Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-26 / 275. szám
H<*»i «tjVtlwSSR M SZOMBAT NÉPLAP 3 fiz alkotmány 50. paragrafusáról és a Sztálin elvtárs iránt! forró szereietrfil beszél — Kóboriné brigádnaplója a kisvárdai dohánybeváltóban A brigádnaplónak szép piros fedele van és rajta ez a felírás: ,,A mi szeretett Sztálin elvtársunk 70. születésnapjára vállaljuk, hogy naponta 8 métermázsi d hányt asztagolunk be — a régi teljesítmény napi 3—i métermázsa. Ennyi áll a fedelén s benn. az első lapon az első nap: „XI. hó 10-én 11 ember elvégzett 73.20 métennázsa asztagolást” — ez kiszámítva egy asszonyra, 6.83 métermázsa. Kóboriiéék már rohamoznak! Hajtsuk tovább a lapot: XI. hó 18-án 10- ember fél nap alatt elvégzett 39 métermázsa asz go- lást.‘* Kóborinéék áttörték a failat, megszületett az első 8 mázsa napi á-iag. Persze, ha valaki minden további nélkül így veszi kezébe a brigádnaplót s így sorolja a számokat, akkor lényegében nem tudja mit is jelenteinek ezek a mondatok: Kóborinéék rohamoznak, Kóborinéék áttörteik a falait... Hogy mindezek a szavak értelmet nyerjenek, meg kell hallgatni Kóborinét, vaigy cgy-egy alkalommal gondolatait kell ellesni ... Annuska, a 17 éves ifjúmunkás tóny, Kóboriné hét gyermekének egyike úgy perdült M a színpadra, mini. a tüzet fogó szikin. Hetykén és vidámat}, csizmája kopogott a deszkán. Először felszegte u fejét, mint az egyenes virág- tzál, aztán hajladozni kezdett, mint nyírfácska a szélben. Tarka szoknyája repült, forgott a teste körül, oly vidáman, mint a nyir- fács'kávi'l cicázó tavaszi szél. Két gömbölyű arcán is lobogott a piros vidámság. Orosz táncot táncolt. Gyönyörűség volt nézni! Kóboriné ott ült a harmadik sorbin. Először minduntalan a szomszédjai arcát figyelte: vájjon mit jutóinak a lányához?! — de eztán ö sem bírta levenni szemér. Anil uskáról. A multt éhség Nem tehetett róla Kóboriné, el- furftták szemét a könnyek. Nem akart ünneprontó lenni, de a sa. já. ifjúsága jutott az eszébe. Volt ó valasa iyen vidám? Arm nem is gondol, hogy itt a színpad helyén régen a ,,nagyságos főnök úr' füstölője állott. Hol hússal, : zálonnávul voit teli, hol pedig becsukott, lázadozó asszonyokkal. Lem. erre nem is gondolt most, hsziem crra, hogy régen az üzem keserve, és megulázoitságot jelentett F Vetésnél ? — Mit?! Még maguk akarnak többet? Hiszen asszonyok! Ilyenkor mindig keserűség fogta el Kóborinét. Nem a férfiúkra haragudott, a munkásokra, hiszen szegényeknek éppen elég bajuk, ryoir.forúság vol)- amúgy is, hárem ezekre a csirkefogókra, akik a törvényt csinállak. Azt a törvényt, hogy: ..csak esszoryok“. A multi gyalázat Forr •j vére, amikor a sok gyalázatra gondol. Henceegve, a csiz- maszárát verdesve jött a főnök, bement az asz egok közé s az asz- szonyok csak a sikoltásokat h 1- íoiták. Szerettek volna a gazember torkának ugrani, de nem lehetett. Csak asszonyok voltuk, gye lázaiban, keserűségben ... T rues volt v-Iak; ? Ki vele az üzemből! Vándorke- ífngye, szülési segély? Akkor? Ugyan! Munkanélküliség, nyomor, ez járta akkor. Emlékszik Kóborir.é nagyon jól, hegy a terhes asszonyok mennyit könyörögtek az üzemi orvosnak. Csak el ne árulja özet, inkább dolgoznak kettő helyet. Rejteni kellett a terhet, mint a szégyent, mint ez átkot! Á ti a : egyenjogúság Borzongva rázkódik meg a harmadik padban Kóboriné, mintha mindezt szeretné lerázni magáról. Nem, nem is akarok rágondolni, csak nézni most Amnuskát, ahogy táncol, ahogy kering harsogó jók.dvvel *a színpadon. Nem akarok a régire, a rosszra gondolni, csak a mostanira, a jóra. A Nép- köztársaság alkotxnán-vánzUí at) §-ára, amelynek szövegét ez Asz- szonykörben bámulta meg s azóta sem felejtő-te el: ,,A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. „A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon vajló biztosítása, a terhesség esetére a nőknek járó' fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme .. * Röviden ezeket jelentik a mondatok: Kóborinéék rohamoznék. Kóborinéék áttörték a falat... Ezért írták a pirosfedelü brigádnaplóra gyöngybetükkel: A mi szeretett Sztálin elvtársunk 70. születésnapjára vállaljuk, hogy naponta 8 métermázsa dohányt «szagolunk be .., Soltész. A szabolcsi állami gazdaságok üzemegységei 103 ezer facsemetét isiiéinek el A szabolcsmegyei állami gazdaságok üzemegységei megkezdték az őszi fásítási munkát. Szabolcsmegye területén többezer holdat fásítunk az ötéves terv keretében, megkötjük a futóhomokot, akadályt emelünk a száraz szelek elé, előkészítjük azt a természetet átformáló munkát, amely átalakítja majd a szabolcsi tájakat, termöbbé teszi a földeket, kedvezőbbé az éghajlatot. A fásítási munkák egy részét már mo3t megkezdik állami gazdaságaink és az öszvégi fagyok beáltáig 100.009 akácfa- cs 3.000 nyárfacsemetét ültetnek el az üzemegységek földterületein. A faültetések már megkezdődtek, jó eredményekről számolt már be a dombrádi üzemegység. A fásítási munkát pédaszerüen, nagyüzemi módszerekkel végzik az üzemegységek, eke után ültetik el a csemetéket négyes, hatos vagy nyolcas sorokban, a faültető brigádok egymással versengve végzik munkájukat. Jövőre, az ötéves terv első esztendejében már gazdag tapasztalatokkal fognak hozzá a faül- tetö brigádok a fásítási terv teljesítéséhez. Hegycdmillió Imú mejlakoriíás a bcmpíex-lirlgátídel A nyíregyházi Gyárépítő Nemzeti Vállalat hatalmas építkezéseket bonyolít le a nagy gépi fermentáló megalkotásával s ennél a nagy építkezésnél minden egyes újítás észszerűsítés komoly megtakarítást jelent, de minden szűk keresztmetszet is jelentős mértékben hátráltatja a munka folyamatosságát, zavartalanságát, komoly károkat okoz.Jüzért határozták el az üzem újítói, mű §zaki emberei, hpgy a szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére, az újítások bevezetésére komplex brigádot alakítanak. A komplex brigában munkások és műszaki értelmiségek közös erővel, egymás tapasztalatainak kicserélésével oldják meg feladataikat. A gyárépítők komplex brigádja igen szép eredményt ért el az elmúlt néhány hónap alatt s munkájuk eredménye: negyed millió forint a megtakarítás. Levél a ,,«ry ár épít ők“ néhány ifjúmunkásához Először úgy volt, hogy csak neked írok egy levelet, elvtirs. Veled ott találkoztam a nyíregyházi Gyár építők Nemzeti Vállalatánál, a Jaczkó-brigádnál, a falazásnál. Büszkeségetek és mindnyájunk büszkesége, Pozsonyi elvtárs Szovjetunióból hozott sztahanovista munkamódszerét tanultátok s te közben daloltál. Harsogva fújtad a dalt az „aranyásóról“, meg a „forró nőről“ és egyéb hasonlókról. Később pedig többen kezdtétek fújni a „Natasát meg az Ivánt“. Ezért gondoltam azt, nem árt, ha mindnyájatoknak írom ezt a levelet. Ügy gondolom, még mindig a szombati előadás hatása alatt álltok. Pedig nem is tudjátok, hogy milyen merénylet történt ott ellenetek, ifjúmunkások ellen, a dolgozók ellen. A központi „kultúr“-gárdátok volt lenn, a konferanszié bejelentette: orosz népdalok következnek, előadja egy operaénekesnő. Nos, a hangjáról most egy szót sem, hiszen kit ezzel, kit azzal áldott meg a természet. Azonban arról, amit énekelt. Hát elvtárs, az nem volt más, mint a szovjet népnek a gyalázása, az orosz népdalok kicsúfolása. Odaállott a mikrofon elé s a régi rosszemlékű pesti kabarévilág valamelyik ittmaradt őstehetségének torzszüleményét adta elő negédes bájjal. A dal Natasáról és Ivánról szólt, amint éppen a boldogságra várnak a folyó partján. Időközben Iván ezt lihegi: „mindenem vagy a világon", de hajh! különben nehéz az élet. Más már nem is hiányzott a közjátékhoz, mint: „meghalok érted, ha nem leszel az enyém“ — vagy más efféle langy sóhaj. Egyszer s másszor már az újságok kifejtették véleményű két arról a szemtelenségről, amely ilymódon merte szájára venni Moszkva, Natasa és Iván nevét — de miért kellett éppen a Gyárépítő Nemzeti Vállalat központi „kultúr“-gárdájának éppen ezzel a dalia1 üzemi kultúrversenyre indulni?! Ti talán ifjúmunkás elvtársaim úgy gondoltátok, hogy ez szép dal és hogy a ti dalotok. Azt gondoltátok, hogy ez a ti dalotok, mert két szovjet emberről szól. Pedig elvtárs, ennek a Natasának és Ivánnak semmi köze a szovjet emberekhez. Erre magatok is könnyen rájöhettek, ha felnéztek ott mellettetek óz égfelé törő hatalmas nagy épületre, amely a három- és az ötéves tervvel nő a magasba. Tetején pedig ott van a vörös csillag. Jusson csak eszetekbe Pozsonyi elvtárs, amikor ett dolgozott nálatok a szta- hánovista munkamódszerrel. Milyen vidáman repültek kezében a téglák, gyönyörűség volt nézni. Nehéz az élet? Tudjátok mi a boldogság? Az, ha a két kezünk tele van munkával s építhetünk saját magunk, a dolgozó nép számára. Hősiesen, szlahánovok, szovjet emberek módjára. Tudjátok, mit fütyörészett Pozsonyi szaktárs munka közben? Azt, amit igaz szívéből érzett és méltó volt hozzá: „munka nyomában nin csen gond...“ És azt biztosan ti sem gondoljátok komolyan, hogy „meghalok" valakiért. Hiszen ti magatok vagytek erre eleven cáfolat, vidáman és egészségesen. Te elvtárs, aki először énekeltél,' te is ilyen vidámnak és egészségesnek néztél ki, mindaddig, míg „énekelni“ kezdtél. Akkor ösz- szeráncoltad a homlokod, felhúztad a szemöldököd, rángattad a váltad és úgy néztél ki, mint egy pojáca. Azt hiszed, hogy jó „pofa" voltál? Tévedsz, undorító voltál. Akkor nem voltál méltó az ifjúmunkás névre. Mert tudd meg elvtárs, hogy az ifjúmunkások, azok a szere lemért nem halnak meg. Az ifjúmunkások számára a szerelem olyan, mint az építés ott, melletted. Nagy és hatalmas dolog. Az ifjúmunkások élnek a szerelemért. Az ifjúmunkás becsületesen és szilárdan, mint a kőszikla szereti leendő feleségét és ezért a szerelemért a hegyeket ir elmozdítja helyükből. Erre a szerelemre a szovjet emberek tanítanak bennünket, de nem az ilyen „Natasák" és „Ivánok". Ha ifjúmunkás vagy, akkor dalolj az ilyen szerelemről és a munkáról. Meglásd: ez jobban tetszik majd az — ifjúmunkás lányoknak is. Szovjet- képkiállítás a Gyárépítő Nemzeti Válíalatnái A nyíregyházi Gyárépítő Nemzeti Vállalat szovjet fényképkiállítást rendez üzemében. A táblákra felragasztott fényképen hűen ábrázolják a szovjet nép hősiességét harcban és munkában a Nagy Októberi Forradalomtól kezdve napjainkig. Látjuk a forradalmat, a harcok -élén Lenin és Sztálin elvtársakat, a kommunista szombatok munkásait, az építés, az ötéves tervek diadalát, gyárak és kolhozok hőseit, sztahánovistáit. Fényképek beszélnek a Nagy Honvédő Háború éveiről s újra a békés építőmunkáról. A hatalmas, gazdag, szép Szovjetunióról beszélnek ezek a képek és bemutatják a szovjet család boldog és vidám életét. A munkában, a harcban és otthon. A kiállítás még két napig tart s díjtalanul megtekinthető a nyíregyházi Gyárépítő Nemzeti Vállalat (dohányfermentáló építkezés) szabadság- harcos termében. Az üzemek dolgozói csoportosan látogatják meg a kiállítást. Á szovjet siók ajándéka Nyíregyháza dolgozóinak A szovjet írók határtalan lelkesedéssel, szívükben forró szeretettel a nép iránt alkotják remekműveiket s támogatják, segítik a szocialista építőmunkát. Munkában és harcban egyaránt hűséges segítőtársa a szovjet népnek a szovjet művészek, de ugyanakkor a világ leghaladot- tabb irodalma segítséget nyújt a világ minden dolgozója számára is. A mi szocialista építő munkánkat is támogatják, segítenek ezek a szovjet emberek, a szovjet könyvek. A Magyar Dolgozók Pártja könyvkiadója, a Szikra mindent megtesz unnak érdekéiben, hogy a dolgozók hozzájussanak a szovjet irodalom, a szovjet művészet remekeihez, de maguk a szovjet írók is a magyar dolgozó nép segítségére sietnek. Nemrégiben ötven üzemet ajándékoztak meg gazdag könyvtárral, most pedig a Magyar Szovjet Társaságokon keresztül a városok dolgozóit juttatják hozzá a szovjet irodalomhoz. A könyveket az írj Világ terjesztési mozgalmában kitűnt és szép eredményt elért csoportok kapják s így ajándékoznak a szovjet írók a nyíregyházi csoportnak fa» 400 kötetből álA hatalmas gazdag könyvtárat. A könyveket a Magyar Szovjet Társaság központi kiküldötte adja át ünnepélyes keretek között ma este 7 órai kezdettel a Társaság székházában. A dolgozók nevében Murczkó Károly elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja nyíregyházi végrehajtóbizottságának titkára veszi át és a nyíregyházi dolgozók élükön az üzemek dolgozóival nagy szeretettel üdvözlik a szovjet írók nemes áldozatkészségét, segítségét. Ez a könyvtár is hozzájárul a Szovjetunió iránti szeretet és ragaszkodás elmélyítéséhez. A ROMAN KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSE A romániai Vadur községben hatalmas fafeldolgozó üzem épül, melynek tervrajzát szovjet mérnökök segítségével készítették el. A gyárban minden egyes munka- folyamatot tökéletesen gépesítenek. A gyárral egyidejűleg a községben fürdő, poliklinika, gyermekbölcsőde és 500 férőhelyes filmszínház épül. Hatalmas munkáslakásépítkezések indultak. A gyár közelében tervezik az új Stadiont. Vadur község új iparvárossá épül ki, amelyben vízvezeték ót villanyvilágít ás is lesz.------------o——------A LETT FALVAK KULTURÁLIS SZERVEZŐI A Lett Köztársaság kolhozközségeiben a legutóbbi hetek folyamán megjelentek a kultúrszerve- zők. E kultúrszervezőket a kolhoi gyűlésén válaszják ki és kulturális munkát végeznek, ők vezetik a vörös sarkok munkáját, a könyvtárakat és különböző műkedvelő csoportokat. Egy példa a sok közül: Az „Imént Szudmalis” kolhozban a kultúrszervezö kezdeményezésére népi tánc-, színjátszó-, ének- és sportcsoportokat szerveztek. E csoportok mindegyike fennállása óta már több nyilvános előadást rendezett. A sportkör tagjai a környező kolhozok labdarugó- és kézilabda csapataival játszottak. Lettország kolhozaiban jelenleg több mint másfélezer kultúrszervezet működik A mai vidámság, erő, ssabadság
