Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-14 / 213. szám
5. oldal SZERDA, 1949. SZEPTEMBER 14. NYÍRSÉGI magyár nép Étéi egy fold munkán : Pusztulni fognak Jövőnk merénylői! „Rajk támaszkodjék Horthy és Szálasi híveire, a katolikus reakcióra, a kulákokra és az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozza ki a jugoharcot a kulákság ellen.““ (A vádszláv példát, ahol „TitÓ nem folytat iratból.) Fluszpapírra gépelt határozatot tartok a kezemben. A határozat szövegében kemény osztályharc feszül, anélkül, hogy erről maga a határozat beszélne. Arról van benne szó, hogy Nagy János púposhalmi munkáltató beismeri, hogy 1940 óta kosziért és néhány öltözet ruháért dolgoztatja látástól vakulásig Kakuk Sándor cselédembert. Beismeri, hogy 6770 torint bérhátralékkal tartozik alkalmazottjának és kötelezi magát, hogy ezt a hátralékot 8 (nyolc) napon belül kifizeti. Kakuk Sándor 1944 előtt is csak kosztért és ruháért dolgozott. De akkor nem volt DéFOSz Elmehetett panaszra a főszolgabíró úrhoz, ahol — ha nagyon elkeseredetten panaszkodott — lekommunistázták és ennek fejében kapott két pofont. Amellett, hogy az osztályharcról beszél, még sokmindent elmond ez a határozat. Beszél a felszabadulásról, 700-000 koldus földhözjuttatásáról és a hatalomról, amely ma már a dolgozó nép kezében van. Gyurján MihéSy számítása Csendes, halkszavú ember áll mellém, amint a, határozatot né.zem, Veress János bálintbokori földmunkás. — Mi járatban van? — Kosztért dolgoztam Gyurján Mihály dohányföldjén a feleségem- mel együtt. Egy vasat nem fizetett. Most mcgílélte béremet a DéFOSz. 1168 forintot, azután jöttem érdek- lődni. És mintha a határozat elbeszélését venné át és folytatná tovább, életéről beszél Veress János. — Éhesen dolgoztam Gyurjánnak, húzta, halasztotta a fizetésemet. Arra számított, hogy jön egy felfordulás, aztán — elmehetek. Vagy ha akarok, hát tovább maradok nála —1 éhezni. Rajk és Tito szövetségesei Veres9 János ismeri a vádiratot. A szomszéd tanyáról járt náluk egy DéFOSz-vezető, ő vitte el a Szabad Népet. Abból olvasták. — Gyurján Mihály tehát Rajkra é* Titóra számított — mondja elgondolkozva Veress János. Ajka el- fehéredik és keskennyé válik a haragtól, mint a késpenge! — Most is ököllel kell kiverni belőlük a megszolgált bért, most, ami. kor a munkásoké a hatalom. Hát akkor milyen sors várt volna ránk, ha sikerül visszahozni a régi világot?! . Még piutolni sem \ú rá válaszolja önmagának. El is felejti hirtelen a maga baját és a vasárnap olvasott vádiratról beszél tovább Veress János. Fel- izzik a cigaretta parazsa, amint utolsót szippant belőle, hogy utána az olajos padlóra ejtse és eltapossa. —■ Elállt a lélekzetem, amikor Rákosi Mátyás meggyilkolásának a tervét olvastuk, amit kidolgoztak. Rákosit, a szegények pártolóját és védelmezőjét? — A háborúban hatvanszázalékos rokkantsággal kerültem fogságba. Egy szép napon sorbaállítottak bennünket, vonatra raktak és hazaindítottak. Útközben terjedt el a híre köztünk: Rákosi Mátyás közbenjárására. Akkor még csak a nevét ismertük jószerével. Itthon tudtak meg igazán, mit jelent ő nekünk, a szegényembereknek, a munkásoknak. 1 Rákosi Mátyás életén keresztül a mi életünkre is törtek és azért pusztulni fognak! —, mondja ki az ítéletet Veress Ján'os. m Rongyos, kopott a ruhája, dohány, zsíros, szennyes az inge, amit Gyurján Mihály dobott rá „munkabér" fejében. Sovány a teste, amit Gyurján Mihály „munkabér“ fejében ,,táplált“. Most itt áll a DéFOSz- irodában, joggal követelheti bérét, A debreceni gépállomás dolgozói vasárnap jelt adtak az egész országra kiterjedő új mezőgazda, sági versenyre, Pásku János brigádvezető egyéni versenyre hívta ki az ország ösz- szes traktorvezetőjét. — Megértettem Rákosi Mátyás elvtárs útmutatását az egyéni verseny fontosságáról — mondta Pásku János, majd előterjesztette versenytervét: Az előírt normát 144 százalékra teljesítem, az üzem. anyag fogyasztását a megengedettnél 16 százalékkal kisebbre csők. kentem A kommunisták munkájának segítségével a munka megszervezése a kolhozban a termeíékeny.&ég fokozására irányul. Ennek teljesítése pedig' szervezeti és gazdasági megerősödésre vezet. Kolesz- nyikov, a Szocialista Földművelés c. lapban érdekes cikkben számol be a kolhozában folytatott pártszervezeti munkáról. — A nagy mezőgazdasági munkálatok idején pártértekezletet tartanak, amelyen meghatározzák minden egyes kommunista feladatát, kidolgozzák a politikai tömeg- ftnunka pontos tervét, hogy így minél eredményesebben teljesítsék a Párt és a kormány határozatát. Miből áll a munkaterv? Fő jellegzetessége, hogy szoros kapcsolatban áll a kolhoz munkatervével. Sorra veszik a kolhoz tervének pontjait, Sztálinhoz intézett levelek kijtelezettség-jvállalásait és a pártszervezet munkaterve ezeknek a pontoknak a teljesítsésére irányul. A pártszervezet egész tevékenysége és harckészsége sokban függ a belső pártmun ka színvonalától. A pártéletnek még az olyan nagyjelentőségű munkálatok idején sem szabtad lanyhulnia, mint például az aratás, betakarítás. Ellenkezőleg: harcosabbnak, céltudatosabbnak kell lennie. A kommunisták és ifjúmunkások vezető, példamutató szerepet kell, hogy vigyenek a kolhoz munkálataiban s azok tapasztalatairól értekezleteken számolnak be. A Párt tagjait a termelés legfontos'abb helyeire irányítja. A terv egyik része a tö- megagitációs munkával foglalkozik. Az agitációs csoportokban 28 agitátor működik, közülök 15 kommunista, 4 komszomol-tag. 18 agitátort munkacsoportokba osztottak be. Az agitátor egyben a kolhoz termelőmunkájának élmunkása is. Köztiszteletben álló emberek, akik mert megszolgált érte. Nézem ezt a sovány embert, aki egy jobb, szebb jövő reményében harcol és mond Ítéletet és igazat adok neki. — Pusztulni fognak jövőnk merénylői. (—r. —n.) Pásku János versenytervét a debreceni traktoristák nagy lelkesedéssel fogadták el. Ezután Joga József jelentette be, hogy a debreceni mezőgazda- sági gépállomás „Micsurin” brigádja versenyre hívja ki az ország valamennyi gépállomásának brigádját. A versenyben vállalják többek között a következőket: Az őszi kampányban előírt szántási normákat 170 százalékra teljesítik az önköltségcsökkentés és a munka termelékenységének emelése érdekében a jó munkamód. szereket átadják a többi brigád, nak. nemcsak szavakkal, de tettekkel is példát mutatnak ta munkában. Mi az agitátor feladata? Előadást tart, vagy újságból olvas fel, hetenként egyszer vitát rendez politikai beszámolóval, ismerteti a csoportok és az egyes kolhoztagok közötti egyéni verseny állását. ötnaponként faliújságot szerkeszt. Propagandát fejt ki arra, hogy a könyvtár újságait és könyveit minden kolhoz-tag olvassa. Az agitátorok számába hetenként szemináriumot tartanak, itt megismertetik őket a kolhoz soronlévő feladataival. A pártszervezet a kolhoztagoknak előadásokat rendez a hazafias kötelességről, a munkaszervezésről, (a munkaifegyelemről, a munka elszámolásáról. Az előadásokat könnyen érthető példákkal támasztják alá. A kolhozpa- rasztok felvilágosítása a Párt és a kormány határozatairól azt célozza, hogy minden kolhoz-tag tudja: aki többet Termel a kolhoznak, annak több munkanapot számítanak be és az részesedés-kiegészítésül több búzát és egyéb terményt kap. A pártszervezet munka tervében külön fejezet foglalkozik a szocialista munkaver- sennyel. Ennek következménye laz volt, hogy minden brigád és csoport bekapcsolódott a versenybe. A helyi rádióállomás állandóan közli a versenyek eredményeit és ezen keresztül is szervezik ü kolhozitagok tapasztalatainak átadását. Vándorzászlókat és kisebb vörös lobogókat kapnak a verseny első helyezettjei a pártvezetőségtől és kol- liozvezetőségtől. Uránia Mozgó Mátészalka Sxeptember 14—15 Uj Maprirszi! A beteljesedett magyar szabadság filmje Egyéni szerveznek @ frcskt@rlsták H Pártszervezetek sulinkéi^ cg kolhozokban A munka termelékenységéről Harcról, kíméletlen harcról van itt szó. És — „miért törte össze és küszöbölte ki a kapitalizmus a feudalizmust? Azért, mert a munka termelékenységének magasabb normáit hozta létre, mert lehető, séget adott a társadalomnak arra, hogy hasonlíthatatlanul több tér. méket kapjon, mint a feudális rendszer alatt. Mert gazdagabbá tette a társadalmat, Miért győzheti le, miért kell hogy legyőzze és miért fogja okvetlenül le is győzni a szocializmus a gazdaság kapitalista rendszerét? Mert a munka magasabbrendű formáit tudja adni, magasabb munkatermelékenységet mint a kapitalista gazdasági rendszer. Mert több terméket tud adni a társadalomnak és gazdagabbá tudja tenni a társadalmat, mint a gazdaság kapitalista rendszere.” Lenin elvtárs is így szól erről: ,,A kommunizmus a kapitalizmussal szemben az önkéntes, az öntudatos, az egyesült, a modern techni. kát felhasználó munkások magasabb fokú termelékenységét jelenti”, de ugyanakkor figyelmeztet is Lenin elvtárs: „nem tudjuk kötelességünket teljesíteni, ha nem viselünk háborút a „kapitalizmus hagyományainak” őrzői ellen.” Mi mást jelentene ez, mint harcot? A dolgozók milliói harcolnak az üzemekben, műhelyekben, hogy a munka magasabb termelékenységét hozzák létre, hogy minél gazdagabbá, erősebbé tegyék né. pi demokráciánkat és szembe, szállnak mindazzal, ami ezt a harcot akadályozza. Mert az „ellenség” jelen van és jelentkezik. Rákosi elvtárs felhívta rá figyelmünket és sorra meghatározta azokat a dolgokat, amelyek ellen fel kell most vennünk a küzdel. met 3 éves tervünk utolsó szaka, szában, az ötéves terv küszöbén. Felhívta figyelmünket a fegyelem lazulására, a normáknál előforduló hibákra; az egyéni verseny elhanyagolására, az egyéni felelős, ség hiányára. Igen, mindezek osztályellenségek, mert visszahatnak a termelésre, akadályozzák gazda, sági életünk fejlődését, elkerülhetetlenül visszavetik életszínvonalunkat, végső fokon útjában álla. nak szocialista hazánk felépítésének. Más és más alakban, formában jelentkeznek mindezek. Előfordult a Gyárépítési Nemzeti Vállalatnál Nyíregyházán, hogy az egyik kőműves. Katona Károly arra akarta felbíztatni a többieket, hogy dolgozzanak naponta két órával kevesebbet. A Magasépítőknél egy ideig elhanyagolták az egyéni ver. senyt és ez kihatott a munkára. A villanytelepen részeges munkás lazította a munkafegyelmet, a nyír- bogdányi Petróleumgyárban helytelenül szervezték a versenyt. A választ azonban mindezekre megadják a szabolcsi munkások. Az Alkaloida vegyészeti gyár versenyfelhívást intézett a vármegye minden üzeméhez és ebben leszögezték a három éves terv egy hónappal előbbi befejezését és azt, hogy az üzem termelékenységét 3 százalékkal magasabbra emelik az eddig elért legjobb eredménynél. Az Alkaloida felhívása visszhangra talált és ennek legszebb bizonyító, ka a vasárnap megtartott ifjúmunkás termelési értekezlet Nyír- egyházán, ahol a szabolcsi ifjúmunkások konkrét feladatokban fektették le az elkövetkezendő hónapok harcainak feltételeit. „Ezzel felelünk az imperialisták ügynökeinek” — mondták többek között az ifjúmunkások, Tamás István, Rózsák Ferenc, Szűcs Júlia és a többiek. Ezzel felelnek Rajknak és bandájának és minden mesterkedésre, amely itt a dolgozók hatalma, boldog élete ellen tör. Széles Imre nyíregyházi kőműves ezt így fejezte ki: „Nem elég, ha gyűlöljük őket, a mi igazi harcunk az, hogy jobban dolgo- zunk” és megfogadta, hogy 130 százalékra teljesít legközelebb. Példáját követik sokezren. Fűtf őket az ellenség iránti kérlelhetetlen gyűlölet, gyermekeikre, a békére, az életre gondolnak és még nagyobb szeretettel és ragaszkodással tanulnak a Szovjetunió példáján, követik Rákosi elvtársat, a Pártot, hogy minden egyes győzelmükkel a - termelés frontján, pusztító csapást mérjenek az imperialistákra és ügynökeikre. Daigazé parasztéi írják Hetéről: Rajkék el akarták venni tőlünk a földet Kedves Magyar Nép! ökölbe szorult a kezünk, mikor az ojságból olvastuk Rajk és kémbandája ellen kiadott vádiratot, amikor világossá vált előttünk, mit akartak azok, akik a múltban a fasiszták besúgói, árulók voltak, most meg az imperialisták ügynökeiként a nép ellen szervezkedtek. Én újgazda vagyok. Kilenc holdat kaptunk a nagybirtokból. Horváth Mihálynénál, Szerednyei Lőrincnél, ír cg a többi hetei 2-300 holdas búr. zsujnál robotoltunk. Nyomorúságos volt az életünk. Most a község fele újgazda. Földet kaptunk a munkások segítségével, Gulácsra traktorok jöttek, emberhez méltó lakást, házakat építettünk, emberi életünk lett, Lajos öcsém honvédtiszti iskolára megy, Borbála húgom is tanulni fog, mert most már lehet. Tanulni fognak a többi munkás- meg parasztfiatallal. Lesz termelőcsoportunk és még jobb életet építünk fel. És ezt akarták megakadályozni az összeesküvők, elvenni tőlünk a földet, visszahozni a Horváth Mihályné- féle földbirtokosok uralmát, visszahozni a munkásoknak, parasztoknak a nyomorúságot és megölni azt, aki a hetei újgazdáknak i> a legkedvesebb, Rákosi elvtársat. Megölni a Pártot, amely mögött egy emberként ott haladunk. Megölni az egész népet, visszaadni a nép hazáját a tőkéseknek, nagybirtokosoknak, kulákok- nak. Mit érdemelhetnek az ilyenek?! Elvtársak! Juttassák el szavunkat a bírósághoz, amely felelősségre vonja majd a gyilkosok és kémek bandáját. A mi szavunk: halált rájuk! És juttassák el szavunkat Rákosi elv- társnak: még szilárdabban haladnak a hetei újgazdák a Párt mögött, a Szovjetunió oldalán és még jobb munkával építik az új életet, amit meg akart akadályozni Rajk és a többi aljas összeesküvő. Csatári József hetei újgazda. 43 liénap alatt 20 év Dámáiét tellesitette A kramatorszki nehéz gépgyárban dolgozó Afanszij ZeleDszkij esztergályos gyors vágási módszereket alkalmazva és egyidejűleg 5 esztergapadon végezve munkáját 3 év és 7 hónap alatt 20 év normáját teljesítette. Az újító esztergályos sajátsa- gos futószalag-rendszert létesített munkapadjai között. Zelenszkij elsőizben alkalmazta a gyárban a nega- tívszögű vágási módszert és az egyes munkadarabok megmunkálásának átlagos sebességét percenként 450—550 méterig fokozta. Zelenszkij számos újítási ajánlata nyert alkalmazást. Havonta átlag 5—6 haladó normát teljesít, kizárólag kiváló minőséggel.
