Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-22 / 271. szám
M Z P L A P 1949 NOVEMBER 22 KEDD marxizmus és leninizmus vezet és lelkesít. Mi ezen a talajon állunk, mert ez a tudomány legnagyobb vívmánya a társadalomtan és gazdaságtan területén, az emberiség társadalmi fejlődésének útjairól. A mi tevékenységünk tudományos alapokon épült, nem pedig utópián. Most azonban a szovjet javaslatokra' kívánok beszélni és arról, mennyire lelkiismeretes a mi bírálóink bírálata. A szovjet javaslatok igen szerények, az atomenergiára vonatkozó indítványa a 2. pontban találhatók. A szovjet javaslatok lényege az az indítvány, hogy a közgyűlés adjon irányvonalat, adjon iránytadó utasítást az atom- erő bizottságnak, hogy az ne engedjen még további huzavonát, foglalkozzék gyakor'ati intézkelMo*t az atomlegyvei Az amerikai Egyesült Államok atombizottságának elnöke mondta, hogy a bizottság nem arra fordítja a főfigyelmet, hogy eszközöket találjon az atomfegyver gyártásának megszüntetésére, hanem arra, hogy a lehetőség szerint több atombombát gyűjtsön össze. Lilienthal bizottsága már 1946-ban tudta, hogy eljön az óra, midőn más államok számára is lehetséges lesz, hogy az atombombák termelésében az USA-val versenyezzenek. Ez az óra valóban eljött és néhány esztendővel előbb jött el, mint azt az amerikai csillagjósok jelezték. Most az atomfegyver eltiltásáért és e tilalom teljesítésének szigorú nemzetközi ellenőrzéséért küzdünk. Olyan tervet ajánlanák nekünk, amely csak azokat elégítheti ki, akik sem tilalmat, sem ellenőrzést nem akarnak. Bennünket azonban az ellenkezőjéről akarnak meggyőzni, önök nem hajlandók elfogadni a mi javaslatainkat. Ez lerántja önökről a leplet. Néhány szót az Austin érintette désekke!, foglalkozzék az atomfegyver megtiltására, a szigorú I nemzetközi ellenőrzés megvalósítására vonatkozó gyakorlati intézkedésekkel Nem szavakra van itt szükségünk, hanem gyakorlati intézkedésekre. Ezért fordulunk az első politikai bizottsághoz és rajta kereszti; a közgyűléshez, azzal az egyetlen kéréssel, hozzon olyan határozatot, amely kötelezően kimondja, hogy kezdjenek hozzá a dolog gyakorlati részéhez. Ha el akarjak tiltani az atomfegyvert, szíveskedjenek hozzákezdeni az intézkedésekhez, önök azonban nem akarják a gyakorlati intézkedéseket. Ez feljogosít bennünket, hogy az egész világ előtt állítsuk, hogy önök nem akarják az atomfegyver betiltását. ^ eitíiíáüáérl fiiüzdiink többi kérdésről, a romániai, bulgáriai, magyarországi és lengyel- országi választásokról. Mindezeket a kérdéseket hajuknál fogva rángatták ide, hogy a közvélemény figyelmét elvonják a szovjet kormány javaslatairól, a béke megszilárdításáról, hogy becsapják a közvéleményt. Mindenekelőtt emlékeztetek arra, hogy erről a kérdésről beszéltünk már, midőn megvitattuk az úgynevezett emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak Magyarország, Románia, és Bulgária kormánya részéről történt állítólagos megsértésé- Minderről elég részletesen beszéltünk. Felsorakoztattuk a tényeket, önök pedig szayaztak. Mi felsorakoztattuk a tényeket, önök pedig hallgattak. Austin történetei arra kellettek nyilvánvalóan, hogy üies pletykákkal elvonjak a figyelmet olyan komoly kérdésnek megvitatásáról, mint a szovjet kormánynak „az új háború előkészítésének elítéléséről és az öt hatalom békemeg- erösítő egyezményének megkötéséről ’ szóló javaslatainak Kérdése. Boldogan öltik magukra a Néphadsereg egyenruháját a oevoou.o úyOüce& Bevonulás. Mennyi könnyet, mennyi panaszt jelentett ez a szó un és városban az ellenforradalom negyedszázados rémuralma alatt. Apáx, anyák és testvérek nézték iá jó szívvel a katonai szolgálatra bevonuló fiatalokat, mert tudták, milyen mostoha sors vár rájuk. Es ma? Boldog, aki néphadseregünk tagja lehet, boldog, aki magára öltheti a dolgozo nép hadseregének egyenruháját. Országszerte örömmel, lelkesedéssel vonultak bex fiataljaink, hogy felsorakozva néphadseregünkben, megvédjék a dolgozó nép eredményeit és a békét. A bevonuló újoncok arcán látni, hogy számukra megtiszteltetés a do.gozó népet szolgálni. Néphad- seregünk pedig szintén örömmé, és szeretettel logadta a bevonuló fiatalokat. Nemcsak a laktanyán kapuiban, hanem már a pályaudvaron is fogadták a bevonulonat." Ez a jó előkészítés legnagyobbrészt a Magyar Dolgozók Pártja honvédségi szervezetének köszönhető, be,tő szeretettel foglalkoztak a kommunista katonák a fiatalokkal és ezzel a szeretetteljes togadta- tással mindjárt az első percekben otthonossá tették a bevonuló fiatalok számára a laktanyát. az első albán vasút megépítése Albániának egész történelme során mostoha sors jutott osziályré-J szül. Saját urai éppen úgy elhanya-i golták az országot és$ kiuzsorázták' a népet, mint az idegen hódítók. Legjobban jellemzi ezt a rablógazdálkodást, hogy egyetlen kormányzati rendszer sem épített ebben a szép országban egy kilométer vasutat sem. A népi demokráciára várt a feladat, hogy Albániát kiemelje sanyarú állapotából s a tudomány és a technika áldásait az albán népre is kiterjessze. Ennek a feladatnak egyik legfontosabb állomása volt a vasúti közlekedés megteremtése. Dürres és Peqin között építették meg 43 km. hosszúságban Albánia első vasúiját. Albánia népi ifjúsága I lelkesedéssel jelentkezett önkéntes j munkára az első albániai vasút megépítésére. A munkálatok 1947 március közepén indultak meg olyan buzgalommal és lendülettel, hogy 32 nappal a kitűzött határidő előtt befejeződtek, 1947 november elsején. 110 önkéntes brigád feszítette meg erejét és e briádok kötelékében 3223 ifjú dolgozott a siker dicsőségéért. De eljutott a vállalkozás hír« a baráti országokba is és 7 külföldi ifjúsági brigád szegődött az albán ifjak mellé. A vasútvonalon kívül 4 pályaudvart és számos személyzeti épületet hoztak tető alá. Néhány hónappal az első vasút megépítése után, 1948 január 28-án Enver Hodzsa miniszterelnök ismét az ifjúsághoz fordult: „Az elmúlt évben az ifjúság befejezte a Dürres—Peqin-i vasútvonal építését, ebben az évben a kormány örömmel és bizalommal bízza reájuk a Dürres—Tirana-i vasútvonal megépítését.“ Az ifjúság lelkesedéssel fogadta ezt a felhívást is. Már az első napokban tízezren jelentkeztek. A 36 km-es vasútvonal építésében 25 ezer fijú vett részt, akik két hónaponként váltották egymást. Az ifjak a legsúlyosabb feladatokkal is megbirkóztak. Vállalkozó kedvüket és fáradhatatlan munkakedvüket legjobban a 170 méteres rasbulei alagút’ megépítésével mutatták meg. Hidakat is vertek az Erzen, Limut és Senavals folyókon 110—140 méter hosszúságban és 75 kisebb átjárót és átereszt fektettek le A pompás vasútvonal a fővárost a legnagyobb albán kikötővel köti össze és rendkívüli mértékben elősegíti Tirana iDarosítását. Kállai Gyula: „A Kommunista Párl történetének igazi megismerése nélkül nincs magyar történelem“ — Megnyiit a Munkásmozgalmi intézet múzeuma ténetének igazi megismerése nélkül nincs magyar nemzeti történelem. ■ Ez a kiállítási anyag mindenekelőtt érdeklődésre tarthat számot azért is, mert mindenki számára kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a magyar nép felemelkedéséért olyan hősiesen senki sem küzdött ebben az országban, mint a magyar kommunisták. Ez a kiállítás fényesen igazolja, hogy a szovjet-magyar barátság alapjait nemcsak abban a nagyszerű tényben kell keresni, hogy a dicső szovjet hadsereg 1945-ben felszabadította népünket a német fasiszták és a hazai elnyomók embertelen uralma aló!, ha nem a harcoknak és küzdelmeknek azokban a szakadatlan sorozatában is, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság dicső napjai óta a két nép közös harcai folytán kialakult. Az ünnepi beszéd után a jelenlevők megtekintették a múzeumot, amely 1948-tól napjainkig Lmerteti a magyar munkásmozgalom szabadságharcainak, kizsákmányolás elleni küzdelmeinek dicsőséges dokumentumait. Jevgenyij Kisze iov a Szovjetunió új budapesti nagykövete A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Jevgenyij Donit- rievics Kiszeljovot nevezte ki a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Magyar Népköztársasághoz. A Szovjetúr,ió Legfelső Tanácsának elnöksége Alszenij Vasziljevics Tyiskovot felmentette a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti tisztelői, a Magyar Népköztársaságnál és más feladattal b.zta meg. A Kínai Néphadsereg ielszabadífofta az egész Huaan es tíupe iartományt A magyar munkásosztály nagy győzelme, a Lánchíd avatása napján nyitották meg az egy esztendős magyar Munkásmozgalmi Intézet kibővített múzeumát és kiállítását. Réti László, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatójának megnyitó szavai után Kállai Gyula külügyminiszter az MDP központi vezetősége nevében mondott ünnepi beszédet. — A magyar munkásosztálynak eddigi harcaiban mindig óriási segítséget nyújtottak történelmünk gazdag szabadságharcos tanulmányai — mondotta —, melyek elmélyítették benne azt a meggyőződést, hogy akkor jár helyes úton, ha kíméletlenül küzd minden kizsákmányolással és elnyomással szemben. A felszabadulásssal elérkezett az ideje annak, hogy munkásosztályunkat és egész népünket megismertessük a magyar történelem e nagyszerű fejezetével, hogy a magyar munkásmozgalom igazi története minél előbb egész dolgozó népünk közkincséVé váljék. Mi, magyar kommunisták azt valljuk, hogy az igazi magyar nemzeti történetírás az lesz, ha majd a nép nemzeti függetlenségéért és szabadságáért folyó harcainak, az elnyomás és kizsákmányolás megdöntésére irányuló küzdelmeinek hű tükrét adja. Elérkezett az ideje annak, hogy marxista történetíróink minél előbb a nép kezébe adják igazi történelmének egységes, összefogó, hamisítatlan rajzát. Nemsokára a marxista-leninista történelemirás segítségével egész népünknek látnia kell, hogy a magyar munkásmozgalom és annak vezetője, a Kommunista Párt törA délkínai arcvonalról jelenti az Új Kína: Az egész Hunan és Hupe tartomány felszabadult, amikor a népi felszabadító hadsereg csapatai behatoltak Szecsuanba, Kvej- csauba és más délnyugati városokba. Micsuan tartományi székhely felszabadításakor felszámolták a tartományban még megmardt Kuomintang erőket. A Hunan—kvangszi vasútvonal mentén állomásozó hetedik Kuomintang hadsereg fellázadt és a néphadsereghez állt át. jißnrjziT TUDoriArtv HOGYAN KELETKEZTEK AZ ÉGITESTEK? A természet fejlődése és az égitestek kora Arról már beszéltünk, hogy a természetben minden sza- kadtlanul változik.' Ez a változás önmagában történik, mindennemű felsőbbrendü erők közreműködése nélkül. A geológia tudománya, amely a földkéreg történetét tanulmányozza, arról beszél nekünk, hogy egyes helyeken, ahol most szárazföld van, valamikor tenger volt. Néha még a hegyekben is rábukkanunk valaha ott élt tengeri állatok kagylójára. Látjuk, ahogy a folyók lemosva a partot, magukkal hordják a lesodort részecskéket, melyek azután a tenger fenekére ülepednek. Bármilyen kevés homokszem is kerül így a tengerbe, naponta, évről-évre, századról- századra nagy mennyiségre rúg. Egymásra rakodva nyomják egymást és a tenger fenekén köves réteget alkotnak, így keletkeztek az üledékes hegyképződmények, az úgynevezett homokkőhegyek. A mészkőképződmények, a tengeri kagylók törmelékének egymásra halmozódásából keletkeztek. Sikerült eldönteni, hogy ezek közül a mészkőhegyek közül, melyek keletkeztek korábban és melyek későbben. Megállapítva azt, hogy egy esztendő alatt mennyire növekedik a homkkő vagy mészkőréteg, a geológusok kiszámították, mióta léteznek a különböző képződmények, amelyekből a Föld kérge áll. Kitűnt, hogy a Föld kérge már többmillió éves, a Föld kora ne.diö egészben, természetesen m^g magsabb. A Föld lehűlésénél — mivel akkor sokkal melegebb volt, mint most — kérge egyes helyeken kitágult, más helyeken összezsugorodott, csomók képződtek rajta, mint a kiszáradó alma bőrén. A Föld kérgének a csomósodásait, melyek felfelé emelkednek, hegyeknek nevezzük. Előfordul, hogy a tenger feneke felszínre kerül és akkor hegylánc lesz belőle. Figyelemre méltó, hogy a Sltandináv-félsziget még ma is tovább emelkedik ki a tengerből — körülbelül minden száz évben egy méternyit. A Föld felületének ezek a változásai rendkívül lassan, de biztosan folynak le; szemmel láthatóan igazolják, hogy a Föld felületének fejlődése még mindig tart. A Föld, mint minden égitest most is állandóan fejlődik és természetesen így volt ez a múltban és így lesz a jövőben is. Az égitestek fejlődése rendkívül lassan történik. Már láttuk, hogyan határozták meg a geológusok a Föld kérgének korát, a hegyképződményeket tanulmányozva. Még pontosabban meghatározható a Föld kora, ha a hegyképződményekben található úgynevezett rádióaktív anyagokat tanulmányozzuk. Ezek közé az anyagok közé tartozik a rádium nenű vegyelem. A rádiumnak az a tulajdonsága, hogy lassan. fokozatosan, önmagától más vegyi elemekké alakul át és végül ólom lesz belőle. A vegyészek meghatározzák, mennyi ólom és mennyi rádium van a kutatott hegyképződmény egy darabiában. Ha ismerjük a rádium ólommá válásának gyorsaságát, kiszámíthatjuk, mióta van a rádium ebben a darabban átalakulóban. Ilyen számítások alapján a tudósok megállapították, hogy a legrégibb hegyképződmények életkora hárommilliárd év. Ez a Föld kérgének életkora! A Nap életkora, de a csillagoké is, melyek távoli napok, jóval magasabb a Föld koránál. Ez az alábbiakból következik. Az idők folyamán a Nap szakadatlanul kihűlőben van, de ez a hűlés nagyon lassú folyamat. Különféle hegy- képződményekben olyan növények és állatok megkövesedett maradványait találták meg, melyek millió évvel ezelőtt a Nap melegénél és fényénél éltek. Ezéket vizsgálva, a tudósok megállapították, hogy ezeknek az állatoknak és növényeknek az élete óta a Napig alig észrevehetően hűlt. Vagyis abban az időben, mikor a Föld kérge megszilárdult, a Nap melegebb volt, mint most, de nem sokkal. De már beszéltünk róla, hogy vannak sokkal forróbb csillagok is, mint a mi Napunk. Vagyis volt idő, mikor a Nap hőmérséklete éppen annyi veit, mint most ezeké a csillagok*. De a Nap olyan lassan hűl le, hogy ez csak nagyon légen történhetett. Vagyis a Nr.o életkora jelentősen magasabb a Földénél Mos azokra a kérdésekre adunk választ, hogyan keletkeznek az égitestek. A legna- gyob képződményekkel kezdjük, — a ködök csillagaival, azután az egyes csillagokra térünk át és aztán — a Nar; a és a naprendszerre.
