915.000, irodalmi, történeti könyvek 825.000 pél­dányban fognak megjelenni. Az 1950-es évben új nagy kiadványok kibocsájtását tervezik. Az orosz klasszikus kiadványok tervében új 16 kötetes Tolsztoj szépirodalmi kiadvány éa eddigi 94 sorozatának folytatása szere­pel. Sor kerül Gorkij összegyűj­tött müveinek tömeges kiadására is. Folytatni fogják az „Orosz re­gény könyvtára“ sorozatot Tol­sztoj, Goncsárov, Turgenyev, La- zsecsnyikov, Kravcsinszkij 9 kö­tetével és új kötetei jelennek meg az „Emlékiratok könyvtárának" Különálló kötetek jelennek meg Gribojedov müveiből, egy kétköte­tes Lermontov és Gorkij: Arta­moinovoik és ez Anya c. regények, bői. „A XVin. század orosz pró­zája", „A XIX. század első felé­nek orosz elbeszélései" a „De­kabrista írók", valamint Griboje­dov, Nyekrászov, Pomjálovszkij egy-egy kötete. Kiadásra kerül Csehov levelezése O. Knipperrel. Kiadják Gorkij „Archiv" soroza­tának utolsó kötetét („Gorkij és Csehov", ,,Gorkij és Korolenko ‘, .Gorkij és Saljapin“). Az orosz-szovjet irodalomból tervbevették Gladkov gyűjtemé­nyes müveit 5 kötetben és Novi- kov-Priboj összegyűjtött müveit. ,,A szovjet regény könyvtára“ so­rozatban megjelenik Pavlenko ,,Boldogság“, F'ogyin ,,Elsö örö­mök“ és a ,.Szokatlan nyár", Csa­pigin ,,Sztyepan Razin“ és Siskov .Jemeljan Pugácsov“ című köny­vei. Különálló kötetekben Solohov, ,,Akik a hazáért harcoltak“, Szmiraov „Fiaink“ és a „Világ felfedezése“, Fjedorov „Demido- vok“ című müvei, valamint Lza- kovszklj, Prokofjev, Szofronov, Szurkov, Lebegyev—Kumács és más szovjet költök versei. A kiadó nagy figyelmet szentel a szovjet írók könyveinek művészi köntösben való megjelentetésére. A szovjet irodalom sok alkotása Versenyre hívom Szabolcs újítóit Martinovszki József felhívása A nyíregyházi Gyárépítő Nemzeti Vállalat egyik újítója, Martinovszki József elvtárs a következő versenyfelhívást in­tézte Szabolcs üzemeinek újí­tóihoz: „Nemsokára elérkezik a vi­lág dolgozóinak nagy ünnepe, Sztálin elvtárs 70. születés­napja. Ez a napot a legmél­tóbban a szocializmus építésé­nek meggyorsításával, a 3 éves terv győzelmes befejezésével, a nagy országépítő ötéves terv alapjainak lerakásával ünne­pelhetjük. Versenyünknek nemcsak december 21-ig kell tartani, hanem, mint új erő­forrásból táplálkozva, még ha­talmasabb lendülettel kell to­vábbhaladnunk. Elmen ezért hathónapos újítási versenyre hívom ki a vármegye üzemi dolgozóit. A verseny elbírálá­sához a következő pontokat jelölöm ki: Egy-egy újítási és észszerű- sítésj javaslat 10 pont. Egy-egy elfogadott újítási és észszerösítési javaslat 20 pont. Évi költségmegtakarítás 1000 forintonként 15 pont. Szabolcsi újítók és élmun­kások! Járuljunk hozzá mun­kásbecsülettel, felelősséggel, újítókhoz és élmunkásoklioz méltó lelkesedéssel terveink sikeréhez. Szabadság! Martinovszki József többszörös újító.“ illusztrált művészi kiadásban, je-' lenik meg. A Szovjetúnió népeinek iro­dalma gazdagon szerepel 1950 tervében. „A szláv népek irodalma” 7 kötetben adja a cseh írókat: Iraszek „Filozófus törté­net", Havllcsek-Borűvszkij váloga­tott müvek, csehszlovák költök antológiája, stb. Három kötet bol­gár írók: Vázov és Karavelov mü­vedből. A lengyelek alkotásait Rei. mont, S'zlavickij, Sztrug, Szjsm- kovics, Zseromszkij és Konopnicki képviseli. A nyugati irodalom Bal­zac 12 kötetes gyűjteményével, Dreiser 10 kötetével, Petőfi 2 kö­tetével szerepel. Kiadásra kerül. Galsworthy, Dreiser „Amerikai tragédiád"jn, egy kötet antik lira, George Sand válogatott müvai éa Cervantes „Don Quijote“. Az irodalmi kiadó 1950-ben tö­meges példányban fogja megje­lentetni & „RegéByujság“ sorozat 12 kiadását. Budapesti vendégszereplésre indul a Gyirépíiő N.V. kultúr csoportja Nemrégiben alakult meg a nyírepvházi Gyárépítő Nem­zeti Vállalat kultúrcsoportja és a gárda, az ifjúmunkások­kal az élen eddig is szép ered­ményeket ért el. Elhatározta, hogy kulturális versenyre hív­ja ki a Gyárépítő Nemzeti Vállalat valamennyi építkezési telepét s ennek során vasár­nap este Budapesten szerepel­nek. Táncszámokkal, dalokkal és színjátszókkal indul el a versenyben az üzem és külön érdekessége a csoportnak, hogy az egyik vasbetonszerelő, Kolozsi elvtárs, az „Ifjú Gár­da“ brigád vezetője színdarab­ját adják elő. A színdarab a brigád életéről szól és szerep­lői a brigád tagjai. Bizonyos, hogy ez az üzem, amelyik Szabolcsban az elsők között halad a munkaverseny- bn, a kultúra frontján is dere­kasan megállja helyé* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom