Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-18 / 217. szám
i. oldal NYÍRSÉGI «AGYÁR NEB Vasárnap, 1949. szeptember 18.. részt a területek megvédését, másrészt a provokáló, a szerintük provokáló magyar határőrökkel szemben jugoszláv csapattestek elhelyezését. Titonak ez a terve teljes egészében meg is valósult, azaz ők keresztülvitték. 1948 végétől kezdődőleg a jugoszláv kormány valóban hivatalosan is, hivatalos bejelentések for. májában is felvetette Magyarország ellen a revizionizmus vádját. A határincidensek egészen őrizetbevéte- lem napjáig körülbelül 194-8 végétől napirenden voltak, sőt állandóan brutálisak!) jellegűek voltak és sűrűsödtek. Ezzel a tervvel volt összefüggésben az is, hogy jugoszláv terű. létén előállított magyar és Magyar- országon lakó délszlávok részére szláv nyelvű röpiratokat készítettek, amelyek éles támadásokat tartalmaztak a magyar kormány ellen, továbbá szovjetellcnes rágalmakat, nem egyízben nagyon lojális és baráti hangot ütve meg az Egyesült Államok felé. Igen nagy mennyiségben diplomáciai postával hozták át a röpiratokat a jugoszláv követségre és a követség diplomáciai testületé foglalkozott ennek a szétosztásával és terjesztésével. Tito követelései Magyarországjai szemben Elnök: Milyen követeléseket tá. masztott Rankovics Jugoszlávia részéről Magyarországgal szemben? Rajk : Először a fegyveres erők fe. lett akartak teljes rendelkezési jogot biztosítani maguknak: Tito közölte velem: leghatározottabb kiván. sága, hogy Pálffy legyen a honvédelmi miniszter, valamint Rob Antal jugoszláv ügynök a belügyminiszter. Tito olyan külpolitikát követelt Magyarország részéről — és erre garanciát —‘ amely mindenkor összhangban áll Jugoszlávia külpolitikájával, azaz külpolitikailag is alárendelt viszonyt a jugoszláv kormányhoz. Végül, mivel Jugoszlávia iparilag fejletlenebb ország, követelte, hogy akár a magyar érdekek háttérbe szorításával is, a teljes magyar ipart elsősorban a jugoszláv ötéves terv és gazdasági politika megvalósításának kell alárendelni. Teljes alárendelést követelt, belügyi és katonai, külpolitikai vonalon. Elnök (közbevág): És Ipari kiszolgálást is. Rajk: Igen. Ennek biztosítékát személyemben látta, Pálffvban, Rob Antalban. Azt is üzente Raukovicson keresztül, hogy semmi kifogása sincs az ellen, ha ebben a kormányban helyet kapnak a nyugatra menekült Nagy Ferenc hívei és a nyugatra menekült szociáldemokraták közül Is néhányan. Tehát lényegében egy jobboldali koaliciós kormány alakítása volt Tito elképzelése „Fegyveres puccs végrehajtásáról van szó“ Elnök: És a paksi találkozó után mi történt? Mit tett ön a megbeszéltek érdekében? Rajk: Beszéltem Pálffyval, megmondtam neki, hogy mik a tennivalók, utána Szőnyivel is beszéltem, beavattam őt a Rankoviccjal való tárgyalásba. ' Elnök: Pálffynak mit mondott? Rajk : Pálffynak azt mondottam, bogy a hadseregben levő összes erőket számba kell venni és olyan egységeket létrehozni, amelyek alkalmasak egy ilyen fegyveres állampuccs végrehajtására, figyelembevéve, hogy kiegészülnek a Rankövics-Tito által bevetett jugoszláv és átdobott nyu- gatos egységekkel. Elnök: Szőnyi Tiborral való kapcsolata miben állott? Rajk: Szőnyi Tiborral olyan értelemben beszéltem, hogy neki állami vonalon és káderpolitikai vonalon kell végrehajtani az erőknek ezt a mozgósítását. Én be is avattam őt abba, hogy most már fegyveres puccs végrehajtásáról van szó. Tito újabb taktikája — Azonban ezek az intézkedések, amiket én megtettem, 3 végrehajtásnál már olyan nehézségekbe ütköztek, hogy nem sok jött ki belőlük. Először is azt, akire Tito legjobban számított, Mindszentyt a magyar kormány intézkedésére őrizetbe vet. ték és ezzel' az egész katolikus reakcióra épített reakciós erők mozgósítása csődött mondott. Megkezdődött továbbá a központi kormányhatalom erős megszilárdulása, a Népfrontnak a létrehozása és ezzel kapcsolatban a hadseregnek és az államélet különböző területének megtisztítása, úgy, bogy a Tito-féle erő-összpontosításra az egyik csapás a másik után következett be. Tito miniszterelnök, Gyilasz, Kardelj, Rankovics miniszterek utasították Brankovot, hogy látszólag hagyja cserben Titót, pártoljon át a népi demokrácia oldalára, hogy mint a népi demokrácia híve, budapesti székhellyel, részint az én tevékenységemet ellenőrizhesse, Rankovics utasításai alapján engem kézbentartson, másrészt pedig köztem és Rankovics között aktuális kérdéseknél a kapcsolatot tarthassa. Ők engem nagyon nyomtak. Nekem mindenesetre kellet valamit produkálnom és ámbár Mrazovicsnak már novemberben kijelentettem, hogy egy ilyen puccs végrehajtására gondolni is esztelen dolog, hogy valamit mutassak, jelentettem Brankovon keresztül, hogy Szőnyi révén tervbe vettem a nyár végére egy konferenciát, amelyen megtárgyaljuk a dolgot. Elnök: De Szőnyivel valóban tárgyalt! Rajk: Szőnyivel valóban tárgyaltam, Szőnyinek ezt megmondottam, annál is inkább, hogyha Brankov Rankovics utasítására leellenőrzi ezt a dolgot, meggyőződjék róla, hogy cn ezt Szőnyinek valóban megmondottam. Minden népi áemofcratikus ország ellen — Tito intervenciós támogatásával kapcsolatban meg kell még jegyeznem azt, amit Brankov és Mrazovies is közölt velem, Rankovics utasítására, Tito üzeneteképpen, éspedig azt, hogy ők nemcsak Magyarország in- torvenciós, fegyveres ,,támogatására“ gondolnak, hanem igyekeznek ugyanakkor a Magyarországot körülvevő szomszédos népi demokráciák részétől is megfelelő kedvező körülményeket teremteni egy ilyen akció végrehajtására Magyarországon. Ebbe a politikába tartozott bele az, aminek a megkezdéséről ugyancsak hírt adtak nekem és amiről egyébként, mint külföldi lapokat olvasó ember ténybelileg is meggyőződhettem, hogy azokban az országokban, ahol a katolikus egyháznak nagyobb befolyása volt, tehát döntően Lengyel, országban és Csehszlovákiában, a Mindszenty által kezdeményezett akcióhoz, politikai agitációhoz hasonló nagyméretű mozgolódás kezdődött el az illető lországok kormányai ellen. Tito üzente, hogy Bulgária felé, amellyel szemben nemzetiségi sérelmeket lehet mesterségesen felhozni, a nemzetiségi kérdésen keresztül fogják ezt a reakciós kikristályosító politikát előmozdítani, komoly nemzetiségi incidensek felidézésével. Az egész blokk-politikára már Pakson megjegyezte nekem Rankovics, hogy olyan kis országgal, mint Albánia, ők egy-kettőre el fognak bánni, gyarmatosítani fogják, mint önálló országot megszüntetik és bekebelezik Jugoszláviába. Igen döntő Titó- nak Görögországgal kapcsolatos „segélynyújtási“ terve. Amikor én Pakson beszéltem Rankoviccsal, akkor ő már hangsúlyozta azt, hogy Görögország felé már nincs érteline takargatni az ő politikájukat, érdekük, hogy ott az Egyesült Államok velük, tehát Titóékkal való egyetértésben minél hamarabb megszilárdítsa a maga bázisát. Megmondta Rankovics, hogy körülbelül a magyarországi eseményekkel párhuzamosán, ugyanolyan módszerekkel, mint amilyenekkel Magyarországon dolgoznak, tehát követségük útján —1 amelyek már 1945 óta minden egyes népi demokratikus országban ellenséges kémszervezleedést és a reakciós erők toborzását hajtották végre —i ezeken a követségeken keresztül igyekeznek ottlevő híveiket ugyancsak aktív politikai tevékenységre sarkalni, kihasználva körülbelül ugyanazokat a rekaciós erőkategóriákat, amiket Magyarországgal kapcsolatban is felsoroltak. fl „speciális (eladatok“ •— Brankov engem két speciá. lis feladatra kért. Az egyik az volt, hogy ő úgy érezte, hogy Rákosi, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, Farkas főtitkárhelyettes és Péter A budapesti népbíróság külön- tanácsa tegnap délelőtt folytatta a Vasas Székház nagytermében a Rajk László és társai elleni bűnügy tárgyalását. Miután sem az ügyész, sem a népbírák nem kívántak kérdést feltenni RajkLász. lónak, Jankó Péter elnök Pálffy Györgyöt szólította kihallgatásra. Elnök; Pálffy György, megér, tette a vádat? Pálffy: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? Pálffy: Bűnösnek érzem magam. Pálffy ezután elmondta, hogy apja bankigazgató, nagyapja kulák volt. Vázolta, hogy fasiszta beál/ítottságú tiszt volt, arra törekedett, hogy minél magasabb állami pozícióba jutva befolyáshoz jusson és azt felhasználja a nyugati imperialisták szolgálatában. Pálffy és Rajk kapcsolatai Elnök: Beszéljen a Rajkkal való kapcsolatáról. Pálffy: Rajkkal az én kapcsolatom 1945-ben kezdődött. Fokozatosan kiderült, hogy politikai beállítottságunk, nézeteink azonosak. Ez az volt, hogy el/enségei vo/tunk a munkás- osztálynak, a szocializmusnak, a Szovjetuniónak és mindketten egy nyugati burzsoá de. mokratíkus rendszernek voltunk a hívei. A népi demokratikus fejlődéssel szemben aktívan fel kell lépnünk. Világos volt, hogy ennek az aktív fellépésnek a végcélja és egyben eszköze volt az, hogy a hatalmat megragadjuk, hogy az országban hatalomhoz jussunk, kormányra jussunk. Elnök: Hogyan gondoltak hatalomhoz jutni? Pálffy: Abban az időben úgy képzeltük, hogy elsősorban a rendőrségre és a hadseregre támaszkodhatunk. Rajk a rendőrségnél, én a hadseregnél ettől kezdve tervszerű és tudatos munkát végeztünk, hogy a két fegyveres testületet ilyen eszközzé tudjuk for. málni. Én három évig voltam a katona, politikai osztá/y vezetője és ez alatt a három év alatt egyetlen munkásember még kisebb vezető pozícióba sem jutott. Tömegesen hoztam vissza a régi Horthy hadseregnek nyu- gatos, egyébként fasiszta, so. viniszta beál/ítottságú tiszt, jeít, őket előléptettem, támogattam, magas pozícióba juttattam. Korondyt, aki csendőr volt, a határőrségnél fontos pozícióba tettem, ezután később Rajk kérésére a belügyminisztériumnak engedtem át, ahol fontos beosztásba tette és ezredessé nevezte ki őt és számta. lan más ilyen horthysta tisztet. „He a Párt vezesse az ar- szágot“ Azt hangoztattam: nem orra vau szükség, hogy a Párt vezesse az országot, hanem arra, hogy mint Jugoszláviában, egy népfront, szerű tömegszervezet, melyben osztályhelyzetre való tekintet nélkül a népesség minden rétege, a Gábor, az ÁVH vezetője részéről uem teljes a bizalom vele szemben. Kérte, hogy én, mint a Magyar Dolgozók Pártja titkárságának tagja, hassak oda, bogy a bizalom vele szemben megszilárduljon, illetve teljes legyen. Én megmondottam neki, nincs értelme, hogy erre vállalkozzam, mert tudom, hogy ilyen bizalmatlanság vele szemben fennforog. Elnök: A másik speciális feladat? Rajk: A másik speciális feladat az volt, begy 1949 februárjában vagy e körül ő kért engem arra, mint külügyminisztert, hogy külügyi futárvárosi, a falusi burzsoázia is helyet foglal és ez adja meg a vezetőszerepet, Ilyen trockista módon — persze óvatosan és burkoltan — szovjetellenes propagandát vittem a politikai vezetésbe. Altalá. ban a hadseregben a pártszervezeteket a mi terveink szempont-- jából akadályoknak láttam. Úgy, hogy arra törekedtem, hogy ezt az akadályt az útból félretegyük. Erre is sor került 1947-ben, amikor Rajk visszatért Jugoszláviából az ő 1947.es nyári jugoszláviai útjáról. Helyeselte ezt Lazíts ezredes jugoszláv katonai attasé. Tovább is ilyen romboló munkát végeztem, mint a határőrség fő- parancsnoka. Ott az volt a célom, hogy a szomszédos népi demokra- tiikus országokkal kialakuló egységet akadályozzam. Erre nagyon jó eszköz volt a határőrség. így csehszlovák és román viszonylatban a határőrségnél elhelyezett horthysta tiszteken keresztül igen könnyen tudtam határ, incidenseket kifejteni. Konkrét romboló tevékenységet a déli határon Lazíts utóda, Zsokalj katonai attasé kérésére végeztem. Célom egyrészt az volt, hogy ne lehessen a magyar hadsereget felhasználni háború esetén, az imperialisták támadása esetén a Szovjetunió és a népi demokráciák me//ett. Másrészt — ahogy mondtam, — engedelmes eszköz legyen a hadsreg a mi kezünkben a hatalom átvételére irányú ló tevékenységünkben. „Számíthatunk Jugoszlávia támogatására“ Elnök: Ebben, hogy engedelmes eszköz legyen a hadsereg az önök kezében a hatalom átvétele céljából, mikor állapodott meg Rajk. kai? Pálffy; 1947. közepe: ez az idő. pont. Erre mondta Rajk, hogy mi számíthatunk Jugoszlávia támoga. fására, számíthatunk Titonak, Rankovicsnak és általában a jugoszláv vezetőknek a támogatására. Rajk ezután elutazott, Jugoszláviában néhány hétig tartózkodott. Elmondta, hogy tárgyalt Rankoviccsal és a vezetőkkel is. Ranko. vics utasítást adott neki arra, hogy Irányt kefl vennünk a hata. lom átvételére és aján/otta a fegyveres puccsot, mint ennek egyetlen eszközét. Ehhez Titonak és a jugoszláv kormánynak segítségét és támogatását is megígérte és kilátásba helyezte azt, hogy nemcsak Jugoszlávia lesz emögött a vállalkozás mögött, hanem ott lesz az Amerikai Egyesült Államok is, amely- lyel nekik, mármint Titonak és Rankovicsnak J<J kapcsolatai vannak még a második világháborúból. Ugyanerre az időre esik nagyjából, 1947 közepére az én jugoszláv kapcsolatom, Lozits ezredessel szintén néhány ilyen beszélgetést folytattam. Lozits a beszélgetés postát és diplomáciai autót időnként bocsássák a rendelkezésére, hogy veszély nélkül tarthassa a kapcsolatot Rankoviccsal, illetőleg bogy a különböző jugoszláv kémek speciális megbízatással, ellenőrzés nélkül jöjjenek Magyarországra. Elnök: Teljesítette ezt ön? Rajk: Én az előbbi meggondolások miatt nem teljesítettem. Az elnök még egy kérdést intéz: Rajkhoz: Hogy hívták apját és nagyapját? Kiderül, hogy nagyapja neve Reich, szász származású és a vádlott törvényellenesen használja a Rajk nevet. során azt fejtette ki, hogy Jugosz/ávia egyre inkább át fog menni az Egyesült Államok befolyása a Iá. Magyarországnak is követnie kell ezt az utat. Utalt arra, hogy Rajk az a politikus, aki a jugoszláv ve. zetők szerint alkalmas egy ilyen politikai fordulat végrehajtására. Elnök: Mit tud ön Rajknak Rankoviccsal való további kapcsolatairól? Pálffy erre elmondta a Rajk vallomásával egyezően Rankoviccsal való kapcsolatait. Elnök: Beszéljen az ön közvetlen kapcsolatairól a jugoszláv hivatalos tényezőkkel. Pálffy: Nekem összesen négy ju. goszláv személlyel volt kapcsola. tom. E kapcsolatom 1945. nyarán kezdődött Brankov Lazar vont be a jugoszláv hírszerzői szolgálatba. Én nem titkoltam előtte, hogy Tito és az ő rendszere nekem nagyon tetszik. Én 1945. második feléről 1947. közepéig rendszeresen szolgáltattam Brankovnak katonai, politikai és gazdasági titkos természtű adatokat. 1947, közepén másvalaki vette át Lozits ezredes szerepét. Lozitsnak elsősorban katonai természetű adatokat, hadseregszervezésről, hadiiparról, a hadsereg politikai összetételéről szóló adatokat adtam. Ugyanilyen adatokat adtam Zsokalj alezredesnek, aki később átvette Lozits szerepét. Ezen a három emberen kívül még egy jugoszláv személlyel álltam közben egy alkalommal kapcsolatban. fl római gartizánkongresz- szüson Lozits közölte velem, hogy nemzetközi partizánkongresszus van Rómában. Intézzem el, hogy én, oda leutazzam Magyarország képviseletében, Ott a jugoszláv delegátust Nedelkovics ezredes, a Szerb Föderatív Köztársaság egy minisztere fogja vezetni. Vele vegyem fel a kapcsolatot, ő majd engem tájékoztat nagyobb perspektívában, mint ő maga, Lozits. Rajk segítségével sikerült elérnem azt, hogy a partizánszövetség engem küldjön el Rómába. Nedelkoviccsal igen alapos megbeszélésünk volt. Tájékoztatott Wo terveiről és az én feladatomról. Ennek az volt a lényege, hogy Tito és Rankovics által személyesen kidolgozott terv szerint, amely — mint Nedelkovics mondta — tekintetbe veszi az Amerikai Egye. sült Államok érdekeit, sorra le kell választani a Szovjetunió mellől a népi demokratikus országokat. Az én feladatom Rajk támogatása, még pedig az által, hogy a hadsereget biztosítom ennek a feladatnak a végrehajtása érdekében. Elnök: ön erre vállalkozott Ne- delkoviccsel szemben? Pálffy: Vállalkoztam. Elnök: Ugyanebben az időben volt, úgye, Rankovics és Rajk között a kelebiai megbeszélés? Pálffy: Igen. Elnök: Tehát ön Nedelkovlcstól ugyanolyan utasításokat kapott lényegében:, mint melyeket utólag hal PálÜY György « népbiréség előtt
