Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-13 / 212. szám
2. oldal NYÍRSÉGI magyar nhp KEDD, 1949. SZEPTEMBER 13. Csütörtök®» összevont nyilvános pártnap lesz Nyíregyházán Csütörtökön délután a városháza udvarán összevont nyilvános pártnap lesz Nyíregyházán. Az összevont pártnapon budapesti központi előadó tájékoztatja a város dolgozóit az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről Ezen az összevont pártnapon nemcsak a kerületi és üzemi szervezeték dolgozói vesznek részt, hanem valameny- nyi nyíregyházi tömegszerve zet. A pártnapon pártonkívü- liek is részt vehetnek. Félbentlakásas tanulószobák alakultak Nyíregyházán A nyíregyházi munkásdiákok tanulása megkönnyítésére fél. bentlakásos tanulószobákat szer. veztek a városban a volt Rozgo- nyi Piroska leánykollégium és a közgazdasági fiúgimnázium (volt Zrínyi leányiskola) épületében. A diákok olcsó étkezést, ellátást kapnak, tanárok tanítják őket délutánonként s ezenkívül havi 17 forint könyvpénzben is részesülnek, csupán az éjszakát töltik otthon. Ezeknek a tanulószobáknak szervezésével is nagyban megkönnyítik a továbbtanuló dolgozók gyermekeinek előrehaladását, a tanulmányi eredmények megjavítását. Megalakult a kenézül tenueüszivetkezet Mint a szabolcsmegyei mezőgazdasági iigiazgaitótöágtól értesültünk, a napokban meg alkuit Kenézlőn is a termelőszövetkezeti csoport. A csoport .alakítói földjükkel együtt léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Lelkes hangulatban tartották meg az alakuló ülést, amelyről meleghangú táviratban üdvözölték Rákosi Mátyás elv- társait, a dolgozó magyar nép nagy tanítómesterét. A táviratban köszönetét mondtak Pártunk nagy vezetőjének, hogy egy esztendővel ezelőtt úfeat mutatott dolgozó parasztságunknak a boldogulás felé. Reggel kilenc órakor megkezdőit! a tanítás Hullár Kató, Szabó Tamás és sokan mások, munkáslányok, parasztfiúk birtokukba veszik a tudományt nemben, ebédlőben, aztán kifulladva — de a piros fényesség jó részét a boldogság festette Kati arcára — pihegve ülnek le az osztályuk padjában. Kati tiszaberceli szegényparaszt lánya csak ül ott. nem szól egy Smidt Kálmán, az a közgazdasági gimnázium első osztályában. — Mert a tanulásban is első akarok lenni — magyarázza a rakamazi munkásfiú. ö már idősebb valamivel, mint a többiek, de arról nem tehet. A fele. lősség egész másokat terhel, azokat akiket az ő apja is segített elkergetni 45-ben a földekről, később a gyárakból. szót sem, valami furcsa melegség bizsergeti a szívét, a szemét is ka. parássza valami, de aztán nagyot nyel, kézenfogja Szikszai Etát, — Gyere. — Hová? — Nézzük meg tanrendet, első padba ült le — Szerettem volna már 42-ben tanulni, de sehogysem tudtuk fizetni a 25 pengő tandíjat. Most r Véső-utcai Kollégiumban lakom és cl. határoztam: jeles tanuló leszek. Nem szavalva mondja ezt, vagy hősi pátosszal, hanem egyszerűen é: nyugodtan. Épp, úgy, mint ahogy az apja szokott rávágni nagykalapácsával a kőre, egyetlen egyszerű sima és kiszámított ütéssel. Olyannal, ami holtbiztos, hogy célbatalál. Ujtipusu larlőhántó gépek Kilenckor kezdődik a tanítás, de már nyolckor eleven az utca. __ Amott a Széchenyi utca sarkán három kislány siet összekapaszkodva, közben nagyokat kacagnak, Á Bethlen utcán egy szekér zörög végig, tele van vidám pa- rasztfiukkal. Valamelyik tanyából vagy falu. ból jöttek be közösen, felvirágzott kocsival. Nagy egészséges harsogással dalolnak, csak úgy zeng az utca a nótától: „Sej, haj akácfa...! Emitt két úttörősapkás számolja tenyerében a pénzt, aztán beugranak a boltba irkáért. Amikor kijönnek, akkor jut eszükbe, hogy még ceruzájuk sincs, visszamennek, aztán loholva vágtatnak a Benczúr.iskola felé, A sarkon Bá- lintnéval találkozunk, aki a lányát kíséri a gimnáziumba. Nem mintha Ica nem találna el oda, hanem azért, mert ő is szeretné látni azt a nagy szép iskolát, ahová már az ő lánya, ,,Bálint Ica, apja foglalkozása: kovácssegéd” is bejárhat ta. nulni. A Mezőgazdasági gimnáziumban az udvaron tárgyalnak a fiúk és lányok. Az újoncok megilletődve léptek be a feldíszített kapun, először félrehúzódtak, de aztán egy félóra múlva már rájöttek, hogy ez az iskola éppúgy az övék, mint a többieké. Feloldódott ben- nük a tartózkodás és most talán ők beszélnek a legtöbbet. Hát hogyne, hiszen sokmindent kell mesélni: az apjuk régi keserűségét is és az ő nagy örömüket... — Úgy ám, az én apám 20 pen. gőt sem keresett a téglagyárban valamikor — bizonykodik Szabó Tamás ibrányi fiú — hiába enged, ték meg papíron a tanulást, a nyomor elzárta előlünk a könyvet. Bólogatnak. Mindnyájuknak ez volt a sorsra. — Hatan vagyunk testvérek — szól Zeller Tibi is — az apám tanítói fizetéséből régen nem tudtunk tanulni. Most? Rajtam áll csak. Ha jól tanulok és akarok tanulni, akkor módomban van... hisz itt vagyok! „Szeretettel várjuk az elsősöket“ ezt írták fel a pedagógia leány- gimnázium diákszövetségi aktívái a kapu felé. — Hogy hívnak? — Hullár Kató. — Gyere velünk Kati! — és máris karonragadják az „öregek”, szaladnak vele udvaron keresztül, lépcsőn le, lépcsőn fel, tornaié. Az omszki terület Lenin nevét viselő kolhozában folyik az aratás. Ahol a kombájn elhaladt, a szokásos tarló helyett felhántott földet látunk. A kombájnhoz kapcsolt tarlóhántó gép rögtön elvégzi a hántást, ezáltal lehetőséget ad arra, hogy a tarlón maradó különböző gyomma'gok legrövidebb időn belül a talajba kerülve kikeljenek. így később a kern ényszántással a már kikelt növénnyé fejlődött gyomot Nyírbogáton, a termény- begyűjtési versenyben első iszabolcsmegyei közsíégben vasárnap szövetkezeti nagygyűlés volt. A nagygyűlésen megbeszélték a község dolgozói a ferménybegyüjtés tapasztalatait és az őszi munkák sikeres elvégzésének biztosítását. A nagygyűlésen résztvevő dolgozó parasztok újszerű kezdeményezéssel léptek nyil vánosság elé. Kijelentették: — Ha a terménybegyűjtési versenyben elsők vagyunk, könnyűszerrel elpusztíthatják. Számos kombájnvezető kiváló munkaeredményeket ér el. így pl. Tiscsenko naponta 20 hektár gabonát arat le és egyidejűleg fel is hántja a tarlót, ezáltal elősegíti, hogy kolhoza a jövő évben kiváló terméseredményeket érjen el. A tarlóhántást az omszki körzet minden egyes kolho- v.áhan alkalmazzák, jelenleg e területen 235 arató-tarló- hántó gép dolgozik. akkor mutassuk meg, hogy az őszi szántás-vetési munkák elvégzésében is példamutató munkát végzünk. SEnnek az elhatározásnak a nyomán született meg kezdeményezésük: — Nyírbogáton az ősszel egy szem gabona nem kerül földbe marékből! Géppel vetünk. Óriási lelkesedés és tapsvihar követte az elhatározást. Azonnal megfogalmazták Nyírbogát versenykihívását is. Versenyre hívták Szabolcs valamennyi községét: ki vet többet géppel? Nyirkosát kezdeményez s Egy szem gabona ne kerüljön marékből földbe Jogaink és kötelességeink írta s Dr. Szabó Imre „A mi alkotmány-tervezetünk — mondotta Rákosi elvtárs az alkotmány parlamenti tárgyalásakor — következetesen demokrata, A bnr- zsoá alkotmányokban is gyakran le van fektetve a törvény előtti egyenlőség, a polgárok teljes egyenlősége. De mindnyájan tudjuk, hogy amikor a jogok gyakorlásáról van szó, a szegény nem egyenlő a gazdaggal, a kapitalista munkáltató nem egyenlő a munkással, a művelt ember a műveletlennel.“ A mi alkotmányunk ezzel szemben valósággal biztosítja a polgárok jogainak egyenlőségét Nálunk az alkotmánynak az a megállapítása, hogy a „Magyar Népköz- társaság polgárai a törvény előtt egyenlő jogokat élveznek1" s hogy „a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését, nemek, feleke. zetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti“, érvényes, megvalósuló olyan szabály, melvnek népi demokráciánk feltétlenül civényt szerez. Alkotmányunk az állampolgári jogok élére a munkához, a pihenéshez, az üdüléshez a szocialista ellátáshoz és a műveléshez való jogot állítja, tehát a gazdasági, szociális és kulturális jogokat. Sztálin elvtárs 1936. évi Szovjet Alkotmány tárgyalásakor rámutatott, hogy a szocialista rend. szernek pillérei közé tartoznak a szociális és gazdasági jogok. „a munka joga, vagyis minden polgárnak az a joga, hogy biztosított munkát kapjon, a pihenés joga, a művelődés joga. . Csak ezekre a jogokra épülhetnek fel a többi alapjogok, a személyi szabadság, a szólás-szabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési és gyűlési szabadság; mindezeket a jogokat a dolgozók csak akkor élvezhetik, ha biztosítva van az említett gazdasági és szociális jogoknak érvényesülése is. Uj alkotmányunk az előtte álló nagyszerű példa, a Szovjetunió Sztálini Alkotmánya nyomán nem elégszik meg az Ígéretekkel, hanem megjelöli az állampolgárok jogainak érvényesítéséhez szükséges eszközöket is. Alkotmányunk döntően megcáfolja azt a rágalmat is, amelyet ellenségeink arról terjesztenek. mintha népköztársaságunk nem becsülné az értelmiségi munkát és félretolná az értelmiséget. Az alkotmány, mint Rákosi elvtárs mondotta, részben a tényleges gyakorlat lerög- zítése képpen, de egyben a rágalmak eloszlatására és az aggodók megnyugtatására is törvénybe iktatta, hogy népi demokráciánk hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szol. gáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet is, minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a néphez hü értelmiség kifejlődését. Ahogyan hazugok a burzsoá alkotmányoknak az állampolgári jogokra vonatkozó rendelkezései, ugyanígy hazugok az állampolgárok kötelességeit illető rendelkezések is. A dől. gozó többség az elnyomást megvalósító kapitalista állam iránt kötelességeket nem érzett s így ilyenek teljesítését legfeljebb az erőszak kényszerítette ki. Ezzel szemben a Magyar Népköztársaság, mint az al. kotmány második szakasza kimondja, a munkások és dolgozó parasztok állama. Természetes tehát, hogy a dolgozó nép a Magyar Népköztársaságot, azaz saját államát, minden erejével védi és erősíti, és köteles- egeit az állam iránt becsülettel teljesíti. E kötelességeket az alkotmány 59. paragrafusa a következőképpen sorolja fel: „a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Nép- köztársaság gazdasági erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, műveltségük gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerősítése és különös megtisztelő kötelesség a magyar néphadseregben katonai szolgálatot teljesíteni.“ Ezeknek az állampolgári jogoknak biztosítéka és megvalósulásának záloga az a társadalmi rendszer, amelyet alkotmányunk második fejezete fogalmaz meg. Ennek a társadalmi rendszernek egyik alapvető jellegzetessége, hogy biztosítani akarja és tudja a dolgozó nép alapvető jogait és e rendszernek célkitűzése a szocializmus megvalósítása. 500-zal növekedett a kollégisták száma Szabolcsban Népi! demokráciánk nemcsak papíron biztosítja a műveltséghez való jogokat, hanem mint alkotmányunk kimondja, lehetővé teszi a műn kások és dolgozó parasztok gy érmék ei számára is a gondtalan tanulást. Ezt a célt szolgálják sok más mellett a széles kollégiumi hálózatok. A múlt tanévben csupán 600 volt azoknak a száma Szabolcsban, akik kollégiumban lakhattak, tanulhattak. Az idén ez a szám csaknem megkétszereződött. 1100- ra emelkedett. Nyíregyházán hat kollégium van, valamennyi szakosított. Legnagyobb közöttük a mezőgazdasági gimnázium kollégiuma, mintegy 180 növendékkel. az általános gimnázium fiúkollégiuma 100 növendékkel. A többi kollégium: a Véső-utcai közgazdasági gimnázium, Szabadság-téri peda- ógiai gimnázium lány, Le- nin-téri általános gimnázium lány, Béla-utcai általános iskolai fiúkollégium. Mindezeken kívül Szabolcs ban még öt általános iskolai és 3 középiskolai kollégiumot állítottak fel ebben a tanévben. Ukrajna falvaiban és városaiban az aüaditermek ezrei működnek Az Ukrajnai politikai és tudományos ismereteket terjesztő társ'aságnak több, mint 10.000 tagja van. A társaság létszáma a legutóbbi időben főkép a falusi értelmiség köréből nagymértékben kibővült. A társaságnak számos mezőgazdasági élmunkás ós szakember tagja van. A tagok között 1300 mezőgazdász, állatorvos és erdészeti szakember működik. Az ukrán politikai és tudományos ismereteket terjesztő társaság másfél éve alakult. Ezidő alatt tagjai kb. 42.000 előadást tartoltak, amelyeket 6 millió ember hallgatott végig. A köztársaságban jelenleg több. mint ezer előadóterem — közülük 760 falun —- folytat aktív munkát
