Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-06 / 258. szám

N t r L A » K0SZ0NTJÜK A V/L/COT mYOKTÓm S20UAUSTA FORRADALOM 32. ivrORDUL ÚJÁT A Német Népköatánaaág megalakulása a* Októberi Forradalom győzelme IMS október 7. történelmi jelen- tüeégű dátum a német név életé­ben. Seen a »apón alakult meg • demokratikus Német N épköz társa­tág, ezzel újabb győzelmet aratott a Szovjetúnió vezette béketábor. A demokratikus Német Népköz­társaság megalakulása nemcsak a német nép ügye, ebben a világ **- [amennyi népe érdekelt. A világ népei rövid idő alatt kétízben bé­reztek az imperialista német táma­dóktól kezdeményezett világháború­ban. A most megalakult német de­mokratikus kormány biztosítja a békés fejlődés útját, Németország számára megmutatja azt a lehető­séget, hogyan szabadulhat meg Nyugat-Németország az imperialista igától és hogyan teremtheti meg azokat a feltételeket, amelyek mel­lett Németország bekapcsolódhatik a szabadságszerető népek egységes táborába. A demokratikus Német Népköz­társaság megalakulása annak a hősi harcnak gyümölcse, amely 32 évvel ezelőtt az Októberi Forradalommal kezdődött és amelynek útja feltar­tóztathatatlanul vezet a világ el­nyomott népeinek felszabadításáig, az imperialisták megsemmisítéséig, a szocializmus végső győzelméig. Srtyaptui Séiiftaéáoo: EUÖTT A NAP VtmW beadott • te tear« oe vettem. rdaMaa te Bote pátymnBott letettem. Egy pillanat és elinalt az éjjel, lila derengés ömlött szerteszéjjeL ✓ S a hajnal dobbant fel a horizontra, Győzelme Térszín zászlaját kibontva. Nap! tJdv neked, hajnal nyomán Jövő í j, Kit nagyapák álmodtak a jövőbe! B nap volt Marx te Engels szent wanénje ök számíthatták, milyen lesz a fénye. Hogy hetvenegyben Párta földje rengett, A lőpor-füstben biztosan derengett. Majd nemzedékek ösvényét kiszabva, Állott Lenin s felmutatott a napba. Kronatedtt ágyuk harsányan üzentek: Aa elcsigázott mnnkáaregimentek Egy éjszakán csak rohamra mentek. Hideg acélja volt a puska csőnek, S álmatlanul ők csak egy álmot szőttek: Hogy Jön már, Jön a hajnal, az a ttart a Es kél ss új nap, a szocialista. Egész világnak sorsa dőlt el egy nap, KI ne tudná ma, mi volt az z tegnap. Hisz arany küszöbétől büszke Ívvel A kommunizmus dicső útja ível. Amelyen Sztálin megy előre vélünk. Nem, mi e földön nem hiába élünk! Fordította; Gáspár EiuJ/fe,----------------------------------—- 8-1 ---------------------------------- -----­Üdvözöljük az imperializmus ellen, a szabadságukért küzdő elnyomott népek hős harcosait) Áz Októberi Forradalom és a gyarmati népek proletár világszemiáKet alkalmaz­ná világ dolgosé tömegeit m már nem lehet sötétben barangoló és kilátástalan „vak tömegnek“ tekinteni, mert az Októberi Forradalom világító­tornyot teremtett számukra, amely megvilágítja útjukat és irányt mutat nekik." Sztálin. Ai Októberi Forradalom új kor­szakot nyitott meg a gyarmati ifi függőségi viszonyban lévő országok népei számára: „Megkezdődött a felszabadító forradalmak korszaka, • gyarmati és függőségben lévő országokban és megkezdődött sx országokban élő proletáriátus ön­tudatra ébredésének és a forrada­lomban való vezetőszerepének kor­szaka" — mondta Sztálin 22 évvel ezelőtt. A kínai események, az in­donéz nép, Vietnam, Burma és * Fülöp-szigetek népeinek szabadság- harcai, fényesen igazolják Sztálin szavait. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 32 évvel ezelőtt áttörte az imperializmus összefüggő frontját és megteremtette a gyarmati népes felszabadulásának feltételeit. A szovjet hatalom megszületésével a kizsákmányolok nemzetközi rend­szerével szemben egy másik rend- j izet létesült, a szocialista rendszer, amely a népek egyenjogúságának lenini-sztálini elvén alapul. Lenin és Sztálin a nemzeti kérdés megol­dását egybekapcsolták a szocialista forradalom feladataival. „Az orosz marxisták — írta Sztá­lin — mindig abból a tételből in­dultak ki, hogy a nemzeti kérdés része a forradalmi fejlődés általá­nos problémájának." A nemzeti kérdés végleges megoldását a bol­sevikok csak a szocializmusban tar­tották lehetségesnek. Kapitalista vi­szonyok között a munkásosztály­nak a nemzeti elnyomás ellen is kell harcolnia. Az első világháború idején a nemzet i kérdés összefonódott a gyarmati problémával. Ezért vált zíikségessé „a nemzetiségi kérdés megoldását összekancsolni a szocia­lista átalakulás Borsával". (Sztálin) £s valóban az Októberi Forrada­lom eszméi, a szovjet kormány for­radalmi, nemzetiségi politikája nagyjelentőségű volt a nemzeti fel­szabadító mozgalom fellendülése szempontjából. „... Az orosz munkásosztály a saját kárán tanulta meg, hogy a szociális mérkőzés e legnagyobb idejében, amilyent csak ismert va­laha a világtörténelem, csak egy a kettő közül lehetséges: vagy a tá­bornokok borzalmas, vadállatiasan kegyetlen véres diktatúrája, amely menteni igyekszik a kapitalista vi­lágot, vagy az államok háborús romjain új világot építő munkások diktatúrája. És a proletariátus pártja, a mi „Az Októberi Forradalom sor- füzei — mondotta Mao-Co-Tung — a mi számunkra is biztosították a marxizmus-leninizmua megismeré­sét. Az Októberi Forradalom segít­séget nyújtott a világ és Kína ha­ladó tényezőinek abban, hogy a pártunk, amelyet a forradalom kez­detén az „őrültek kis csoportjá­nak“ számítottak és amelyik most erős kézzel, több mint egy éve tart­ja már az államhatalmat, különös örömmel látja, hogy Németország­ban is, Ausztriában is és Magyar- országon is erősödnek a testvérpár­tok, amelyek a mi közös célunkhoz, a szocializmushoz vezetnek, a mi közös utunkon: a munkásosztály diktatúráján át. „A burzsoázia pusztulása és a proletariátus győzelme egyaránt ki­kerülhetetlen.“ Kikerülhetetlen a mi győzelmünk. zák országuk sorsának meghatáro­zására .. . Az oroszok útján kell haladni. Ez a helyes következtetés". Másutt a következőket állapítja meg Mao-Co-Tung: „Nemzetközi viszonylatban mi a Szovjetúnió ve­elvtársak! Mi hisszük és tudjuk, hogy önökkel együtt sikerülni fog felépíteni a kapitalista rablás rom­jain a mi emberi testvériségünk és az összes népek szolidaritásának új világát. Éljen a világforradaloml Éljn a proletárdiktatúra! Éljen a nemzetközi szociális köz­társaság! Éljen a kommunizmus! Az Oroszországi Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében: Lenin, Sztálin, Szverdlov.“ zott* lmperialistaeUene* táborhoz tartozunk... A Szovjetúnió Kom­munista Pártja a mi legjobb taní­tónk, tőle kell tanulnunk". Az Októberi Forradalom eszméi egyesítették az ázsiai népek imp» rialistaellenes mozgalmit a nemzet közi munkásosztály forradalmi mos galmával. Ezt Korea példája ii nagyszerűen bizonyítja. Észak- Korea nemrég még elnyomott gyar­mat volt, a japán imperial! zmui piaca. A Szovjet Hadsereg felsza­badította Észak-Koreát és az egy­kori gyarmati ország három év alatt ugrásszerűen fejlődött és egyre nagyobb iramban halad a gazdasági és kulturális fellendülés útján. A Szovjetúnió felszabadító jelen­tőségét akkor értékelhetjük kellő­képpen, ha összehasonlítjuk Eszak- Korea helyzetét az imperialisták megszállotta Dél-Koreával. Az im­perialisták Dél-Kcreában gyarmati bábkormányzatot létesítettek és az a céljuk, hogy megsemmisítsék az észak-koreai népköztársaságot. Az amerikai imperialistáknak ez a po­litikája csak fokozza a koreai nép amúgyis nagy gyűlöletét az ameri­kai imperialisták ellen és ugyanak­kor még nagyobb szeretetet és tisz­teletet ébreszt bennük a Szovjet­únió iránt „A Szovjet Hadsereg — mondta * koreai népi demokratikus kormány elnöke, Kim Ir-Szen — felszabadí­totta nemzetünket a japán imperia­listák rabságából, átadta népünk­nek a japánok bitorolta bányákat bankokat, nagyszerű felszabadító hivatást töltött be". Egyre élesebb a gyarmati népek felszabadító harca Indonéziában, Vietnamban, Burmában, a Fülöp- szigeteken és Malájában. Mindeze­ket a mozgalmakat az jellemzi, hogy élükön kommunisták állanak A célja valamennyi felszabadító mozgalomnak azonos, le akarják rázni magukról az imperializmus é« feudalizmus igáját, meg akarj éli teremteni a nép hatalmát J. DOLMATOVSZKIJ 1949 OKTOBER Feszül a kedvem — újságba nézek, Lapjait zászlóként bontogatom, Győzelmi nap süt Kína népének, Október zúg a dekrétumokon. Katonaarcok — új minisztereid a nép e hősökre bízva tekint Élnek már ismét utcák és terek; az új főváros neve Peking. Igazi boldog ifjúság lépked az évszázadot nagy ország nyomán, Mao-Ce-Tung elvtárs mondja a beszédei és Lenin és Sztálin csendül szaván. Megtörtént hát! Letűnt dinasztiák után az országban szabad a nép, hitt a jövőben, már nem páriák, a nyomort erővel S zúzta azét Kedves nekünk az arcok bronz lénye, kemény mosoly, amely vihart takar. Mint éltető nap sugárkévéje, barátaink szeme oly fiatal. Felismered a hasonlóságot: a vattaruhát a vezéreken; Scsorsz és Csapájcv kardot ha rántott, ilyen volt életében s a filmeken. A ml szilaj erőnk erébe folyt át a testvérünknek, kit száz tűz nevel. Lásd — Kínának is megnyitja útját győzelmünk csatában a munkahelyen. Nyugatról szintén jó hírek jönnek, megfordul Európa régi sora. Dolgozó kezek egybeszövődnek, s mind erősebb a béke tábora. Egy hónap — évek százával ér fel, negyvenkilenc van, október hava; napfény sugároz földünkön széjjel. Ez a mi korunk! Október kora. » * (Uxmjdb cl magjju cőCLzá^i Részlet a Vörös Újság 1019. Jí.nuár 15-i számában meg­jelent levélből. mm MWMM a. «AlMMf LÖVÉS AZ „AURORA" CIRKÁLÓRÓL Aapórámk a hajnalt nevezték; Inti hajót la, — m«* *eéén, «nor roppant a kvi bno btwhck, • Október fénye máik • föld tekén. Olyan vök az, mbit hajnal hasadása, •(■lékeinkben mindig úgy marad, mint röppeni rakéta ragyogása, melyei köszönt az első virradat... fia a lövés, mely eldördült dübörgőn, hirdette át időn-tere*, hogy új, igaz rend született a főidőn, fa *i fa győatea küldetem, A föld örömben gazdag, fényesebb lett.” éa felujjongtak mind az emberek, — a hajú ágyúja a csendet a Néva fölött zúgva törte meg. Moot minden évben, mikor Isz sodorja napáin fl ^ ^ a levelet emlékezünk rád, fénylő „Auróra . a hasalunk kezdődött meg veled! Fordít otta: Kapuvári Béla------------- --------------------------------------88-----——----------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom