Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-20 / 218. szám
Minden este 7-töl 8 óráig és 9 órától közvetíti a Kossuth rádió Rajk és összeesküvő bandája perének tárgyalását Szőnyí Tibor vallomása imperialistic letérnek vezetőállásba juttatásáról, az összeesküvés előkészítéséről Vasárnapi számunkban közöltük I’álffy Györgynek a népbíróság előtt tett vallomását és Brankov Lazar kihallgatásának első részét. Brankov a továbbiakban így vallott : A kémhálózatnak sikerült majdnem minden társadalmi, politikai szervezetbe, az államaparátusba be. nyomulnia. Elnök: És milyen anyagot kaptak ezen a hálózaton keresztül ? Brankov : Politikai, gazdasági, ka. tonai titkokat. Pálffytól megkaptunk a honvédelmi minisztériumból mindent, a legtitkosabb katonai anyagot, például a magyar hadsereg diszloká. ciójáról. A belügyminisztériumból Rajktól, Szebenyitől például az Ál. lamvédelmi Osztály munkájáról, módszereiről, az Államvédelmi Osztály harcáról az angol-amerikai kémszolgálatok ellen. A Nagy Ferenc összeesküvésről is megkaptuk az anyagot. Ezt Rajk utasítására Szebenyi adta és ezt az anyagot Cicmil 1947 elején az amerikai követségre eljuttatta. — Most visszaemlékszem egy beszélgetésre, amely Cicmil, Jávorszky és köztem folyt le. Ő egyszer nagyon sürgette, hogy neki össze kell szednie az anyagot a magyarországi politikai, gazdasági helyzetről. Azt mondotta, hogy Kardcljtől, a mi- niszteielnök helyettesétől olyan uta. sítást kapott, hogy Edgecombe tábornokkal kell kicserélni az anyagot. Ezzel kapcsolatban beszéltem Já- vorszkyval, aki az UDB főrezidense volt. Jávorszky akkor megerősítette Cicmilnek ezt a kijelentését és azt mondotta, hogy neki is ugyanolyan utasítása van Rankovícstól, hogy az angolokkal, amerikaiakkal kell együttműködnie, velük kell jó kapcsolatot tartani és az anyaeot ki kell cserélni. Hogyan kerültek Szó- nviék Magyarországra Elnök : Ezenkívül mit tud még ? Brankov : Konkréten tudok egy esetet, amely már 1945-ben volt, amikor Rankovics belügyminiszter segítségével az amerikaiaknak sikerült egy kémcsoportot küldeniük Svájcból Magyarország területére. Akkor ezt a kémcsoportot Rankovics segítségével átdobták a szovjet hadsereg háta mögé. Elnök : Ez a Szőnyi-féle kémcsoport ? Brankov : Ez a Szőnyi-féle kémcsoport volt. Ez úgy történt, hogy még a háború alatt Tito engedélyével Rankovics, .Kardelj és Gyilasz emberei kapcsolatokat teremtettek az amerikai és angol hírszerző szolgálattal. Tito engedélyével néhány megbízottat küldtek Svájcba, Franciaországba, Olaszországba, Angliába és ezek felvették a kapcsolatot az angol-amerikai hírszerző szolgálattal. Ilyen módon Tito, Rankovics megbízottainak segítségével sikerült akkor az amerikaiaknak ezt a Szőnyi-féle kémcsoportot Magyarország, ra küldeni, a Szovjet Hadsereg háta mögé dobni. Allan Dulles akkor Lompar segítségével Jugoszlávián keresztül irányította ezt a kémcsoportot. Rankovics utasításására jugo. szláv igazolványokat adtak nekik és mint jugoszláv tiszteket Magyarország területére küldték autóval és a Szovjet Hadsereg háta mögé dobták őket, ahol kémkedtek az amerikaiak számára Magyarország területén a Szovjet Hadseregről. fl Szavjelunié és a gépi demokráciák eiien... — 1948 októberében, amikor én Belgrádban voltam. Gyilasz azt mondotta, éppen most beszélt Titóval, aki tárgyalt az amerikai és angol megbízottakkal Belgrádban és megegyezett az angolokkal és amerikaiakkal abban, hogy ezek készek segítséget nyújtani Tito kormányának, nemcsak gazdasági segítséget, hanem politikai se- gitséget, sőt katonai segítséget is. ha Tito kormánya hajlandó lesz harcolni a Szovjetunió ellen. Gyilasz akkor azt mondotta: a helyzet olyan, hogy ezt el kell fogadni, mert az amerikaiak és az angolok lettek természetes szövetségeseink. Az angolokkal és az amerikaiakkal együtt kell harcolni a magyar kormány ellen, amely a Tájékoztató Iroda mellett van, más népi demokratikus országok ellen és a Szovjetunió ellen is. Brakov ezután arról vall, hogy hogyan teremtettek a jugoszláv kémek Budapesten kapcsolatot az angolszászokkal. angolszász katonai megbízottak iugosziá- fiiban Elnök: Milyen magatartást tanúsítottak Jugoszláviának a jelenlegi vezetői a második világhábarú alatt Jugoszlávia népeivel szemben? Brankov: Én arról azt tudom mondani, hogy az az árulás, amelyet Tito, Kardelj, Gyilasz. Rankovics a nemzetközi munkásmozgalom, Jugo. szlávia népei és a Szovjetunió ellen elkövettek, nem a Tájékoztató Iroda határozata után vagy idején tör- tént, hanem még hamarabb. Tito még a háború ideje alatt, 1944- ben, vagy lehet, hogy még 1943-nak a végén engedélyt adott arra, hogy az angol és amerikai missziók az ő fővezérkarához jöhessenek jugoszláv területre. Elnök: Most egyelőre azt mondja el, hogy kik voltak ezek az angolamerikai katonai megbízottak, akik megjelentek 1943-tól kezdve Tito fővezérkaránál és a tartományi ve. zérkaroknál. Brankov: Tito vezérkaránál akkor az amerikai katonai misszió tagjai voltak: Hamilton ezredes, Fire és Farts alezredesek. Az angol misszió tagjai voltak: McLane tábornok, Saiwin és Moore alezredesek, azut'án Churchill Randolph őrnagy Churchill Winston fia, Macedóniában volt Kenney őrnagy, angol, és Mac Donald hadnagy, angol, a Vajdaságban voltak Davidson őrnagy és Wood hadnagy, angol tisztek. Boszniában volt Wilson őrnagy, angol tiszt. Szerbiában a fővezérkar- nál volt Green amerikai kapitány, Armstrong és Hanniquer Madger, angol őrnagyok. Horvátországban volt Red kapitány, amerikai tiszt és Rogers angol őrnagy. A szlovéniai vezérkarnál volt egy amerikai őrnagy, Goodwin James és Johnson an. goi őrnagy. Vis szigetén volt Urban őrnagy, amerikai tiszt. Ezek az angol-amerikai missziók tagjai tapasztalt hírszerzők voltak és nagy kémtevékenységet fejtettek ki a háború alatt Jugoszlávia területén. Elnök: Milyen célból akartak befolyásra szert tenni? Hogy a háború után uralmukat kiterjesszék Jugoszlávia népeire is? Brankov: Ők még a háború alatt arra törekedtek, hogy Jugoszláviát, azután a közeli államokat, Bulgáriái, Romániát, Magyarországot az angol-amerikai befolyás alá helyezzék és főtörekvésük az veit, hogy meg- nkadályozák a Szovjetunió befolyását és ezt a befolyást csökkentsék, mert ők nagyon jól tudták, hogy a jugoszláv nép nagy többsége a Szov. jetunió mellé áll, hogy szereti a szovjet népet. Jugoszlávia angoi- amerikai Kémei Elnök: Az előbb beszélt arról, hogy az angol-amerikai színleges katonai kiküldöttek a fővezérkarnál és a tartományi vezérkaroknál hírszerző tevékenységet fejtettek ki. Ehhez a hírszerző tevékenységükhöz szükség volt arra, hogy beszervezzenek bizonyos embereket, akik ne kik adatokat szolgáltatnak. Kiket sí- került nekik beszervezniök? Brankov: Különösen Kardelj. Gyilasz és Rankovics voltak azok, akiket sikerült az angol-amerikaiaknak szolgálatukba állítani még a háború alatt. De 1947-ben és 1948-ban, amikor én lettem főrezidense az UDB-nak, módom volt betekinteni az UDB titkos irataiba és ott megláttam azt, hogy vannak sokan a jugoszláv vezetők és tisztek között, akik úgy vannak feltüntetve, hogy a háború alatt és a háború után is kapcsolatokat tartanak az angol-amerikai hírszerző szolgálattal. Például emlékszem, hogy a horvát fővezérkarnál mint gyanúsak és mint angol- amerikai barátok vannak feltün. tetve: Marko Belinics, a horvát kormánynak mai minisztere .. . Azután Mrázovics Karlo, mai moszkvai nagykövet, Szerbiában Sztambolics Petar, aki ma a szerbiai kormány elnöke, Boszniában Ardo Humo, a Boszniai Kommunista Párt központi vezetőségének titkára, a macedóniai vezérkarnál Aposztolovics Mihajlov altábornagy és Vukmanovics Szveto- zár altábornagy, a vajdasági vezérkarnál, most a jugoszláv központi kormánynak minisztere. Azután a vajdasági vezérkarnál Orovics tábornok, Veszelinov Jovan, a vajdasági központi pártbizottság titkára és Jojkics, ennek a bizottságnak tagja. Elnök: Ez az a Jojkics, akit aztán ideküldlek? Brankov: Igen, azonos ezzel. Azután a szlovéniai vezérkarnál Miha Marinké, aki ma a szlovéniai kormánynak elnöke, Kidrics, aki a központi kormányban ma iparügyi miniszter és a gazdasági főtanács elnöke .. . Aztán Franc Leszkosek, miniszter a mai jugoszláv központi kormányban. Az egész párt apparátusa Rankovics kezében volt, sikerült saját embereit mindenhova betenni. Neki sikerült akkor mindazokat, akik nem helyeselték ezt a vonalat, ame. Iyet Tito—Kardelj—Gyilasz és Rankovics a háború alatt vittek, különösen az együttműködésnél, eltávo- litani. Tito, Rankovics, Kardelj és Gyilasz javaslatára még a háború alatt elküldte megbízottait külföldre, hogy úgy. ahogyan az már jugoszláv területen is megtörtént, külföldön is felvegyék a kapcsolatot az angol-amerikai hírszerzőszol- gúlattal. Tudom, hogy Svájcba küldtek egy ilyen megbízottat, ez volt Lompar Mihajlov, vagy Misa, aztán Francia- országba, Marseillebe Latinovicsot... Elnök: Beszéljen mindjárt arról, ki volt ez a Lompar és mi volt a feladata? Bngoiszász ügynökök magas pozícióban Brankov: Lomparnak az volt a feladata, hogy minél szorosabban együttműködjék az ottani angol, amerikai hírszolgálattal, ő kapcsolatban állt Allan Dulles-szal, az ame- rikai Stratégiai Hírszerző Szolgálat vezetőjével, aki Svájcban tartózko dott. Misa Lompar ott kapcsolatokat épített ki a trockistákkal és Rankovics utasítására együttműködött Svájcban az amerikaiakkal. Francia- országban, Marseilleben Latinovics volt az, aki ugyanúgy szoros kapcso. latokat létesített az ottani amerikai hírszérzőszolgálattal. Ezek ketten voltak azok, akik segítették Szőnyi Tibor kémcsoportjának átszállítását Magyarország területére. Azután Bariban, Olaszországban volt Jovano- vics Vaszo, ugyancsak Rankovics személyi megbízottja, aki szoros kapcsolatokat tartott az angol-amerikai hírszerző szolgálattal. Azután Londonban volt Velebit tábornok, aki. rő1 ismeretes volt, hogy beszervezett angol ügynök volt. Ez a Velebit tábornok, Tito megbízottja volt és minden anyagot amelyet a háború alatt a jugoszláv hírszerző szolgálat összeszedett, ő az angoloknak átadott. Elnök: Milyen pozicióban vannak most ezek az emberek? Brankov: Ezek mind magas pozíciókban vannak. amerikai tervek Dél- Kelet-Enrápa gyarma- tositására Elnök: A világháború után Tito- nak és társainak, közvetlen munka, társainak, Rankovicsnak, Kardeljnelt Gyilasznak Magyarországra és a többi szomszéd országra milyen el gondolásai voltak? Brankov: Igyekeztek, hogy a szomszédos államokban befolyást gyakoroljanak és ezeket az államokat egy blokkba tömörítsék. Elnök: Mik voltak a tervek Magyarországot illetően? Brankov: Ez a terv abban állott, hogy Jugoszlávia központi, vezető állam legyen a Balkánon és Közép- Enrópában burzsoá-demokratikus köztársaság, amely Nyugatra és nem a Szovjetunióra fog orientálódni. Elnök: Ezt a tervet ki sugalmazta? Brankov: Igazi sugalmazói voltak még a háború alatt MacLean tábornok. Churchill Randolph . .. Titoista akció a kapitalizmus visszaállítására a népi demokráciákban Elnök: A kémszolgálat is azt cé- lozta, hogy előmozdítsa ezt a búr. zsoá-demokratikus konföderációt?; Brankov: Ennek a kémhálózatnak fő feladata volt, hogy népszerűsítse Titót, Tito politikáját itt Ma. gyarországon és hogy megnyerje a magyar politikai vezetőket, a magyar népet ezekhez a tervekhez. Elnök: És megismerjék a magyar államvezetés titkait? Azt is akarták? Brankov : Ugyanúgy azt is akarták természetesen. Elnök: Milyen célból? Brankov: Mert ezekhez a tervekhez az is szükséges volt, hogy tökéletesen ismerjék a magyarországi helyzetet és a vezetőket. Akkor tud ják megszervezni a harcot azok ellen, akik elleneznének egy ilye tervet, amelyet Tito kormánya akart megvalósítani Magyarországon Ugyanúgy, mint Magyarországon igyekeztek megvalósítani más környező államokban is. Brankov ezután elmondta, hogy Titóék tervei Romániában, Lengyel, országban, Bulgáriában és Albániá. ban kudarcot vallottak. „Magyarországnak «ás politikát keil folytatnia" Elnök: Most térjünk rá annak a részleteire, hogy a Tito-kormányzat, mint az angol-amerikai tényezőknek az eszköze, ezt az elgondolást itt Magyarországon hogyan, milyen eszközökkel kívánta megvalósítani? ÍJ OtyViSégi » « Magyar Nép
