Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-30 / 303. szám

íüOO DKCliüBZft 30, PA4TBK

I Népköztársaság Elnöki Tanácsának 20. számé törvényerajö repleSeü egyes Ipari- és közlekedési vállalatok állami fafaldonba vételére!

A minisztertanács rciideíeie az Államvédelmi Hatásáé éj szervezetéről

(I MlüSz ünnepsége a raérUrbilát! Ital!

iilMiaBiiassIt sírjánál

nek. (i tsz kaservexéti bizalmiunk) V». Ka a * üzemi bizottnág elnöke (a szakszervezeti bizalmi) a bejelentésben foglaltakkal nem érd egyet, ezt a bejelentésben fel kell tüo-etm.

A bejelentést abban a» esetben is meg kell termi, ha az ipari vállalat bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalóinak létszáma £3 1949. évi szeptember hé 1. napjától az 1949:20. az. törvényerejű rendelet hatálybalépéséig eltelt időben nem érte el ügyen * tíz főt, de ugyanannak a természetes személynek, vagy jogi személynek a tulajdonában lévfl több üzem munkavállalóinak együttes létszáma a tíz főt meghaladja. Ez esetben &z említeti adatokat a bejelentésben üzemenként külön is fel kell tüntetni.

határőrségből alakul és átveszi ezek feladatkörét.

A hivatalos lap egyidejűleg közli azt a határozatot is, amelyben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az áUamvédelmi hatóság vezetőjévé Péter Gábor altábornagyot kinevezi és azt a határozatot, amellyel a minisztertanács a főfelügyelet jogával Kádár János belügyminisztert bízza meg.

A mdairstertanácí Dobi 1st- rdn dnőklését>ei folyó hó iS-on ülést tartóit. Törvényerejű rendeletteruezetst fogadott el a gyúr iparban is a közlekedési vállalatok területén végrehajtandó ál- Uanosítdsról is felhatalmazta a minisztertanács elnökét, hogy a törvény erejű, rendelettervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjessze. Ezzel kapcsolatban a mimszlertanács leszögezte, hogy az elfogadott törvényerejű rendelettervezet nem érinti a tulajdonképpeni kisipar és kiskereskedelem területét és hogy a kisipart és kiskereskedelmet ezután sem kívánja államosítani, tekintve, hogy ezek hasznos és szükséges közgazdasági szerepet töltenek be. Elfogadta a minisztertanács az ipari munkaerőgazdálkodásról és szakképzésről továbbá a tételes illetnúnyadó megszüntetéséről szóló rendelet- íervezeíeket, valamint „ magyar. svéd árucsereforgalom szabályozásáról szóló megálUvpodást. Ezenkívül a minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt.

A hivatalos lap közli a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 20. sz. törvényerejű- rendeletét egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről, amelyet u alábbiakban ismertetünk:

Az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. sz. törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, valamint a közlekedés területén a Magyar Nép- köztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő éa szállító eszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazdaságos nagyüzemü, gyári jellegű termelés céljára alkalmasak. Ezért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kővetkezőket rendelte el:

a) mindazok a magántulajdonban álló ipari, közlekedési, bánya- és kohővállalatok, amelyeknél bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók összletszáma az 1949. évi szept. hó 1. napjától a jelen rendelet hatálybalépéséig eltelt időben bármikor elérte a 10 főt;

b) valamennyi villamosenergia- termelő és elosztó vállalat, valamennyi nyomdaipari vállalat, mindazok az öntödék, amelyeknél a munkavállalók összlétszáma az a) pontban említett időben elérte az 5 főt, mindazok a malmok, amelyeknek napi őrlöképessége a 159 mázsát eléri, vagy meghaladja, mindazok az autó javítóműhelyek és garázsok, amelyek üzemi alapterülete a 100 négyzetmétert eléri, vagy meghaladja, mindazok a hajók és uszályok, amelyeknek gépi ereje a 3C lóerőt, vagy pedig űrtartalma a 100 tonnát eléri, illetőleg meghaladja;

c) a jelen törvényerejű rendelet mellékletében felsorolt ipari és közlekedési vállalatok;

d) mindazok a magántulajdonban álló vállalatok amelyek az a)—c) pontok ala .autózó valamely vállalattal gazdasági egységet alkotnak, ideértve az a)—c) pontok alá tartozó va.umely vállalat által bérelt, haszonbérelt, vagy ha-zilált vállalatot, vagy üzemet is;

e) azok a vállalatok, amelyek gazdasági egységet alkotnak, ha munkavállalóik együttes létszáma az a) pontban említett időben elérte a 10 főt.

A jelen törvényerejű rendelettel és ennek rendelkezéseihez képest állami tulajdonba vétetnek

— később említett vállalatok, illetőleg érdekeltségek kivételével

— mindazok a vállalatok, illetőleg az 1948:XXV. törvénnyel állami tulajdonba vett vállalatokban fennálló nem állami érdckelt- ■ákak ik amelyek az 1948:XXV.

te. 11. §-a alapján mentesülnek állami tulajdonba vétel alól.

Az állam a törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett vállalatok tulajdonjogát a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napján szerzi meg.

Az illetékes miniszter egyes vállalatokat tsz állami tulajdonba vétel alól kivételesen mentesíthet, ha a vállalat jelentősége az állami tu- lajdonbavételt nem indokolja.

Jelen törvényerejű rendelet rendelkezései nem terjednek ki a hatályos jogszabály alapján működő szövetkezetekre.

Az állami tulajdonba vett vállalatokhoz az illetékes miniszter vállalatvezetőt (telepvezetőt) rendel ki.

A jelen törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó egyéni cég tulajdonosa a vállalatról, valamint a vállalat céljára rendelt azokról a vagyontárgyakról, amelyek a Vállalat telephelyén kívül vannak, köteles a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított 30 nap alatt a Pénzintézeti Központhoz, ha pedig külföldön tartózkodik, a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított 90 nap alatt a legközelebbi magyar küiképviseieíí hatósághoz bejelentést tenni.

Az a tulajdonos, aki bejelentési kötelezettségének a megszabott ha-' táridő alatt nem tesz eleget, kártalanításra nem tarthat igényt. A volt tulajdonosnak a vállalattal kapcsolatban nem áltó tartozásaiért az állam nem felel.

Mindazok az ingóságok (ideértve a jogokat, jogosítványokat és engedélyeket is), amelyek a jelen törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett vállalat célját szolgálják (ideértve a közlekedési eszközöket is) a Vállalatiul együtt állami tulajdonba kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a vállalat volt tulajdonosának, vagy harmadik személynek- tulajdonában állanak.

Ugyancsak állami tulajdonba kerül — tekintet nélkül arra, hogy a vállalat volt tulajdonosának, vagy harmadik síemély tulajdonában _ áll — az az ingatlan is, amely kizárólag vagy túlnyomórészben a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vállalat célját szolgálja. Ha a vállalat célját szolgáló ingatlanrész az ingatlan egyéb részétől természetben elválasztható, az illetékes miniszter elrendelheti az ingatlan megosztását.

Mindazok az 1949. évi szeptember hó 1. napja előtt bejelentett szabadalmak, védjegyek, áruminták, amelyek a jelen törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett vállalat céljára használható, a vállalattal együtt állami tulajdonba vetetnek azok is, ha a volt tulajdonosnak, társtulajdonosnak, társasági tagnak, részvényesnek, részvénytársasági igazgatósági tagnak,

A hivatalos lap közii a Népköz- társaság Elnöki Tanács Savak 20. sz. törvényerejű rendeletét egyes ipari és köalekeöési vállalatokra vonatkozó adatok bejelentése tárgyában, melyet az alábbiakban ismertetünk:

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa «2. 1949:20. sz.

törvényerejű rendelet 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján elrendelte, hogy jelén rendelet hatálybalépésétől számított két (2) nap alatt bejelentést, tartoznék tenni az illetékes miniszternek mindazok a váüaiatok, amelyek ez 1949:20. sz. törvényerejű rendelet, tel állami tulajdonba vétettek.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a vállalat pontos nevét és cégét,

b) a vállalat toiaoheluéi.

illetőleg a felsoroltak házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokonának, vagy elsőfokú sógorának tulajdonában álianak, vagy pedig olyan vállalat tulajdonában vannak, amelyben a felsoroltaknak 'ríekcltséeiik áll fenn. 8

.A., jelen törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba veit vállalattal szemben az 1949. évi szeptember hó 1. napját megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletkezeit követelések a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek.

A jelen törvény alapján való állami tulajdonbavétel ‘ kártalanítás ellenében történik. A kártalanításról külön jogszabály rendelkezik. Annak a volt tulajdonosnak, akinek megélhetését kizárólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította, az illetékes miniszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napjától egy hónapon beiül a kártalanításra a vállalat vagyoni helyzetét is figyelembe véve, legfeljebb1 15.000 forintig terjedő előleg folyósítását engedélyezheti.

Az állami tulajdonba vett vállalat volt tulajdonosa számára, kérelmére, szakmája körében, illetőleg szaktudásának megfelelően a lehetőséghez képest elhelyezkedést kell biztosítani. .

Az állami tulajdonba vétel nem érinti az állami tulajdonba vett vállalat alkalmazottainak szolgálati jogviszonyát. Az állami tulajdonba vett vállalat alkalmazottját a büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.

A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései nem terjednek ki azokra a vállalatokra, illetőleg a vállalatoknak azokra a részeire, amelyeknek tulajdona az 1947: XVIII. t. c.-kel bécikkelyezett békeszerződés az 1945. évi január hó 20. napját követően kelt és érvényben lévő jogszabály, vagy e napot követően kötött és érvényben lévő államközi egyezmény rendelkezésein alapszik.

Állami tulajdonba vétetnek a jelen törvényerejű rendeletle! azok a vállalatok is, amelyekhez az illetékes miniszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépését megelőzően vállalatvezetőt, vagy ellenőrt küldött ki. Az ákam a vállalatok tulajdonjogát arra a napra visszaható hatállyal szerzi meg, amelyen a vállalathoz vállalatvezető vagy ellenőr küldetett ki.

Aki a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza, a büntető törvények megfelelő rendelkezései szerint büntetendő. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a minisztertanács, illetőleg az illetékes miniszterek gondoskodnak.

c) a vállalat tárgyát (pontos

megjelölést),

d) annak nevét, akinek a vállalat az állami tulajdonba vételt megelőzően a tulajdonában állt, a tulajdonos állampolgárságát, lakcímét, annak megjelölését, hogy milyen arányban volt tulajdonos, tulajdonjogát, mikor és milyen jogcímen szerezte, részvénytársaságnál és szövetkezetnél a vállalat volt felelős vezetői, valamim ez üzemi bizottság (szakszervezeti bizalmi), illetőleg a kirendelt vállalatvezető által ismert volt részvény- ás üzietrész-tul« jdonosak nevét, annak feltüntetésével, hogy tulajdonjogukat mikor éa milyen jogcímen szerezték,

e) a vállalat fizikai és szellemi/ munkakörében alkalmazott munkavállalóinak jelenlegi létszámát,

munkakörben alkalmazott snosakz- vállalóinak az 1949 évi szeptember 1. napjától az 1949:20. az. törvényerejű rendelet hatálybalépéséig eltelt időben elért legmagasabb létszámát, a legmagasabb létszám időpontjánok megjelölésével.

A bejelentést az 1949:20. sz. törvényerejű rendelet alapján kirendelt vállalatvezetőnek — annál a vállalatnál pedig, amelyhez vállalatvezetőt nem rendeltek ki, a volt tulajdonosnak (tulajdonosoknak), illetőleg a felelős vezetőnek kell megtennie. A váile lat vezető által tett bejelentést a volt tulajdonosnak is alá kell írnia. Mind a vállalatvezető, mind pedig a volt tulajdonos, illetőleg a felelős vezetők által tett bejelentést alá kell írnia as üzemi bizottság elnöké.

A hivatalom lap közti a Magyar Népköztársaság' minisztertanácsának rendeletét, amely az államvédelmi hatóság új szerkezetét szabályozza.

A rendelet értelmében az állam- védelmi hatóság közvetlenül a minisztertanács alá tartozó önálló szervezet, amely a belügyminisztérium eddigi államvédelmi hatóságálról, valamint a honvédA Magyar Ifjúság Népi Szövetsége 30-4n, pénteken 17 órakor a Xerepesi-útl temetőben emlékünnepséget tart Pataki István, Pesti Barnabás és Kreutz Róbert, a mártírhalált halt ifjú munkáA napokban hagyta el a sajtót Marx és Engels válogatott müveinek I. és II. kötete. Ez a gyűjtemény a legújabb orosznyelvü kiadás nyomán Marx és Engels legjelentősebb müveit foglalja magában. Ezek az írások képet adnak Marx és Engel3 munkásságáról, megmutatják, hogyan festették le és alkalmazták a dialektikus és történelmi materializPárisi haladó körök megállapítják, hogy az új „Indonéz köztársaság” kikiáltásából csak az amerikaiak húznak hasznot. Az indonéz köztársaság nem más, — mint bábállam, amelynek függetlensége puszta szemfényvesztés

A Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság kormánya kiváló munkájukért megjutalmazta a köztársaság karaszljszi kerületében fekvő „Hucul-Sark“ nevű kolhoz dolgozóit. E kolhoz dolgozói tizenkét nemzetiség tagjai és testvéri, szorosan össze-; forrott dolgozó családot alkot-: nak.

Mint ahogyan a nap visszatükröződik egy csepp vízben, ugyanúgy tükrözi vissza ez a kolhoz a lenini-sztálini nemzetiségi politika fenséges szellemét.

A „Hucul-Sark“ kolhoz a múlt évben hektáronként 34 métermázsa gyapotot termelt és a kirgiz köztársaságban a

sok sírjánál, haláluk 5. évfordulóján. Beszédet mond Hollós Ervin, a MINSZ főtitkára, utána sztahanovista éa élmunkás ifjúmunkások koszorúzzájt meg a síró- .Itat.

mus elméletét, Upgyar irányították a világ munkásságának mozgalmát, hogyan harcoltak az első Intemacionáléban a munkásosztály árulói ellen. A gyűjtemény több olyan írást is tartalmaz, — amelyek most jelennek meg először magyar nyelven. így a „ia- káskérdés”, „a gothal programra politikája”, továbbá számos máj tanulmány, cikk és levél.

.— hangsúlyozza Soria a Ce Soltban. A hollandok továbbra is ott maradnak az indonéz-szigeteken. Az igazi 'függetlenséget az indonéz nép fegyverrel a kezében harcolja ki. A győzelem napja fel fog virradni Indonézia felett.

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának readdete egyes ipari és közlekedési vállalatokra vonatkozó adatok bejelentése tárgyában

Megjelent Marx-lngds válogatott műveinek két kötete

Az mdouéx háhkoztársasá«*’ megteremíéséfiői csak as amerikaiak kúznak liaszno!

4

legjobb terméseredményt ért« el. Ebben sz évben a termés elérte a hektáronkénti 40 mázsát.

A kolhoztagok életszínvonala szüntelenül emelkedik. A napokban 15 kolhozcsalád költözött új, hóroniszobás otthonába. Ezenkívül a holhoz, 285.000 rubel költséggel pompás klubépületet emelt. Új fürdő, bölcsőde, óvoda teszi könnyebbé a kolhoz, dolgozóinak életét. A közelmúltban jól megépített gazdasági épületekkel ie gyarapodtak. A Jangi-Aruka csatorna mentén már kiválasztották azt a helyet is. ahol a közeljövőben a vízi erőmű építését megkezdik.

1 izénkét nemzetiség tagjai dolgoznak

a „Hucul-Sark66 koihozhan