Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-09 / 235. szám
VASÁRNAP, 1949. OKTÓBER 9. Vfm&B&m ■MKHlR NÉP 5. oldal A táppénzes aló önmagát is, dolgozó társát is becsapja Hogy volt a múltban? Ha baleset érte a munkást vagy megbetegedett, akkor a leginkább alkalmazott „gyógyítási módszer“, a kirúgás volt. Van bőven tartalék a munkanélküliek hadából — mondta a tőkés. Hogy a proli orvosság és kenyér nélkül fekszik otthon és a gyerekek sírnak?! Na és — húzta fel a vállát a tőkés — hol van az előírva, hogy mindenkinek meg kell gyógyulni és mindenkinek enni kell...? így volt. Erről beszélhet sokat Séra elvtárs is, a nyíregyházi villanytelep élmunkása, a kazánfűtő. A két kardia tele van diónyi görcsökkel. Megerőltette a karját, mert betegen is dologozott, nehogy kívül találja magát az üzem kapuján. Séra elvtárs az idén a Galyatetőn nyaralt. ; ■; - i? Nemcsak 5 — sokezren az országból, ki a hegyek között, ki a Balaton partján, ki a Duna melletti villákban. A népi demokrácia a napfényt, a vizet, a természetet, a vídlám nyaralást is kisajátította ai dolgozók részére, sok minden más mellett. Vagy talán kapott a múltban Bajusz Józsefnó, dohánygyári munkásasszony családi segélyt? Vagy Botrágyi elvtárssal törődtek volna. Most már majdnem egy éve ápolja gondosan és szeretettel az állam. Családi pótlék, szanatórium, táppénzsegély, szülési segély, anyasági segély régen mind-mind ismeretlen volt. Most van. Ez természetes, hiszen a dolgozók munkája most a Uolgozókaf gazdagítja és a népi demokrácia súlyos milliókat költ szociális juttatásokra. Az természetes, hogy aki beteg, azt gyógyítani kell. De aki nem beteg és úgy próbál meg nem érdemelt segélyeket kipanamázni az lopja az állam pénzét, lopja a dolgozók vagyonát, az ingyenélő. Voltak táppénsíutaíéh szép számmal Szabolcsban és Nyíregyházán is — úgy, mint máshol. Augusztusban a beteglátogatók számtalan ilyen csalásra jöttek rá. A „fekvő beteg“ az udvaron fűrészelt, vagy a szomszédban kártyázott. Augusztusban .8 embertől kellett véglegesen megvonni a táppénzsegélyt. Rákosi elvtárs rámutatott beszédében arra, hogy mindezek a fegyelem lazulására vezetnek és végső fokon csökkentik a munka termelékenységét. Hogyne csökkentené, hiszen augusztusban a nyíregyházi üzemekben a táppén z cs alás okkal több, mint 10 ezer munkaóra esett ki. Rákosi elvtárs beszéde után határozott javulás állott he minden üzemnél. A „betegek“ ezáma 5.7 százalékkal csökkent egy hónap leforgása alatt. Nagyban hozzájárult ehhez az, hogy most az üzemek munkásai felkeresik beteg társaikat és ezzel ellenőrzik, hogy ki ,az igazi beteg és ki az, aki a doT ^zók zsebének kárára 1 ~Tmt. A legjobb eredményt az Alkaloida érte el, .ahol a táppénzsegélyesek száma szép temberben már csak kettő volt. A nyírhogdányi petró- leumgyárhan hét, a demecse- ri ipartelepeken kilenc. Jelentős javulás mutatkozott a Magasépítő Nemzeti Vállalatinál. Augusztusban még 48 dolgozó vett fel táp- pénzsegélyt, szeptemberben 39. Persze jórészt balesetekről van szó, azonban ez nem mindig mentség. Fegyelmezett mim kávait elővigyázatossággal, a megfelelő védőintézkedések betartásával csökken a balesetek száma is. így kell felfogni a dolgot és minden dolgozó tartsa szem előtt azt, amikor „beteget“ akar jelenteni, hogy ha indok nélkül áll ki a munkából, akkor saját zsebéből lopja ki a pénzt. Bűnt követ el saját maga ellen és minden dolgozó társa ellen. 200 százalékos teljesítésre hirdetett verseift a csaheld gépállomás Hogy szocialista termelésünket még jobban fokozzuk, ennek egyik előfeltétele a munka termelékenyei, gének emelése és a munkafegyelem megszilárdítása, melyet a Nagybudapesti Pártbizottság is mint feladatot tűzött a dolgozók elé. A dolgozók országszerte megértet, ték a munka termelékenysége emelésének jelentőségét és versenymoa- galmuknak még nagyobb lendületet adva, versenyre hívják ki egymást. Ilyen versenykihívást fogadott el a múlt héten a csaholci gépállomás és hogy még nagyobb pofont adjanak az imperialistáknak, újabb versenykihívást tettek. Lakatos Béla kihívta Simon Miklós traktoristáit olyan feltétellel, hogy a normát 250 százalékig teljesítik. Takács László a tiszaszalkai gépállomás kultúrgSr- dáját hívja ki versenyre. A Kossuth brigád a Zalka Máté brigádot hívta ki olyan formán, hogy a Zalka Máté brigád által teljesített normát a Kossuth brigád 80 százalékkal túlteljesíti és az üresjáratot 8 méterre csökkenti, holdanként. Molnár Aladár Takács Sándort hívja ki szelektálás! versenybe, heti 400 mázsa teljesítésére. És végül az egész gépállomás traktorosai vállalják, hogy a normát valamennyien 200 százalékig teljesítik. Elítélték a rakamatl fasiszta uszitékat Júliusban falunapot tartottak Rakamaz község dolgozó parasztjai és ezt a gyűlést Bodnár Frigyes, hajdani Horthy „vitéz“, Mestyáa Gábor bércséplő és óla jutalom tulajdonos, Sípos János volt csendőrőrmester közbekiáltásokkal megzavarta. Tudatosan készültek fel a demokráciaellenes izgatásra, útszéli hangon szidalmazták a népi demokráciát, annak vezetőit és izgattak a tervgazdálkodás ellen. A rakamazi három fasiszta főkolompos felett csütörtökön mondott ítéletet a debreceni népbíróság. A tárgyaláson a vád igazolást nyert és ezért a népbíróság Bodnár Frigyest másfélévi börtönre, 10 évi hivatali és politikai jogvesztésre, vagyona egyötödének elkobzására; Sipos Jánost egy évi börtönre, hét évi hivatal- és politikai jogvesztésre, vagyona egyötödének elkobzására, Mestyán Gábort nyolchónapi börtönre, öt évi hivatal- és politikai jogvesztésre és vagyona egyötödének elkobzására ítélte. Uj gépek az állattenyésztő gazdaságok számára ■ A gomoli mezőgazdasági gépgyár a legutóbbi időben számos új, az állattenyésztő gazdaságokban használatos gépet állított elő. Nemrég megkezdték a silózó kombájnok gyártását. A silózásra száléit takarmány előkészítését végző iijtipusú gép egy óra alatt 6 tonna takarmányt dolgoz fel. A gyár ezenkívül fejőgépeket, tejhűtőket és rópafeldolgozó gépeket készít. HÁROM TANYABOKOR KAP ÖNÁLLÓ KÖZIGAZGATÁST Mint már megírtuk, Nyíregyházán a múlt hét folyamán miniszteriális bizottság kijelölte azt a három tanya- központot, ahol rövidesen önálló közigazgatás fog működni. Most már végleges a terv: Királytelek, Belegrád és Vajda-bokor még ebben az évben megkapja önálló közigazgatását. A kiírás és költségvetés mihelyt megérkezik, azonnal hozzáfognak a községháza építéséhez. Belegrád és Vajda bokor kap „A“ típusú községházát, Királytelek pedig a nagyobb „B“ típusút kapja. Minden községháza úgy lesz építve, hogy bármikor szükség szerint lehessen nagy obbí tani. ötéves tervünkben még további tanyabokrokból lesznek tanyaközpontok, új bekö- tőútakkal, villannyal, Telefonnal, ami lényegesen megkönnyíti majd a dolgozó parasztok munkáját. U3IRA FALUN Ma reggel — éppúgy, mint egy héttel ezelőtt .— tehergépkocsik indulnak a nyíregyházi MDP elől, hogy a szabolcsmegyei falvak egész sorába szétvigyék a falujárókat, a párttagokat, a legjobb pártonkíviili népnevelőket. Hatszáz népnevelő megy ötven községbe, hogy folytassák a győzelmesen megkezdett, sok diadalt aratott munkát, a Tervkölcsön )e- gyeztetését. Telnek, egyre telnek a népnevelők gyüjtőívei. Nagyszerű eredményeket értek el a városban, bár a nyíregyházi dolgozók nagyrésze özemében, hivatalában, tömegszervezeténél jegyeztetett Tervkölcsönt. Uj és új jegyzéseket, pótjegyzéseket hoztak he a népnevelők, tíz- és tízezer forintos felajánlásokat, amivel bemutatták, hogy nagy eredményekre képes a jólszervezett agitácrás muDka, jelentős sikereket tudnak felmutatni, ha saját maguk is élenjárnak a tervkölcsönjegyzésben, ha példákat tudnak felmutatni a dolgozók kóréhén. Itthon akadt elég példa Hován Miklós, a kórház munkása, akinek 8 gyermeke van és 340 forintos fizetése mellett C00 forintot jegyzett és a hozzá hasonlók. Vidéken is lépten-nyomon lehet tapasztalni a dolgozók lelkesedését a Tervkölcsönért. A kislétai Bartha János, a póczatanyai Pósa András, a szegény- és középparasztok 600- 800-1000 forintjaikkal megmutatták : sokat ér nekik az ötéves terv, önként, lelkesen vállalják a kölcsönt, jobb életük alapjának tekintik azt. A kuláltok persze begombolkoznak. A jánosbokori Povazsa- nyecz 15 forintot akart adni gúnyos szavak közepette a népnevelőnek, a nyírmadai kulákok 24-en kétezer forintot „adtak össze“. Az öntudatos népnevelők persze nem fogadták el az alamizsnát és emellett rájöttek a kulákfurfangi;a: ? kulák így akar „példát mutatni“, a dolgozö parasztoknak. A dolgozó parasztok sem kémek az ilyen példából. Inkább a kcmecsci . Vincze Jánosi követik (ő 700 forintot adott Terv- kölcsönre), vagy Huszár Péter nyir- bogdányi újgazdát, aki 800 forintot jegyzett. A falu dolgozói saját életükön látják, hogy jobb jövő vár rájuk é» önként járulnak hozzá a terv sikeréhez. Népnevelőink újra és újra mondják el, milyen hatalmas gazdasági és politikai erőpróba előtt állunk. Népgazdaságunk újjáépítése után folytatni akarjuk az építést* új gyárakat alkotni, új gépállomásokat, több nemesített vetőmagot, több műtrágyát, villanyt, telefont, rádiót akarunk adni a falvak népének. Állítsák a falujárók a községek dolgozói elé a szovjet emberek nagyszerű példáját, akik rögtön az első napon túljegyzik a kölcsönt. 1927-ben, az első ötéves terv megindításakor mán hatmillió szovjet dolgozó jegyzett tervkölcsönt. 1937- ben pedig nem kevesebb, mint ötvenmillió és ez a szám tervköl- csöntől tervkölcsönig állandóan emelkedik. Az ország lakosságának több, mint egynegyed rész» ad az áliamnak, mert tudja : százszor any- nyit kap érte. Mi az, amit megszerettek a Terv. kölcsönben a szovjet dolgozók és mi az, amiért Magyarországon is népszerűvé vált? Az a hatalmas fejlődés, ami nem utolsósorban a Tervkölcsönök sikere folytán végbement a Szovjetunióban és amit célú) tűztünk ki mi magunk is. A hatalmas beruházások mellett közvetlenül is komoly többletjövedelmet biztosít a dolgozóknak. Félévenként húzzák a nyereménykölcsönöket százezerforintos nyereményekkel, visszaadja az állam minden kölcsön, jegyzőnek külön-külön a pénzt. Lebet-e szebb feladat, mint építeni a nép országát? Építeni azt a hazát, amit ellenségeink el akartak venni a néptől, Tito és Rajk bandáját küldték ellene. A dolgozók nem adják oda aa országot. Tervkölcsönnel erősítik inkább, ami így a béke kölcsönévé válik. A népnevelők magyarázzanak meg mindent a falun. Érezzék, mennyire fontos az agitációs munka és legyenek tudatában a jól végzett munka sikerének. Minden népnevelő megtisztelő feladatot teljesít, az eredmény dicsőségükre válik. tilzoltóvirsenyt kát tart a horglétramászásból. A mászóház harmadik emeletéről csúszóponyva bemutató lesz, majd támadási gyakorlat következik, amelyen bemutatják az új, 1000 pere- literes gépjárműfecskendőt. A változatos műsort délután 4 órakor röplabdavillámtorna követi, a tűzoltóversenyt pedig este 8 órakor bál fejezi be a DéFOSa helyiségében. Szolomin sztahanovista hat foglalkozása A taskenti mezőgazdasági gépgyár sztahanovista munkása, I. Szolomin hat különböző foglalkozást tanult ki. Nemrég a gyárban még mint jó esztergályost, lakatost, gyalugép-kezelőt és csiszoló- munkást ismerték. Legújabban a gyapot-begyűjtőgépek bonyolult alkatrészeinek mar rását végzi. Sokoldalú képzettsége lehetőséget ad arra, hogy egyidejűleg pl. esztergályos, maró és csiszológépen dolgozzon. Egy műszakban legalább 3—4 munkanormát teljesít. Szolomin példáját a gyár számos munkása követi. Drigalin és Osztrovszkij sztahanovisták már négy foglalkozást sajátítottak el. I Független Magyarerszág I ára VASÁRNAPTÓL KEZDVE m 1 forint helyett 60 fillér ■ A szabolcsvármegyei tűzoltó osztályparancsnokság mához egy hétre, i vasárnap délelőtt 10 órakor megyei 1 tűzoltóversenyt rendez a Bethlen- i utca 16. szóm alatti laktanya udra- 1 rán. ] Tíz órakor veszi kezdetét a kocsiéi mozdonyfecskendőszerelés, amely- ( ben re3ztvesznek Szabolcs tűzoltó- ; csapatai. Délben 1 órakor a nyíregy_ ] házi alosztály bemutató gyakorlato- i
