Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-01 / 254. szám
1349 NOVEMBER 1, KEDD NÉPLAP Negyvenezer úl taggal erősítjük földművesszövetkezeteinket / Választmányi ülést tartottak Szabolcs löldmŰTesszöretkezetei A szabolcsi földművesszövetkezetek küldöttei vasárnap délelőtt megyei választmányi ülést tartottak Nyíregyházán az Iparosok Székházában. A választmányi ülés kiértékelte a földművesszövetke. zetek eddig végzeté munkáját, majd megvitatták a földművesszövetkezetek előtt álló feladatokat. A választmányi ülés határozatot! hozott 143 szabolcsi földműves szövetkezet nevében; a határozat leszögezi: a szabolcsi földmflressz&vet- kezetek h*tvenezres taglétszámukat 110.000-re emelik, negyvenezer új taggal erősítik, harcos tömegszervezetekké fej. lesztik a falusi földműves szövetkezeteket. Az őszi mélyszántás ha táridőre való sikeres befejezése érdekében mozgósítják szövetkezetetek tagságátDecember húszadikáig elkészítik szövetkezeteink 1950. évi tervéi és jó munkával azon lesznek, hogy terveiket valósággá tegyék, vágrehajtsák. Termelőszövetkezeti csoportjainknak minden támogatást megadnak és elősegítik új termelőcsoportok alakulását. Elméleti felkészültségünk elmélyítésével éberen őrködnek szövetkezeteink felett, eltávolítják soraid közül a befurakodott ellenséget. Szövetkezeteink a Szovjetunió parasztjainak győzelmi tapasztalatait felhasználva a Párt iránymutatásával, jó munkával vesznek részt a szocializmus építésében. Ezután lendülete« éljenzéssel él tették a Szovjetuniót. Éljen a Szovjetunió! Éljen Sztálin! Éljen a Párt! Éljen Rákosi ^Mátyás! A választmányi ülés hatalmas1 lekesedéssel, percekig tartó tapssal, a Szovjetunió, a Párt, Sztálin j és Rákosi elvtársak éltetésével fogadta el az előterjesztett határo. zati javaslatot, majd héttagú elnökséget választoltak a földművesscözet- kezetek élén álló SzöVOSz megyei titkársága mellé. Az elnökség tagjai id. Szabó Fe-| renc tuzséri, Urbán Jánosné vajai dolgozó parasztok, Gál Piroska szakolyi termelőcsoporttag, Les- nyánszki György demecseri, Bálint György paszabi, ifj. Lukács András belegrádi és Nagy Sándor ófehértói dolgozó parasztok lettek. Sztálin ddáu Versenyre hívta ki Szabolcs építőmunkásait Szilágyi Lajos, a Gyárépítő N. V. kőművese „Milyen óriás éjtazaka szilánkja ez a súlyos éj, mely úgy hull le ránk, mint a porra a vasszilánk ..— de ragyogó reményünk Sztálin...! 1939. NOVEMBER. A szobaasszony minden szó nélkül lökte az asztalra vaslábasát a babbal, már szóra sem méltatta a négy embert. — Munkanélküliek voltak és együtt laktak Itt az újpesti Nyár-utcán albérletben, öt hónapja nem fizettek már sem a szobáért, sem az esti sovány babért. — Majd tavasszal... — ígérgették a szobaasszonynak. Ott ültek az asztalnál. Undorodva szagoltak az ezerszeresen megunt ételbe, de aztán bele- esavart gyomrukba az éhség és kanalazni kezdtek. Kivágódott az ajtó. Szilágyi rontott be, hn- szonhétéves hevével és nyomában bezúdult a kinti friss Is. — Holnap kimegyünk az utcára! Megálltak a kanalak és zörögve koppantak a lábas szélén. — Kimegyünk ? .. . Szilágyi, aki most jött a szakszervezeti otthonból, csak ennyit mondott: — Munkáért a polgármesterhez. — Hát kimegyünk, az anyja...! Másnap, a szürke ködbe öltözött reggelen ott voltak ők Is az elnyűtt arcú asszonyok és elszánt férfiak között. Százan, kétszázan... lehettek vagy félezren, sorba verődtek és elindultak a Város-utcán a polgármesterhez. Akkorra már rendőrök állottak a városháza előtt és szembenéztek az éhes emberekkel. Tíztagú küldöttség lépett elő, kötekedtek néhány percig a kardlapos lakájokkal, aztán bementek. A tömeg csendesen várt. Végre kijött a küldöttség. — Emberek! A polgármester nem adott semmit, de megígérte ... Nem tudta folytatni a szónok, az emberek Mzúdultak és megindultak a rendőrkordon felé. A hátúllévők nyomták az elsőket és azok elszántan lépkedtek. — Kenyeret! Munkát! Elcsattant az első ütés, egy terhes asszony elbukott és a kőre zuhant. Rendőrautó szirénázott, erősítés érkezett. — Meg kellett hátrálni. A négy ember és Szilágyi nagy kerülővel futottak. Néhányszáz méter után lefékeztek. Zihált a tüdejük és a káromkodás Is úgy szakadt kl belőlük részenként. Nekidőltek a falnak. Itt már ritkák voltak a házak és a kormos tűzfalak között látszottak a beépítetlen telkek, a gazos, száraz csupasz mezők. — Na nem baj... nőnek még majd ebben ‘Az országban toronymagas házak és gyárak. — Fogunk ml még dolgozni. Majd a mienkbe. A többi' legyintett. — He Igen — állott eléjük Szilágyi és mint- fia megnőtt volna az alakja — de igen. Ml proletárok győzni fogunk. Sztálin elvtárs velünk van. Sztáfin nevére a többiek is felkapták fejüket és mintha megszégyelték volna estiggedé- stiket, elindultak. Lassan,, nagy. mord Htotokkal, minden lépé- L . Volt* „ - • • A magyar dolgozó nép örökre szívébe zárta Sztálin nevét és most 70. születésnapjára a legjobbat akarja adni, amit adni tud: a szocializmus építésének meggyorsítását... Álljanak sorompóba Sztahánov magyar követői... mutassák meg a munka művészei művészetüket” (A SZOT felhívásából Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére.) 1949. NOVEMBER. Szilágyi, a sztahánovista munkamódszerrel dolgozó kőműves, Pozsonyi Zoltán első tanítványa szélesre tárta hétfőn reggel a pártszervezet irodáját és harsogva köszönt rá az elvtársakra. — Szabadság! Piros volt az arca a csípős reggeltől, — de most azonfelül is szokatlan jókedv áradt belőle. Olyan volt az egész ember, mint egy lobogó vörös zászló. Nem beszélt sokat, hanem letett az asztalra egy papírlapot. „A ml szeretett Sztálin elvtársunk születésnapjára munkámat ajánlom fel és versenyre hívom Szabolcs építőmunkásalt. December 21-lg munkám termelékenységét 15 százalékkal emelem, a lehető legjobb minőségű munkát végzem és teljesen selejtmentesen dolgozom. A 6-os közfalak építésénél szintén 15 százalékkal emelem a munkám termelékenységét. Szilágyi Lajos, A Gyárépítő N. V. kőművese. Jóformán választ sem várt, néhány perc múlva már fenn volt a harmadik emeleten, Sipos Jánossal, Molnár Györggyel, két segédmunkásával együtt. Minden elő volt készítve. Téglacsomók állottak egymástól méternyi távolságra, a malteros láda színültig volt szürke habarccsal, a szintéző spárga megfeszült. Szilágyi elvtárs úgy érezte, hogy valamit mondania kell a fiúknak. — Az egész országban gyárak épülnek, házak, iskolák, a szocializmust építjük. Ezt Sztálin elvtársnak köszönhetjük. Úgy dolgozzunk fiúk, hogy szüntelenül a ml szeretett Sztálin elvtársunkra gondoljunk! Gyorsítsuk meg a szocializmus építését! Aztán megkezdődött az első nap. Sípos Jani kezében megvillant a kanál tükörsima lapja, fröccsenve terült el a malter, — szinte a levegőben repültek a téglák és villámgyorsan ültek le a helyükre. Egy sor. két sor- tíz sor ,.. — szokatlan gyorsasággal nőttek a téglasorok egymás hátán. De nem volt semmi kapkodás. Másodpercre és centiméterre kiszámított mozdulatok. Mint a festőművész, amikor biztonsággal rakja egymás mellé a színeket és mestermü születik. Ahogy nőttek a téglasorok, egyre nagyobb lett az építők öröme is, az alkotók öröme és egyre jobban belelendültek a munkába. Délfelé már úgy nézett kl a dolog, hogy jóval túlhaladják a négyszáz százalékot. Egy pillanat törés nem volt a téglák, a villanó kanál ritmusában. Az őszt szél csípősen fütyült, de az emberek nem érezték a hideget. Forró volt az arcuk és forró volt a szívük is. A szél felhozta hozzájuk a cementkavaró gépek dübörgését, a villany- daru nehéz csikorgását, az ácsszekercék csattogását. A szerszámok messzehalló hangja mintha lelkes indulóba folyt volna össze s mintha fenn az épülő dohányfermentáló ötödik emelete csúcsán a vöröscsülag testén ragyogó betűkkel ott világított volna a napnál is fényesebben Sztálin elvtárs neve és szakadatlanul sugározta volna 1 a munkások szívébe-az erőt! Soltész István. LENIN és SZTaLIN az Októberi Forradalomról A világon elsöízben nálunk, Oroszországban épült fel olymódoa az államhatalom, hogy a Szovjetek és tömegszel vezetek — a ki- zsákmányolók kizárásával, — munkásokból és dolgozó parasztokból állanak és a Szovjeteknek adják át az egész államhatalmat. Ezért — bárhogy da is szórják rágalmaikat Oroszországra a burzsoázia képviselői valamennyi országban, — a ,,Szovjet'’ szó nemcsak világszerte érthető, de a munkások valamennyi dolgozó számára. népszerű és kedves Is lett... v A szovjet hatalom a dolgozók tömegei által magtalált A: * szocializmus felé; ezért biztos és ezért legyözihetetlen. Tannin Csak Sxovjet-Oroszorsróg adott a proletár-ságinak 6.-t Orosv* onaág óriási dolgozó többségének — egyetlen polgári demokratikus köztársaságban sehol sem tapasztalt és lehetséges — szabadságot és demokráciát, azzal, hogy például elvette a burzsoáziától a palotákat és udvarházakat, fenéikül a gyülekezési szabadság csak álazeu- teskedés) elvette a tőkésektől a nyomdákat és a papírt, fenéikül a legtöbb nemzet dolgozóinak »ajtószabadsága csak hazugság) és a polgári paxlamentárizmust a néphez ezerszer közelebb álló, a demokratikus polgári parlamentnél sokkal demokratikusabb szovjetek demokratikus szervezeteivel váltotta fel. Lenin Az Októberi Forradalom mindenek előtt azzal tűnik ki, hogy áttörte a világimperializmus arcvonalát, az egyik legnagyol* tőkés- államban, megfosztotta uralmától az imperialista burzsoáziát és hatalomra emelte a szocialista proletárságot. A bérmunkások, üldözöttek, elnyomottak és kizsákmányoltok osztálya az emberiség történelmében először emelkedett uralkodó osztállyá és példájával m-igával ragadta a világ proletárjait. Ez akt jelenti, hogy az Októberi Forradalom új korszakot nyitott, a proletárforradalomnak korszakát az imperializmus országaiban Stoiálin Jogosan tehetünk büszkék éa jogosan mondhatjuk boldognak magunkat, mert a földkerekség egyik sarkában nekünk «került: először mégdöntenl a kapitalizmust, «zt a vadállatot;, amely vérbe- barftotta a földet, éhségbe és elvadultságba vitte az emberiséget és amely elkerülhetetlenül és rövidesen elpusztul, — bármily szörnyen áltattalak Is halál előtti dühöngései. Lenin Illetékes hely közlése a Tito-banda újabb aljas provokációjáról 1949 október 27-én, csütörtököt este körülbelül 30—40 főnyi jugoszláv katonai erő Gyűrüspusztá- tól délre Dőlni—Mthojlac irányából magyar területre lépett és átw vágta a magyar területen húzódó í drótsövényt. A magyar határőrség erre tüzet nyitott, mire a jugoszláv katonák hosszabb tüzelés után jugoszláv területre húzódtak vissza. Sebesülés egyik részről sem történt. A magyar kormány, minthogy a határincidens a jugoszláv provokációk megszokott sorozatához tartozott, nem adott ki az ügyről jelentést Október 29-én délután az Egyesült Nemzetek Szövetségében Bebler jugoszláv delegátus — akinek neve a Rajk.ügyben, mint trockista provokátoré ismételten szerepelt — félbeszakította az ENSZ politikai bizottságának ülését és drámai hangon felolvasott egy jugoszláv jelentést arról, hogy ez volt az eddig legnagyobb szabású határincidens és magyar részről háborús célokat jelent, A Rajk-perben fény derült arra, hogy az ilyen határincidenseket a jugoszláv kormányban ülő impe. rialista ügynökök és Gestapó kémek tervszerűen hajtják végre olyan időben, amikor úgy : vélik, hogy ez aljas terveiknek legjobban megfelel. Május közepén például, amikor Rajkot és társait őrizetbevették és ezzel megzavarták az amerikai imperialisták tér veit, a határincidensek1 olyan hir télén szűntek meg, mintha ollóval vágták volna el őket. Két hó, napon át úgyszólván semmilyen határtecidens nem történt, de ak kor Titóék kenyéradó gazdáik, a nyugati imperialisták utasítására újra megkezdték őket. Ez a csütörtöki provokáció is kétségkívül arra kellett Bebler úrnak, hogy Imódja legyen az ENSZ-bcn fel I szólalni. Titó és bandája a nyugati lm. perialisták utasítására fél millió katonát tart fegyverben. Ezeknek katonáknak jelentékeny része kényszermunkásként dolgozik azo. kon a stratégiai építkezéseken, melyeket.«. Jugoszláv . nén -árulói az imperialisták követelésére végeznek. E katonák élelmezése éa ellátása a lehető legrosszabb, ennek dacára fegyverbentartásuk szinte elviselhetetlen terheket ró a nyomorgó, éhező, elégedetten ju. goszláv népre. Ugyanakkor, amikor a nép nyomorog és éhezik, Tito janicsárjai tejben, vajban fürödnek. Az ilyen határteeiden- sekkel Tito és bandája azt « benyomást akarja kelteni, hogy.Jugoszláviát kívülről támadás veszélyezteti és nagy hadseregre emiatt van szüksége és hogy a jugoszláv dolgozó népnek ennélfogva továbbra is nyomorognia és éhezni® kell a hadsereg fenntartásáért. Az ilyen határincidensekkel a jugoszláv sovinizmust is fel akarják korbácsolni. Másik célja az ilyen határ-menti provokációknak, hogy az ameri. kai imperialistákat arra ösztökéljék, hogy bővebben juttassák az alamizsnát rászorult szolgájuk, Ti., tónak. Titóék a saját népük felé a szocializmus építőinek szerepében tetszelegnek, ugyanakkor le. vett kalappal, alázatos meggörbített háttal könyörögtek segítségért az amerikai tőkéseknél. A nyugati imperialisták azonban na. gyón jól tudják, hogy Tito és bandájának uralma mennyire in. gatag alapokon áll és hogy a segítség, amit Titónak juttatnak előbb, vagy utóbb, de bizonyosan a jugoszláv nép hű fiainak, az imperialisták ellenségeinek kezébe jut. Ezért nem nagyon törik magukat, hogy Titónak bőkezűen juttassák a segítséget. Az ilyen határincidensekkel nógatja a kol. dúló Tito bővebb alamizsna adására ezeket * tőkéseket, akik őt és kormányát, mint láncos kutyát tartják kézben. Kerékpár és motorgumik. alkatrészek legolcsóbban FALÓTAY műszaki kereskedőnél Zrínyi Ilona-n. 8. sz. ö
