Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-26 / 275. szám
4 Ib'+cf NUV Ci-ltítH 2(3. A lugossSáviáhos intézett elbán Jegyzék leleplezi Tito hóditó terveit Etélves válasz az imperialisták szolgálatában álló iugasziév-klikk hszuss^aírs Az Albán Népköztársaság külügyminisztere jegyzéket nyújtott át a tiranai jugoszláv követségnek, amelyben a ]ugoszláv-ul- bán barátsági szerződésnek Jugoszlávia részéről történi felmondásával kapcsolatban az albán kormány feltárja a két ország es két nép kapcsolatainak alakulását az utóbbi években és'leleplezi azokat a manővereket melyekkel Titó, Albánia függet-' tenseyeuek megdöntésére törA barátsági es kölcsönös segélynyújtási szerződés felmondását tartalmazó jugoszláv jegy- -ék állításait az albán kormány visszautasítja. Megállapítja, hogy abban a jegyzékben a jugoszláv kormány a legaljasabb de. niagóg és álszent módon igyekezett az igazságot leplezni, meghamisítani a történelmi eseményeket. Az albán jegyzék hazugnak beiyegzí azt a jugoszláv állítást, 'togy a jugoszláv nemzeti felszabadító mozgalom döntő tényező, je lett volna az albán felszabadítást küzdelem megindulásának es fejlődésének. Nemcsak az albán, hanem a jugoszláv és minden más nemzeti felszabadító mozgalomnak döntő tényezője a hatalmas Szovjetunió és dicsősé. yes hadserege. A Szovjetunió népei által viselt háborúnak köszönhető, hogy lehetségessé vált nemcsak Albániának, hanem Jugoszláviának felszabadítása is. Az albán jegyzék rámutat arra, hogy a nemzeti felszabadító háború óta a jugoszláv vezetők megkísérelték kisajátítani az al. bán nép harcának irányítását hogy később annál könnyebben alakíthassák dt Albániát Jugoszlávia gyarmatává. Miladin Popovics jugoszláv kommunistát, akit az albán partizánok szabadítottak ki egy olasz koncentrációs táborból, s aki kezdettől fogva nyíltan szembehelyezkedett Vukmanovics és Titó törekvéseivel, ezért visszarendelték Albániából és 1945-ben az UDB ügynökei meggyilkol- ták. Helyére Titó Velimir Sztoi- nics ezredest küldte Albániába. Sztoinics a Kocsi Dzsodzse irányítása alatt álló csoportra Iá. maszkodva megkísérelte, hogy egész Albániára kiterjessze a ju- goszláv kémhálózatot. Az albán jegyzék Hmondja, hogy 1941-ben a Titó kormány több „szakértőt* küldött Albániába, akiknek az volt a feladatuk hogy szabotálják q szocializmus albániai építését. A Tájékoztató Iroda határozata után az albán államvezetőség megállapította a jugoszláv kormány gyarmatosító szándékául és ennek következtében 1948. júli us f-én felmondotta az Albánia és Jugoszlávia között eddig kötött valamennyi gazdasági meg. áüapodást. Ezzel az albán nép másodízben is felszabadult, meg. menekült a nagyszerb jugoszláv trockista kormány szolgaságba döntő karmaiból, megint csak a Szovjetunió és a Bolsevik Párt segítségével. Az UDB újjászervezett egy kémcsoportot, azzal a megbízatással, hogy pusztítsa el Albánia vasúti vonalait és ez év augusztusában 54 háborús bűnöst szöktetett Jugoszláviába. 1949. január 1-től november 18. fegyveres provokációt követtek el Albánia északi és keleti határán. 1948. derekán a jugoszláv kormány megkezdte az Albán Nép- köztársaság Jugoszláviában élő állampolgárainak zaklatását és brutális üldözését. Az albánokat kínozták, üldözték, letartóztatták, börtönbe és gyüjtőtáborba vetették. A Titó-kormány elnyomja és kizsákmányolja Koszove és Metohi békés albán népétt akiknek száma összesen körülbelül 900.000, mégpedig olyan módszerekkel, amelyek rosszabbak mint amelyeket egykor a szerbiai cár alkalmazott. A jegyzék befejező része meg. állapítja, hogy a jugoszláv kormány már régóta durván és szembetűnően megszegte az Albánia és Jugoszlávia közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Az albán kormány és nép tisztában van azzal hogy a belgrádi kormány átalakult az angol-amerikai imperializmus szolgálatában álló kémek és fasiszták központjává, azonban a szeretet érzését táp- látja Jugoszlávia népeivel szemben és osztozik velük a mély gyászban, amely őket Broz-Titó terroruralma alatt sújtja. A Magyar-Szovjet Társaság versenyre hívja Nyíregyháza tőmegszervezeíeíí A Magyar Szovjet Társaság nyíregyházi csoportja vctíenyre hívja ki Nyíregyháza tömegszervezeteit Sztálin elvtárs 70. születésnapjának méltó megünneplésére. Ünnepi kultúrműsorunk is legyen méltó Sztálin elvtárs születésnapjához, ünnepségünk belső melegében és külső fényében is juttasuk kifejezésre a magyar nép nagy barátja, a világ dolgozóinak nagy vezetője iránti forró szeretetünket, mélységes hálánkat és határtalan ragaszkodásunkat. Gondoskodjunk arról, hogy a dolgozók minél nagyobb, tömegei jöjjenek el ünnepségeinkre. Sztálin elvtárs születésnapja minden magyar dolgozó családja számára a legszebb ünnep és járuljon minden tömegszervezet hozzá, hogy ez az ünnep felejthetetlen legyen. DUDÁS FERENC titkár 150 kötetes könyvtárat és vilájvevá rádlát kaptak a termányöegyiiitcslisn legtöbb lermeiiícsiprSják Termelőcsoportjaink az idei nyáron takarították be az első termést,' j amely közös munkájuk, a nagy- j üzemű szövetkezeti gazdálkodás jó eredménye volt. Kétszeres, sőt nem Az ezerötszázadik vagon sz«b®!«si alma indul vasárnap hajnalban Budapestre Vasárnap hajnalban gördül ki a nyíregyházi pályaudvarról az a szerelvény, amely az ezerötszá- zadik vagon szabolcsi almát viszi Budapest dolgozóinak. Ma, szombaton délután négy órakor bensőséges ünnepség keretében akasztják az almával telt fello- bogózott, virágos kocsit a szerelvényhez, amelyet a budapesti Nagy vásár téren ugyancsak ünnepi küSsó'ségek között fogadnak. Az ünnepélyen Bodogán János elvtárs MDP termelésfelelős mond ünnepi beszédet. Az ezerötszázadik vagon jófajta szabolcsi almát küldjük a főváros munkásainak. Gyümölcs- termelő Nemzeti Vállalataink szabolcsi üzemegységei, termelőszövetkezeti csoportjaink, nagyüzemű gazdaságok, szocialista szektor kezében vannak már gyümölcsöseink. Gondos, szakavatott kezek segítik elő a szabolcsi jo- nathán, hatul kiváló termését, — amely hatalmas hegyekbe rakva, mosolyog a piacokon és olcsó árért kerül kosarakba. Az ezerötszázadik vagonnal üzennek a szabolcsi gyümölcstermelő munkások, a termelőszövetkezeti csoportok dolgozó parasztjai. üzenik, a főváros munkásainak, hogy reájuk bizton számíthatnak. Munkájuk jó gyümölcseit küldik és fogják küldeni. Munkájuk célja egy: a munkásosztály oldalán, együtt velük dolgozni a jómódú élet építéséért. Földjeik, gyümölcsöseik legjavát adják, — hogy az egész népet boldogítsák vele és jó munkával vegyék ki részüket a szocializmus építéséből. „Eltűnő polgári szabadságjogaink“ Egy volt magasrangu USA tisztviselő könyve az amerikai rendőrállam módszereiről Korionov, az ismert szovjet kommentátor „Rendőrállam az USA-ban” címmel ismerteti John Roggének, az USA igazság- ügyminisztériuma volt magasrangú tisztviselőjének könyvét. Korionov bevezetőben megjegyzi, hogy Rogge könyvének már a cime is rendkívül jellemző: „Eltűnő polgári szabadságjogaink.” Az amerikai imperialisták, akiket a világuralomra törekvés eszelős gondolata tart hatalmában, igyekeznek biztosítani helyzetüket. Rendőri terrorral akarják elnyomni, az USA egyre növekvő demokratikus erőit é3 arra akarják kényszeríteni az amerikai népet, hogy feltétel nélkül fogadja el az új háború felidézésének politikáját. Rogge könyve azonban megállapítja, hogy a reakciósok számításai egyre nagyobb ellenállásba ütköznek. Még olyan következetlen, liberális elveket valló szerző is, mint Rogge, aki nem látja meg Amerikában azt a társadalmi erőt, amely egyedül vezethetné az országot az igazi demokrácia és béke útjára — még Rogge is tiltakozik a reakció tobzódása ellen. Sőt, levonja a következtetést, hogy ma az USA helyzete ugyanolyan, mint Németországé volt 1932-ben. Ennek bizonyítékaként felhozza AZ USA POLITIKAI ÉLETÉNEK FA 3IZALÖD AS AT, a Kommunista Párt vezetői ellen indított pert, amelyet táncnak nevez „az amerikai polsAri aájariocrolr sui-i^p” Az országban lépten-nyomon tapasztalható aggodalom és nyugtalanság egyik legfőbb oka — írja Korionov — az Amerikaellenes Tevékenységet Felülvizsgáló Bizottság működése. „A szabadság elnyomói” — így nevezi Rogge a Bizottság tagjait. Mundt szenátor, a Bizottság egyik tagja, nyíltan beismerte, hogy a Bizottságnak nem kell az elítéléshez, hogy a „felülvizsgálandó” bármilyen törvényellenes cselekedetet kövessen el, elég ehhez kommunista meggyőződéssé Is. Rogge megállapítja, hogy a védelem tehetetlen a Bizottsággal szemben. Bár a Bizottság működését az amerikai közvélemény elítéli és Truman a választások idején megígérte megszüntetését — még ma is működik és egyre több amerikait terrorizál. Az amerikai polgárok demokratikus jogainak legdurvább megsértését jelentette Truman rendelete „az állami alkalmazottak lojalitásának felülvizsgálásáról”. Rogge több jellemző példát hoz fel a Bizottság hallatlan önkényének jellemzésére. Hivatalos jelentés alapján adatokat közöl azokról a könyvekről is, amelyeket „FEKETE LISTÁRA” TETTEK. Ezek száma meghaladja az 560-ot. A dolog már odáig fajult, hogy a newyorki iskolákban tilos Mark Twain könyveit olvasni. Mint a harmincas évek Német- orszáaAhan — foívtati» Korionov — az USA „fekete százai” reakciójának ezt a hajszáját is azzal a hazug állítással palástolják, hogy a „kommunista veszély” ellen harcolnak. De vájjon ki nem tudja, hogy ez a vaklárma csak egy célt követ: annak a politikának a takargatását, amely az országot börtönné változtatja. Az USA politikai életében a monopolisták és az államszervezetben he- lyetíőglaló bérenceik uralkodnak. „Ezektől az emberektől és társaságuktól függ — írja Rogge — az élet vagy halál, a nép jobb sorsa vagy nyomora. A kormány az ö ügynökeikből áll... Ha Amerikát valahonnan veszély fenyegeti, akkor csak az ő oldalukról.” A TÖRTÉNELEM HALALEAITÉLT OSZTÁLYAI • * rendörterrorral és fasiszta erőszakkal igyekeznek kihúzni pusztulásuk óráját, így akarják életüket meghosszabbítani — állapítja meg Korionov. A nemzetközi események azonban arról tanúskodnak, hogy az amerikai imperialisták — a béke és demokrácia e ledühödtebb ellenségei — a nemzetközi küzdőtéren egyre súlyosabb vereségeket szenvednek. Magában az Egyesült Államokban is egyre jobban tömörülnek a béke és demokrácia erői. „Amerika egyszerű emberei” minden rendőri erőszak és terror ellenére síkraszállnak szabadságjogaik védelméért — és ezé a sokmilliós, békére és szabadságra vágyó 1 amerikai népé a. iöviv. egy helyen háromszoros termeseredményük volt termelőszövetkezeti csoportjainknak, a mellettük lévő földeken egyénileg dolgozó parasztokéhoz képest. Maguk is láthatták és példájukkal fa vaik dolgozó parasztjainak is bebizonyíthatták, hogy a falu felemelkedésének útja az, amelyre maguk ráléptek már, amikor követték a Párt tanításait. A nyírbogát:, nagyhalászi, nyirgyulaji, tiszaesz ári, ti- szadobi és nyírpazonyi termeiöcso. portokkal az élükön legelsőkként teljesítették terménybegyüjiési kötelezettségüket és fejezték ki hálájukat a munkásosztálynak és vezető Pártjának azért, mert a virágzó élet útjára vezette őket. A nép állama most megjutalmazta a terménybegyüjtésben legjobb termelőcsoportokat. A nyit bo- gáti, nagyhalászi, nyirgyulaji, lísío- eszlári, tiszadobi és nyírpazonyi termelőcsoportok bensőséges ünnepségek keretében vették át vasárnap ajándékaikat: egy-egy 150 kötetes könyvtárat és egy-egy világvevő rádiót. , A nyírbogát! termelőszövetkezeti csoportnak Győré József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Szabolcs- mogyei bizottságának titkára ad:« át a jutalmakat. Határtalan örömmel és meleg szeretettel fogad.ált. A legszebb kitüntetést kapták * d- lgozó néptől, a Párttól, antelj mögé örök, hű szövetségesként cdi- sorakoztak valamennyien. Ez a ki tüntetés pedig arra kötelezi őket hogy munkájukban még nagyobb eredményeket érjenek el, még tevékenyebben kivegyék részüket f szocializmus építéséből. — így- mon dották. De ugyanígy volt valahány he lyen. A nagyhalásziak — mintegy ezren vettek részt a jutalmazási ünnepségen — éjfélig ültek az' ajándék-rádó körüli. Lelkes fogadalmukat valóraváltják és a jövő esztendővel a legjobb harcosaivá igyekeznek válni a termelési színvonal emelésének, a falu virágzó élete építésének. A Szov eí ludományos Afcadsmia Kőnyvsotozaia a idíd népeinek teríti eléről A közeljövőben jelenik meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Néprajzi Intézetének kiadásában „A föld népei“ című, kilenc kötetre tervezett tudományos mű első négy kötete. E négy kötet a Szovjetunió népeivel foglalkozik. Az Északkelet-Szibéria népemen történetét és néprajzát tárgyaló kötet bemutatja a Nagy Októberi Forradalom után új életre ke.t hanti, menyec, manszi, csukcs, kor- ják, eszkimó, tungusz és más népek földrajzát és néprajzát. A szovjet tudósok sok évet töltöttek Kam- csatkában, az Ohocki-tenger mentén, Jamal, Tajmir, Jakutia és Csukó lka tundráin, hogy az északi népek életét, nyelvét és kultúrját tanulmányozzák. A mű visszatükrözi a távoli északi kolhozépítés történetét és a kis népek anyag: é3 kulturális jólétének hatalmas megnövekedését. Felöleli ezenkívül a nemzetiségi káderek nevelésével, a nemzetiségi ABC megalkotásával és a népi művészetek fej.ődésévcl kapcsolatos kérdéseket. « c. P L ft H
