Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-24 / 299. szám

6 1949 gECfMPSB 54, SZOMBAT A KITÜNTETÉS Ártai A, S*. JAKOVLEV Üj harcigépem első próba­repülése után, mikor már vi­tathatatlanná vált, hogy repü­lési képességei felülmúlják a többi gépekét, egy este várat­lanul Sztálinhoz hívtak. Jól emlékszem erre a nevezetes napra: 1939 április 27-e volt. Szokatlan idegesség fogott el. A Kreml felé vezető úton ezerszer magam elé képzeltem ezt a találkozást: hogyan me­gyek Sztálin elvtárshoz, hogy üdvözlöm; igyekeztem kitalál­ni. miről fog kérdezősködni és mit kell majd felelnem? Re­megtem a gondolattól, hogy most beszélgetni fogok vele és meglátom dolgozószobáját. Az előcsarnokban két fiatal hadnagy megvizsgálta igazol­ványaimat. Olyan kedvesen fogadtak és olyan barátságosan mosolyogtak rám, mintha tud­nák, hová és kihez megyek. Szinte úgy éreztem, ők is résztvesznek nagy élményem­ben ... Néhány szobán át a titkár­ságba jutottam. Odamentem az egyik titkárhoz, hogy bemutat­kozzam, de megelőzött: — Jakovlev tervező? Sztálin elvtárs hat órára kérette önt. Most 5 óra 45 perc — mondot­ta. — Kérem, várjon kissé. Pontosan a jelzett időben behívtak az irodába. Az izga­lomtól remegve léptem be. Sztálinon kívül ott volt Vo- rosilov és Molotov is. Sztálin fogadásomra sietett és kezét nyújtotta; Vorosilov és Molotov is üdvözölt. Nem állítom, hogy az iro­dába léptemkor izgalmam megszűnt, mintha elvágták volna; izgatott voltam bizony! De egyre kevésbbé. Igen mele­gen fogadtak és Sztálin elv­társ különösen megnyugtatóan hatott rám kézszorításával és nyugodt hangjával. Munkám és új gépem felől érdeklődött. Dolgozószobája, ahol nagy ügyeken munkálkodik, egész életemre emlékezetembe véső­dött. Bevallom, hogy az első pillanatban kissé csalódottnak éreztem magam. Talán azért, mert mindaddig azt képzel­tem, hogy ilyen nem minden­napi embernek, mint Sztálin, a környezete sem lehet min­dennapi. Csodálkozásba ejtett a min­denben megnyilvánuló végte­len egyszerűség és komolyság. A nagy, domborműves tetejű iroda három ablakával a Kreml udvarára néz, A fényes fehér falakat alul, emberma­gasságban, világos tölgyfabur­kolat fedi. A bemenettől jobb­ra, üveges szekrényben Lenin halotti maszkja. Balra nagy álló órák, berakásos fekete szekrényekben. Az egész iro­dán át szőnyeg-utacska vezet az íróasztalhoz. Az asztalon rengeteg könyv és minden le­hető írásos anyag. Az asztal mögött karosszék, ettől balra felszerelt telefon-asztalka. A telefonkészülékek különböző színűek, a tévedések elkerü­lése céljából. Az íróasztal fö­lött Lenin ismert képe függ, amint az emelvényre lép. Az asztaltól balra, két ablak kö­zötti falnál, üveges könyv- szekrény. Sikerült megjegyez­nem néhány könyv címét: Lenin műveinek teljes gyűjte­ménye, Brockhaus és Efron enciklopédiái szótára, a nagy Szovjet-Enciklopédia ... A szembcnlévő fal mentén, Marx és Engels képei alatt, sötét plüssel borított hosszú asztal áll: ahhoz támasztva egy sor szék. Mikor beléptem, Sztálin ennek a nagy asztal­nak túlsó végén üit, két olda­lán Molotov és Vorosilov. Az irodából nyitott ajtó vezetett a szomszéd szobába; ennek fa­lait térképek borították. A szoba közepén hatalmas föld­gömb. Az íróasztalon repülőmodellt pillantottam meg, ezzel a fel­írással „Sztálini útiterv“. Ezen a gépen hajtotta végre annak­idején Cskalov, Bajdukov és Beljakov nagyszerű repülését Amerikába, az Északi Sarkon át. Ahogy a beszélgetés mindin­kább elmélyedt a technika kö­rében, kedves szakmámban, egyre jobban és jobban meg­nyugodtam. Sztálin, Molotov és Vorosilov olyan egyszerűen beszélgetett velem, hogy elfo­gultságom megszűnt és kérdé­seikre válaszolva úgy tűnt, mintha már régóta ismerném őket. f iután már egész sor kér- eldöntöttünk jövendőbeli munkámra vonatkozólag, Vo­rosilov valamit írt egy papír­szeletre és hamiskásan rám­pillantva, megmutatta Sztálin­nak. Sztálin elolvasta és bele­I HIRE KT Várható időjárás: Gyenge szél, ködös, párás idő, ködszitálással, kisebb esővel, a magasabb hegye­ken kisebb havazással. A hőmér­séklet nem változik lényegesen. Ügyeletes gyógyszertári szolgá­lat Nyíregyházán: ügyeletes szol­gálatot tart december 24—decem­ber 31-ig ,.Arany Sas” gógyszer- tár Vay Adám út, „Bessenyei” gyógyszertár Bethlen utca. OTI-orvosok ünnepi ügyeleti szolgálata. December 25: dr. Ger­gely Imre Víz-u. és Rákóczi-u. sarok és dr. Molnár Zoltán Lut- her-ház B. III. em. — December 26: dr. Szilvási Imre Egyház-u. 9. és dr. Sibak Erazmus Bethlen-u. 6. sz. tartanak orvosi ügyeleti szolgálatot. Betörtek Nagy Lajos kisvárd ii lakos házába, ahonnan magymeny- nyiségü ruhát vittek el az isme­retlen tolvajok. Nagy Lajos és fe­lesége nem tartózkodott otthon az esti órákban és ezt az időpontot használta fel a betörő a lopásra. Elfelejtette bezárni lakásának ajtaját Sólyom István nyírbátori lakos, mikor elment hazulról. Va­laki megfigyelte, hogy a lakás gazdája eltávozott és mire Sólyo- mék visszatértek, már csak a ki­fosztott lakást találták. Újtikosom az utóbbi időben el­szaporodtak az engedélynélküli birkavágások. A rendőrség a leg-' utóbbi ellenőrzés folyamán Pa lan­kai János, Takács Dezső és Ju­hász János újtikosi lakosoktól ko­bozott el öt darab birkabört. Bodnár István nyíregyházi hen­tes 12 méter hosszú istállója ki­gyulladt és a tűzoltóknak csak megfeszített munka után sikerült egy részét megmenteni. A tűz ke­letkezését — mint a nyomozás megállapította — rövidzárlat okozta. Halhavi börtönre ítélte a nyír­egyházi törvényszék Nagy Dá­nielt, akinek legutóbbi bejelentett lakása Nyíregyházán volt. Nagy Dániel már hosszabb ideje rend­szeresen fosztogatta az utazókat. Kihallgatásakor bevallotta, hogy hétszer lopott el értékesebb bőrön­döt, — a tulajdonosait persze nem tudta megnevezni. Apróhi rd etések A NÖ LEGSZEBB ÉKESSÉGE a haj! Gyönyörű le»z minden frizurája, ha ,,Hideg-Dauert“ c9ÍnáL'tát hajába. Ua" ránc iával 50 forintért. Budapesti hölgyiodráaz készíti az én höigyfodrá- ezatomban. Haj festés, szőkítés, színe­zés, legszebb frizurák készülnek „Ma­rika“ hölgy fodrásznál, Lenin-tér 1, Nagykoron a. KÜLÖNBEJÁRATU bútorzott szoba szolid fiatalembernek kiadó, Kossuth- utca 58. szám. VIDÉKI inkaeezánst felveszünk. Cím a, kiadóban. 105—2 TOMI névre hallgató hím farkas­kutya elveszet:. Nyomravezető juta­lomban részesül. Víz-u. 5. sz. 540 BRISTOL épületben kisebb üzletrész azonnalra kiadó. 539—Z ANYAKOCA, felosmalac tartásra ki­adó, esetleg eladó. Homok-tér 10. 545 NYÍREGYHÁZI két szoba, komfor­tos lakájomat elcserélném debreceni hasonló lakásért a város belterületén. Cím a kiadóban. ípo—4 KÉT síma., használj ágyat vennék. Kollmann a^ataiíos, Rákóczi-u. 25. 546—2 * 1 2 3 4 NYÍRSÉGI NÉPLAP Politikai napilap Felelős szerkesztő: VAJDA MÁRTON Fe e:ös kiaüo; GYŐRÉ JÓZSEF Szerkesztőség: Nyíregyháza. Víy Ádair.-utca 5. szám Teiefo.,: 13—70 Ki^dohivatai; Bethlen.utca 1. — Telelőn: 30 -00 Alföldi Nyomda NV lapuimé, Debrecen, Bajcsy-Zsüinszky-utca 1. szám Műszaki igazgató; Kovács Mihály. Érpatak község elöljáróságától. 2644—1949. K. Tárgy: Érpatak község belterületén négy daraJb közkút (fúrott) kijavítá­sa. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY Érpatak község elöljárósága a köz- fiég belterületén létező négy darab közkútjának kijavítására szakképesí­téssel bíró kisiparosok réezere verseny­tárgyalást hirdet a kővetkező feltéte­lek mellett: 1. Versenytárgyalásra előméreti kö tségvetéet beadhatja bármely szak. képesítéssel rendelkező szakbavágó munkát fölyKaitó kisiparos és ezen kö­rülményt hivatalosan igazolni 'tártoZiJs, hogy szakbavágó képesítéssel bir. 2. A kózkutakon új anyagból a kö­vetkező javításokat kell elvégezni Négy drb új nyolcvanas henger, 4 darab uj nyolcvanas dugattyú, 4 darab új nyolcvanas dugattyúbor, 8 darab nyolcvanas 9ze.ep bőrrel, 2 darab nyolcvanas húzókönyök csapággyal, 2 darab 30 mm vastagságú hajtóten- 15 milliméter hoaazú, 2 darab ten­gely, 2 dara.b tömbezelence, 4 darab golyóscsapágy, 12 darab feles csavar, 10 mm hosszú, 8 darab 30 cm hosszú csavar feles, 16 darab feles csavar, 15 milliméter hosszú, 4 drb tömbsze­lence, 2 darab húzókönyök; 2 darab húzókar, 2 darab henger nyolcvanötös, 2 darab dugattyú, 1 darab sízólkazán könyökcsővel, 4 darab szelepház, 4 da­rab szelepbőr nyolcvanötöe szeleppel, 2 darab nyo cvanötös dugattyúbőr, 20 db feles csavar 15 cm hosszú, 8 db feles csavar 30 cm hosszú, 1 db hengermeg­hosszabbító cső 60 mm vastag, 4 nie­der hosszú. 3. Kent felsorolt anyagok újonnan értendők és arra szabályszerű számlát kell benyújtani, amiből kitűnik a meg­vásárolt anyagok egységárai. 4. Az e őméreti költségvetések pon os adatokkal felszerelve Érpatak község e óljára ágának címezve 1949. évi dec. hó 30-án déli 12 óráig nyújtandók be ajánlott levélben, amikor is 1949. évi december 30. napján délután 1-kor a bizot ság fogja eldönteni beérkezés sorrendjét és a munká'atokat akkor fogja kiadni vál ulutba. Érpatak, 1949. december hó 19-én. Magyar László sk. Varga Márton sk., bíró. vezetőjegyző. R <Sp 0 et A sovinizmus a sportban is kapitalista jellemre vall A labdarugóit, a tekézök, a. röp­labdátok és a többi sportágak űzői most tanulnak a sovinizmus­ról, vagy talán éppen ez & követ­kező anyag. „Sovinizmus? — kérdezhetné valaki. — Azt már igazán nem tilthatja meg senki, hogy szeres­sük. városunk, községünk kiixla- rugó csapatát, tekézőit, kosárlab­dázóit, asztaliteniszezőit és egyéb sportolóit. A mi csapatunk hozzá­tartozik «. mi községünkhöz, mi készek vagyunk áldozni is érte, ne szóljanak hát bele a mi ügyünkbe. A mi fiaink vasárnap­ról vasárnapra győzni akarnak és mi sem engedjük meg, hogy ve­szítsenek.” Itt bújik meg a sovinizmus ve­szélye, itt tátong a hatalmas rés egy-egy község sportolóinak éber­ségén: maguk közé engedik, szúr. kólónak” nézik népi demokratikus sportunk ellenségeit, csak azért, mert szépeket tud mondani a he­lyi csapatról és egy kilátásban lé­vő vereség esetén képes szódás­üvegekkel is verekedni, tehát „a ml barátunk”, ,,a mi odaadó, lel­kes hívünk”. Nézzük meg, honnan származ­nak, honnan, maradtak ránk a sportnak eme „lelkes hívei”, „nagy barátai”? Nem is olyan régen minden máshoz hasonlóan üzletet jelentett Magyarországon a sport is (akárcsak jelenleg a kapitalista országokban.) Üzletemberek ad-- ták-vették a játékosokat, hogy olyan csapatot állítsanak össze, amely vonzza a közönséget, amely megnyeri tetszésüket. A nagy be­vételből tehették, tehát győzelem esetére gyakran jutalmat is ígér­tek a játékosoknak, rendszerint csak Ígéret maradt az ilyesmi). És ha a másik csapatnak is ígért a „mecénás”? Volt olyan ,,csont, zene”, vad pankráció, amilyet rit­kán látott még a viharvert zöld­gyep is. A sportvállalkozó embe­rei a nézőtéren szították a „han­gulatot”. Eltorzították a szurko­lók egészséges lokálpatriotizmu­sát, vad sovinisztákká nevelték őket. Hát van valami köze a sporthoz annak, ha egymást ócsárolják a játékosok, vagy a közönség? Ha elkiabálják a szomszéd község csapatát mindenféle jöttmentek- nek? Épp olyan ez, mint amire a felszabadulás előtt tanítottak bennünket a sovinizmus szításá­hoz nagyszerűen értő uraink: „a tót nem ember”, „bocskoros oláh” stb. Azt bölcsen elhallgatták, hogy a román, cseh és szlovák munkást, dolgozó parasztot egyformán ki­zsákmányolják & gyárban, a föl­desúr birtokán. Ha erről beszél­nek, bizony rájön -a magyar dol­gozó is, hogy egy az érdeke, egy a célja a román, cseh és szlovák néppel, a világ minden népével — mintahogy rá is jött, amikor a Szovjetunió felszabadított bennün­ket, amikor talajtalanná vált a magyar soviniszták működése. A szocializmust építi a magyar, a szlovák, a román munkás, boldo­gabb jövőjéért küzd a sporton ke­resztül is, nem lehet tehát ellen­tét közöttük. Nem lehet ellentét két község, két egyesület játéko­sai és közönsége közt sem. Hát vájjon Láncos Eta, a nyírbátori dohánybeváltó kosárlabdázója 400 százalékos normateljesítésével nem éppen úgy a szocializmust építi, mint a Nyíregyházi Magas- építési N. V. sportolók: Nagy Bé­lé, meg Szájaik János, akik 200 százalékon felül teljesítenek? Hát nem éppúgy a szocializmusért küzd a gyárban, az üzemben, a szántóföldön, a traktoron, az iro­dában a nagyhalász! és a nyíregy­házi szurkoló? Mégis vannak még Szász Fe- renc-félék akik lázítják a közön­séget, a játékosokat. (Persze: nem büntetlenül. A dühödt szur­koló egy évig nem teheti lábat labdarugópályára.) A sportszerűt­lenségek ügyében az aiszövetségi egyesbíró ítéleteket hoz. A jövőre tanulságképpen szigorúan sújtja azt a csapatot, amelynek „szurko­lója" megfeledkezik magáról (a Nagyhalász—Szabolcs H. mérkő­zés botránya miatt két ponttól esett el az előbbi csapat). A spor­toló nem kerülhet a közönség uszályába, sőt neki kell nevelnie a közönséget. Ügy, mint Demeter sporttárs, a Szabolcs középhát­védje, aki a mérkőzés előtt szólt a közönséghez, hogy sportszerűen viselkedjék. Nem tipikus vidéki jelenség ugyanis a sportszerűtlenségeket szülő, a sportot züllesztö soviniz­mus. Nem -egyszer voltunk tanút hasonló eseteknek a bujtosi pá­lyán is. Azonban biztos: a Sza­bolcs közönsége a nevelődés útjá­ra lépett. Mit látunk a sportszerüségi ver­seny táblázatán? A Nyírbátori Lendület, a Demecseri Ipartele­pek, az NyVSE jár a táblázat elején és messze alul kullog Csen- ger, Nyi'rgyulaj, Nagyhalász: a legutóbbi botrányok okozói. Nem véletlenül kerültek oda. Sportegyesü 1 e:einknek nem ti* zedrendü feladata, hogy foglalkoz­zanak a sportszerűség kérdésével, a sovinizmus kiirtásával. Ügy lesznek erre képesek, ha behatóan tanulmányozzák a szovjet sportot. Pártunk sportpolitikáját, ha az ed­diginél többet forgatják a sport- politikai könyveket, kiadványokat, az ezekben lévőkre, népi demo­kratikus sportunk alapjaira, a tö­meg- és minőségi sport Jelentősé­gére megtanítják a sportolókat — és a közönséget is. Még néhány nap és a magyar dolgozó nép új lendülettel meg­kezdi az ötéves tervet. Ez a terv sportvcnalon stadiont, húsz új sporttelepet, sok-sok sportlehetö- get és sportfelszerelést, tornatér, meket és sportszakembereket hoz vármegyéinknek. Nem szerényte­len kívánásg, ha ezek az új léte­sítmények már nem akarnak ta­lálkozni a burzsoá sport maradvá­nyaival, köztük a legkárosabbal, a sovinizmussal. (A. L.) Hétfőn barátságos mérkőzésen találkozik a Szabolcs és az NYVSts Kilenc hónap telt el azóta, hogy Nyíregyháza két minő­ségi labdarugócsapata, a Sza­bolcs és az NYVSE utoljára találkozott. Ez a márciusi baj­noki mérkőzés hozta öt év egyetlen Szabolcs-győzelmét. A Szabolcs elmúlt évi rossz szereplése a magyar vá­logatott néhány gyenge ered­ményével volt hasonlatos. — Mindkettő egy forrásból táp­lálkozott: ebben az időben kez­dődött az áttérés a népi sport­ra, ami nem járt zökkenő nél­kül. Néhány játékos és néhány mérkőzés elvesztése kísérte az átalakulást mind országos, mind helyi viszonylatban, ösz- szeforrt azonban a csapat a továbbiakban — akár nagy­válogatottunk. Ma az NB III. éllovasa, szinte behozhatatlanul vezet. A játékosoknak, általában a csapatnak jó lecke volt a ki­esés, a fegyelem, a sporszerű- ség megszilárdulása szempont­jából. Hétfőn délután fél 2 órakor a bujtosi pályán barátságos mérkőzést játerik a két csa­pat, hogy pótolj?, a Szabolcs kiesése miatt elmaradt bajno­ki mérkőzést. egyezése jeléül bólintott. Erre Vorosilov felolvasta a szöve­get. A Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének felterjesztése volt ar­ról, hogy engem a Lenin-rend- del. egy „ZISZ“ automobillal és 100.000 rubel jutalommal tüntessenek ki. Ezt a felter­jesztést mind a hárman még ott a helyszínen aláírták. Egyáltalán nem vártam ezt a kitüntetést és úgy elvesztet­tem a fejem, hogy még csak meg sem köszöntem. Az egyet­len, amit mondani tudtam az volt, hegy nem egyedül dol­goztam, hanem velem dolgo­zott az egész együttes, és en­gem egyedül kitüntetni nem volna igazságos. Erre Sztálin azt felelte, hegy azonnal össze kell állítanom az új gépen dol­gozott munkatársaim jegyzé­két, hogy őket is kitüntethes­sék. Ezután elköszöntek tőlem, igen melegen és barátian, to­vábbi sikereket kívántak és elbocsátottak. Ez volt első személyes talál­kozásom Sztálin elvtárssal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom