Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-20 / 295. szám

2 TOM DECEMBER 90, REDS A mzCfU^Uo-dott fáid fetytlsé munká-sa Ha ívvel ezelőtt hozta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége határoza­tát ál. V. Sztálin számára, a »Szocialista Munka Hőse” dm adományozásáról. Tekintsünk a Szovjetúnió föld­jére és meglátjuk, mennyire meg­változott az a szovjethatalom évei alatt. A sivatagokban űj városok, falvak nőttek ki a földből, végte­len szántóföldek terülnek el, utak és csatornák szelik át a tájat, — ahol azelőtt élet sem volt. Egész tengerek keletkeztek a homokon. Tíz vaskos kötet is kevés lenne az építmények felsorolására, ame­lyek a szovjethatalom évei alatt létesültek. A Szovjetunió földraj­za minden évben, sőt naponta vál­tozik. Óriási földterületeket tesz­nek müvelhetövé, — lakhatóvá és ezeket a lakosság szükségleteinek megfelelően szerelik fel, rendezik be. Még az atomenergia is hatal­mas eszközül szolgál arra, hogy a példátlan haladást, a Szovjetunió termelőerőinek további gyors nö­vekedését, a természet és a föld eddig nem ismert átalakítását elő­segítse az emberiség boldogulása javára. Az Amu-Darja vizét a Káspi-tóba vezetik és termékeny- nyé teszik a Kara-Kum sivatagot. Atomenergiával tüntetik el a Tur- gaj-kaput, hogy a világ leghosz- szabb mesterséges víziútját, a 937 kilométer hosszú csatornái meg­építsék és az Aral-tó és a Káspi- tenger között újabb — sokmillió hektárnyi területen lehessen gya­potot, gumifát, szőlőt, gabonát és déligyümölcsöt termelni. A szocializmus országa szolgá­latába állítja a hatalmas folyó­kat, megváltoztatja az éghajlatot, újjászületésre kényszeríti a föl­det. Mindez a megújnodott föld legelső munkása, a nagy Sztálin kezdeményezésére, az emberekkel való gondoskodásának szellemé­ben é# irányításának megfelelően. Nézzünk meg egy-két példát, mit varázsolt a sztálini kéz a Szovjet­unió térképére. A MÁGNESES HEGYNÉL Az Ural keleti lejtőjén van a Magnyitnája — mágneses hegy. Ha ezen a hegyen olyan lábbeli­ben jársz, amelynek vasszeg van a talpába verve, úgy érzed, mint­ha a földhöz ragadnál. Csaknem teljes egészében mágnes-vasércből áll. Sztálin személyes kezdeménye­zésére, a Bolsevik Párt útmuta­tása alapján kezdte meg a szov­jet nép 1930-ban a Magnyitnája lábánál a világ legnagyobb kohó­müvének építését, hogy felhasz­nálja a mágneses hegy ércét. De, hogy a magnitogorszki vaaércte- lepeket kiaknázhassák és a kohó­kat táplálhassák, rengeteg szénre volt szükség. Akkor Sztálin el­küldte a geológusokat, a föld gaz­dagságának kutatóit —• menjenek az Uraiba, Szibériába Kazah­sztánba és tárják fel az új szén­forrásokat. Kitűnt, hogy e helyeken annyi a szén, amennyive, a Donyec- medence szénkészlete sem tud versenyezni. — S a bolsevikok a magnitogorszki vasérctelepet — egyesítették a kuznyeckl és kara- gandai szénnel és létrehozták a leghatalmasabb kohászati telepü­lést. Az üzemóriásnak, amelyet Sztálinról neveztek el, nincs pár­ja a világon. — Több fémet ad a Szovjetuniónak, mint amennyit a cári Oroszország égési fémkohá­szata adott a múltban. — A Mag- i nyitnája bányái szüntelenül adják az ércet és táplálják a kohómü­vet, amely körül többszázezer la­kosú hatalmas, ragyogó város ke­letkezett — város, amely azelőtt nem szerepelt a föld térképén. Épp ilyen változások mentek végbe a szénlelőhelyeken is, ame­lyek a Sztálln-kohómünek adják a szenet. Kazahsztánban jelentékte­len kis falu volt a többszázezer lakosú Karaganda helyén. A kuz- nyecki medencében pedig több, — mint 15 város bukkant elő a pusz­ta földből, a sztálini ötéves ter­vek alatt. A SZOVJET NÉP ELŐTT NINCS LEHETETLEN „Olyan ez, — mintha Volga anyánk visszafe'é folyna!” — mondta régen az orosz. Ez a mon­dás fejezte ki a lehetetlent. De Sztálin vezetésével a szovjet em­berek megoldották még azt is, — hogy a Volga visszafelé follyék. Moszkvát vizlnség fenyegette. Az óriásira nőtt városnak órán­ként sokmillió köbméter vízre van szüksége. Az elhomokosodó Moszkva-folyó már képtelen volt a város vízszükségletét kielégí­teni. Hogy a vízellátást gyökere­sen megoldhassák, Sztálin azt in­dítványozta: fordítsák meg a Vol­ga folyását és vize egy részét irányítsák Moszkvába. Sztálin elgondolása alapján kezdtek munkába és megépítettél: a 128 kilométer hosszú Moszkva- Volga csatornát. Dombok során át hozták be a Volga vizét a Moszk- va-folyóba. Már 1939-ben minden moszkvaira napi 300 liter víz ju­tott. Ez év végére — a csatorna teljesítőképességének növekedésé­vel — napi COO liter jut minden lakosra. De a csatorna megépítése nemr csak ezt döntötte el. Uj, nagysze­rű víziúthoz jutott a szovjet or­szág és Moszkva egyszerre három tenger — a Fehér-. Balti- és Kás- pi-tenger — kikötője lett. Hat vasúti és tizenkét közúti híd ivei át a csatornán, amelynek minden berendezését — vagy 200 épít­ményt, gátat, zsilipeket, erőmü­veket és kikötői felszereléseket — egy pontról, automatikusan ke­zelnek. Még csak annyit: a Panama­csatornát 35 évig építették; a Moszkva-csatornát a sztálini öt­éves tervek egyik leghatalmasabb alkotását, 4 ev és 8 hónap alatt. Hogy a vízválasztón a Volga vi­zét „átdobhassák” és Moszkvába irányítsák, óriási szivattyúállomá­sokat kellett létesíteni, ezek táp­lálására új vilUnyerömü-telepeket. Mind gazdagabb, mind erősebb, mind hatalmasabb lesz a föld a sztálini kéz irányítása alatt. v Akadták Békés megye dolgozó parasztságának a Hoíherr-gyár vándorzászlaját Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi államtitkár Békés­csabán ünnepélyesen átadta „ me­gye dolgozó parasztságának azt a gyönyörű vándorzászlót, melyet a Hofherr-gyár dolgozói ajánlottak lel annak a vármegyének, amely az országos verseny során legjobban kihasználta a rendelkezésére álló gépi erőt. Ünnepi beszédében Keresztes elvtárs hangsúlyozta, hogy dolgozó parasztságunknak ma már mind nagyobb része látja, hogy az ön­kéntességen alapuló szövetkezés', a föld nagyüzemi megművelése, a ha­ladás és fejlődés, a gazdasági és kulturális felemelkedés egyetlen útja dolgozó parasztságunk számá­ra. Rámutatott arra, hogy az öt­éves terv alatt 12.5 milliárd forin­tot ruházunk be mezőgazdaságunk fejlesztésébe, hogy megszüntessük elmaradottságát. — Most, amikor a hároméves tervet befejezzük és az MDP es bölcs vezérünk, Rákosi Mátyás ve­zetésével megkezdjük az ötéves terv munkálatait, meg kell monda­nunk, ezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy felszaba­dítónk, a hatalmas Szovjetúnió munkánkat állandóan segítette, ál­landó támogatást nyújtott és biz­tosította a nyugalmat munkánk végzéséhez. Ezután Keleti Ferenc Ktvordi- kovszky Károlytól, a Hofherr-gyár 606 százalékot teljesítő sztahano­vista esztergályosától átvette a gyönyörű vándorzászlót. Sztálin elvtárs neve a szovjet ember alkotó éleiének iorrasa, az élenjáró tudomány zasz.a,a A „Pravda“ vezére ake „Hazánk — az élenjáró tu­domány zászlóvivője“ c. vezér­cikkében, amelyet Sztálinnak, a forradalmi tudomány nagy Cqtf kis . KWlfZnTUDOnŰIY A Föld későbbi rétegeiben az ősember életének és mun­kájának sok maradványát ta­lálták meg. A régebbi rétegek­ben azonban Hlyen maradvá­nyok nincsenek. Akkor még nem volt a Földön ember. A földrétegek vizsgálata le­hetővé teszi számunkra, hogy megállapítsuk a madarak es állatok keletkezésének törté­netét. Ezek is, azok is a csú­szómászókból keletkeztek. Az ember még abban az időben nem jelent meg a Földön. Emlékszem, nem messze Vo- ronyezstől, a Don folyó part­ján kődarabokat gyűjtöttem, amelyek tele voltak nagyon régi tengeri állatok maradvá­nyaival. A Don magas partja egész réteg ilyen követ tar­talmaz. Ezek a kövek szavak nélkül elmondják, hogy azon a he­lyen, ahol a Don hömpölyög, sok millió évvel ezelőtt tenger volt, amelyben kifejlődött az őstengeri élet. Ebben a ten­gerben éltek azok az állatok, amelyeket tengeri liliomoknak nevezünk. Hosszú, tagolt szá­ruk volt, amelyeken a tengeri liliomok csészécskéjüket fel­emelték a tenger fenekéről és a csészécskéből sugarak vagy karok emelkedtek ki. Ugyan­itt korállok is voltak, a korái­tokon ültek és bocsátották ki koronáikat a koráitokat építő polipok. Ugyanitt nyitották ki kagy­lóikat azok a vállábasok cso­portjába tartozó állatok, ame­lyek valamikor nagyon régen elterjedtek a Földön, azután kipusztultak. Erről és még sok másról mesélnek a néma kődarabok, segítenek bennünket, hogy megértsük és elképzeljük, mi volt a mai Don és környéke helyén sokmiilió évvel ez­előtt. Ha magas folyópartokon, mély szakadékokban, hegytor­kokban kutatunk, akkor a Föld rétegeibe, annál egyszerűbb ál­latok maradványaira találunk. Ezeket a maradványokat azon­ban nehéz megmagyarázni, vagy azért, mert rossz állapot­ban maradtak meg, vagy azért, mert azokhoz az élőlényekhez tartoznak, amelyek nagyon el­ütnek a mai állatoktól és nem hasonlítanak hozzájuk. így a földrétegek megmutat­ják, hogy az élet a Földön rendkívül régen keletkezett és nagyon egyszerű élőlényekkel kezdődött. De hogy milyenek voltak ezek a lények és ho­gyan jöttek létre, annak meg­magyarázására a tudománynak más eszköze is van MINDEN ÉLŐLÉNY MAGÁBAN HORDJA RÉGEBBI ŐSEI NYOMÁT Vegyük például az embert. Az embert a munkája rend­kívül magasra, emelte az állat­világ fölé. Testének felépíté­sében azonban (szív, tüdő, gyomor, izom, csontváz) sok­ban hasonlít az állatokhoz, kü­lönösen a majmokhoz. Még a betegségei is hasonlítanak a majmokéhoz. Akár a majom, az ember is lehet tüdőbajos, lehet lázas. Tudjuk, hogy az ember egy különleges, nagyon fejlett majomtól származik. Az ember testében azonban sokkal régebbi ősök nyomát is felfedezhetjük. Ezek közös ősei az ember és a fejlett száraz­földi állatoknak. Ezek a gebbi ősök a halak csoportjá­hoz tartoztak, vízben éltek és kopoltyúval lélekeztek. Azonban vannak az ember­nek és a vele rokonságban levő élőlényeknek még sokkal régibb ősei is Ha erős nagyí­tásnál nézzük meg a mikro­szkópban a pocsolyavíz egy cseppjét, akkor igen egyszerű állatok és növények gazdag tömegét láthatjuk. A mikroszkóp csőből álló műszer, amelyben néhány na­gyítóüveget helyeznek el. A mikroszkóp a tárgyakat száz­szorosra, ezerszeresre sőt ezek többszörösére is nagyítja. Ezeknek az igen egyszerű élő- 'ényeknek a teste valami sa­játságos, élő egységet alkot, amelyet sejtnek nevezünk. A sejtnek javarésze élő nyálká­ból, protoplazmából és benne lévő csomócskából, magból áll. Kívülről a sejtet rendszerint, de nem mindig hártya borítja. Az élőlények minden új nemzedéke, mind a legegysze­rűbbeké, mind a legbonyolul­tabb állatoké és embereké, egyetlen sejtből jön létre. Ez az első sejt pedig két sejt — az apasejt és az anyasejt — egybeolvadásából keletkezik. Ennek ellenére felnőtt állapot­ban minden említett élő teste sok különféle sejtből áll, ame­lyeknek más és más a jelen­tőségük a szervezet életében, így az ember testében vannak idegsejtek, poreegósejtek, csont- sejtek és még sok más. élharcosának, valamint a sztá­lini szovjet tudomány fejlődé­sének szentel a „Prayda“, egyebek között ezeket írja; — A szovjet nép történelmi győzelmei azért váltak valóra, mert munkáját és harcát Lenin és Sztálin Pártja vezeti- Or­szágunkban az emberiség éle­tének évezredei során első íz­ben lépett az ösztönös tör­ténelmi folyamat helyébe a marxista-leninista tudo­mány megingathatatlan alap­jára épült társadalmi termelés tudományos irányítása. Sztálin elvtárs megvalósítja a nagy Lenin örökét, társadal­munkat a kommunizmus felé vezeti, feltárva a tudományos gondolkozás új és soha nem járt széles útját. — A kommunizmus építésé­nek útján a szovjet tudomány előtt új, soha nem látott fel­adatok állnak. Országunk ar­culata évről-évre változik, új ipari központok születnek, ter­mőfölddé változnak a sivár mezők, megváltozik a folyók útja, egyre magasabban, észa­kon is megteremnek a déli meleq éghajlatot kívánó mező- gazdasági növények. Sztálin neve hazánk felvirágzásának-szimbóluma, forrása a szovjet emberek alkotó ihletének zászlaia az éíeniáró tudomány­nak. Vasárnap ünnepélyes keretek közt nyitották meg a szegedi egyetemi könyvtár Sztálin 70. szü­letésnapja alkalmából rend zaft siovjet könyvklállíásí, amelyen Sztá i.i műveit és a szovjet írók legkiválóbb alkotásait mutálják be. Kommunista győzelem egy traue a községi v<2ias2iáson A franciaországi Houdainban a községi választások második for­dulóján Mancey kommunista je­lölt 22.103 szavazattal győzött, míg a jobboldali szocialista jelölt a gaulleisták szavazatával együtt is csak 20,665 szavazatot kapott. A múlt vasárnap óta a Kommu­nista Párt jelöltje 2945 új szava- ré- “zatot szerzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom