Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

Holnap este 7-töl 8 óráig és 9 érától közvetíti a Kossuth rádió Rajk és összeesküvő bandája perének tárgyalását VI. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÁRA 60 f IllÉK VASÁRNAP, 1949. SZEPTEMBER 18. Ö téves tervünket ’ alapozzak meg az őszi terv végrehajtásával Irtás Bodogán János termelési felelős Pálffy György vallomása a fegyveres pucci tervéről Brankov Lazar vallomása az ügynökök beszervezéséről A Rajk bünper tárgyalásának második napja Elkészült Szabolcs szántás-vetési terve. Járási és községi értekezlete­ken vitatta meg a tervet Pártunk és a dolgozó parasztság tömegszerveze. teinek segítégével falvaiuk népe. Mint az elmúlt ősszel, úgy ebben az esztendőben is a falvak dolgozóinak javaslatai, indítványai alapján ké. szült el az őszi terv, az elmúlt esz­tendő tapasztalatainak figyelembe­vételével. Most már Pártunk szer­vezeteire, népnevelőire, a DéFOSz földmunkástagozatára, a gépállomá­sok dolgozóira, a földműves, és ter­melőszövetkeztek dolgozóira, az MNDSz és EPOSz szervezeteire vár az a feladat, hogy szívós, kitartó munkával végezzék a felvilágosítást, a terv ismertetését és teljesítésének tudatosítását. A termelési verseny gazdája a DéFOSz. Elsősorban tehát reá há- rnl az a feladat, hogy Pártunk út­mutatásai alapján szervezze az őszi terv végrehajtását. Az elmúlt év tapasztalatai alapján át kell szervez­nie, meg kell erősítenie a dülőfele- lősök rendszerét. Ezen az őszön még inkább, mint eddig, a földmunkás, tagozat kezébe kell adni a mezőgaz­dasági terv teljesítésének feladatát, mert éppen az elmúlt ősz és az idej tavasz tapasztalatai bizonyították be, hogy a mezőgazdaság tervének tel­jesítése nemcsak pusztán ellenőrzés és szervezés, hanem kemény harc kérdése is. Ezért az aratási és csép. lesi munkák során kiemelkedett és jó munkát végzett népnevelőkkel kell feltölteni, megerősíteni a közsé. gek dülőfelelőseinek hálózatát. A vetések megkezdése előtt mint közvetlen feladat áll előttünk a szántások időben való elvégzése és a vetőmagtisztítás és csávázás végre hajtása. A vetőmagvak tisztítása és csává- zása megyeszerte folyik, míg a szán­tás alapos elvégzésére gépállomásaink dolgozóinak van gondjuk. Dolgozó parasztságunk egyre inkább meggyő­ződik Rákosi Mátyás elvtárs tanú. csának helyességéről és índokoltsá. gáról. Rákosi elvtárs tavaly ezt mondta kecskeméti beszédében: ,,In nen hívom fel a földműves társadal. mat, hogy saját érdekében ... gon­dosan csávázza a vetőmagot és min­denütt végezze el alaposan a tarló­hántást és időben végezze el az őszi szántást és vetést. És ezzel kapcsolatban most már szinte négy év tapasztalatai alapján felhívhatom a gazdák figyelmét arra is, hogy abból csak jó és haszon származott, ha elfogadták a mi tanácsainkat és csak kárát látták, ha a reakció sut. togására hallgattak.“ Rákosi elvtárs­nak ez az intelme lebeg most is vár­megyénk dolgozó parasztsága előtt. Szabolcsban több, mint 1000 mag­tisztító működik, ami biztosítja an­nak a jelszónak megvalósítását, hogy: „Tisztítatlan és csávázatlan vetőmag ne kerüljön a földbe“ A vetőmag- csávázás elvégzésében példaként álljon megyénk minden községe előtt Nyírbogát, ahol minden utcában mű­ködik magtisztító és csávázó és ahol szervezetten végzik ezt a munkát. Mándok és Tornyospálca példája ugyancsak követésre méltó, mint olyan községeké, amelyek helyesen szervezték meg a magtisztítást, És ha a vetési munkák jó elvégzésének fontosságára felhívjuk dolgozó pa­rasztságunk figyelmét, itt ugyancsak Nyírbogátra kell hivatkoznunk, amely kiadta és végre is hajtja a jelszót: ,,Marékből nem kerül mag a földbe“. Az idén — fokozottabban mint eddig — nagy jelentősége van az egyéni termelési versenynek. Ennek megszervezése ugyancsak a DéFOSz feladta, éppen azért, mert a terme­lési verseny gazdája a DéFOSz. Me­zőgazdaságunk hároméves tervének sikeres befejezése és a diadalmas öt­éves terv alapjainak lerakása függ az őszi szántás-vetési munkák jó és lelkiismeretes végrehajtásától. Az idei őszi verseny megszervezésénél vegyük figyelembe az eddigi tapasz­talatokat és küszöböljük ki a hi­bákat. A terv végrehajtása nem hi­vatali, közigazgatási adminisztráció kérdése: erre tanítanak bennünket a tapasztalatok. Ha ezt nem vesszük figyelembe, úgy járunk, mint tavaly Orossal, ahol volt ugyan dülőfelelős, de csak papíron. Amikor felkeres­tünk egy „dülőfelelőst“, ő azt sem tudta, hogy egyáltalán dülőfelelős. A versennyel kapcsolatban egy másik veszélyre is fel kell hívni a figyel­met : a papírverseny veszélyére. En. nek jelei mutatkoznak példájil a kis. várdai járásban, ahonnan 9000 egyé­ni versenyzőt jelentettek az őszi munkákra. Gyanúsan nagy és kerek szám ez. Mint később ki is derült, az idei új kenyér ünnepén 9000 kis- várdai járási dolgozó paraszt állt terménvbegyüjtési versenybe. A já­rási főjegyző tehát arra az állás­pontra helyezkedett, hogy ezek a versenyszerződések automatikusan érvényesek az őszi terv végrehajtá­sának versenyére is. Ez nem helyes. Hússá és vérré akkor válik ez a verseny, ha a kisvárdai járásban ez a bejelentett 9000 versenyző elsőtől a kilencezredikig ismeri a reá eső feladatot es tudatában is lesz a reáeső feladat elvégzése fontosságának. Az elmúlt esztendő tapasztalatai ' a terv pontos teljesítésére is inte- i nek bennünket. Az idő előtt való teljesítés helyes, azonban a túltelje­sítés a tervszerűség felborulását je­lenti. így járt például a nyíregyházi járás, amelynek munkájára rányomta bélyegét a közigazgatási szervezés. Tavasszal kétségbeesve jelentették, hogy túlteljesítették a vetéstervet, nem maradt hely a burgonyának. Mire befejezték a burgonyaültetést, kiderült, hogy 15.000 katasztrális holddal kevesebb gabonát vetettek az előirányzottnál. Az őszi terv végrehajtásánál le­gyünk tudatában annak, hogy nem kis feladatról van szó. Szabolcs me­zőgazdasága ötéves tervének alánjait kell leraknunk.Ettől a gazdasági év­től függ az, hogy vármegyénk öt­éves tervének további esztendei mi- lyenek lesznek, ettől az évtől függ az, hogy Szabolcs mennyiben tud hathatósan bekapcsolódni egész nem. zetgazdaságunk tervének végrehaj­tásába, ettől az esztendőtől függ az. hogy vármegyénk mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy országunk ko­moly erőt képviseljen a nemzetköz) béketáborban. Mutassa meg várme­gyénk dolgozó népe ez év őszén azt. hogy nemcsak kisgyűlések határoza­taiban és távirataiban ítéli el és veti meg a nemzetközi imperializ­mus zsoldjában álló Rajkot és aljas bandáját, hanem a termelés vonalán való helytállással is bizonyságot tesz airól, hogy magáénak tekinti és vallja azt az országot és szocialista építését jó munkával viszi diadalra. Lapunk tegnapi számában közöl­tük Rajk László népbíróság előtt tett vallomását arról, hogyan bom­lasztotta itthon a munkásmozgalmat, hogyan árulta el a spanyol szabad­ságharcot és hogyan kezdte meg kémtevékenységét a felszabadult Magyarországon. Rajk ezután a Szőnyi Tibor segít­ségével végzett káderpolitikáról val­lott: — Ennek a káderpolitikának a lényege az volt, hogy lehetőség szerint az államélet­nek azokon a területein, ame­lyek a hatalomátvétel szempont­jából döntőek, legyenek meg­bízható emberek, akikre a népi demokratikus rendszer megbuk­tatása szempontjából számítani lehet. A káderpolitika realizálása Tito, Rankovics utasítása és politikai ter­vei alapján történt. Ez azonban ter­mészetesen végső fokon egy és ugyanaz a vonal volt, mert Tito és Rankovics az amerikai hírügynöksé. gekkel szorosan és szervesen együtt, működött. A jugoszláv vezető körök, kor­mánykörök, Tito. Rankovics és mások ugyanis szoros kapcsolat­ban voltak az amerikai hírszer­ző szervekkel. Az amerikaiak a saját embereiket túlnyomórészt mind Jugoszlávián ke­resztül küldték Magyarországra, A jugcszlávok előtt is ismert volt az, hogy ezek a személyek amerikai ügynökök voltak. Jugoszlávián ke­resztül kerültek haza Magyarország­ra Szőnyi Tibor és társai, ez a svájci trockista csoport, amely teljes egészében az amerikaiak beszerve­zett embereiből állott. Valamennyi tény közül a legdöntőbb és legké­zenfekvőbb, amely előttem igazolja a jugoszláv vezető államférfiak, Tito miniszterelnök, Rankovics bel. ügyminiszter kapcsolatait az ameri­kaiakkal, az én Rankoviccsal való beszélgetésem, találkozásom 1947 nyarán, amikor szabadságomat Jugo­szláviában, Abbáziában töltöttem. 1945 : kapcsolat Tlté- éhfcal Elnök: Beszéljen arról, hogyan kezdődtek a kapcsolatok a jugoszláv hivatalos tényezők és ön között. Rajk! A jugoszláv hírszerző szer­vekkel nekem az amerikai hírszerző szervektől teljesen függetlenül, 1945- ben volt már kapcsolatom, Brankov- val. — Akkor még nem tudtam^ hogy ők szorosan együttdolgoznak az ame­rikaiakkal. Brankov, mint a jugo­szláv katonai missziónak akkori ve­zetője gyakran felkeresett engem a belügyminisztériumban. Helyesnek tartotta a NÉKOSz politikáját azért’ mert nacionalista alapokon állott. Ezzel kapcsolatban már abban az időben beszélt nekem Tito politikájá­ról, aki a háború befejezése után nacionalista alapon igyek­szik a maga politikáját érvényre juttatni. 1 Brankov meggyőződhetett arról, hogy én nemcsak rokonszenvezem Titóval, de helyeslem az ő nacionalista és lényegében szovjetellenes politi­káját. Erre ő egyenesen megmondta ne­kem, hogy ő Magyarországon a ju­goszláv hírszerzésnek a vezetője és kért} engem arra, hogy külön­böző adatokat, államtitkokat szolgáltassak ki neki. Jugoszlávia politikájáról elmondja Rajk: Hogy ebben az időben ők milyen politikát folytattak, azt nem láthattam, legfeljebb azt sejthettem, hogy egyeseknek, akiket én ismer- tem^ milyen politikai beállítottságuk van. Brankov a vele való beszélgetések alapján olyan benyomást, sőt meg­győződést szerezhetett rólam, hogy én azokkal a politikai szempontoK- kal, amelyeket ő felemlített —. Népfront nacionalista alapon, ifjúsági mozgalom nacionalista alapon — egyetértettem. Tito Amerika szolgala­téban Rajk ezután így folytatta: —■ A jugoszláv hírszerző szervek­kel a kapcsolatom Abbáziában, nya. ralásom idején vált formálissá. Itt lörtént meg jugoszláv vonalon is be. szervezésem és itt vált világossá előttem elsőízben, hogy nemcsak Rankovics, Vukmano- vies, Milics és mások, akik Spa­nyolországban voltak, folytat­nak trockista politikát és álla­nak az amerikai hírszerző szer­vekkel kapcsolatban, hanem ma­ga Tito is. Rankovics lejött Abbáziába és közölte velem: amennyiben én a jövőbeu nem fejtenék ki olyan poli­tikai magatartást, amellyel minden­ben alátámasztom Magyarországon Tito politikáját, úgy le fognak engem leplezni. Én Rankovicsnak azt válaszoltam, teljesen felesleges ilyen fenyegetés­sel élni velem szemben, mert nem felel meg a valóságnak, hogy én a magyar rendőrséggel kapcsolatban állottam. Rankovics erre kihúzta zsebéből annak a nyilatkozatnak a fényképmásolatát, amelyet 1931-ben Hetényinek adtam letartóztatásom alkalmával. Kérdésemre Rankovics megmondta, hogy az amerikaiak ad­ták át nekik az írást. A horthysta rendőrség ugyanis nyugatra mentette irattárát és ez az irattár az ameri­kai zónában az amerikaiak kezébe került. Jugoszláviának is Kém­kedik Rajk — Rankovics megmondta, hogy a jövőben Titótól, illetőleg a Tito ál­tal kijelölt közvetitő személytől fo­gom megkapni az utasitásokat Meg­mondta azt is, hogy az amerikaiak­kal ők kapcsolatban állanak. Meg­győződtem arról, hogy Tito, Ranko­vics és más jugoszláv vezető államférfiak között és az amerikai hírszerző szervek között szoros kapcsolat van és az volt a feltevésem, ami bennem később még jobban megerősödött, hogy * ennek a kapcsolatnak Tito mi­niszterelnök, Rankovics belügy­miniszter és mások, valamint az amerikaiak között régebbi kele* tűnek kell lennie, mert újkeletű kapcsolatnál lehetetlen olyan teljes együttműködés, amilyet tapasztaltam. Ma sem tudok szaba­dulni attól a feltételezéstől, hogy az amerikaiak magát Titót is minden valószínűség szerint valamilyen kom­promittáló adat birtokában kézben- tartják éppúgy, mint ahogy a mán Franciaországban beszervezett többi, mai jugoszláv vezető államférfit Is. „fillanáé politikai tá­jékoztatás“ Elnök: Ugye ezzel párhuzamosan folyt önnek a kapcsolata a Magyar, országon működő jugoszláv ténye­zőkkel, Brankovval, Mrázoviccsal, Javerszkivel, Csacsinoviccsall? Rajk: Kapcsolatom két szakaszra osztható. Az egyik a Rankoviccsal való beszélgetésem idejéig, tehát 1947 nyaráig, a másik 1947 nyarától, amikor visszajöttem szabadságom, ról, Rankoviccsal folytatott kelebiaí beszélgetésemig. Az első szakasz nemcsak egy tapogatódzás, ismerke. dési viszony volt, hanem állandó po- litikai tájékoztatást és egyéb adat­szolgáltatást is teljesítettem Brankov részére és a többiek számára. Ez az adatszolgáltatás természetesen nem szakadt meg a Rankoviccsal való beszélgetésem után sem. Ez az adatszolgáltatás kiterjedt a magyar költségvetésre, majd a Nagy Ferenc-féle, a Kovács Béla és mások által vezetett öszcesküvés adataira. Megkapták tőlem a rendőrség műkő, dési és szolgálati szabályzatát. Ezek, tői az adatoktól függetlenül állan­dóan és folyamatosan minden egyes kérdésben felvilá­gosítást kaptak a belügyminisz­térium vagy az ÁHmvédelnii Hatóság bármilyen kérdéséről. Elnök: Katonai területre nem ter­jedt ki az adatszolgáltatás? Rajk : Nem, mert nekik katonai vo­nalon külön hálózatuk volt, közvet­len Pálffyhoz. Elnök: Szóval, általában azt lehet mondani, hogy ön a politikai és gazdasági élet egészét érintő anya. got szolgáltatott nekik. Rajk: Igen. Hacionalista, sovinisz­ta. szovjetellenes ele­mek elhelyezése Rajk a következőkben folytatta vallomását jugoszláv kémkapcsola­tairól : — Rankoviccsal való találkozásom után a Brankovval való érintkezé­sem új jelleget kapott. Utasítást kaptam: minden eszközzel hassak oda, hogy a rendőrség, valamint a honvéd­ség vezető posztjaira a mi poli­tikánknak megfelelő, tehát na- cionaíista, soviniszta, szovjetelle­nes. számunkra megbízható ele­meket helyezzek el. Igyekezzem odahatni, hogy 3 rend­& M 'ftytoségi i ■ Magvar Nép ■«■■■■■HHBanaiiHHHHMnBHHHnHBnBraiHinnnHnnnDmmnHHSBnni

Next

/
Oldalképek
Tartalom