Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-08 / 234. szám
SZOMBAT, 1949. OKTÓBER 8. 5. oldal Szabolcs földművesszövetkezeteinek alkalmazottai a Tervköícsön sikeréért A megye földművesszövei- kez eteinek alkalmazottai Is kiveszik részüket abból az áldozatvállalásból, amelyet a munkásság példája nyomán a falu dolgozó parasztjai is nagy lelkesedéssel vállalnak, újabb ezer és ezer forintos tervkölcsönjegyzésekkel az ötéves terv győzelméért. A tiszadadai földművesszövetkezet alkalmazottai például 4650 forintot adtak a tervért, A nagykállói szövetkezet alkalmazottai 10.650 forintos Tervkölcsönt jegyeztek, a büdszentmihályiak 17 ezer 600 forintot adtak kölcsön; Büdszentmihályon Bole- ga Ferenc, a földművesszövetkezet juhásza 1200 forintot ajánlott fel. A királytelki földműveszö- vetkezet alkalmazottai írták: „Mozit kaptunk a tanyavilágba, kultúrházba jár a fiatalságunk, a szövetkezet most vett rádiót, jobb lett az életünk és a kultúra kincseiből is részesedünk. Ezért jegyzőnk mi most 3600 forint Tervkölcsönt...“ Maguk pedig elmondták a szövetkezeti tagok között is és a tanyában: mit jelent a Tervköícsön, hogyan háláljuk meg ezzel mindazt, amit a népi demokrácia adott, a dolgozó parasztoknak. Felvilágosító munkájuk nyomán Fekete István királytelki dolgozó paraszt és társai is aj jegyzőhelyre siettek. Fekete István ezekkel a szavakkal jegyzett: én a gépállomásért és az új traktorokért adom a kölcsönt. Két tehénkémmel kínlódtam; most, hogy a gépállomás traktora és gépel dolgozzák a földemet, segítenek a munkámban, egy-két óra alatt megvan a munka és a igépmunka nyomában jövő jobb terméseredmény és az igásállatokból haszonállatokká vált tehénkéim tízszer, százszor behozzák azt a pár forintot, vagy terményt, amit a gépekért fizetek. Továbbra is a mátészalkai járás vezet a terménybegyüjtésbea A terménybegyüjté» még tovább folyik Szatmár-Bereg megyében. A begyűjtést verzenyben végzik a Járások és a községek dolgozói. Ebben a rersenyben a mátészalkai járás továbbra is megtartotta elsőségét az A-B jegyre 77, C-jegyre pedig 147 százalékos teljesítéssel. A fehérgyarmati járás A-B-re 69, C-re pedig 110 százalékkal a második. A vásáros- naményi járásnak A-B-re 64, C-jegyre pedig 48 százalék a teljesítése. Utolsó a csengeri járás: A-B 59, Cjegyr» pedig 80 százalékos teljesítő, »ével. A vármegye ütemtervszerinti teljesítése október 2-ig A-B vételijegyre 81.66 százalék, C-jegyre pedig 93 százalék. A községek versenyében a legjobbak Mánd, 134 százalék, Uszka, 123 százalék. Darnó 118, Cégénydányád 116, Jármi 113, Papos 108, Nyírparasznya 107, Nyírcsászári 103, Nyírmegy- gyes 103 és Fábiánháza 98 százalékos teljesítésével. Legrosszabbul állanak: Komlódtótfalu 44, Csenger 39, Tiszakóród 36, Tivadar 33 és Barabás 32 százalékkal. Az egyéni versenyben továbbra is Malolcsi Zoltán lónyai, Rajnik István nyírcsászári, Erdei Péter nyír. meggyesi, Radnóti Pál lónyai, Szobor Károly panyolai, ifj. Német Pál nyircsaholyi, Póti János mátészalkai, A. Veres Gusztáv fábiánházi és Pócsi Sándor nyírparasznyai dolgozók állanak. Ismerjük jasgmmhat is, kötelesség üt* két is Kedves Magyar Nép! ü. vakeláus üölfcasetos ■unkacioporl-aódszere Szatmár-Bereg a legjobbak között! 5,821.450 forint Ötéves Tervkslcssot jegyeztek a megye dolgozói Nyolcadik napja folyik már a terykölcsönjegyzés Szatmár-Beregben. Az üzemek, községek dolgozói kis- és középparasztok, értelmiségiek nagyrésze már az első napon lejegyzett, mégis toyábbfolyt versenyszerűen a kölcsönjegyzés, naponta gyűltek, az íveken a forintok, Üzemek, községek dolgozói versenyez, nek egymással a kölcsönjegyzés- ben. A népnevelők nap mint nap lelkesen végezték munkájukat. Ennek a kialakult versenymunkánnK és a dolgozók öntudatosságának eredménye, hogy a megyében szer. dán délig 5,821.450 forintot jegyeztek a dolgozók és a megyék ver- senyében ötödik helyre került 5rat- már-Bereg. Ezenkívül a MÁV, rend. őrség, AMO és a posta dolgozói 501.100 forintot jegyeztek. A járások közti versenyben a vásárosn3ményi járás 1,072 950 forint jegyzéssel az első. A mátészalkai járásban 2,449.600 forintot, a csengeri járásban 934.750 forintot és a fehérgyarmati járásban 1,329.150 forintot jegyeztek. A községek között legjobbak Nemesborzova, ahol 100 dolgozó 7100 formtot, Mátészalka 2102 dolgozója 911-450 forintot, Csaroda 242 dolgozója 64.650 forintot, Gulács 307 dolgozója 91.550 forintot, Garbóié 90 dolgozója 21.700-at, Mátyus 96 dolgozója 32.350 forintot, Császló 194 dolgozója 36.250 forintot és Pa- nyola 60.700 forint tervkölcsönt jegyzett. A megyében nagyon sok dolgozó paraszt példát mutatott a többiek, nek a jegyzésével. Bebizonyították azt, hogy ők nemcsak várnak ai államtól, hanem adnak is, hogy a sa. ját jövőjüket, az ötéves tervet anyagilag is támogatják. Jakab János vállaji nincstelem 8 gyermekes paraszt 400 forintot, Bódi István tiszaadonyí 7 gyermekes pásztor 700 forim- lot, Lánci József gulácsi tszcs.- tag 1250 forintot, Virág András 8 gyermekes tisznszalkai tszcs.- tag 500 forintot, Rápolti Gyula ugyancsak tszcs.-tag 1200 forintot, id. Szarka Gyula és Szabó Sándor halmostamyai 10 holdas újgazda egyenkénti llOO forintot jegyeztek. De ez csak néhány példa a sok közül. A népneyelők közül Balázs Ins. réné a tyukodi gépállomás vezetőjének felesége egy nap 12 ezer forint tervkölcsönt jegyeztetett. Óber. lander József tarpai lakos 7500 forintot jegyeztetett egy nap alatt. Amint a fenti eredmények is mi. tátják, Szatmár-Bereg megye dolgozói megértették azt ü feladatot, amit a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével népi demokráciánk az ötéves Terv kitűzésével magára vállalt. Megértették, hogy az 5 éyes terv a saját maga és gyermekei jobb jövőjét, hazánk és egész népünk békéjének védelmét célozza. Szatmár- Bereg dolgozói jegyzésükkel előbbre vitték egy lépéssel a béke, a haladás ügyét. Az építőipar önköltségcsökkentéséért indítottak harcot a magyar építőmunkások. — A nyíregyházi sztahanovista kísérletek idején /ássunk egy epizódot a szovjet építőipar fejlődésének történetéből. Pozsonyi Zoltán újabb sztahanovista rekordja : 801 százalék ! Pozsonyi Zoltán kőműves, a nyíregyháízi Gyárépítési Nemzeti Vállalat munkása csütörtökön újabb sztahanovista rekordot ért el, teljesítménye 801 százalék. Munkamódszerét a szovjet sztahanovista építőmum- kásoktól tanulta és az ő példájukon elindulva érte el a magas teljesítményét, amely forradalmi változást jelentett az építőiparban. A 801 százalékot fizikai megerőltetés nélkül érte el,új munkamódszert alkalmazva, új, szocialista módon dolgozva. 47 perc alatt 2.77 köbméter 38- as falat emelt. Pozsonyi Zoltán sztahanovista példáját máris számosán követték. Szilágyi Lajos kőműves egyéni tcjljesítménye 512 százalék és ezt a munkát Szakolczai János és Han- kovszki Mária segédmunkásokkal végezte. Az üzem ácsai is megszervezték az egyéni versenyt és Kórik Gábor párttitkár, ácssegéd, Hartmann Gergely, Torna Péter. B. Balog István ácssegédek 606 százalékos teljesítményt értek el a csütörtöki nap folyamán. _ Gyilkolt az ibrányi csendörkorcsmáros Én Ricsei Imre Barabás község bírója, aki 5 hold öröklött földdel rendelkezem és részes szőlőmunkás vagyok, a Barabás községben megalakult termelőszövetkezeti csoportba léptem be, amikor a Kossuth termelőszövetkezeti csoport megalakult. Az Ötéves Tervkölcsönből 1000 Ft- °t jegyeztem le azért, hogy ezzel a jegyzéssel hűségemet és áldozatkészségeimet fejezzem ki a népi demokráciánkkal szemben. Tisztában vagyok azzal, hogy a lejegyzett összeg milyen célt szolgál. Ez a jegyzés útmutató példa legyen minden hazáját szerető dolgozó parasztnak. A 3 éves terv megkezdésekor azt mondtuk: fizessenek gazdagok. És fizettek is. Kiosztottuk földjeiket, felszámoltuk bankjaikat, gyáraikat. Felépítettük azokat a romokat, amelyek lerombolása az ő művük Tolt. A lejegyzett kölcsönnel megmutatjuk ragaszkodásunkat a demokráciához és választ adunk a kapitalista államokból irányított nemzetközi kémszervezetnek és gazdáiknak, az amerikai nagytőkéseknek és hadianyaggyárosoknak. Megmutatjuk ezeknek, hogy a magyar nép hazáját szerető és önfeláldozó készségével új ország építéséhez fog az ötéves terv beindításával és ezért minden anyagi áldozatot meghoz. Nemcsak jogokat várunk a népi demokráciától, de tudjuk vele szemben a kötelességünket Í9. Barabás, 1949. október 2. RICSEI IMRE községi bíró — Évekkel ezelőtt kezdtem dől. gozni a főváros új építkezésein. 72 ember dolgozott szövetkezetünkben. Abban az időben a munkát kézműves eszközökkel hajtőt, tűk végre, gépi felszerelés és segédeszközök nélkül. A vakoló, munkások maguk készítették a maltert, otlották a meszet vödrökben, kézzel hordták az anyagot a magas állványzatokra és minden munkafolyamatot kézzel végeztek. Nyolc óra alatt népes szövetkeze, tűnik 120—-130 négyzetméternél nem tudott többet vakolni — írja Dvojnisev brigádvezető. — A sztá/íni ötéves tervek alatt az építkezési munka teljesen megváltozott. Évröl.évr« több gép készült a gyárakban, mi vakolók is kaptunk gépeket: beton, és mai. terkeverőket, emelődaruikat, malterszivattyút, földkiemelő-gépet és sóik egyebet. Mikor a Cskálov. utcai Vasúti Akadémia épült, elhatároztam, hogy brigádomat 2 csoportra osztom és mindegyik szá. mára megbatározott feladatot osztok ki. Elképzelésem az volt, hogy a fiataloknak könnyebb lesz megtanulni egy folyamatot, mint egy. összetettet. A számítás helyes volt. A termelékenység élesen felugrott. Az élet maga mutatta meg, úgy kell tovább emelni a munka termelékenységét, hogy a gépi be. rendezéseket teljes kapacitásukban ki kell használni. Erre a célra brigádomban gépi-vakoló munka, csoportot alakítottam, — A'ljoskin és Babicki elvtársaik kéttartályos vakolókanalat konstruáltak. Ezzel igen nehéz munkát gyorsítottak meg. A gépi vakolócsoport megalakításával a brigád termelékenységét 2—Szorosára növeltük és a minimumra csökkentettük a rnaltervesztesé. get. A vakolás minőségét pedig megjavítottuk. Ezzel kapcsolatban felmerült aa előkészítő műveletek ütemének meggyorsítása is, _Oni- scsenko azt tanácsolta, hogy szekst a műveleteket osszuk ki külön cső. portoknak és bízzuk rá kisegítő munkásokra. így is tettünk, a vakolók ezáltal megszabadultak egy hosszadalmas munkafolyamattól, figyelmüket alapfeladatukra összpontosíthatták. — A sztahánovisták, mérnökök és technikusok közötti efUSüttmű. ködés is mind erősebb lett. így alakult ki az, hogy a brigádot egységes folyamatú munkába osztottuk, mondhatjuk, egységes futó. szalaggá tettük. Minden munkai csoport fokozatosan egy és ugyanazt a műveletet végzi és tö. kéletesiti mesterségbeli tudását. Sokemeletes házak építkezésénél a fővárosban az utóbbi években sokezer négyzetméter igen bonyo. iult vakolási munkát végeztem és a múlt év májusában befejeztem ötéves tervemet. A gyakorlat bi_ zonyította, hogy a folyamatos munkacsoport módszer a vakolási munkát lényegesen meggyorsítja és olcsóbbá teszi az építkezést. Véleményem szerint ezt a mód. szert nemcsak a vakoló, hanem az építési munkálatok más ágazataiban is be kell vezetni. Ez nagymértékben hozzájárul ötéves tér. vünk feladatainak időelőtti megvalósításéhoz. A szovjet „Nyírfácska“ ének- és táncegyüttes, továbbá a Világifjö- sági Találkozó résztvevői Csehszlovákiában vendégszerepeinek. A szovjet művészet képviselői n Csehszlovák-Szovjet Baráti Társaság és az ifjúsági szervezetek meghívására érkeztek a köztársaságba, ahol kü- lönbörő városokban megismertetik a csehsilovák dolgozókkal a Szovjetunió «épeinek művészetét. Az előadások mindenütt óriási siker jegyében zajlottak le. A „Nyírfácska“ prágai szereplésé«, melyet a „Májns Bort 62 állítottak Puskás Farkas ibrányi csendőrkorcs- márosnak a minap. Töszom- szédait hívta meg szüretre és egyúttal velük rakatta le a 5“ színházban rendeztek, résztvett a Csehszlovák Nemzetgyűlés és a kormány számos tagja, a népi demo kratikus országok követségeinek tagjai. Az előadáson a zzovjet művészek hatalmas sikereket értek el. A műsor végeztével a nézők viharos ünneplésbsn részesítették a szovjet művész»» képviselőit. A szűnni nem akaró taps hosszantartó Üdvkiáltásokba ment át, mely Sztálin slvtárszt él ■ Szovj.tvmiót él- tstts. szekérről is a hordókat. Aa egyik 'hordó beszorult és csak nagy üggvel-bajjal tudták leemelni a kocsiról. Puskás, a volt csendőr éktelen haragra gerjedt és ordítozni kezdett. Egyik szomszédja, Be- rencsik György félreállt é* nem volt hajlandó tovább segíteni az izgága kakastollas- nak. Mig a többiek a hordót begurították, Puskás kint ma radt és tovább szidta Beren- csiket. A szóváltás tettleges- égig fajult A vége az lett, hogy a megdühödött Puskás markolatig döftu kését B«- rencsik szírébe. A gyilkoB csendőr! letartóztatták és bekísérték a nyíregyházi ügyészség fogházába. A gsovjet művészek Temdég- szereplése Csehszlovákiában
