Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-20 / 295. szám
2 TOM DECEMBER 90, REDS A mzCfU^Uo-dott fáid fetytlsé munká-sa Ha ívvel ezelőtt hozta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége határozatát ál. V. Sztálin számára, a »Szocialista Munka Hőse” dm adományozásáról. Tekintsünk a Szovjetúnió földjére és meglátjuk, mennyire megváltozott az a szovjethatalom évei alatt. A sivatagokban űj városok, falvak nőttek ki a földből, végtelen szántóföldek terülnek el, utak és csatornák szelik át a tájat, — ahol azelőtt élet sem volt. Egész tengerek keletkeztek a homokon. Tíz vaskos kötet is kevés lenne az építmények felsorolására, amelyek a szovjethatalom évei alatt létesültek. A Szovjetunió földrajza minden évben, sőt naponta változik. Óriási földterületeket tesznek müvelhetövé, — lakhatóvá és ezeket a lakosság szükségleteinek megfelelően szerelik fel, rendezik be. Még az atomenergia is hatalmas eszközül szolgál arra, hogy a példátlan haladást, a Szovjetunió termelőerőinek további gyors növekedését, a természet és a föld eddig nem ismert átalakítását elősegítse az emberiség boldogulása javára. Az Amu-Darja vizét a Káspi-tóba vezetik és termékeny- nyé teszik a Kara-Kum sivatagot. Atomenergiával tüntetik el a Tur- gaj-kaput, hogy a világ leghosz- szabb mesterséges víziútját, a 937 kilométer hosszú csatornái megépítsék és az Aral-tó és a Káspi- tenger között újabb — sokmillió hektárnyi területen lehessen gyapotot, gumifát, szőlőt, gabonát és déligyümölcsöt termelni. A szocializmus országa szolgálatába állítja a hatalmas folyókat, megváltoztatja az éghajlatot, újjászületésre kényszeríti a földet. Mindez a megújnodott föld legelső munkása, a nagy Sztálin kezdeményezésére, az emberekkel való gondoskodásának szellemében é# irányításának megfelelően. Nézzünk meg egy-két példát, mit varázsolt a sztálini kéz a Szovjetunió térképére. A MÁGNESES HEGYNÉL Az Ural keleti lejtőjén van a Magnyitnája — mágneses hegy. Ha ezen a hegyen olyan lábbeliben jársz, amelynek vasszeg van a talpába verve, úgy érzed, mintha a földhöz ragadnál. Csaknem teljes egészében mágnes-vasércből áll. Sztálin személyes kezdeményezésére, a Bolsevik Párt útmutatása alapján kezdte meg a szovjet nép 1930-ban a Magnyitnája lábánál a világ legnagyobb kohómüvének építését, hogy felhasználja a mágneses hegy ércét. De, hogy a magnitogorszki vaaércte- lepeket kiaknázhassák és a kohókat táplálhassák, rengeteg szénre volt szükség. Akkor Sztálin elküldte a geológusokat, a föld gazdagságának kutatóit —• menjenek az Uraiba, Szibériába Kazahsztánba és tárják fel az új szénforrásokat. Kitűnt, hogy e helyeken annyi a szén, amennyive, a Donyec- medence szénkészlete sem tud versenyezni. — S a bolsevikok a magnitogorszki vasérctelepet — egyesítették a kuznyeckl és kara- gandai szénnel és létrehozták a leghatalmasabb kohászati települést. Az üzemóriásnak, amelyet Sztálinról neveztek el, nincs párja a világon. — Több fémet ad a Szovjetuniónak, mint amennyit a cári Oroszország égési fémkohászata adott a múltban. — A Mag- i nyitnája bányái szüntelenül adják az ércet és táplálják a kohómüvet, amely körül többszázezer lakosú hatalmas, ragyogó város keletkezett — város, amely azelőtt nem szerepelt a föld térképén. Épp ilyen változások mentek végbe a szénlelőhelyeken is, amelyek a Sztálln-kohómünek adják a szenet. Kazahsztánban jelentéktelen kis falu volt a többszázezer lakosú Karaganda helyén. A kuz- nyecki medencében pedig több, — mint 15 város bukkant elő a puszta földből, a sztálini ötéves tervek alatt. A SZOVJET NÉP ELŐTT NINCS LEHETETLEN „Olyan ez, — mintha Volga anyánk visszafe'é folyna!” — mondta régen az orosz. Ez a mondás fejezte ki a lehetetlent. De Sztálin vezetésével a szovjet emberek megoldották még azt is, — hogy a Volga visszafelé follyék. Moszkvát vizlnség fenyegette. Az óriásira nőtt városnak óránként sokmillió köbméter vízre van szüksége. Az elhomokosodó Moszkva-folyó már képtelen volt a város vízszükségletét kielégíteni. Hogy a vízellátást gyökeresen megoldhassák, Sztálin azt indítványozta: fordítsák meg a Volga folyását és vize egy részét irányítsák Moszkvába. Sztálin elgondolása alapján kezdtek munkába és megépítettél: a 128 kilométer hosszú Moszkva- Volga csatornát. Dombok során át hozták be a Volga vizét a Moszk- va-folyóba. Már 1939-ben minden moszkvaira napi 300 liter víz jutott. Ez év végére — a csatorna teljesítőképességének növekedésével — napi COO liter jut minden lakosra. De a csatorna megépítése nemr csak ezt döntötte el. Uj, nagyszerű víziúthoz jutott a szovjet ország és Moszkva egyszerre három tenger — a Fehér-. Balti- és Kás- pi-tenger — kikötője lett. Hat vasúti és tizenkét közúti híd ivei át a csatornán, amelynek minden berendezését — vagy 200 építményt, gátat, zsilipeket, erőmüveket és kikötői felszereléseket — egy pontról, automatikusan kezelnek. Még csak annyit: a Panamacsatornát 35 évig építették; a Moszkva-csatornát a sztálini ötéves tervek egyik leghatalmasabb alkotását, 4 ev és 8 hónap alatt. Hogy a vízválasztón a Volga vizét „átdobhassák” és Moszkvába irányítsák, óriási szivattyúállomásokat kellett létesíteni, ezek táplálására új vilUnyerömü-telepeket. Mind gazdagabb, mind erősebb, mind hatalmasabb lesz a föld a sztálini kéz irányítása alatt. v Akadták Békés megye dolgozó parasztságának a Hoíherr-gyár vándorzászlaját Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi államtitkár Békéscsabán ünnepélyesen átadta „ megye dolgozó parasztságának azt a gyönyörű vándorzászlót, melyet a Hofherr-gyár dolgozói ajánlottak lel annak a vármegyének, amely az országos verseny során legjobban kihasználta a rendelkezésére álló gépi erőt. Ünnepi beszédében Keresztes elvtárs hangsúlyozta, hogy dolgozó parasztságunknak ma már mind nagyobb része látja, hogy az önkéntességen alapuló szövetkezés', a föld nagyüzemi megművelése, a haladás és fejlődés, a gazdasági és kulturális felemelkedés egyetlen útja dolgozó parasztságunk számára. Rámutatott arra, hogy az ötéves terv alatt 12.5 milliárd forintot ruházunk be mezőgazdaságunk fejlesztésébe, hogy megszüntessük elmaradottságát. — Most, amikor a hároméves tervet befejezzük és az MDP es bölcs vezérünk, Rákosi Mátyás vezetésével megkezdjük az ötéves terv munkálatait, meg kell mondanunk, ezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy felszabadítónk, a hatalmas Szovjetúnió munkánkat állandóan segítette, állandó támogatást nyújtott és biztosította a nyugalmat munkánk végzéséhez. Ezután Keleti Ferenc Ktvordi- kovszky Károlytól, a Hofherr-gyár 606 százalékot teljesítő sztahanovista esztergályosától átvette a gyönyörű vándorzászlót. Sztálin elvtárs neve a szovjet ember alkotó éleiének iorrasa, az élenjáró tudomány zasz.a,a A „Pravda“ vezére ake „Hazánk — az élenjáró tudomány zászlóvivője“ c. vezércikkében, amelyet Sztálinnak, a forradalmi tudomány nagy Cqtf kis . KWlfZnTUDOnŰIY A Föld későbbi rétegeiben az ősember életének és munkájának sok maradványát találták meg. A régebbi rétegekben azonban Hlyen maradványok nincsenek. Akkor még nem volt a Földön ember. A földrétegek vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy megállapítsuk a madarak es állatok keletkezésének történetét. Ezek is, azok is a csúszómászókból keletkeztek. Az ember még abban az időben nem jelent meg a Földön. Emlékszem, nem messze Vo- ronyezstől, a Don folyó partján kődarabokat gyűjtöttem, amelyek tele voltak nagyon régi tengeri állatok maradványaival. A Don magas partja egész réteg ilyen követ tartalmaz. Ezek a kövek szavak nélkül elmondják, hogy azon a helyen, ahol a Don hömpölyög, sok millió évvel ezelőtt tenger volt, amelyben kifejlődött az őstengeri élet. Ebben a tengerben éltek azok az állatok, amelyeket tengeri liliomoknak nevezünk. Hosszú, tagolt száruk volt, amelyeken a tengeri liliomok csészécskéjüket felemelték a tenger fenekéről és a csészécskéből sugarak vagy karok emelkedtek ki. Ugyanitt korállok is voltak, a koráitokon ültek és bocsátották ki koronáikat a koráitokat építő polipok. Ugyanitt nyitották ki kagylóikat azok a vállábasok csoportjába tartozó állatok, amelyek valamikor nagyon régen elterjedtek a Földön, azután kipusztultak. Erről és még sok másról mesélnek a néma kődarabok, segítenek bennünket, hogy megértsük és elképzeljük, mi volt a mai Don és környéke helyén sokmiilió évvel ezelőtt. Ha magas folyópartokon, mély szakadékokban, hegytorkokban kutatunk, akkor a Föld rétegeibe, annál egyszerűbb állatok maradványaira találunk. Ezeket a maradványokat azonban nehéz megmagyarázni, vagy azért, mert rossz állapotban maradtak meg, vagy azért, mert azokhoz az élőlényekhez tartoznak, amelyek nagyon elütnek a mai állatoktól és nem hasonlítanak hozzájuk. így a földrétegek megmutatják, hogy az élet a Földön rendkívül régen keletkezett és nagyon egyszerű élőlényekkel kezdődött. De hogy milyenek voltak ezek a lények és hogyan jöttek létre, annak megmagyarázására a tudománynak más eszköze is van MINDEN ÉLŐLÉNY MAGÁBAN HORDJA RÉGEBBI ŐSEI NYOMÁT Vegyük például az embert. Az embert a munkája rendkívül magasra, emelte az állatvilág fölé. Testének felépítésében azonban (szív, tüdő, gyomor, izom, csontváz) sokban hasonlít az állatokhoz, különösen a majmokhoz. Még a betegségei is hasonlítanak a majmokéhoz. Akár a majom, az ember is lehet tüdőbajos, lehet lázas. Tudjuk, hogy az ember egy különleges, nagyon fejlett majomtól származik. Az ember testében azonban sokkal régebbi ősök nyomát is felfedezhetjük. Ezek közös ősei az ember és a fejlett szárazföldi állatoknak. Ezek a gebbi ősök a halak csoportjához tartoztak, vízben éltek és kopoltyúval lélekeztek. Azonban vannak az embernek és a vele rokonságban levő élőlényeknek még sokkal régibb ősei is Ha erős nagyításnál nézzük meg a mikroszkópban a pocsolyavíz egy cseppjét, akkor igen egyszerű állatok és növények gazdag tömegét láthatjuk. A mikroszkóp csőből álló műszer, amelyben néhány nagyítóüveget helyeznek el. A mikroszkóp a tárgyakat százszorosra, ezerszeresre sőt ezek többszörösére is nagyítja. Ezeknek az igen egyszerű élő- 'ényeknek a teste valami sajátságos, élő egységet alkot, amelyet sejtnek nevezünk. A sejtnek javarésze élő nyálkából, protoplazmából és benne lévő csomócskából, magból áll. Kívülről a sejtet rendszerint, de nem mindig hártya borítja. Az élőlények minden új nemzedéke, mind a legegyszerűbbeké, mind a legbonyolultabb állatoké és embereké, egyetlen sejtből jön létre. Ez az első sejt pedig két sejt — az apasejt és az anyasejt — egybeolvadásából keletkezik. Ennek ellenére felnőtt állapotban minden említett élő teste sok különféle sejtből áll, amelyeknek más és más a jelentőségük a szervezet életében, így az ember testében vannak idegsejtek, poreegósejtek, csont- sejtek és még sok más. élharcosának, valamint a sztálini szovjet tudomány fejlődésének szentel a „Prayda“, egyebek között ezeket írja; — A szovjet nép történelmi győzelmei azért váltak valóra, mert munkáját és harcát Lenin és Sztálin Pártja vezeti- Országunkban az emberiség életének évezredei során első ízben lépett az ösztönös történelmi folyamat helyébe a marxista-leninista tudomány megingathatatlan alapjára épült társadalmi termelés tudományos irányítása. Sztálin elvtárs megvalósítja a nagy Lenin örökét, társadalmunkat a kommunizmus felé vezeti, feltárva a tudományos gondolkozás új és soha nem járt széles útját. — A kommunizmus építésének útján a szovjet tudomány előtt új, soha nem látott feladatok állnak. Országunk arculata évről-évre változik, új ipari központok születnek, termőfölddé változnak a sivár mezők, megváltozik a folyók útja, egyre magasabban, északon is megteremnek a déli meleq éghajlatot kívánó mező- gazdasági növények. Sztálin neve hazánk felvirágzásának-szimbóluma, forrása a szovjet emberek alkotó ihletének zászlaia az éíeniáró tudománynak. Vasárnap ünnepélyes keretek közt nyitották meg a szegedi egyetemi könyvtár Sztálin 70. születésnapja alkalmából rend zaft siovjet könyvklállíásí, amelyen Sztá i.i műveit és a szovjet írók legkiválóbb alkotásait mutálják be. Kommunista győzelem egy traue a községi v<2ias2iáson A franciaországi Houdainban a községi választások második fordulóján Mancey kommunista jelölt 22.103 szavazattal győzött, míg a jobboldali szocialista jelölt a gaulleisták szavazatával együtt is csak 20,665 szavazatot kapott. A múlt vasárnap óta a Kommunista Párt jelöltje 2945 új szava- ré- “zatot szerzett.