Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-04 / 282. szám

4 1949 DECSMSER 4, YffSARlT/lP ÍOO más sportlétesítményt (uszoda, tornacsarnok, stb) építünk. 4. A sportoktatók és tanárok számának jelentős növe­lésére ki kell bővíteni a testnevelési iskolákat. A Test- nevelési Főiskola továbbfejlesztésére új tornacsarnokot kell építeni. 49. 5. 1. Az 1950/54-es tervidőszak alatt nagyarányú köz­építkezéseket kell végrehajtani. Fejleszteni kell a városok és falvak közműveit, növelni kell a város és a község- fejlesztés céljaira szükséges beruházásokat, hogy a dol­gozó nép anyagi és kulturális életkörülményeit ezzel is javítsuk. 2. Középítkezésekre (új kormányéptÜefekre, megye- és községházákra, stb.) öt év alatt 480 millió forintot, város- és községfejlesztésre 851 millió forintot, a vízve­zeték- és csatornahálózat kiépítésére 545 millió forintot keli fordítani. 3. A legfelsőbb állami irányítás és kormányzás céljaira 130 millió forint beruházással Budapesten újjá keli építeni a fasiszta háborúban rombadöntött várat. 400 új község­házát kell építeni 40 millió forint költséggel. 190.000 sze­mélyt kell bekapcsolni az egészséges ivóvízellátásba, a vizvezetékhálózat kiépítése útján 285 millió forinl beiu- házásával. Vízvezetéket kell építeni Mohácson, Özdon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Ht^iiezővásárhelyen, Békés­csabán, Tatabányán és más iparvidéken. 4. Nagy-Budapest megalakulásával szükséges, hogy a peremvárosokat fokozatosan bekapcsoljuk a főváros köz­müveinek hálózatába, ezért ki kell építem a vízvezetéK- és csatornahálózatot Csepelen, Kispesten. Pesterzsébeten, Rákospalotán és egyéb, a fővároshoz tartozó települése­kén, 168 millió forint beruházással. 50. I 1. Az ötéves népgazdasági terv kulturális, egészségvé­delmi, falufejlesztési beruházásainak liozá kell _ járulniuk a dolgozó parasztság felemelkedéséhez és szolgálniok kell a város és falu közötti kulturális és gazdasági különbség fokozatos megszüntetésének nagy célját. 2. A tervidőszak alatt több, mint egymilliárd forintot kell beruházni a dolgozó parasztság kulturális szükségle­teinek kielégítésére, nem számítva a falu részesedését az általános iskolarendszer előnyeiből és azokból az egyéb beruházásokbói, amelyek a várost és falut egyaránt szol­gálják. A falusi egészségházak, kultúrházak, népkönyvtá­rak, sportpályák széles hálózatának kiépítésével kell tá­mogatni a dolgozó parasztság kulturális felemelkedését. 3. A tervidőszakban 1512 községet kell villamosítani, amivel elérjük, hogy 1954-ben nem Tesz Magyarországon község villanyvilágítás nélkül. 4 1954-ben minden falunak rendelkeznie keli rádió­val, telefonnal, mozgóképvetítőgéppel. 5. öt év alatt 250 tanyaközpontot kell létesíteni és ez­zel is előbbre kell mozdítani a parasztság kulturális el­szigeteltségének és elmaradottságának leküzdését. 6. öt év alatt 2000 új kutat kell építeni 60 millió fo­rint költséggel, hogy a falvak jórészét egészséges ivó­vízzel iássuk el. 7. Dolgozó parasztokból és mezőgazdasági munkások­ból 40.006 traktorvezetőt kell kiképezni, valamint további számos mezőgazdasági szakembert. A mezőgazdasági kö­zép- és felsőiskolák tanulói jelentős részének soraikból kell kikér ülr 51. $. 1. A Magyar Népköztársaság gazdasági életének 1950. év január 1-től 1954 december 31-ig terjedő időszakban a jelen törvényben foglalt ötéves népgazdasági terv szab irányt. 2. A minisztertanács, a miniszterek és a különféle állami irányító szervek kötelesek a Magyar Népköztár­saság gazdaságát olymódon vezetni, hogy biztosítsák a népgazdaság minden ágának és az egész népgazdaság­nak a törvényben előirt fejlesztését. E mellett tekintettel kell lenni a.rra, hogy a jelen törvényben foglalt ötéves terv csupán megközelítése azoknak a hatalmas lehetősé­geknek, amelyek a szocializmust építő népi demokratikus rendünkben rejlenek s hogy az ötéves tervet megvaló­sítása során a városokban s falvakban a doígozoK — munkások, parasztok, értelmiségiek — gazdag tapaszta­lata és alkotó kezdeményezése alapján kell tökéletesíteni, kiegészíteni és ilymódon nemcsak a terv teljesítései, de túlteljesítését is előmozdítani. 3. A minisztertanács köteles — a jelen ötéves népgaz­dasági terv alapulvételével. — elbírálni és megerősíteni az egyes minisztériumok részletes ötéves tervét s a mi­niszterek kötelesek biztosítani a terv leviteíét áz üzemek­be, üzemrészekbe, a munkapadig. 4. A rnini«Ztcftanács köteles megszervezni és biztosí­tani az ötéves népgazdasági terv megvalósításának folya­matos és rendszeres ellenőrzését. Az ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy Szigorúan takarékoskodjunk, szálljunk szembe minden pazarlással, erősítsük a közvagyon Védelmét, ovznonlö- sítsuk az állam eszközeit a döntő feladatok végrehajt.isára. A legszélesebb dolgozó tömegek, munkások, parasztok, értelmiségiek, kisemberek áldozatkészen, öntudatosan, fe­gyelmezetten dolgozzanak a terv megvalósításán, a munka­verseny városban és falun igazi népmozgalorrtmá váljék. Minden téren a legnagyobb éberséget tanúsítsuk a belső és külső ellenséggel szemben, ameiy nem nyugszik bele a magyar dolgozó nép győzelmébe és ezután is min­den tőle telhetőt el fog követni országépítő munkánk meg­akadályozására. Fejlesszük és erősítsük államunk munkás-paraszt jel­legét, hogy megvalósítsuk lépésről-lépésre a magyar nép- köztársaság alkotmányának céljait. A nemzet minden hazafias és alkotó ereje fogjon ősz* szfe, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége te­gyen megbonthatatlan, a közös, országépítő munkába, a reakció, a kizsákmányoló elemek, az imperialista ügynökök ellen. Legyen szilárd a munkásosztály és pártja, a kom­munisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése. Még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat fejlesszünk ki a szocialista Szovjetunió és a szocializmust építő népi demokráciák gazdaságaival. Mélyítsük eí min­den téren a baráti együttműködést az imperialista ellenes béketábor vezetőjével, a nagy Szovjetunióval és a népi demokráciákkal a béke megvédésére, építőmunkánk biz­tosítására. Az ötéves terv: A népi demokrácia útja a ióntódú, erős, müveit, szocialista Magyarországhoz. A Szovjetunió legfontosabb feladata: küzdelem az új háború ellen Visinszkij elvtárs beszéde az E.\Sz közgyűlésén Hétfő délIiesi kezdődik az országgyűlés ütése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést de­cember 5-én déli 12 órára új ülésszakra összehívta. ENSZ köz-l Visinszkij küldőt' litikája a szocialista rend elvi alap­jaiból, a szovjet állam természeté­ből folyik. Ez a szocialista rend, cz a szovjet állam, amely örökre fel­számolta azt a politikát, mely egyik állam jólétét más államok elnyo­mására alapozza. A szovjet javasla­tok kifejezik, hogy a Szovjetunió kész az együtműködésre. Az USA és Nagybritannia kormánya nem hajlandó elfogadni ezeket a javas­latokat. Ezzel az egész világ előtt bizonyítja, hogy nem kíván együtt­működni a Szovjetunióval, a béke és a népek biztonságának fenntar­tásában. Kétségtelen, hogy vala­mennyi ország lakosságának túl­nyomó többsége nagy megelégedés, sei üdvözölné, ha az ENSZ közgyű­lése ezt a kérdést pozitív módon oldaná meg. 13 éves a szovjet alkotmány A szovjet állam megalakításá­nak első pillanatától kezdve ha­talmas támasza lett az elnyomott népeknek és a haladó világ sza­badságért és haladásért, a béké­ért küzdő táborának 1936. december 5-én fogadták el az alaptörvényt a Szovjetúnió- ban. Sztálin elvtárs alkotta meg, de a szocializmus kifejlődése is elválaszthatatlanul a nevéhez nőtt. A világ dolgozói az elnyo­mók ellen: innen merítik az erőt. Aligha lehet eléggé felbecsülni a Szovjetunió alkotmányának nem­zetközi jelentőségét. A hitlerizmus és a kapitaliz­mus hatalmának teljében született meg és mintegy vádirat volt az Életbelépett a téli repiílémenetrend November 29-én, az gyűlésének teljes ülése elvtársinak, a Szovjetunió sége vezetőjének nagy beszédével kezdődött. Visinszkij rámutatott, hogy azok az igen fontos javaslatok, amelye­ket a szovjet küldöttség a szovjet kormány megbízásából előterjesz­tett, pontot tesznek az ENSZ köz­gyűlésének mostani ülésszakára, — Ezek a javaslatok követelik az Uj háborU előkészületeinek elítélését és az öt hatalom egyezményének megkötését a béke megerősítésére. Ezek a javaslatok híven visszatük­rözik a szovjet külpolitika elvi vo­nalát. Ez a vonal: töretlen és kö­vetkezetes harc a békéért, a biz­tonságért és a népek barátságáért. Visinszkij elvtárs rámutatott, — hogy az ENSZ-ben működő angol- amerikai tömb rendszeresen meg­sérti az ENSZ alapokmányát. Ezzel hozzájárult és hozzájárul az ENSZ aláaknázásához és meggyengítésé­hez. Erről tanúskodik az Észak- atlanti szerződés, vagy a brüsszeli tömb, valamint a Marshall-terv és a hozzájuk hasonló támadó szelle­mű tömbök megteremtése. Kitűnik, hogy a funkciók saját­ságosán megoszlanak — folytatta VisMszkij —, az Északatlanti szer­ződés Uj háborU előkészítésével fog. latkozik. Az ENSZ pedig angol­amerikai többségének segítségével béketörekvésekről szóló hamis ki­jelentésekkel álcázza ezt a sötét munkát. Visinszkij bebizonyította, hogy az USA állásfoglalása pl. a német kér­désben akadályozta a megegyezést. Ezt az államot az amerikaiak ka­tonai gyarmatukká teszik. Az USA- nak ez a politikája viléguralmi tö­rekvéseinek a következménye. — A világuralom kivívása azonban a né­pek hatalmas békemozgalmába üt­közik. Ennek a mozgalomnak az élén áll a Szovjetunió, a népek biztonságénak őre, a háborU követ­kezetes és határozott ellensége, a népek barátja és védelmezője. Visinszkij élesen bírálta az USA és Anglia valóságtól elszakadt ja­vaslata’!, amelyek egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy valamennyi­re is komolyén akadályozzák az an- goi-amerikai háborUs uszítok mes­terkedéseit. Visinszkij kijelentette, hogy a szovjet küldöttség egyetért Runiolonak, a közgyűlés elnökének azzal a javaslatával, hogy a hat ha- tsüóm folytassa az atomfegyver el- ttltás problémájának megoldására irányuló kísérleteket. A Szovjet- Unió továbbra is törekedni fog en­nek a orobléménak a megoldáséra. A szovjet küldöttség vezetőjének felszólalását feszült figyelemmel kí­sérték és többizben taps szakította meg. Visinszkij elvtárs felszólalása is­mét letépte az álarcot az angol- amerikai háborUs uszítókról és a béke ellenségeiről. Az egész világ­nak megmutatta, hogy a béke ve­szélyeztetése az USA-ból és Angliá­ból indul ki. Austin sftnerikat küldött zavaros beszédében a Szovjetunió javaslatai ellenfeleinek régi, jólismert kifogá­sát hangoztatta, kijelentette, hogy az USA nem támogathatja ezeket a javaslatokat, mert azok elítélik az USA-t és Angliát az Uj háborU elő­készítésénél. Wierblowski, lengyel küldött rá­mutatott, hogy a közgyűlés előtt most fő fontosságú kérdés áll, — amely az egész világ dolgozóit érinti. A világbéke kérdése, a két világ békés együttműködésének kér­dése ez. Az a véleményünk és alap­tételünk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus megélhet együtt, mi több, együttműködhet, épp úgy, — mint ahogy együttműködött a má­sodik világháború idején. Sztálin, a szocializmus nagy vezére, sokszor megerősítette ezt a tételt és Vi­sinszkij, a szovjet küldöttség veze­tője nem egyszer megcáfolhatatlan logikával fejtette azt Ki a közgyű­lés előtt. Ezután Manuilszkij, az ukrán küldöttség vezetője mondott nagy beszédet. Határozottan visszaverte az Uj háborU előkészületeinek el­ítéléséről és az öt hatalom béke­megerősítő egyezményének megkö­téséről szóló szovjet javaslatok el­lenségeit. Az ukrán küldöttség vezetője megdöbbentő tényeket idézett arról, hogy a háborUs előkészületek az USA-ban és Angliában, már nem a propaganda, hanem a gyakorlati anyag-szervezési, katonai-stratégiai intézkedések szakaszában vannak. A béke ellenségei — jelentette ki Manuilszkij — megtagadják a szov­jet javaslatok elfogadását. — Azt mondják, hogy a szovjet javaslatok nem őszinték. — Miben látják az őszinteség hiányát? Ismeretes, hogy a Szovjetunió katonai kiadásai a békeidőnek megfelelőek és a költ­ségvetésnek mindössze 19 százalé­kára rúgnak. Senkisem bizonyíthat­ja, hogy a Szovjetunió katonai tá­maszpontokat létesít idegen terü­leten, hogy az USA-ra, vagy Nagy- britanniára támadjon. Ezzel szemben objektív bizonyí­tékok vannak a Szovjetunió béke- szeretetéről. A Szovjetunió békeoo­A Magyar-Szovjet Légiforgal­mi Társaság dac. l'től kezdve a belföldi légi járatokban élctbe- léptette téli menetrendjét. A Bu­dapest—-Győr—Szombathely kö­zött közlekedő repülőgép 7.30 órakor indul Budapestről, 805- kor érkezik Győrbe, 8.15'kor in­dul tovább és szombathelyi ér­kezési ideje 8.45 óra. 9 órakor in­dul vissza. 9.30-kor érkezik Győr­be, majd 9.40'kor tovább indulva 10-15-kor érkezik vissza Buda­pestre. A Budapest—Miskolc—Debre. Bulgária népe a sztálini munkafelajánlás lázában, a december 18-i választások elő­készületében vette tudomásul K o s z t o v áruló bandájának nyilvánosságra került bűneit. Országszerte óriási felháboro­dással fogadtak a vádirat le­leplezéseit és válaszul a dol­gozók azonnal munkájuk to­vábbi fokozásával feleltek. Szófia dolgozói hatalmas tö- meggyüléseken tüntettek a Bolgár Kommunista Párt és a Hazafias Front kormánya mel­lett és a legszigorúbb bünte­tést követelték az áruló Kosz- tov és bandája ellen. cen közötti légijárat 740-kor in* 'dúl Budapestről, Miskolcra ér­kezik 8.3U, tovább inuul Debre­cenbe 8.40, ahova 9.10-kor étke* zik. Visszafelé 9.30-kor indul, Miskolcra 10 órakor érkezik. 10.10-kor tovább indul Budapest­re, ahova ll*kor érkezik meg. A Budapest—Pécs között köz­lekedő repülőgép 8 órakor indul Budapestről és 8-50-kor érkezik Pécsre. Visszaindul 9.10 és Bu­dapestre érkezik 10 órakor. A fenti járatok hétköznapokon köz­lekednek. A Bolgár Kommunista Párt központi lapja, a „Rabotni- cseszko Delo“ közli a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetőségének határozatát. A Tájékoztatási Iroda határoza­tában megjelölt módon harcol a bolgár nép is a békéért és az imperialista ügynökök, a bolgár nép árulóinak leleple­zésével járul hozzá ennek a harcnak a sikeréhez. A lap vezércikke „Az áru­lók útja“ címmel kimeli, hogy az amerikai imperializmusnak ugyanazok a jugoszláv ügynö­kei, akik Magyarországon Raikot használták fel a ma­imperializmus, a fasizmus ellen. Lenin tanítását fejlesztette to váob isztálin efviárs, Marx es En­gels államelméletét kellett neki megvalósítani. Alaptételeit és hány vonalát az 1936. évi beszé­dében mondotta el és hatalmas perspektívát nyitott meg a szov­jet dolgozók előtt. „A szocialista állam a demokrácia gigászi törté­nelmi kibővítése, amely által a demokrácia átalakul hazugságból igazsággá.” Ellentétben a burzsoa alkot­mány ködösítő hangjával, a Sztá­lini alkotmány tömör, világos és a dolgozó néphez szól. Amit tör­vénybe iktat, már bebizonyított- nak is tekinthetjük, hiszen azok a lehetőségek és alkotások már meg is valósultak, amit a szovjet nép legfőbb alaptörvénye kimond. A szocialista építömunka már megvalósult eredményeire épül a sztálini alkotmány és ebben a mi alkotmányunknak is példát mu­tat. Népköztársaságunk alkotmá­nya a Sztálini alkotmányt köVctl és a magyar dolgozó nép a nagy győzelmeket elért termelési módo­kat tekinti követendőnek. Ezért lendült fel az egész országban & szovjet sztahanovisták példája nyomán a sztálini felajánlások keretében az egyéni verseny, Sarkadi E. cipögyári munkás gyár nép ellen előkészített merényletben, — a magyaror­szági kudarc után most Kosz- tovval Bulgáriában próbálkoz­tak, de ott is sikertelenül. A Sztálinról elnevezett elek­tromos centrálé dolgozói, a Bulgáriai Tudományos Akadé­mia tagjai, a Giolave-gvár munkásai, bányászok, parasz­tok, értelmiségiek — egész Bulgária népe — egy szívvel és lélekkel sorakozik fel a Bolgár Kommunista Párt mögé és a legnagyobb' felháboro­dással ítéli el a nép és a Szov­jetunió. ellenségeit, akik elad- jták - ’mperialisták­1 I Sztálini Muiikaíeiajáitlási Mozgalom fokozásával feleinek a bolgár dolgozók az összeeskivő Kosztov-lanáa gaztetteire

Next

/
Oldalképek
Tartalom