Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

>i i' 1KSÉGI NÉPLAP 5. oldial Vxí.i^AxvínVí.'í^j Oiv í oiiüiv bü. I Bedi likiri teriulies«|rartfeai Mir a néiiszállásra ■•zgósitiaak A további munkában is példát mutat a csoport Nemrég l>ontották ki az üzemi pártszervezet vöröscsillagos, arany­kalászos lobogóját a bedőbokori tér. melőcsoportban, nem sokkal azután, hogy a csoport megalakult. Ez a két esemény volt Képes Józsefék életé­nek legszebb eseménye azutan, hogy a hős szovjet katonák nekik is elhozták a szabadságot. Ez a két esemény az, amely mö­gött, mint egy határkő mögött, le­zárult Képes József, Fekete Gábor meg a többi bedőbokori csoporttag régi élete és egy új, másfajta élet útja nyílt. A robot, kínlódás, az éjszakai tépelődések helyett a fel­szabadult ember lelkes munkája, gondtalan élete. A kis tehenes ekék helyett traktor szánt mély barázdát a nagy táblán, amiben együtt van ü föld. Kombájn arat, csépel, bő ter­mést gyűjt a hombárba, hiszen nem a régimódi szerint gazdálkodnak, hanem az új tudomány alapján. Egy két jérce helyett ezernyi káricsál bele a hajnalba a telepen, egy malacka helyett kétszáz gömbölyö- dik a hizlaldában, reggelente kerek száz tehén megy a legelőre. A csa­lád viskóból fürdőszobás lakásba költözik, a füstös lámpát örökre cl- fujva, villanyt gyújtanak. Az é\%* kalendárium helyett Micsurin köny­vébe lapoz, vagy szépirodalmat ol­vas a fiú, aki az agráregyetem első évére jár . . . Ez 21 cél van Képes Józsefék eioti, az út, amelyen egy akarattal indultak el, amelyen vezeti őket a Párt. Ezért a jövőért dolgoznak. Az egyiittlét, az együtes munka nagyobb alkotó erőt adott, a munka közös, jó megszervezése után az első eredmény akkor szü­letett meg, amikor a csoport hetek kel előbb elvégezte a rozs és búza vetését, mint a környékbeliek. Most együtt ülnek, összejöttem, amikor mindenki hazatért a mező­ről, hogy megvitassák az új tenni, ralókat, amiket még jobban kell elvégezni. — Jönnek a traktorok, elvtársak, de még egy kevés szár, cukorrépa is kint van a mezőn — beszél az asztalnál az elnök, Képes József» — Délfelé jöhet a traktor — szól valaki a lámpaernyő mögötti sö­tétből. — ügy van, akkorra letakarítunk — áll fel Fekete Gábor, hogy elő­hozza javaslatát, amin hazafelé jö. vet már gondolkodott. — Én azt mondom, maradjanak a brigádok, ahogy vetésnél voltak. Szekérre a szárért, egy csoport ki­szedi a cukorrépát egyszer, egy másik lefejel másodszor, egy bar. madik hazaszállít harmadszor. Helyeilleii szólnak a a többiek, aztán Nagy Lajos intéző- bizottsági tag tesz új javaslatot, ami már ott égett mindegyikükben ki­mondatlan is : — A munkacsoportokkal meg jobban kell előkészítenünk a mély­szántás sikerét. Az időre végzett munkával a mélyszántásnál is pél­dát kell mutatnunk a tanyabokrok dolgozó parasztjainak. — Tudjátok mindnyájan, miről van szó. A terv elősegítéséről, jó­módú, virágzó élet építéséről, amelyből minden dolgozó paraszt­nak becsületbeli ügye kivenni a ré­szét a saját maga és dolgozó tár­sai érdekében. A főfeladat az, hiogy több, sokkal több kenyeret adjon a falu jövőre. Jobb munkával adhat és adni is fog. A rozs, a búza a földben van, a mélyszántással most a tavasziak jó termését készítjük elő. A mi csoportunk is többet fog adni, de példamutatásunkkal a ta­A Gyárépítő Nemzeti Vál- Lalat ácssegiédei újítást dol­goztak ki a zsalutáblák elké­szítésénél. Az egy méter szé­les táblákhoz csupán két szál hosszú deszkát használnak fel keret gyanánt, magát a táb­lát pedig 50 centiméteres hul- tadékdeszkákból állítják ösz- sze. A zisalutáblákat mint „Különösen az őszi é» tavaszi sáros­éi ős időkben és a téii hidegekben jelentett nagy problémát a nyírbeg- dányi üzemi munkások gyermekei­nek iskolábajárása, tanulása. Minden nap több mint négy kilométert kel­lett gyalogolniuk a községi isko­lába. Most ezt a kérdést megöl- dotta az üzem — a muukás'ok üzeme. Helyiséget ajánlottak fel egy iskola részére s ezt ugyancsak az üzem szerelte fel tanszerekkel, nyákat i» segítjük, hogy többet ad janak. Megmutatjuk nekik: nézzétek, mi így csináljuk. Nézze tek meg, milyen jó mély barázdát szánt a traktoreke, ebben a földben sem marad gaz, annál több nÖYesztő nedresség, ami dússá, gazdaggá teszi a kalászt. Nézzétek meg, ez az igaz. sag és nem a Bartka Andrái-féle basaparasztok hazugságai, akik, h» rajtuk állna, egy kapavágást sem tennének a földjükön, mert az ben­nünket, a népet segíti előre, ha be kell szolgáltatniok a termett ke­nyérmag kirótt részét ... Jól belenyúlt az este a rak éjsza. kába, mire a maroknyi lelkes em bér megbeszélte a munka minder cselekvését. Nem siókkal később utolsót zörgött a szár a csoport mezején. Még akkor éjszaka b* hordták. És reggel, mire a bedő bokoriak vetőgépeik mögött a dü lőbe értek, találkoztak a csoport r 'pásszekereivel. A traktorok dé! helyett reggel álltak be . . , előgy ártott elemeket készítik el a földön. Az újítással időt és anya­got takarítanak meg s eme­lik a munka termelékenysé­giét. Teljesítményüket a& újí­tás bevezetése óta mintegy húsz százalékkal elkerült fel­emelni. iskolabútorokkal, padiakkal, táblák, kai. Ma már nem kell félniük a mun­kásgyermekeknek az időjárás vi­szontagságaitól. Jól felszerelt, tiszta, meleg üzemi iskolában rohamozhat­ják a tudomány várát, képezhetik magukat, hogy majd, ha felnőnek, értékes építőmunkásai legyenek a szocialista hazának. Siasaa Sámdor-“ A Gyéré»»* NamnH Vállalat ácséinak njitésa MunkáalmvmlmnSnh irjm : „Üzemi iskolát állítottak fel & múniwf, pitréleiRiYirfeii i fii népeinek nagy vezérül! szabolcsi dolgozók Sztálin elvtárs könyvet Tanulni akarunk Lelkesen jegyzik a A világ népeinek útmuta­tását tartalmazza a barnafe­delű, díszkötésű könyv: Sztá­lin müvei magyarnyelvű ki­adásának első kötete. Üzemi munkások érdeklőd­tek már napokkal ezelőtt iránta a Magyar Dolgozók Pártja nyíregyházi városi bi­zottságánál. Aztán előjegyez- tettiék nevükre. Csak korlá­tozott mennyiségben bocsátot­ták ki az értékes művet. Ki­tüntetésnek érzi, akiknek ne­vét feljegyzik. Nyíregyházán minden példányt előjegyez­tek. Tulajdonosaik számára folyamatosam biztosítják a Sztálin művek többi kötetét is. Hatalmas az érdeklődés vi­déken is. A nyírbátori járási pártbi­zottságra Nagy Barna elv­társ, az Olajütő NV élmun­kása nyit be. Megelégedet­ten távozik amikor megtud­ja: még jutott számára is egy SztáÖin-könyv. Tiamulni akar, nagyon sokat. Tanulni akar attól a néptől, mely felépítette ,a szocializmust, attól a férfiútól, aki & világ haladó népeit vezeti. Pálvölgyi Sándor elvtárs Nyírbogátról jött be. Az ot­tani termelőszövetkezeti cso­port vezetőségi tagja. Bele­lapozgat a könyvbe: „Minden eresztékében recseg-ropog a régi rend, megrázkódott a falu. A tegnap még letört és •egalázott parasztság ma talpr&áll és kihúzza derekát.“ Pálvölgyi elvtárs személye­sen megismerte ezt a paraszt­ságot, amely kihúzott derék­kal jár, amelynek életkörül­ményei egyre jobban hason­lítanak a városi dolgozóké­hoz. Pálvölgyi elvtárs néhány hónapja járt a Szovjetunió­ban és gazdag tapasztalatok­kal tért vissza. — Vigyázni fogok a könyvre és áttanulmányozzuk otthon minden sorát — ígéri. — Tanulni akarunk Sztálin elvárstól. 1 Fognak tőle tanulni. A könyv minden szava irány­mutatás, tanítás. Útmutatások gyűjteménye, amelyek idő­szerűek tesznek, amíg meg­valósul ajz egész világon a kommunizmus. A szakszervezetek munkája Szabolcsban lm: Pirié István, s Szaktanács Megyei titkán A Nagybudapesti Pártváiasztmany határozatában a következőket olvas, hatjuk: „A nagybudapesti kibőví­tett pártválasztmány felhívja a szakszervezetek figyelmét arra, hogy a termelés és a termelékenység emelésének kérdéseit munkájuk kö­zéppontjába kell állítaniuk. Minden erejükkel hozzá kell járulniuk a munkafegyelem megszilárdításához, őrködniök kell a bérezés helyes alapelveinek következetes megváló, sításán, törekedniük kell arra, hogy a munkaversenyben a legszélesebb tömegek vegyenek részt, elő kell mozdítaniuk a munkásság szakmai képzését»“ Rákosi elvtárs, a Nagybudapesti Pártválasztmány útmutatása hatal­mas segítséget jelentett szabolcsi szakszervezeti mozgalmunk számára is, nagyban hozzájárult feladataink sikeres elvégzéséhez. A határozat és Rákosi elvtárs szeptember 30-án elhangzott beszéde óta Szabolcs üzemeiben egészségesebb, szerve­zettebb munka folyik. Az üzemi bizottságok nagy többsége felis­merte feladatainak jelentőségét és felismerték azt, hogy ahol erős az üzemi bizottság, ott újabb és újabb lendületet vesz a szocialista munka­verseny, ott emelkedik a munka termelékenysége. A kisvárdai Vul­kán vasöntödében, a nyírbogdányí petróleumgyárban, ahol jól dolgozik az üzemi bizottság, szép eredménye­ket ér el az élmunkás-, újítómozga­lom, az egyéni verseny és a brigád mozgalom. A munka termelékeny­sége emelkedik. A kisvárdai Vulkán vasöntödében az egy főre eső ter­melés érték© több mint 7 százalék­kal emelkedett. Ki kell emelnünk a büdszentmihályi Alkaloida vegyé­szeti gyár dolgozóit is, akik novem­ber 1-re teljes egészében befeje­zik az üzem hároméves tervét. A javítóműhely és a készáruüzem pedig már október 15-re teljesítette a hároméves tervre vállalt felada­tait. Az Alkaloida az ország üzemei között egyike azoknak, ahol helye­sen szervezték meg a szakszervezeti reszort munkák at és ahol mindenkor híven figyelve a Párt útmutató sza­vára végzik feladataikat. Ugyancsak jó munkát végeznek az üzemi bi­zottságok a volt nyíregyházi Hangya olajütőben és a Terményraktárban. Vannak azonban még olyan üze­mek is megyénkben, amelyek nem értették meg Pártunk figyelmeztető szavát. Habár mutatkozik már némi javulás, munkájukat még mindig nem végzik megfelelően. így a De- mecseri Ipartelepek, a nagyhalászt Kendergyár és a nyírbátori Bóni- gyártelepek. A demecseri üzemi bi­zottság az irodából, az íróasztal mellől próbálja szervezni a munka* versenymozgalmat — s mondani sem kell, az ilyen bürokratikus szerve­zési mód igen csekély eredménnyel jár. Vannak olyan dolgozók az üzemben, akik nem ismerik az üze­mi bizottságot! A munka rossz meg. szervezésére jellemző, hogy na­ponta 30-—40 ember munkaideje esik ki a produktív termelőmunká­ból. A Párt és a szakszervezet mösiT segítségükre siet ezeknek az Üze­meknek. Egyrészt az üzemi bizott­ságok átszervezésével, illetve meg­erősítésével, másrészt pedig az ideo­lógiai és szakmai oktatás megindí­tásával. Az oktatómunkában nagy súlyt helyezünk arra, hog} üze­meink dolgozóit megismertessük a Szovjetunió munkásosztályával, a Szovjetunió szocialista munkaverse­nyével, a szovjet munkásosztály ta­pasztalataival. Az elmúlt hetek mu­tatták meg azt, hogy milyen nagy jelentősége van szocialista építésünk­ben annak, ha átvesszük a Szovjet­unió tapasztalatait. A nemrégibea megindult építőmunkás Sztahanov- mozgalom fényes bizonyítéka ennek. Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy „minden gyár, bánya, minden üzem, vállalat az osztályharc csata­tere4*, A munkásosztály szabolcsi fiai most azon lesznek, hogy győ­zelmet arassanak ezen a csataterei! is, győzelemre vigyék üzemük há­roméves tervét, megteremtsék az ötéves terv biztos alapjait. Forró szeretette! ünnepelte Szabolcs ifjnsága a Konmomolt Szabolcs ifjúmunkásai, dol­gozó parasztfiataljai, diákjai, úttörői nagy lelkesedéssel és forró szeretettel ünnepelték a hős lenini Komszomol meg­alakulásának 81. évforduló­ját Büdszemtmihályon, Nyír­bátorban, Kisvárdán és sor­ra a többi községekben min­denütt kultúrműsorral egybe­kötött ünnepélyen ismerted ték a Komszomol harcait, munkáját. Nyíregyházán szin­tén ünnepségeket rendezted az alapszervezetek és az is­kolák. Szabolcs fiataljai meg­fogadták, hogy híven követik példaképükéit, a nagyszerű szovjet ifjúságot. Kilenc leraeücsspsrl mir lefelezte az iszi mélyszántást A íöbbi termelőcsapei-t is jól halad a munkával Megyénk mintegy nyolcvan termeílöszövetleezeti csoportja a mélyszántási munkák el­végzésében is jó példát mu­tat a szabolcsi dolgozó pa­rasztoknak. Ahogyan a ro­zsot éis búzát jóval a határ­idő előtt elvetették csoport­jaink, ugyanúgy végzik el határidő előtt jól megszerve­zett közös munkával az őszi mélyszántás feladatúit is, megvetve iái biztos alapját a tavasziak jó terméseredmé­nyének. Kfijlenc termeílőszövetkezeti csoport, a baktató rántházai, vajai, gégényi, besztereci, kéki, vencsellői. rakiaimazi, ti- szaeszlári és polgári termelő­csoportok jelentették már ed­dig, hogy elvégezték a mély­szántás munkáját. Az * újfe­hértói, kótaji. a két nagyba- lászi, a timári, a görbeházai, a tiszialöki, a tiszadobi, újti­kos i, büdszenJtmihályi, tisza- gyulaházi és zsurki termelő­szövetkezeti csoportok pedig közel állanak a mélyszántás teljes befejezéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom