Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-08 / 234. szám

! 4. oldal NYÄLSEGI MAGYAR NÉP SZOMBAT, 1949. OKTÓBER 8. RÁKÓCZI*TANYA NÉPE UJ GYŐZELEM FELÉ INDUL A néma osstályellenség ezernyi színét szik- ráztatja a délutáni nap. A vajai Rákóczi-tanya alatt a naményi töltésnél traktor, kapaszko­dik a dombra. Ahogy az orra kibuk­kan a kukoricás aranyszínű szárer­dejéből, pirosán villan rajta a madai gépállomás jelzése. Ekéje mögött barna barázdák domborodnak. Dü­börgésének a tanya szívéből egy má. »ik Hofherr ad választ. A bejáró dűlőn Urbán János ekéje fordít ve­tés alá. Ujváriék földjén négy tehén kaptat felfelé a hajlatból. A vado­natúj vetőgép — a gépállomás adta kölcsönbe —- csörögve szórja a tisz­ta rozsot a földbe. Uj élet formálódik itt a gazdag mezőkön. Harccal, munkával indul­nak a Rákóczi-tanyai volt cselédek, béresek, napszámosok naponta újabb győzelmekre tanyai pártszervezetük vörös zászlajával. A születő új éle tért folytatót harc, a munka új em. bereket formál. él a tanyán. Hetven család gürcölt végig hosszú robotos évtize­deket a tanya körüli 1800 hold ba­rázdáin. Bartha Miklós bácsi, aki ötvenkét esztendeje itt él, Farkas Imre, Urbán János, Linccr Gyula, Vég András, Kosztyu János, Bihari Sándor, meg a többi régi kommen- ciós-cseléd elmondja, mik voltak. Senkik, semmik. Az úr, a hatalom ott lakott a magas fenyők alatt a zsalus kastélyban, ha sok birtoka közül egyszer-egyszer ide is elláto­gatott. A gróf ... A kastély tövé­ben ott nyújtóztak a piszkos, rozoga cselédházak. Egy-egy közÖ3 kony­hára négy család járt szegényes va­csoráját összekutyului. Egy konyhá­ra négy szoba, négy család. Egy szó- bára tíz, tizenkét ember. Enni ak­kor Volt mit, ha megkapták a kom- menciót. 12 mázsa gabona, 4 mázsa búza, 25 kiló só, 40 pengő - .. egy esztendőre. A gyerek, ha meg tudta cserdíleni az ostorszíjat, jelentkez­hetett a béresgazdánál. Mada felől még fel sem nézett a nap, a fel­sebzett lábak alatt már porzott az út. (Az egy pár kjommenciós csizma télvíz idejére kellett.) A baktai er­dők pedig rég elnyelték már a vb- rösar.cú napot, mikor az utolsó mé­cses kialudt ■.. Hyen volt az élet. Nyomorúságos, keserű. Akinek nem tetszett, mehetett; széllel versenyt... úgy dőlt össze, mint azok a cselédvityil- lók az újsor mellett. Korhadt szaru, fáik a félrecsúszott, rothadt zsúp- tető alól a ragyogó ég felé mere- deznek. Az elporladt vályog elta­kart mindent. A piszkot, a szegény, séget, a grófi világot, aminek rom­jain a hős szovjet emberek kitűzték a szabadság lobogóját. Több, mint harminc új ház falainak meleg rózsaszínje, sárgája, krémzöldje tar­káink az újsoron. (Húsz államköl- csönnel épült, tizenegyet maguk építettek.) 340 hold juttatott föld és 21 hold gyümölcsös gazdái élik itt szabad életüket. Esténként száztíz marha jön meg a legelőről, ahogy mégy a nyolcvan disznó, végigporoz hazafelé az úton, öröm nézni. Tud­nia kell arról is mindenkinek, hogy a kastélyból iskola lett, ahol 75 gye­rek ismerkedik a betűvel, hogy Nagy Sanyi, meg Újvári Laci kato­natiszt lesz, Nagy Árpi már írt a kollégiumból: „Köszönjük Rákosi elvtársnak, hogy tanulhatunk .. . “ Tudnia kell arról mindenkinek, hogy a Rákóczi-tanyai volt cselé­deknek most már emberi az élete és ezért hálából már csaknem tizen­kétezer forint Tervkölcsönt jegyez­tek a tanyán. Olyan volt, mint sza­vazáskor. Most is szavaztak Tézli Károlynál, Lovász Mihálynál, Péter Sándornénál, meg Újvári Bertalan­nál, akik a jegyzést végezték. A békés építő munkára szavaztak; amely boldoggá, örömtelivé tette eddig is életüket és amely az új tervvel kikövezi a madai utat, vil­lanyt hoz az új házakba, artézikutat a tanya közepére, új traktorokat a tanyai földekre; amely a békét erő­síti az olyan bitangok ellen, akik ismét a múltat akarták. lelkesen jegye» tek. Ugyanúgy állták neki most az őszi munkák végzésének. Elsőbb a szántás-vetés. A héten befejezik! Ezt is a tervért, ez a fontosabb, utána fejezik be a krumpliszedést, kukoricatörést. Az őszi munkákkal is a tervet viszik előre! — Másfajta emberekké for­málja őket ez az élet. Megvívják a Az Állami Gépállomások, a dolgozó parasztságnak e ki­tűnő segítőtársai bevezették a traktorok éjjel-nappali üzemeltetését, hogy ezzel is hozzásegítsék a falu dolgo­zóit az őszi szántás-vetési munkálatok teljes és időben való végrehajtásához. Szabolcs és Szabni ár dol­gozó parasztsága örömei fo­gadja ezt az elhatározást. Egyes helyeken azonban a kulákok célzaté« híresztelés­ként elhangzanak olyan kije­lentések, hogy az éjjel vég­zett szántás nem felel meg úgy a követelményeknek, mint a nappali munka. A dolgozó parasztság persze nem hallgat ezekre az osto­ba híresztelésekre, hiszen sa­ját maga tapasztalhatja., hogy A bjelorussz, burgonyate­nyésztés élmunkásai kiváló munkasikereket értek el. A poleszkovi terület „Thaelman“ kolhozában hektáronként 1800 púd burgonyát termelt. A „Május 1-e“ kolhoz terméseredménye még enn? is magasabb, itt több, mint 2000 pudos hektáronkénti termést értek el. E kolhoz harcot a vajai kulákok ellen is, akik azt mondták: ne álljatok termelő- csoportba, mer,t magatok láttátok, mennyit civódtatok, mikor együtt dolgoztatok a grófi földeken! —- igen ám! Csakhogy akkor a nyomni c ivódott bennünk — mondták vissza. Megcsinálják a csoportot és ez lesz legnagyobb diadaluk! Száztíz tehén tart hazafelé a dű­lőn. Az utat szegélyező fák közt felszálló port vörösre festi a dülő- végen lebukó nap. Olyan, mint a lángtenger. Vörösen izzik a mez», az izzásban új élet edződik. az éjjeli szántás minősége épp olyan kielégítő, mint a nappal végzett talajmunka. Mindent meg kell tenniök azonban a dolgozó parasztok­nak is, hogy a traktorok munkáját semmi se akadá­lyozza. Szorgalmazni kell ,a földek idejében történő leta- karítását, a kukorica szárat gyorsan el kell távolítani, mert egyrészt így abból sok­kal nagyobb tápérfcékü takar­mány lesz, másrészt a szán­tási munkát sem akadályoz­za. Rendkívül fqntos az is, hogy legalább két héttel előbb jegyeztesse mindenki az erőgépet, mert csak így lehet a szántás-vetési munka zavartalan menetét biztosíta­ni. egyik munkacsoportjának ve­zetője Marija Kivedubszkaj.a hektáronként 3000 pudot ter­melt. Általában az egész Bje- Icrussz Köztársaság területén kiváló a burgonyatermés. A kolhozok mindenütt jóval a határidő előtt teljesítik be- szolgáltatási kötelezettségei­ket. „A valóságban a szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenységének alap­ján győzhet, a termékek és minden- féle szükségleti cikkek bőségének alapján, a társadalom összes tagjai jómódú és kulturált életének alap­ján4* — mondotta Sztálin elvtárs és ezzel világosan rámutatott arra, hogy a termelés frontja, az osztályharc­nak döntő csatatere. Rámutatott Sztálin elvtárs arra is, hogy a Párizsi Kommün bukásának éppen az volt egyik oka, mert nem volt elég ideje rá, „hogy a népnek a forradalom anyagi eredményeit meg­mutathatta volna44. Vagyis „ha ke­vés a kenyér, kevés a vaj és a zsír, kevés a ruhakelme, rosszak a laká­sok, magával a szabadsággal nem sokra lehet menni . Ahhoz, hogy jól és vidáman lehessen élni, a* kell, hogy a politikai szabadság ál­dásait anyagi jólét tetőzze he.4* Rákosi elvtárs szintén rámutatott legutóbbi beszédében, amikor a Rajk-banda felszámolásának tanul­ságairól szólott! „Az ellenséget nemcsak a politikai porondon kell megverni; minden gyár, minden üzem, vállalat az osztályharc csata­tere44. Ahol éppenúgy, mint máshol, hősies küzdelmet kell folytatnia a munkásosztálynak az osztályellen­ség leverésére. Kik ezek az osztály­ellenségek? Természetesen elsősorban a szabotőrök, a kémek, a befura­kodottak, akik aknamunkájukkal hatalmas károkat igyekeznek okoz­ni a termelésben. De vannak más­fajta osztályellenségek is! Még talán nehezebb felfedezni őket, mint az előbbieket, mert ezek nem beszél­nek, nem suttognak, nem lázítanak, nem cselekszenek, nem rombolnak két kezükkel, lianeim csendben ott lapulnak a satupad alatt, vagy rozsdásodnak az udvar, raktár, szög­letében vagy éppen egy mukás rejti el a padjában, dobja vissza az ol­vasztóba, a gépbe. Néma osztály- ellenség ez, nem hallatja szavát, de mégis halálos ellensége a munka termelékenysége emelkedésének. Úgy hívják, hogy: Selejt! Igen nagy ká­rokat okozhat ez az osztályellenség egy-egy üzemben. Erre talán elég példának felhozni a nyírbátori do­hánybeváltót, ahol a selejt három százalékos növekedése több, mint 80.000 forintos kárt okoz. A büd- szentmihályi Alkaloidában, a kész­áruüzemnél egy-egy lombik törése többezer forintos károkat okozott. A magasépítőknél az asztalosműhely elszabott ajtókat, ablakokat szállí­tott ki a nyírbátori malom építésé­hez. Az egészet vissza kellett hozni és újracsinálni. Munkabér, anyag, munkaidő mind kárbaveszett! A veszteség többezer forint. Ezek a példák mind-mind bizonyítékai an­nak, hogy a selejt valóban halá­los ellensége a termelékenység emelkedésének és egyben akadá­lyozza a szocialista építést. Tehát nemcsak gazdasági kérdés mindez, hanem politikai jelentősége van en­nek is. Érthető tehát, hogy az üze­mek, gyárak dolgozói elkeseredett küzdelmet folytatnak a selejt csök­kentéséért. Mackó Gábor az Alka­loidában újítást vezetett be, amely- lyei ki tudta küszöbölni a lombik- törest(. Üzemeink versenytervében a középpontban áll a selejt csökken, tése. Persze itt is mutatkoznak hi­bák, mint a nyírbátori dohánybevál­tónál, ahol így fest a versenypont! „A selejtet a legkisebb százalékra csökkentjük . ..“ Ebből sem azt nem tudja meg a munkás, hogy mennyi a selejt jelenleg, sem azt, hogy mit kell tenni neki, hogy ennyire, vagy annyira csökkentse azt a selejtet. Helyes a Vulkán vas­öntőinek versenyterve, ahol elhatá­rozták 8.12 százalékról 5 száza­lékra csökkentjük a selejtet és mindjárt meg is beszélték a csök­kentés módozatait. A Gyárépítőknél az egyéni verseny középpontjában is a selejt csökkentése áll. Ez is helyes. Minden dolgozónak, elsősorban a kommunista munkásnak legyen sze­mélyes ügye a selejtcsÖkkentés, a néma osztályellenség irgalmatlan el­pusztítása. Ma nyílik meg az „Újítók Kiállítása“ A Szakszervezeti Tanács és az Országos Találmányi Hiva­tal rendezésében ma nyílik meg az „Újítók Kiállítása" Budaipesten. A kiállításon több, mint kétszáz újítást mu­tatnak be modell formájában így pedig eredeti kivitel­ben. A legjobb munkamódszer átadók ismertetik munkamód­szereiket és így a kiállítás országos méretű tapasztalat­cserévé szélesedik. A Szovjetunió uj városa A háborúutáni ötéves terv évei. ben a Szovjetunió térképein sok új város és munkástelepülés kelet­kezett. E városok az új ipari üzemekkel együtt ott épültek fel, ahol még néhány évvel ezelőtt csend, pusztaság, sztyeppe honolt. Ilyen város Mincsogaur is, amely Azerbajdzsánban, a háborúutáni ötéves terv alapján épült. A há­ború után épültek fel az első hé. zak, majd egész lakónegyedek. A széles utcákon megjelentek az első üzletek, étkezdék, iskolák. Azóta felépült a kultúrpalota, a nyári színház, a könyvtár és az egészség ügyi intézet, A gyermekotthon épülete körül kert és szőlő van. Mincsogaur nagy részét a most épülő orvos-város - foglalja el. — Megkezdték az utcák és tere!» asz. faltozását. Több mint 20.000 fát ül­tettek el. A lakosság vízellátását már vízvezeték biztosítja, A kiállítás közönsége meg­ismerheti lógj obit újítóink munkáját, közelebb kerülhet ahhoz a mozgalomhoz, amely csak 1949-ben több, mint 17ö millió forint megtakarítást ért el pépgazdaságunk számára. Az újítók kiállításán megis­merkedhetünk a munka for­radalmárainak, a Szovjetunió sztahanovistáinak példaadó munkájával, láthatjuk a ki­váltó sztíaihanovisiták alkotá­sairól készített fényképekor. Mivel töltik szabadidejüket egy kolhozküzség dolgozói? Petrovka község rádióhangszórói ebédszünetben nap-nap után ismer, tetik a község kolhozparasztjaival, mivel tölthetik munkautáni sza­badidejüket... Vége a munkának. A leözségi utcák vil/anylámpáinak fényénél a lakók klubba, iskolába, könyvtárba mennek. A klubban rendszeresen tudományos népszerű előadásokat tartanak. Az előadás után filmet mutatnak be. Itt sze­repel a község színjátszó csoport, ía, amely pontos terv alapján dol­gozik. A könyvtárba rendszeresen érkeznek a legújabb újságok és folyóiratok is. Petrovka az Októ. béri Forradalom előtt elmaradott hely volt. Jelenleg technikum, kö­zépiskola, két kiub, poliklínika, egy falusi és három kolhozkönyv, tár és filmszínház működik a köz. ségben. A ko/hozparasztok júmó. dú kultúráidét élnek, A koraősz Hetven család Ez a világ Egy akarattal A MINSz felhívása a dolgozó parasztfiatalokhoz A Magyar Ifjúság Népi Szövetségének elnöksége felhí­vással fordult a dolgozó parasztfiatalokhoz az őszi szán­tás-vetési munkák határidőre való elvégzése érdekében. A felhívás hivatkozik Pártunk Politikai Bizottságának októ­ber 2-i határozatára, mely megállapította: „az őszi szán tás-vetési terv végrehajtásában bizonyos elmaradás mu­tatkozik.“ A jövő évi kenyerünkért végzett munkánk meggyorsí­tására hívunk minden becsületes dolgozó parasztfiatalt. Vegyetek részt benne olyan lelkesedéssel, ahogyan vá­laszt adtatok népünk gaz árulóinak, .a Rajk-Tito-bandá- nak és imperialista gazdáiknak, ahogy résztvettetek öt­éves tervünk alapjainak le rakásában, a Tervkölcsön jegyzésében. Munkánk elvégzésében álljon előttünk a hős lenini Komszomol falusi szervezeteinek példája! Előre az őszi szántás-vetési terv batáridőre való teljesítéséért. „Munkás lányához méltóan akarok dolgozni" „Az édesapám ácsmunkás, aki régen többet volt munkanévül, mint amennyit dolgozott és amikor arra gondo/ok, hogy az impe­rialista banditák kémei ezt a nyomorúságos éle tét akarták vissza, ál/ítani, gyűlölet tölt el, de ugyanakkor megfogadom azt is, hogy munkahelyemen, a hivatalomban munkás lányához mé/tóan ál/om meg a helyem, mindig követem Pártom és Rákosi elvtárs útmutatá. sait. A tervkölcsönjegyzéssel is ezt fejeztem ki, amikor az elsők kö. zött siettem a jegyzési helyre és ajánlottam fel hat heti fizetése, met.” i Bernát I/ona, nyíregyházi pénzügyigazgatóság. Éjjel-nappal dolgosnak ezentúl a traktorok ü bjelorussz burgonyatenyésztök sikerei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom