Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-04 / 282. szám

10 ITELET A KAPITALIZMUS FELETT Folyik a nagy per. Egyetlen hatalmáé tárgyalóterem a világ. A bírák és a tanuk: a népek, a dolgozók, a vádlott egykori, illetve mog-ani rabszolgái. A vádlott a Kapitalizmus. A vád: gyilkosság, rablás, csalás. Ilyen tárgyalást nem látott még % világ! Konokul hallgat a vád­lott, hallgatásával azonban senkte sem téveszt meg. Fejére olvassák mindem bűncselekményét a világ népei. Hallgassuk csuk! Figyeljük csak, mit mondanak a tanuk, mit szól a bíróság, a védők. Nézzük csak: hogyan végződik a tárgya­lás, mi lesz az í-élet. A szó Malenkovot, a Bolsevik Fárt Politikai Bizottságának tag­ját illeti. Malenkov beszélni kezd. Amniak az országnak nevében, amelynek dolgozódra a vádlottak padján ülő bűnöző már nincs hatással: a Szovjetunió nevében. Harminckét éve, hogy kik.rgették onnan az alattomos gyilkost, a sötét gonosz­tevőt, harminckét esztendeje, hogy összefogtak ikiveresére a proletárok. A bűnözőktől megsza­badulva épül, gyarapszik ez az or. szág, segítségével már a föld nagy területein megszűnt a kapitalizmus hatalma és — amint e tárgyalás mutatja, másutt is igyekeznek, hogy mtgszünjön. A termelés züliesztésére vonat­koznak Malenkov első vádpontjai: — A múlt. év őszétől kezdve az ßgyeaült Államok ipari termelése rendszeresen csökken. 1949. júli­usában ez amerikai ipari termelés csupán 65 százaléka volt & háború éveiben elért legmagasabb szinvo- n Inak és 8 százalékkal volt ala­csonyabb, mint 1949. októberében. 1948. októberétől 1949. júliusáig az acél.ermelés 28 százalékai az általános gépgyártás 21, a tex­tilipar termelése 27 százalékkal csökkent.-Az 1929—33. évi válság első évében az ipari termelés csökkenése 22 gzáz-lék. A bírák, a hallgatók: a r,ép:k erőben figyelnek. Hallani akarnak még valamit. Hallanék. Hallanak’ a pénz vásárlóerejének hanyatlá­sáról. Malenkov negyvenmillió munkanélkülivel éhínséggel, nyo­morral, pénzleértékeléssel vádolja a kapitalizmust. — És mit te tetek ti a munká­sok érdekében ? — A Szovjetunió ipari terme­lése az elmúlt húsz év alatt kilenc­szeresére tövekede-t, a kapitális, ta Európa ipari termelése viszont ez alatt a húsz év alatt ugyan­azon a színvonalon marad1. Uj iparvidékek, gazdasági vi­rágzás, felszabadult, jómódú, meg­elégedett emberek: ez jellemző ar­ra a fejlődésre, amely három évti­zede indult a föld egyhatodán.’ — Azokban az országokban, azoknál a népeknél, amelyek meg­vannak a kapitalizmus nélkül, a dolgok jól mennek és meggyőző­désünk, hogy még jobban is men­nek majd. — Ki akar hozzászólni, kinek vtun mondanivalója? Jelentkeznek. Egyszerre többen is. Mindenkinek van közölni való­ja. Minden dolgozó valamilyen főt mában megsínylette vagy még most is sínyli a kapitalizmust. Francia nyelven szólal meg egy harcos: Maurice Thorez. Ha vala­ki nem értené meg szavát, látja az ökölbeszorított kezet, egy or­szág forradalmi munkásosztályá­nak kemény öklét. így beszél: — A kapitalisták világában ál­latta» és ádáz megtorlásokkal sújtják a kenyérért, a szabadsá­gért és békéért küzdő dolgozóiéit, igazságtalan éa bűnös, milliárdok- ba és nagyszámú emberéletbe ke­rülő háborúkat viselnek a függet­lenségükért küzdő népek ellem. Felemeli újjár, úgy inti a dolgo­zókat: — A Nagy Októberi Forrada­lom bebizonyította, hogy a mun­kásság a szocializmust csak úgy építheti, ha miagához ragadja a hatalmat és diktatúra segítségé­vel tartja, fenn magát. A messzi Kína hangja felel rá: Csu-En-Laj szólal meg: — Hála a Szovjetunói és a vi­lág összes dolgozói segítségének és támogatásának, a kínai nép hosszantar'ó és nehéz küzdelem után lerázta magáról az imperia­lista igát, kiharcolta függetlensé­gét és szabadságát, létrehoZ a a Kínai Népköztársaságot és tagja lett a szocialista és népi demokra­tikus országok nagy családjának. Mosimár egymásután peregnek a tanúvallomások. Újra franciák jönnek. Gyári munkások, bányá­szok, családtagjaik. — Megölte Moch a férjemet! — Már napok óta nincs kenyér »1 háznál! Amerikai munkások mondják el, hogy náluk elítélik a legjobb hazafiakat. Görög és spanyol már­tírok özvegyei árvái olvassák a kapitalizmus fejére bűneit. megállás. Tudják mit kell tenniök. Nem siránkozni jöttek, csak köve­telni igazukat. Nem mondják, hogy ,,mi lesz jövőre?“, hanem harcolnak a jobb jövőért- Harcol­nak gumibet, könnygázbomba el­lető, küzdenek a barrikádokom. Kí­na pusztáin és Vietnamban. Látják a nagyszerű célt. Fák­lyaként lobog előttünk a hagy pél­da, az első szocialista országé, ahol nagyszerű, békés termelőesz­köz válik a leggyilkosabb fegy­verből. ahol az úrrá lett nép pa­rancsszavára folyók, változtatják meg medrüket:, ahol az új erő, az atom segítségével 30 millió hek­tár föld válik termékennyé, vi­rágzó tájjá változik a sivatag. Melyik kell? A rabság, a vál­ság, a munkanélküliség, az éhség, a nyomor, vagy a felszabadult, boldog élet, a munka, a nagyszerű alkotás? Százmilliók ajkáról hangzik a válasz, hangzik ez ítélet: éljen a felszabadult boldog élet, a mnuka, a nagyszerű alkotás: a szocializ­mus és vesszen a rabság, a válság, a munkanélküliség, az éhínség, a nyomor: a kapitalizmus. Halljátok ott. fúl a szabad or­szágok határain? Halljátok Tru- manok, Bevinek, Mochok, Scelbák, Titok, Francok? Halljátok? A né­pek ítéll ek fölöttetek! A dolgozók ítéltek és végre is hajtják az ítéletet. EGY SZOVJET FILM MARGÓJÁRA: Ezt is Sztálingrádnál yivták ki.., Tizenöt év normáját teljesítette Mihail Terentyevics Davidov, a Szocialista Munka Hőse, a tulai gépgyár vasesztergályosa könnyed mozdulattal helyezte az esztergályo- zott fogaskerekeket a többi munka­darabra. Aznap ez a nyolcvanadik. Még 10 perc van ebédszünetig és Davidov mér kétnapi normáját tel­jesítette. Szaktársai nem csodálkoztak- Már régen megszokták, természetes­nek találják ennek a tehetséges embernek ragyogó eredményeit. Davidov,a szakma egyik legjobb munkása, összeforrt a munkájával, gépével. Egy pillantással megálla­pítja, hogy az alkatrész megmunká­lása milyen műveletet igényel. Élenjáró munkamódszerével varázs­lóként sokszorozza meg normáját. A háborúutáni sztálini ötéves terv­ben már 15 évre előre teljesítette a tervet. Műhelyében sokan az ő módszere szerint dolgoznak. Ez gyökeres vál­tozást hozott az üzem életébe. Két év alatt azonos munkás- és géplét­szám mellett a műhely termelése 800 ezer rubellal emelkedett. Davi­dov magával ragadta a gyár dolgo­zóit. Ugrásszerűen nőtt a munkások termelékenysége. Észszerüsítéseket, újítások tömegét alkalmazza, segít­ségére siet a termelésben elmara dottaknak, így nem csoda, ha szak- társai nagyon szeretik. A sztahánovista gyakorlat alkal­mazása, az eredmények fokozott emelkedése, az észszerüsítések, újí­tások bevezetése új, megnövekedett normák megállapítását tette szüksé gessé. Feltehető volt, hogy ilyen körülmények között Davidov nem tud többszáz százalékos teljesít­ményt nyújtani. A 8 órai munkaidő alatt elvégzett 4—5 napi normája éppen az ellenkezőjét bizonyította. — Davidov az esztergályozás mű­vésze — mondották róla a mun­kások. Amilyen lelkesedéssel a szobrász a márványt vési, ahogy a festő ké­peit készíti, ugyanolyan alkotó- készséggel végzi munkáját Davidov, a hidegfémek esztergályozásában. Ezer példa közül csak egy: a szál­lítókocsi hengergörgőjét általában tíz operációs műveletben készítet­ték el. Davidov különleges kést tervezett, amelynek segítségével a megmunkálási műveletek számát 6-ra és a hengergörgők elkészítést idejét 60 százalékra csökkentette. Mindig talál valami megoldást, valahányszor új feladatot kap. Kü­lönleges készü.ék, szokatlan kés, újfajta módszer. alkalmazásával sok­szorosan felülmúlja a többi szak­munkás teljesítményét. Készséggel adja tovább tapasztalait. Az utolsó négy évben 17 fiatál szovjet szak­munkás kerül ki keze alól. A közelmúltban szíahánovi isko­lát szerveztek a gyárban. Davidov tanítja a hallgatókat, figyelmesen elmagyarázza nekik módszerét. A tanulók igyekeznek szorgalmasan elsajátítani tapasztalatait és ha va­lami nem sikerül nekik, hozzáfor­dulnak tanácsért. Davidov minden cselekedetében megnyilvánul a szovjet nép, a mun­ka, a párt és hazája iránt érzeit szeretet. Még nem is olyan régen, n fel­szab idulás előtt a gáborjáni dol­gozók az ösz-i estéket az, till ltok gondozásán kívül szomszédolás­sal, kártyázással, Korcsmázás- sal töltötték. Örömmel látták ezt a mestersége» butítást a múlt ural, akik arra törekedtek, hogy csak annyit tudjon az a munkás, hogy ,,ha esik az eső, hát beálljon az eresz alá“. Nagyot fordult azóta, a. törté­nelem kereke, mióta a nagy Szovjetunió dicsőséges hadsere­ge széjjelzüzta nálunk Is a ki­váltságok fellegvárát. Grófok, bárók és püspökök országából ma már munkások és dolgozó parasztok országa lett hazánk. És hogy szilárdan a mi hazánk, azt a Tártnak és Kákosi elv- társnak köszönhetjük, okik ve­zetnek, irányítanak bennünket bölcs szavukkal és példamuta­tásukkal. Ha ez nincs, akkor ma nem nézhettük volna ilyen jókedvvel és felszabadultan a világhíres szovjet filmet, az , Egy igaz ember-‘-t. Ezt mondta a film megíekintése után Varga elvtárs is, a múltban embernek sem né­zett kondásbojíár Miskolci elvtársnak. — Hol volt az a múltban, hogy ilyen filmet mi megnézhettünk volna a falunkban? — tette hozzá még. Hát igen, Varga elvtársam. Ezzel is bebizonyosodik, hogy ina már a kultúra, a művelőilés is a miénk, a dolgozóké. És ta­nulhattunk éhből a fűmből In igaz hősiességet, hazaszeretetet, a adolgozók szeretetét, a szocia­lista hazához, a proletámemzc t- kttziséghez való törhetetlen hű­ségei és ragaszkodást. EmüSJcezzék viasza arra, mii mondott Cztne elvtára a szesnl náriumon az ötéves tervvel kap esolatbon: el. fog tjimij a különb­ség város és falu között. Ez *» film is egyik Wamytéka ennék, ez a film is azt a célt szolgálj», hiszen maga az a tény. hogy ki­hozták ide, már maga ez, a tény a város és fala köze­lebb hozását jeleni! a kultúra frontján. És majd ha eltűnik e* a különbség nemcsak kulturá­lis, de gazdasági és társadalmi szempontjából is. Akkor nézze meg Varga elv társam. De még egyre tanít bennünket ez a film- A tanulás fontossá­gára. Mert Merészjev. azért voll bős, azért volt nagy hazafi, azért szerette hazáját és a munkás- nemzetköziséget, mert tanult, És azért tudott olyan keményen, olyan önfeláldozóam harcolná mert az elmélet fegyvere volt a kezében, mert ez. fűtötte a fagy­ban, ez adta vissza hitét, re­ménységét és munkákedvét. Mi is legyünk ilyen emberek, Varga elvtár«, ilyen hősök, ön- feláldozók. Legyünk mi Is an­nak az igaz ügynek a harcosai, amelynek már rajtunk kívül is oly sok száz. és százmillió har­cosa és áldozatkész híve van. Szabó Mi klós, 17 új taggal és til), mint 30 hóid földdel szaporodott a Kocsordi „Vörös Csillag“ termelőcsoport Bár november elsején befejeződ­tek a termelőszövetkezetek alaku­lásai, de a szövetkezeti gondolat ál­landóan ott forr a községek doi- go7.ó parasztjaiban. Ebben az évben már személyesen is meggyőződhet­tek és meg is győződtek a közös gazdálkodás előnyéről, amely nyu­godt és jó megélhetést biztosít min­den csoporttag számára. Kocsordon az ősszel alakult meg a Vörös Csillag termelőszövetkezet 95 ho'.d:n, 34 taggal. Azóta már újabb tagok jelentkeztek a csoport­ban földjükkel együtt. Az elmúlt héten csoportértckez- letet tartottak a Sándortanyán és ezen az értekezleten újabb W tag töb mint 30 hold földdel kérte i csoportba való fel-, ételét. Ezek ai új tagok eleinte Idegenkedtek * csoportba való belépéstől, de ami kor egy párszor résztvettek a köz­ségben lévő vándor-tanfolyamon él ott megtanulták tisztánlátni a cso­port perspektíváját, másnap már önként jelentkeztek a csoportba ét most, hogy felvették őket, mindég örömük megvan. Jól határoztak ezek a dolgozók amikor a szocialista gazdálkodás út­jára léptek, jövőre még könnyebi lesz az életük. HIRDESSEM A „NÉPLAP“-ban gyors, biztos, oficsó Hirdetéseket felvesz: cÁlhinü. ^ÖL^cUtÄ Qt. (V. Mátészalka, Hősök-tere 9. sz. Marxista-leninista előadások A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága Központi Előadói Iroda felállítását hatá­rozta el, amelynek feladata: a marxis, a-leninista propaganda kifejlesztése, — színvonalának emelése. A szovjet ország hatalmas terü­letén mindenütt állandóan újabb előadói irodák létesülnek és hírek érkeznek a már meglévők fokozódó működéséről. Nemcsak a városok­ban, a falvakban is sorra megala­kulnak az előadói irodák. Hogy ké­pet alkothassunk kiterjedtségükről, megemlítjük: egyedül az ukrán köztársaság területén több mint 4000 falusi előadói iroda foglalko­zik a marxista-leninista politikai és tudományos ismeretek terjesztésé­vel, mintegy 30 ezer előadó aktív részvételével. A marxista-leninista felvilágosító propagandát a Szovjetunióban a kommunista tömegnevelés szerves részének tekintik. Sztálin tanította: „A marxista-leninista elmélet ere­je aban rejlik, hogy megadja a le­hetőséget az adott helyzetben való tájékozódásra, a környező esemé­nyek belső kapcsolatának megérté­sére, arra, hogy előre lássuk az események menetét, hogy felismer­jük necsak azt, hogyan és milyen irányban fejlődnek az események a jelenben, hanem azt is, hogyan és milyen irányban kell fejlődniük a jövőben.“ A szovjet emberek köré­ben általában kialakult vélemény, hogy csak szélesműveltséfiü. a mar­xizmus-leninizmusban teljesen tá­jékozott egyének birkózhatnak meg sikerrel azokkal a feladatokkal, — amelyek a kommunista társadalom építőire hárulnak. A tudomány iránti érdeklődés különösen a szovjet falvakban fo­kozódik. Sok évszázadon át a falu kulturális fejlődésben elmaradt a várostól. A Szovjetúnióban jelenleg olyan folyamat játszódik le, amely­nek történelmi jelentőségét még fel sem mérhetjük: a falu utoléri fej­lődésében a város kultúrfokát, an­nak ellenére, hogy a városi kultúra hatalmas léptekkel, tör előre. Ez a jelenség a kolhozrendszer sikoreivel magyarázható. A közös gazdálkodás sokszorosan megnövel­te a parasztok anyagi jólétét, kiszé­lesítette látókörüket. A szovjet fal­vakban hónapról-hónapra szélese­dik az iskolák, klubok, könyvtárak és más kultúrintézmények hálózata. A szovjet falvak gazdasági, politi­kai és kulturális emelkedettsége tette lehetővé a falusi előadói iro­dák széleskörű megszervezését. — Minden nagyobb szovjet falu saját előadói irodát akar és mivel nem­csak a Bolsevik Párt, nemcsak a szakszervezetek, hanem maga az ál­lam is gondoskodik ilyen irodák fel" állításáról, minden lehetőség meg­van az igények kielégítésére. Az eíőadómozgalom már két év­vel ezelőtt annyira kiszélesedett, hogy tudósok, írók, közéleti ténye­zők egész sora szólalt fel Politikai és Tudományos Ismereteket Ter­jesztő Országos Egyesület létesítése érdekében. Az Egyesület megala­kult és már 1948-ban 82 ezer elő­adást tartott 13 millió hallgató rész­vételével. Az Egyesület helyi fió­kokat állít fel és tagjai bekapcso­lódnak a falusi előadói irodák mű­ködésébe. Központilag látják el * falusi előadói irodákat könyvtári anyaggal. *— Folyóiratok jelennek meg, amelyek ismertetik a falusi előadói irodák munkatapasztalatait és rendszeresen közölnek az elő­adásokról kivonatolt anyagot. A Szovjetúnióban az előadói mozgalom azért válhatott minden rétegre kiterjedő tömegmozgalom­má, mert a szovjet rendszer alatl hatalmas új értelmiség nevelődött ki. Értelmiségi munkakörben mint­egy 13 millió szovjet ember műkö­dik, közülük több mint 10 millió már az Októberi Fora dalom után végezte iskoláit. — Az értelmiség a falvakban is tevékeny. A népből nőtt ki, sorsa szorosan összefügg a nép sorsával. Magától értetődő, ezt az értelmiséget fűti a hazafia* igyekezet, hogy minél jobban hasz­nára váljék az országnak, a népnek. Nem meglepő tehát, hogy a falusi előadói irodák munkájában egyre szélesebb értelmiségi rétegek vál­lalnak szerepet. így a Szovjetúnió kolhozaiban az előadói Irodák tag­jai a politikai tárgyú előadások mellett nagy számban tartanak tu­dományos, történelmi és irodalmi előadásokat is. Igyekeznek kielégí­teni a kolhozparasztok tudásszom­ját és ezzel a szoci. lista állam ér- 'tf>kes segítséghez jut. DECEMBER >, BABARMA*>

Next

/
Oldalképek
Tartalom