Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-16 / 215. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP PÉNTEK, 1949 SZEPTEMBER 16 Meglátszik tizemen* ha dolgoznak a népnevelők űz asztálviiaérnökségen munkába álltak az új tagielöleüek is Munkások írják : Szabadságunk, békénk, jólétink i@rg©f! hóekéit Kosa Menyhért elvtárs, a nép­nevelőfelelős Debrecenben járt. A vonatról leszállva, öles lépésekkel ugrik át a síneken, hirtelen kikerül egy tolatószerelvényt, benyit a pá- lyafenntarlás párthelyiségébe. A hóna alatt hozott kis csomagot átadja Nagy elvtársnak, a párttitkárnak. Az szeretettel, féltő óvatossággal bontja fel. Egy gyönyörű díszkötésű könyv kerül ki belőle. A legjobb vasutas élüzem emlékkönyve. Egy év alatt harmadszor kapta meg az „Élüzem“ kitüntetést a nyír­egyházi MÁV Osztálymérnökség. Most legutoljára vele együtt kiérde­melték a legjobb vasutas élüzem vándorzászlóját. Most megérkezett hozzá az emlékkönyv is. Az István- telki Főműhely, a kaposvári fűtő­ház, a celldömölki állomás után a nyíregyházi osztálymérnökség vörös­tintás bejegyzés olvasható benne. Bárhová kerül a könyv (igaz, a pályamunkások úgy igyekeznek, hogy hogy a mostani versenyszakasz vé­gén is náluk maradjon), elolvashat­ják benne, hogyan érték el Nyíregy­házán a 110 százalékos átlagteljs. sítményt, hogyan csökkent 2.04 szá­zalékról 1-05 százalékra a betegek száma, hogyan alkalmazták az újí­tásokat, hogyan járultak hozzá a tokaji hídépítés több mint ötmillió forintos megtakarításához. Tagjelöltek erősítik a pártszervezetet Nem titok: az élüzem-jelvény megszerzéséhez sokban hozzájárult az üzemi pártszervezet, a kommu­nisták pártmunkája is. Ezt talán a könyvhozó Kosa elv­társ tudná a legjobban megmondani. Nem a reszortsovonizmus beszél be­lőle (népnevelőfelelős!), amikor elé­gedetten elmondja az üzemi nép- nevelés megszervezését, a népneve­lők működését. — Több pártonkívüli munkást is beoszíotunk. Ezek később jelentkez­tek tagjelöltnek. Mivel a termelő- munkában is élen járnak, felvettük Bérest, Nagy Imrét, Augusztinyit, Csernyiket, Kókait. Többet nem. Értékes —és ami szintén fontos — munkásembereket vettünk fel. A felvettek leplezetlen izgalom­mal várják azt a taggyűlést, amelyen majd kihirdetik előttük: kiknek a felvételét hagyták jóvá a felső párt­szervek, kik érdemelték ki közü­lük a tagjelöltigazolványt. De nem tétlenül várnak. Pártmun­kájuk a népnevelés megszokott, min. dennapi feladat. Igaz, Kókai Ferencet a Párt be­küldte az osztálymérnökség irodá­jába, reggelenként, munkakezdet előtt azonban ki-kilátogat régi mun­kahelyére, megnézi, mit csinál Sik­lós András brigádja. Mit csinálnak? Építik az új^kihúzó vágányt, hogy a rakodás ne zavarja a forgalmat. Fizely, Nagy Imre szak­társak, meg a többiek két napja emelték be a váltót. Javába folyik a vágányépítés. Szikrák pattannak szét, ha lesújt a krampács. Kalapá­csok kopognak, csengenek, csavar nyikorog a talpfában. Ezt látnák Rajkák Nem zavarja, nem hátráltatja a munkát Kókai elvtárs, ugyanis csak pár szót vált. — Készen lesz idejére? —• Ahogy vállaltuk. Elmondja az új tagjelölt, hogy sietni kell, mert a nyakunkon az őszi csúcsforgalom. A pályamunkás is sokat tehet a három és félnapos kocsifordulóért, ha jó és gyorsan dolgozik. — A gyári munkások gépekkel, műtrágyával segítik a dolgozó pa~ rasztokat, hogy bőséges legyen n termés. Most bőséges és nekünk azon kell igyekeznünk, hogy meg­oldjuk a szállítást, Jó termés — magasabb életszín­vonal — munkaverseny. Máris öa imperialisták bérgyilkosainál, a Rajk bandánál tartanak a beszélgetésben. — Mindent, ami csak szép és jó, tönkre akartak tenni. $lni9 rabolni, pusztítani. Ez volt a „programjuk“. önkéntelenül is ütésre lendül min. den ököl, kalapács. Látná csak őzt Rajk! Két kezével is megvédi a dol­gozó ez?, az országot, amely annyi évszázad után végre az övé! Közel 150.000 darab üvegei adott el a befőzési idényben a nyíregyházi „Üvért“ Hatalmas szállítóikocsik állnak meg nap mint nap az Uveg_ és Porcellánértékesítő Nemzeti Vál. lalat Vay Ádám utcai üz|- lete előtt. Soha nem látott üveg.! mennyiséget szállítanak Nyíregy­házára, hogy az aztán elkerüljön innen a legeldugottabb falukba is. Amint értesültünk, július és augusztus hónapban, a fő befőzési idényben 149.316 befőttesüveget adtak el a nyíregyházi üzletben a szabolcsmegyei Népboltok és Föld. művesszövetkezeti üzletek részé­re. Az üvegek ürmérete 217.500 li­ter. A legforgalmasabb napon több, mint 25.000 liter ürtartalmú üveget vásároltak az Üvért.nél. Üvegiparunk hatalmas fejlődését mutatják ezek a számadatok. — Amíg néhány évvel ezelőtt még a háború alatt tönkrement ablak­üvegeket is nehezen lehetett pó­tolni, ma el tudjuk látni az egész ország szükségletét. Az Övért nyíregyházi üzlete újabb nagyobb szállításra készül: a szabolcsmegyei állami kollégiu. mo’kat látja el üveg és porcellán- edényekkel. Grúziában megkezdődött a szüret Grúzia kolhozaiban és szovhozaiban kiváló szőlő­termés Ígérkezik. Az ordzso- nikidzei körzet kolhozp'araszt- fai pl. mintegy 100 mázsás hektáronkénti átlagos szőlő­termést ígérnek. Számos kör ze-tben már megkezdődött a szüret. A köztársaság szőlő­feldolgozó üzemei megkezd­ték iaz új termés feldolgozá­sát. A vadeichi szőlőtermelő ázovhozban iiataLm* t vasbe­ton bortároló épül, amelyben mintegy 4000 liter bor fér el. Grúziában az idén 50 kü­lönböző fajtájú és minőségű bort hoznak forgalomba. Sorra érkeznek a dolgozók le­velei lapunk szerkesztőségéhez. Ezekben a levelekben férfiak, asz- szonyok, ifjak és öregek adnak ki­fejezést megdöbbenésüknek a Rajk-banda összeesküvésének rész­letei hallatára. Az első percek megdöbbenése csakhamar haraggá és ítéletté változott Szabolcs és Szatmár dolgozóiban. A levelek írói elítélik, megvetik, gyűlölettel fordulnak el a Párt és a nép áru­lóitól, legsúlyosabb megbüntetésü­ket követelik, ugyanakkor kifeje­zést adnak annak az elhatározá­suknak, hogy az eddiginél még szorosabban zárkózzanak fel s, Párt és a Szovjetunió vezette bé­ketábor mögé és fokozzák munká­juk lendületét, termelékenységét. Tanultunk Rákosi elvtársiéi Az összeesküvés leleplezése nyo. mán. világossá válik a dolgozók előtt az éberség fontossága, mire oly sokszor felhívta figyelmüket a Párt és Rákosi elvtárs. A vád­irat adataiból látják, hova vezet- az, ha a nép ellenségei befurakod­hatnak sorainkba és zavartalanul végezhetik bomlasztó munkájukat. Púr István, a Felsőtiszai Sajt- és Vajtermelő NV dolgozója így ír erről levelében: —■ Bölcs vezetőnk, Rákosi Má­tyás elvtárs ébersége mentette meg országunkat az összeesküvők Kötelet az A dolgozók levelei nemcsak ta. nulságokat vonnak le, de kifeje­zik azt a haragot és azt a gyű­löletet is, amelyet a Rajk-banda aljas árulása kiváltott az üzemek és földek dolgozóiból. Pozsonyi Zoltán kőműves ezt írja levelé­ben: — Ezeknek a hazaárulóknak kötél jár. Nem érdemelnek kímé­letet. Az ítélet, amelyet a nép- bíróság mond ki felettük, a mi, a Példát veszünk Az összeesküvők tőrének hegye a népi demokráciákon keresztül a világ békeszerető népeinek nagy vezetője és példaképe, a Szovjet­unió ellen is irányult. Az összees- küvés kapcsán még jobban megér­tik a dolgozók a nemzetköziség fogalmának jelentőségét. Ha ébe­rek vagyunk saját frontunkon, ak­kor ezzel nemcsak a magunk épí­tését és békéjét biztosítjuk, ha­nem a világ valamennyi dolgozójá­nak a békéjét és jólétét. Az ösz- szeesküvés leleplezése nyomán még jobban elmélyült a magyar dolgozók szeretete a béke nagy őre, a Szovjetunió iránt. így ír er­ről Szakolcai János építőmunkás: gaz árulásától és attól, hogy az imperialisták gyarmatává süllyed­jünk A Párt ébersége megkadä- lyozta, hogy a föld a földesurak, a gyárak, bányák a tőkések kezé­be kerüljenek, megakadályozta, hogy országunk és népünk nyo­morba jusson. Tanultunk Rákosi elvtárstól. A jövőben a magunk munkaterületén, a magunk üzemén olyan éber szemekkel fogunk őr­ködni, mint ahogyan a Párt és Rákosi elvtárs országunkon, né­pünkön őrködnek, árulóknak magyar dolgozók millióinak ítélete lesz. Mi pedig megmutatjuk, hogy áldozatos, odaadó munkánkkal még virágzóbbá tesszük hazánkat. Ha Rajkék terve sikerül, akkor válság, nyomor lett volna osztály­részünk. így azonban fokozottabb erővel és lendülettel dolgozunk, hogy megmutassuk Rajkék nyugati bérenceinek: mi a jólétet, a békét, az építést akarjuk, nem pedig a nyomort. a Szovjetuniótól — Világos előttünk, hogy ezek az aljas árulók pusztulást akartak hozni hazánkra. Ezek előtt nem volt szent az újjáépítés, a béke, jólétünk. Mi megtanultuk tanító- mestereinktől, kiknek hajt busás hasznot a háború. Rajkék a hábo­rús uszító imperialista tőke fel­hajtó! voltak. Mi békét, békés épí­tést akarunk és ebben példát ve­szünk nagy barátunktól és szövet­ségesünkről, a Szovjetunióról. Bé­két akarunk, dolgozni akarunk és ha kell, akkor meg is védjük ezt a békét. Azok mellett állunk és azokkal haladunk egy táborban, akik a béke, a haladás útját jár­ják. „Köszönetét mondunk Rákosi Mátyásnak azért, mer! idejében leleplezte Rajkot és bandáját“ Feketén vágott és árusított egy nyíradonyi kulák Nemcsak a kommunisták ügye Rajk és bandájának le­leplezése, hanem az egész 'dolgozó népé, hiszen ezek az ailjas banditák, imperialista ügynökök egész hiazláJnikat veszélyeztették, amikor újra rabságot, iszólgaságojt, a tő­ke hatalmát akarták vissza­állítani. A legnagyobb un­dorral és gyűlölettel gondol­nak a dolgozók Rajkra és társaira. Ssücs Ferenc a Kisgazdapárt szabolcsme- gyei titkára ezt mondja: — Tudják a dolgozók, hogy mit jelentett volna szá­munkra az, ha Rajk bandá­jának sikerül <a terve. Asszo­nyaink, gyermekeink, testvé­reink boldog életét akarták mindazokat az eredményeket, amelyet a felszabadult dol­gozó nép kemény munkák és kemény harcok árán, a nagy Szovjetunió támogatásával, Rákosi Mátyás vezetésével négy esztendő alatt elért. Rajk és bandája orvul akarta meggyilkolni azokat a férfiakat, akik fáradságot nem ismerve szakadatlanul dolgoznak azon, hogy népünk nek jövőt teremtsenek. Tudom, hogy minden dol­gozóval együtt elmondhatom én is: Rajkkal és társaival szemben semmi néven neve­zendő kíméletet nem isme­rünk. Irgalmatlanul pusztul­janak ki azok, akik a népre emelik kezüket. Ezentúl még nagyobb ra­gaszkodással és bizalommal tekintünk a nagy Szovjet­unió és a világ nagy tanító- mestere, Sztálin felé, Rákosi Mátyás, bölcs vezérünk felé, a Magyar Dolgozók Pártja, felé. Biztosak vagyunk ben­ne, hogy vezetésük további győzelmeket hoz dolgozó né­pünknek. Poles János, a Nemzeti Parasztpárt me­gyei titkára így nyilatkozik: — A dolgozó parasztok tízezreiből halálos gyűlöletet váltott ki az az aljas orvtá­madás, amelyre Rajk és ban­dája készült. A vádirat iga­zolja, hogy ők a szabadságot akarták elvenni tőlünk, amit a felszabadító dicsőséges Szovjet Hadsereg hozott e' számunkra és iamelyet jól megbecsültünk Rákosi Má­tyás vezetésével. Ezt a Rá­kosi Mátyást, nagy vezérün­ket és Gerő Ernőit, Farkas Mihályt akarták meggyilkol­ni a hazaáruló banditák. A Párt és Rákosi Mátyás azonban éberen őrködött sza­badságunkra, eredményeinkre és most mi is köszönetét mondunk azért-, hogy ezt a veszedelmes bandát idejében leleplezte. Egyben ígérete; teszünk, hogy egy emberként szorosan állunk a Magyar Dolgozók Pártja mellett és továbbra is követjük Ráko­si Mátyás útmutatásait. A rendelet, amely enge­délyhez köti a borjúvágást már jórégen megjelent. Jó- néhány ítéletet hozott már a nyíregyházi törvényszék azok eilen, akik megszegték. Azonban még most is van­nak olyanok, akik nem ta­nultak. Y. Illés László nyír­adonyi lakos engedély nélkül vágott le egy öthónapos bor­jut és — hogy tetézze bűn­tettét — feketén ki is mérte. Persze: Illés László kulák. Azt már senkisem hiszi el neki, hogy „rá van utalva“ a borjuvágásra, másképp „nem tud megélni“. Mégis feketé- zett. Nagyon jól tudja, hogy a népgazdaság a-z állatte­nyésztést is fel akarja lendí­teni, ehhez szükség van min­iden tenyésztésre alkalmas (nővéndékálltatra. A kulákok tudatosan szabotálják állat­tenyésztési tervünket- is. Meg is kapják érte a bün­tetést. A nyíradonyi rend-őr­ség letartóztatta Illés Lász­lót és átkísérte Nyíregyházá­ra, ahol az uzsorabíróság vonja felelősségre. FILM mimiimimiiHiiiHimi MARITA Új szovjet filmet mutat be az Uránia filmszínház, amelynek szere­pét a litván Drámai Színház művé­szei játszók. A filmen megelevene. dik Litvánia történelme, Marita, a litván nép hősének igaz története. A szaibadságszerető litván nép a Szovjetunió segítségével felszabadí­totta Viinát, hazája fővárosát a lengyel reakció uralma alól, elker- gette saját áruló kormányát és be­lépett a Szovjet Köztársaságok Sző- vétségébe. Békés fejlődését a hátba- támadó német megszállók akadá lyozták meg. A litván nép legjobb fiaiból alakult partizáncsapatok élén állott Marita, a félelmet nem ismerő partizánlány, aki hősiességével a szocialista hazaszeretet örök példa ját adta. Maritának Vilnában szobrot emel­tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom