Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-06 / 258. szám
Köszönik a világot átformáló Nagy Októbjiri Szocialista Forradalom 32. évfordulóját A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar nép Irta: Polgár András A magyar nép hosszú évszázadok óta folytatott szabadságharcot felszabadulásáért elnyomói: a földesurak és a Habsburg-uralom ellen. Ennek az évszázadokig tartó küzdelemnek legszebb kiemelkedő részét adja a demokratikus átalakulásért és a nemzeti függetlenségért vívott harc. Voltak idők, amikor e harc átmenetileg hozott eredményeket, azonban utána újra elnyomás következett. De az elnyomás nem jelentette azt, hogy a szabadságharcoknak nem volt eredményük. Volt eredményük, mert ébren tartották a szabadságharc forradalmi szellemét és reményt adtak a jövőre, hogy a magyar nép elnyomói a földesurak és a Habsburgok elleni harcában egyszer győzni fog. A z 1848-as szabadságharc határkövet jelentett. 48-ig e harcok föereje a parasztság volt. 48 után a kapitalizmus fejlődésével, fokozatosan a munkásosztály lép a magyar szabadságharc fő- erejévé, annak vezetőjévé. 48 után a forradalom veresége és a reakció szörnyű elnyomása követke- kezett. De ezt a nehéz időszakot a magyar nép szabadságharcának annál hatalmasabb fellendülése követte. Ekaor már nem lehetett1 a munkásokat és parasztokat visszatartani, fellángoltak a munkások bérharcai, sztrájkjai és a parasztok forradalmi földfoglalásai. E harcokat támogatták a magyar nép legjobbjai, a haladó értelmiségiek, az írok, a költők, a tudósok, a művészek, egyre erőteljesebben követelve a függetlenvéget. Ezekbe a harcokba vetette bele minden erejét a magyar munkás, aki a tőkés igája alóli felszaba dulásért küzdött. Ezektől a harcoktól várta a magyar dolgozó paraszt, béres és mezőgazdasági munkás az évszázadok óta sóvárgott földet. E jktöl a harcoktól várták a magyar nép legjobbjai a deli ____atikus átalakulást, a nemzeti függetlenséget. A magyar népnek ilyen nemes célú szabadságharcai voltak. E nemes célok azt jelentették: felszabadulni a földesúri elnyomás alól, kivívni a nemzeti függetlenséget, végrehajtani a feudális ország demokratikus átalakítását és megadni az itt élő nemzetiségeknek a szabad fejlődés lehetőségeit. E célok nem tetszettek a földesuraknak, tőkéseknek és az osztrák reakciónak, ezért összefogtak és vérbefojtották a dolgozó nép harcait. Magyarország félgyarmati helyzetben volt. Ebből az országból, a nyomor országából a parasztok százezrei vándoroltak ki, akiknek nem jutott kenyér, nem jutott azért, mert a földesuraknak és a tőkéseknek dőzsölésre is jutott. Ebben a helyzetben olyan szükség volt egy forradalmi megújhodásra, mint a száraz földnek az esőre. A magyar nép legjobbjai harcoltak és sóvárogtak egy forradalmi megújhodásért. És amit ebben az időben Ady Endre mondott, azt ajkán hordta az egész magyar nép: „Minden változásért és újért kiált itt” Ez a Magyar- ország forradalomtól volt terhes, csakis a forradalom szabadíthatta fel a magyar népet, hozhatott változást, teremthetett újat, demokratikus átalakulást. I lyen történelmi előzmények után következett be az első világháború, melybe a magyar népet akarata ellenére belekergettek a tőkések és a földesurak. 32 évvel ezelőtt, amikor az első világháborúban a rabló érdekekért folyt a harc és az 1917-ben immár 3 éve tartó hiábavaló háA Nagy Októberi Szocialista Forradalom megmutatta, hogy meg lehet szabadulni a tőkések és földesurak uralmától, hogy véget lehet vetni az évszázados elnyomásnak. A magyar nép várta a foradal- mat, a változást, az újat és 1917 októberében végre annyi Idő után eljött a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a híre. Megtudosztották a földet a dolgozó pa rasztságnak. Az orosz parasztság ugyanúgy, mint a magyar parasztság évszázadokig földesúri elnyomás alatt szenvedett. Az orosz parasztokat hitegették a mensevikiek, hogy odaadják nekik a földet. Ezek a mensevikiek ugyanazt a politikát csinálták és megfeleltek ugyanannak az irányzatnak, mint nyuború kimerítette a tömegekét, rengeteg halottat, sebesültet követelve, amikor a nyomor a tetőfokára hágott, a magyar nép már véget akart vetni a háborúnak, békét akart. Amikor ilyen nyomasztó és kilátástalan volt a népek és köztük a magyar nép helyzete is, eljött végre a népek évszázadokig folytatott harcának legnagyszerűbb eseménye, az elnyomásból, a nyomorból, a háborúból való megszabadulás világitó fénye: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az elnyomott népeket felrázta az a hír, hogy az oiosz pröletáriá- tus megdöntötte a cári önkényaraimat. ták mindenütt, Rogy ki lehet lépni a háborúból, mint ahogy az oiosz forradalmi katonák otthagyták a frontokat, hogy nem kell tőkések és földesurak rabló érdekeiért harcolni. Most mindenki előtt világosan bebizonyosodott, hogy nincs igazuk az elnyomóknak, amikor azt mondják, hogy a világ rendje örökké kapitalista kell, hogy legyen, urakkal és elnyomottakkal. A ilágy Októberi Szocialista Forradalom bebizonyította, u-,ay lehet másfajta is a világ rendje. Az orosz forradalomban a munkások és dolgozó parasztok kezükbe vettéK az államhatalmat, kisajátítottak a gyárakat és szétgaton a munkásáruló szociáldemokraták. De a parasztok kiábrándultak a mensevikekböl. A bolsevikok már hosszú Ideje harcot folytattak a föld szétosztásáért a parasztok között. A parasztok bízni kezdtek a bolsevikokban, látták csak ök azok, akikben bízni lehet És amikor a bolsévikok 1917 októberében győzték, győzelmük első órájában odaadták a parasztoknak az évszázadok óta sóvárgott földet. A parasztok nem csalatkoztak a bolsevikokban. Eljött a hire a magyar néphez is, hogy az Októbert Forradalom szétosztotta a földet a dolgozó parasztságnak. A magyar dolgozó parasztság évszázadokon át sóvárgott, követelt és harcolt a földért és most látva, hogy az Októberi Forradalom odaadta az orosz parasztnak a földet, újult erővel harcba kezdett a földes' urak ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban nagyszámban vettek részt katonaruhába öltözött magyar munkások és paraszt hadifoglyok. Rákosi elvtárs és Pártunk vezetői közül Is. többen résztvettek ebben a harcban, segítséget nyújtva az orosz pro- letárlátusnak, szervezve a magyar hadifoglyokat a Forradalom támogatására. A magyar munkások és parasztok, mikor hadifogolyként kikerültek a cári Oroszországba, elvitték magukkal a munkásság és a parasztság forradalmi szabadságharcának hangulatát és keserűségét, a tőkések és földesurak elleni gyűlöletet. És most, az Októberi Forradalomba ezek a magyar munkások és parasztok belevetették elnyomatásuk minden keserűségét, a tőkések és földesurak elleni gyűlöletüket és forradalmi lendületüket. Ott harcoltak saját elnyomóik ellen, érezték, tudták, hogy az Októberi Forradalom győzelmével a magyar nép harca eredményesebb lesz. Ott látták és megtanulták, hogy el kell venni a gyárat a tőkéstől, aki kiszipolyozza a munkást éa oda kell adni a munkásoknak, a? egész társadalomnak. Ott látták és megtanulták, hogy el kell venni a földet a földesúrtól, aki gúzsbakötl a parasztot és oda kell adni a parasztságnak. Ott látták és megtanulták, hogy az elnyomott népnek a proletá* riátusnak és a parasztságnak feltartóztathatatlan ereje van és es az erő, csakis ez az erő képes meg- döntenl a tőkések és a földesuraV uralmát. I tt látták és megtanulták! egyetlen útja van a kapitalista rabságból való megszabadulásnak és ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak as útja. Hazajöttek ezek a hadifoglyok és elmondták, hogy mit láttak. A magyar nép harca újult erővel fellángolt. Most már volt példa arra, hogyan lehet megszabadulni az elnyomás alól, volt forradalmi példa. így hatott a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom a magyar népre. Október után a magyar nép elindult felszabadulásának útján. Erről mondotta Révai elvtárs: „A magyar dolgozók felszabadítása nem akkor kezdődött, amikor a Szovjet Hadsereg magyar. földre lépett, akkor csak folytatódott. Kezdődött aKkor és azzal, hogy a Nagy Októberi Forradalom eszméi, Lenin és Sztálin tanításai, a Nagy Bolsevik Párt példái hatni kezdtek a munkásmozgalomban. „A magyar proletárok 1919-ben kezükbe vették a hatalmat és négy hónap alatt többet tettek, mint a földbirtokosok és a tőkések 50 év alatt. Az imperialistáknak nem tetszett — épp úgy, mint ahogy ma sem tetszik! —, hogy a magyar nép lerázta elnyomóit és háborút kezdett a Tanácsköztársaság ellen. A Tanácsköztársaság bukását a 25 éves Horthy-fasiz- mus követte, mely irtóhadjáratot olytatott a munkásság és a dóinyírségi b
