Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-09 / 235. szám
KEDD, 1949. OKTÓBER 11. 3. oldal A% új terv első kenyeréért... Vidáman cseng a falujáró.indulló az ötven népnevelő ajkán. Az út mellett már zöld az idejében ve, tett gabona. Egymás után maradnak el a barna szántások és a frisszöld vetések. — Az új terv első kenyere...! — kiáltja valaki köztünk a kocsin. A Kirláytelki sizöäö homokos útjára fordulunk a mezőkről. Már várnak Danikó elvtársék. — Mi újság maguknál? Megy-te az őszi munka? Danikó István három és fél hol. das újgazda válaszol: Nekikezd- tünk erősen. Jó, 'hogy itt van a gépállomás. Most öt traktor dolgozik nekünk. Még kevés is az öt, annyi az igénylője naponta. De majd lesz több, ad az ötéves terv! Ad is szívesen erre kölcsönt Ki. rálytélek népe...! Ladik Ferenc am elsők hörnt Hatholdas új gazda, hat gyermeke van, hiatszáz százalékra teljesítette a terménybegyűjtést... így lehetne röviden jellemezni Ladik Ferencet, akinél épp bekopogtatunk. De nem lenne jó, ha kihagynánk azt, amit most újságol el Ladik Ferenc. Nemcsak a tér. ménybegyűjté'snél volt az elsők között. (Azért már megkapta a díszoklevelet is!}. — Versenyre hívtam ki a falut az őszi munkákra.. Első voltaim a terménybegyűjtésben, első akarok lenni az őszi munkákban is! — De a többiek is igyekeznek ám! — tréfáljuk meg. Két hold rozs, egy bold búza ki. zöldéit már Ladki Ferenc földjén, az udvaron már ott van a kukorica, nagy halom tök, — Tavaly megjártam nem igyekeztem a vetéssel és kiforgatta a szél a gyenge szálakat... De az idén nem fogja! Már kizöldelt, megbokrosodott. Szégyen is lett volna nem igyekezni. Hiszen a magunk jövőjéről van szó, az új terv első kenyeréért kell most igyekezni falun, az új terv sikeréért, amiért a kölcsönt is adjuk az álla. munknak. Az asztalfiókból levél kerül éő. — A János fiam írta — mutatja büszkén. Olvassuk: ...Kedves apám, én is jegyeztem Tervköl- csönt... száz forintot... és még jobban igyekszem a tanulással (most is tiszta hetes volt a bizonyítványa) így hálálom meg azt, hogy most ikoílégiumban lakom és hogy jövőre mehetek a közgazdaságii gimnáziumba... — Látja. Mi meg így hálálunk : Elfogadtuk Varjúla^os versenyfelhívását. Tizennegyedikére meglesz a vetés, a hónap végére a betakarítás! A vetésben nem 'lesz sehol elmaradás...! Mariä visszakapjuk a Tervkőlcsont Ifjú Fedoréknál aranyszínű húsleves párolog az asztalon. Ebédel a család. Odatelepszünk. Ahogy beszélgetünk, sok mindenről szó esik. A múltról, arról a kutyavilágról, amilyent itt Dessewffy gróf cselédjei éltek. A máról, amelyben szabad, elégedett emberekként élnek a királytelki földek új gazdái. — Szívesen adom a kölcsönt a nii államunknak —• mondja élénken ifjú Fedor János. — Hiszen máris visszakapjuk, nemsokára hozzáfognak az új községháza építéséhez. Tanyaközpont lesz itt, nem kell majd sok kilométert a városig gyalogolni, vagy szekérezni a legnagyobb dologidőben. De nemcsak t? . . . Villanyt, kultúrát kapunk, napközit, kultúrházat a tanyaközpontba, új traktorokat a; gépállomásra . . . Idős Fedor meggyőzi i2» asszonyt —• Ezért igyekszünk az őszi munkákkal is — mondja lelkesen idős Fedor. — Hogy a magunk jobb életét megvalósítsuk az ötéves tervvel. A feleségemmel valamelyik nap össze is kaptam .. . tudják mivel jött? Hogy: egyéb sem jut, mint a munka, a munka, azelőtt is kubikoltál egész nap, most is dolgozol egész nap __ — Hát én aztán elmagyaráztam neki. Mink volt akkor, amikor éhbérért kubikoltami? Nyomorúság: És miost csak vegyünk négyszáz ölet a juttatott hat és fél holdból. 31 mázsa cukorrépa volt a négyszáz ölön, ezért 285 forintot ad a Nemzeti Vállalat és 3f kiló cukrot. Ez is majdcsak kétszáz lo- rint, a koronája elég a két üszőnek takarmánynak, káposa. tát is raktam a répa közé, ez is kétszázuegyvenforint . .. É* a többi föld mit hozott még? — De nem is nézhetjük csak s magunk életet, hogy javult az nap- ról-napra, hogy lett gondtalanabb Az egész tanya, az egész nép sorsát kell nézni, nogy emelkedett és fog emelkedni a jólét az ötéves tervvel ..! — Meg is győztem az asszonyt- Azt mondta: Na, nekilátunk az flszj munkánknak. A varjúlaposiak megszoríthatják! Igaz, hogyha nyerünk, valamennyien nyerünk a versenyben . •. — Igaz is. Nyer Királytelek, Var. júlapos, Fedorék Királyteleki öl, Képesék Varjúlaposról, nyer az egesz nép! Balga István Ujitftlak a vasbetonszerelők A Gyárépítési Nemzeti Vállalat vasbetonszerelői újítást alkalmaznak a vaspálcák hajításánál. Eddig minden egyes pálcánál külön kellett mérniük a hosszúságot és a hajlítási szöget. Most a hajlító- padba beépített mérőszallag- gal és szög elő vei, méretállí- tóval minden külön mérés nélkül folyamatosan tudják elvégezni a vaspálcák hajlí- tását. Ezzel két embert szabadítanak fel ennél a muká- nál s mindezeken felül igen nagy mértékben meggyorsítják a munka menetét., Az újítást Juhász József elvtárs dolgozta ki és terjesztette be a bizottság elé. ' * Irodalmi cssikét a Magyar Széfet Társaságban nyáregyházén A Magyar Szovjet Társasá) nyíregyházi csoportja az elkövet, kezendő időkben váltakozva irodalmi és természettudományi an- kétokat rendez minden hét szombatján. E hét szombatján irodalmi ankét nyitja meg a sorozatot. —. Este hét órai kezdettel Soloihov: Uf barázdát szánt az eke című könyvét ismerteti dr. Merényi Oszkár, majd az ismertetést vita követi. _ „Oktatási arankámmal Is elősegítem a termelékenység emelését" Szakszervezeti iskolán készülnek fel az oktatási idényre a szakszervezeti dolgozók Határozottan ősz van már a sóstói parkban is. A tó tükre remegve lúdbőrözilk, ahogy végig, szalad rajta a szél. Nagy gyűrűket vet, amikor a parti fákról be. hulüanak a rozsdás levelek. A napnak már csak délfelé vau ereje. Ilyenkor kiülnek a padokra a kéthetes szakszervezeti iskola hallgatói és az őszi, téli oktatási idényről beszélgetnek. —Saját életemben tapasztaltam, hogy mit jelent az elmélet hiánya — viszi a hangot a fiatal Madura Mária, Ókistelaki.szőlői egyhoüdas parasztember leánya — sajnos a kárát kellett tapasztalni. — Nem igen jártunk szeminé. riumra, nem képeztük magunkat,, ami oktatás volt, azt egy volt aktív százados-végezte. El lehet képzelni, hogy milyen osztályharcos marxsitaJeninista elmélettel voltunk mi felfegyverezve. Gyenge volt a pártszervezet is, a Défosz is. Annál erősebb volt a kuláikagi- táció. A párttagság, a népnevelők, a bizalmiak gyenge elméleti kép. zettsége volt az egyik oka annak például, hogy az első termelőc.'oport csak most fog megalakulni az -ókisteleki-szőtlőben. — Na és mennyi lesz majd ak. kor, ha te tartod a szemináriumokat? — szól közbe a pad végéről Zsoldos elvtárs. — Azt nem tudom megmon. dani — fordítja komolyra a szót Mária (már 1945-től kezdve párt. tag.) — Egy azonban biztos. Lényegében itt az iskolán jöttem rá az elmélet jelentőségére és ez arra ösztönöz engem, hogy az iskola elvégzése után is szorgalmasan képezzem magam. Csak ebben az esetben tudom megállni a helyem, Paulistyáh Ferenc a nagyhalászi kendeíjgyárról. Bosz- szankodva csóválja ő is a fejét akkor, amikor az üzemre éa a régi vállalatvezetőre gondol. — Bizony bevallom^ sokszor még Rákosi elvtárs beszédét sem tanulmányoztuk át kellőképen. Ha ezt megtesszük, akkor nem okozott volna károkat a részeges Arany. Mert mi volt a helyzet? Az egyik üzemrész 17(3 százalékra, a másik 120 százalékra teljesített, a tiló csak 52 százalékra. Amikor felhoztuk ezt a kérdést, a vállalatvezető nevetve veregette meg a vállunkat: „Ugyan, mit vannak kétségbeesve? Hiszen ha globálisan vesszük az eredményeket, akkor elég szépen teljesítettünk.“ — Mi ebbe belenyugodtunk — folytatja Paulistyák Ferenc — pe- dik ha kiértékeltük volna Rákosi elvtárs útmutatását, ikkor tudtuk volna, hogy a hároméves terv győzelmes befejezéséhez nemcsak globálisan kell a tervet telj* síteni, hanem minden üzemrésznek k ilön-külön is. — Persze, amikor Iá ta a részeges vállalatvezető a mi tudatlanságunkat, ezt arra hasznába fel, hogy hanyagságot hanyagság ra tetézzen* Amikor öt asszony n egbetegedett, akkor kihasználatlanul hagyta ezek gépeit. —i Rosszul ment a termelés. Nem vettük észre először, hogy ennek legfőbb oka a mi kéjzetlenségüuk. rossz politikai munkán! c. — Mindebből azonbf n tanultunk. Ha saját kárunkon is, de megtanultuk azt, hogy a termelékenység I nevelni a többieket és csak ebben I az esetben tudok tájékozódni. az üzentéről beszél emelkedésének egyik előfeltétele a jó politikai munka, a felvilágosult, képzett emberek sokasága. Ezekkel a gondolatokkal végzem éa miost a kéthetes szakszervezeti szeminárium vezetőképző iskolát és úgy akarom, hogy ne csak fizikai munkámmal, hanem az oktatással is hozzájáruljak üzemünk termelékenységének emeléséhez. Megismétlik a könyvnapokat aktéber második felében Soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg az idei könyvnapok iránt nemcsak a városokban, ipari üzemekben, haneim dolgozó parasztságunk köréiben is. A Magyar Dolgozók Pártja könyvkiadója, a Szikna olcsó könyvekkel, leszállított árral járult hozzá a könyvnapofc sikeréhez. : 1 Mint értesültünk, az a kívánság merült fel a dolgozók részéről hogy ismételjék meg a könyvnapokat. A Szikra magáévá tette a dolgozók kérését és október második felében Szabolcs nagyobb községeiben — mint Nyírbátorban, Büdszentmihályon, Ujfehórtón — könyvnapokat rendez, irodalmi estekkel egybekötve. A könyvek ezeken a napokon 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Díjtalan sisakorvom keseléseket vesetnek be as iskolákban A felszabadulás óta igen nagy eredményeket ért el egészségügypolitikánk is, annak ellenére, hogy a felszabadulás előtt egyik legelhanyagoltabb területek közé tartozott az egészségvédelem. Az eredményeket bizonyítja^ bogy sikerrel vettük fel a küzdelmet a különböző népbetegségekkel szemben. Ebben az esztendőben a tifuszmegbetegedé- sek száma csupán 19, vérhas megbetegedések száma 16 volt Szabolcs, ban. A diftériamegbetegedések terén a tapasztalatok azt mutatták, hogy ezek leginkább az egy és két éves gyermekek között fordultak elő. Ezt figyelembevéve, a difténa- oltásokat nem két éves kortól, hanem egy éves kortól szervezik meg. Az iskolákban ezenkívül bevezetik a szakorvosi vizsgálatokat is, ahol kiválasztják azokat a gyermekeket, akik állandó szakorvosi kezelésre szorulnak. A szakorvosi kezelések terhét nem a szülők, hanem az állam viseli Micsurin kertek Tambovban Évről-évre szaporodik a kertészek száma Tambovban Az egyik legidősebb tambovi kertész, Nikolaj Rogov textilgyári munkás, 25 évvel eze- előtt ültette az első almiafáit. Ma kertjében gyönyörű mi- csurini almafajtákat találunk, de dió. mandula, birsalma és jónéhány más déli gyümölcsfa is meghonosodott kertjében és nagyon jó termést ad. Egy másik tapasztalt kertész —• a vagongyár ellenőre — Szitnyikov ebben az évben rekordtermést ért el: 50 tőről msáféltonna szőlőt szüretelt. A tambovi kertészek élénk összeköttetést tartanak fenn a micsurinszki tudományos mézetekkel és tapasztalatcserében állanak a szuhu- mi, jaroszlávi, harkovi, és más városok kertészeivel. Uj iílmdiipszitiv: fi nimka hősei a Szovjeleniéhae A szabolcsmegyei Szabadművelődési felügyelőségre új filmdiapozitívek érkeztek. Az új filmáiák címe: ,,A munka hősei a Szovjetunióban^. A szocialista munkaverseny élharcosairól, (a sztahanovistákról szólnak ezek a filmek. Nemsokára megkezdik bemutatásukat, elsősorban az üzemekben, de megismertetik a szovjet munkahősöket Szabolcs dolgozó parasztságával is. : : _! Villanyt kap üt saebelcsmegfoi iermelcesoport A kótaji, tiszaeszlári, ke- mecsei, újfebértói és tiszalöki termelőszövetkezeti csoportok dolgozó parasztjai - már az elmúlt gazdasági évben is kiváló eredményeket értek el, munkájukkal példát mutattak falvaik dolgozó parasztjainak. Jó munkájuk jutalmául rövidesen villanyfény gyúl a kótaji, tiszaeszlári. kemecsei és újfehértói, valamint a tisza- löki termelőszövetkezeti csoportok tanyáin. Tiszaeszláron >edig köyesútat tag a terme- lőcsonort az 1950-es esztendőben. Fejlesztik az állami gazdaságok kulturális életét A Népművelési Minisztérium különös gondot fordít az állami gazdaságok kulturális életének fejlesztésére és a szabadművelődési felügyelőségeken keresztül különböző kulturális eszközökkel látja el őket. A tél folyamán film- diapozitív vetítéseket tanfolyamokat, kultúmapokiat rendeznek az állami gazdaságokban. A Messzilátó-tanyán még csak most alakul az állami gazdaság, de máris megkezdik a kultúrterem felépítésiét. ^ A gépállomások, termelő- csoportok mellett így válnak a' falu kulturális bázisaivá az álliami gazdaságok is. nyírségi mm
