Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-09 / 209. szám

PÉNTEK, 1949. SZEPTEMBER 9. NYÍRSÉGI «AGYAR NÉP 8. oldal Nemzetközi békenapok Csehszlovákiában Szeptember 25-től október 2-ig nemzetközi békenapokat tartanak országszerte „Soha többé München“ jelszóval A békemanifesztációk megszerve zésében minden haladó moz­galom, üzem, iskola rész tvesz. A nemzetközi békenapokon több békedelegáció vesz részt. Fillalatti vasút Varsiban Elkészült a lengyel főváros földalatti vasútvonalának terv rajza. A tervrajz szerint a vá­rosban két földalatti vasútvo­nal épül. Az egyik Dél-Észak, a másik Kelet-Nyugat irányú. A földalatti villamosvonal építése a jövő évben kezdődik és, mintegy 6 évig tart. Szalmát vásárol a város Nyíregyháza város 800 mázsa szalmát vásárol. Ezzel kap­csolatban felhívták a szalma- tnlajdonosok figyelmét, hogy aki áruba bocsátja szalmáját, az szeptember 15-ig, déli 12 óráig zárt borítékban juttassa cl ajánlatát a hivatal cimére. Részletes felvilágosítást eb­ben az ügyben a hivatal ad, Sport, jő könyvek Kocsma, s z e n nyiro d aló m ESTI KÖRÚT A NYÍREGYHÁZI ÜZEMEKBEN —• Pszt, Halkan elvtárs, ne za­varjuk a versenyt — integet a pa­dok közül Pur elvtárs, amikor mit sem sejtve benyitunk a Felsőtiszai Sajt és Vajtermelő Nemzeti Válla­lat kultúrtermébe, aztán elén« jön, de félszemét állandóan a ver­senyzőkön tartja. Villanva pattog a fehér kaucsuk. labda, az üzem és az igazságügy méri össze erejét asztaliteniszben, — Vidám dolog ez elvtárs, én Is megtanultam játszani. Persze nem megy még olyan jól a munka — félmunkásjelvény hirdeti a kabát­ján, hogy Pur elvtárs a legjobbak “közé tartozik) — de gyakoroLom magam szorgalmasan. Röplabdá- zom is. — Röplabdázik? Pedig az elv­társ már... — Ki ne mondja ezt a szót — vág közbe sértődöttséget színlelve. Persze a vidám, hetyke mosolyt nem tudja eltüntetni a szája sarká­ból '— az igaz, hogy nem vagyok már gyerek, fiatal fiú, de ettől még nyugodtan röplabdázhatok. Nem? Nem egész délután, de bigy. je el; jól esik nagyokat nevetni, játszani a fiatalokkal... — Mit szoktak még csinálni? Óvatosan megkerüljük a ^játék- pályát” és Pur elvtárs egy szek­rényhez vezet bennünket. A falra piros betűkkel írták fel; ,,Meg. •szűnt a műveltség a tőkések mo­nopóliuma lenni” —1 Megmutatom maguknak a legkedvesebb verses könyvem — nyitja ki a könyvtár ajtaját Pur «Ívtárs és kiemeli Majakovszkij •verseit. — Ez igen! Hallgassa csak mit ír a tervről. „Izmod feszüljön mint az ijj, fogad — acél, tudást ha­rapj, szív, tanulj. Lássuk _ hogy bírod?” Teremvági Gábor is előkerül a nézők közül, 5 a könyvtáros. Sor­ra mutatja a könyveket. Nincsen még sok, de ami van az mind jó. Ezt bizonyítják a könyvek alatt sorakozó nevek is: itt van például Gorkij: Klim Szamginja, egy hónap­ban hat-hét név is elő van jegyez­ve az olvasására. De a többi könyvekkel is így van, hiszen mind marxista-leninista elméleti könyvek vagy pedig a haladó szépirodalom remekei. Ahogy elmegyünk innen, még messzire is hallatszik az ablakon keresztül a ping-pong labdák csat­togása, a röplabdázók harsogó jó- kedve. Más kép fogad ben­nünket a Kisvasutak otthonában. Szinte csúfolódik ez a szó, hogy „otthon”. Vájjon kik tartják ezt a helyiséget otthonuknak. Egész biztos nem az öntudatos munká­sok, egész biztos nem azok, akik mindent megtesznek, hogy becsü­lettel megállják helyüket a terme­lésben, egész biztosan nem azok, akik „egyéni” életükkel is be akarják bizonyítani, hogy hű és becsületes tagjai a munkásosztály, nak. Régi kapitalista embernyúzók szerették volna, hogy ilyen ott­hona legyen a munkásnak! És most, mintha a régi világba toppannánk be! A tömény cigarettafüst össze­vegyül az asztalra pocskolt bor szagával, a jelenlévők, — szándé­kosan nem írjuk őket munkások- nak — isznak s már azt sem tud­ják mi jön ki a szájukon. És itt van a könyvtár is. Jót már az előbbiek után nem várhat az ember, ami azonban itt tárul a szemünk elé az már sok. Horthyt dicsőítő verset akarsz? Itt meg­találhatod. A munkásáruló és! ha­zaáruló Justustól akarod megis­merni a „szocializmust”? Jöjj eb­be a könyvtárba. Minden szennyet Az fa nemes kezdeményezés, amely egy évvel ezelőtt célul tűzte az ország első napilap­jának, Pártunk országos sajtó orgánumának, a Szabad Nép­nek terjesztését, országszerte hatalmas sikert aratott. Nem­csak az elmúlt év őszén sza­porodott meg az előfizetők száma, hanem ez a szám azó­ta is egyre növekszik. A min­dennapi kenyérszükségletként jelentkezik az olvasási vágy az emberekben és az életszín­vonal fokozott növekedésével ezt a vágyat ki is tudják elé­gíteni: a Szabad Népben és a Párt íöbhii kiadványában hoz­A hatóságok idejében felhívták a csépeltető gazdák figyelmét, hogy saját érdekükben nyolc napon be­lül tegyenek eleget terménybe­adási kötelezettségüknek, külön­ben meglehetősen súlyos kamatot rónak ki rájuk. Megértette ezt a felhívást a dolgozó parasztság és szívesen adja be gabonáját, még többet la, mint amennyit kell. Nem így azon­ban a kulák. Sértő Istvánnak 26 holdja után mintegy 40 mázsát kellett volna beadnia, ő azonban csak 4-et szállított a szövetkezeti A nyíregyházi hatalmas dohány- fermentáló építkezéseknél a vasbe­tonszerelő tanulók brigádot alakí­tottak egy idősebb szaktárs vezeté­sével és ezek a tanulók olyan de- rekas munkát végeztek eddig, hogy megengedték nekik a teljesen önál­ló munkát. A normát minden egyes héten 10Q százalékon felül teljesí­megtalálsz itt. Imperializmust, giccset, szovjetellenességet, sovi­nizmust, cow-boy ponyvát. — Ó, nem is olvassák a köny­veket — mentegetőzik a könyv­táros. Mintha eleven cáfolat lenne, ebben a pillanatban lép be egy munkás könyvvel a kezében: Moly valamelyik ponyvájával. Bejön vele egy másik is, meg­kérdezzük. — Szeretik ezeket a könyveket elvtárs? Mind a kettő halk káromkodás- félét ereszt ki a száján és a néma pillantásukból is megérteni, hogy mi a véleményük ezekről a köny. vekről. Dehát akkor kinek volt érdeke, hogy ilyen könyveket tartson a kisvasúti otthon könyvtárában? Jó lesz utánanézni. záférhető áron kapják kézhez mindennapi olvasnivalójukat. A Párt nyíregyházi sajtó­bizottsága megvizsgálva el­múlt havi munkáját megálla­pította, hogy 250 új egyéni előfizetőt szerzett a Szabad Népnek és hasonló arányban emelkedett a Pártmunkás és a „Tartós bókéért népi demo­kráciáért“ előfizetőinek száma is. Az előbbiből 500, az utób­biból 100 új előfizetőt szám­lál Nyíregyháza. A Szabad Nép előfizetőinek száma augusztusban a tavalyi hét­szeresére emelkedett. magtárba annak ellenére, hogy hetekkel ezelőtt elcsépelt már. A tiszadadai dolgozó parasztság is beleszólt azonban az ügybe. A falu dolgozói tudják: úgy sikerül teljes egészében biztosítani egesz évi kenyerünket, ha mindenki be­adja a gabonát. Ez vonatkozik a kulákrá is. Nem hagyták tovább szabotálni. Feljelentették Sértő Istvánt. — A börtön levegője nem lesz új Sértő Istvánnak, tavaly ugyanis szintén közellátási csalásért büntették meg. tik. A brigád legjóbb munkaereje Szilvási Erzsébet vasbetonszerelő- tanuló, aki egyike azoknak a mun­kásnőknek, akiknek csak most nyílt alkalmuk arra, hogy szakmunkássá képezhessék magnkat. Nüster Ede ugyancsak jó munkát végez a bri­gádban, már önállóan tud rajzból is dolgozni. 250 új Szabad Nép- ás 500 ú| Párlmuakás- előfizeti egy húnap alatt Bíróság elé kerül Sértő István, a notórius gabonacsaló knlák X —-----------------------------------­fiz élen: Szilvás! Erzsébet vasbetonszereli Ismerjük fel az ellensége! „Meg kell tenni a Szükséges intéz­kedéseket. hogy elvtársaink úgy a pártbcli, mint a pártonkívülí bolse­vikek, megismerkedhessenek a kül­földi kemszervezetek kártevő, diver- ziós és kémkedési tevékenységének céljaival; feladataival, gyakorlatú- >al.“ Ezeket a szavakat Sztálin elv­társ a trockista kémbanda leleple­zése után, 1937. márciusában, a moszkvai perek idején mondta. Ma 10 évvel később, Sztálin elv társ sza­vai időszerűbbek, mint valaha. A trockizmus az imperialisták fő fegy­verévé vált. Titóék trockista kém­bandája az imperialisták rohamcsa­patát képezi a béke és a szocialista építés elleni harcban. Tito és Ran- kovics bandája napról-napra bizo­nyítják, hogy a trockizmustól a fa­sizmusig igen igen rövid az út. Nemrég jelent meg „A nagy ösz- szeesküvés“, Sayers és Kahn — a két haladó amerikai újságíró köny­vének 4-ik kiadása. A dolgozók alig 3 hét alatt úgyszólván teljesen szétkapkodták a több tízezer pél­dányban, 12 forintos árban megje­lent könyvet, mely leleplezi azokat az aljas módszereket, amelyekkel az imperialisták 1917-től napjainkig a Szovjetunió és a világ békéje ellen törtek. A könyv leleplezi azt az imperialista törekvést, hogy a troc- kistákon keresztül hatoljanak be a munkásosztály szívébe, a Pártba. A könyv sikere azt mutatja, hogy a magyar dolgozók megértették Sztálin elvtárs figyelmeztető sza­vát : meg akarnak ismerkedni az ellenséggel és annak becstelen mód. szereivel, hogy eredményesen ve­hessék fel a harcot ellene. Az a jelszó, hogy ,,A könyv fegy­ver a dolgozók kezében“ ebben az esetben különösen találó. „A nagy összeesküvés“ eseményein keresztül világosan látjuk, hogy az imperialis. ták minden kísérlete hiábavaló volt. Céljukat nem érhették el, mert a Párt lesújtott, soraiból kilökte és megsemmisítette a trockista kéme­ket. Azért nagy segítség számunkra ez a könyv, mert rendelkezésünkre bocsátja azokat a gazdag tapaszta­latokat, amelyeket a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja szer­zett sorainak az ellenségtől való megtisztítása folyamán. A párttagok és pártonkívüliek széles tömegének kell megismerni a Szovjetunió, a vi­lág békéje és biztonsága ellen irá- ■»yuló nagy összeesküvés történetét, emlékezetükbe vésve a SZUK(b)P Központi Bizottságának figyelmez­tetését : „Ne felejtsük el, hogy men. nél reménytelenebb az ellenség hely­zete, annál szívesebben folyamodik a szovjet hatalommal folytatott har­cában szélsőséges eszközökhöz, mint a pusztulásra ítéltek egyedüli esz­közeihez. Ezt nem szabad elfelejte­ni és ébernek kell lenni.“ SZERETNÉM-HA LEHETNE BELŐLEM VALAMI A% ifjúság jövője Franciaországban Az ifjúság —• a nemzet jő vője. A Szovjetunióban a kommunizmus építőinek ifjú nemzedéke egyre egészsége­sebb, erősebb, képzettebb és műveltebb lesz. A népi demo­kráciák országainak fiatalsága szintén jobb jövőjét építi. So­raikban nincs helye az életunt- ságnak, hitetlenségnek és kö­zönynek. E fiatalok tudják, hogy a jövő a maguk kezében van és hogy minden út nyitva áll előttük. De korántsem így él a kapi­talista országok ifjúsága. A pá­rizsi „Paris Press — lntransi- geanx‘‘ a közelmúltban hosszú kérdéssorozattal fordult más­félezer fiatal franciához. A vá­laszolók között voltak munká­sok, főiskolai hallgatók, kis­iparosok, parasztok és tiszt­viselők. __ Hisz-e jövőjében ? — kérdezte az újság. — Nem, — felelte az ifjak és leányok 28.3 százaléka. __ Hisz-e önmagában ? — Nem, — jelentette ki a fiatalemberek 45.4 százaléka. — Van-e valamilyen eszmé­nye? __ Nincs, — válaszolta a megkérdezettek 52.8 százaléka. T ehát majdnem minden harmadik francia máris le­mondott arról, hogy jobb [£5 vő vár rá. Minden második nem bízik magában, tehát semmire sem törekszik. . , Le­het-e méltóbb ítélet arra a társadalmi rendszerre, amely az országban uralkodik. Nos és azok a kevesek, akik úgy nyilatkoztak, hogy van eszményük, nvjr\ől álmodoz­nak? Szeretném, ha lehetne vala­mi belőlem1. __ felelte egy­szerűen és talpraesetten az if­jak és leányok 13 százaléka. Akármi — csak valami le­hetnék. Ez az az álom, amely a mai francia ifjúság nagyobb része számára csak keserű és elérhetetlen álom marad. Gondatlanság miatt megsemmi­sült 12.000 forint értékű szalma Baraksó János nagyhalászi gazda már befejezte a cséplést és a gé­pet el is vontatták a szérűjéből. A vontatás után éppen hozzáfogott, hogy a szérűt feltakarítsa, amikor Galajda József kiáltására lett figyel mes: „Tűz van! Ég a kazal!“ A még ott lévő cséplőmunkások segítségével sikerült a tűz tovább­terjedését megakadályozni és a kö­zelben álló cséplőgépet megmente­ni. A szalmakazal azonban porig égett. A 11 méter magas kazal le­égése következtében Baraksó Já­nost 12000 forint kár érte. A tűzvizsgálat alkalmával gondat­lanságot állapítottak meg. Egy eldo bott égő cigarettavég gyújtotta fel a száraz szalmát. A nyomozás fo- lyik. 20.000 kiscsibe egy hónapban A nyíregyházi BaromfiértékesítÖ Nemzeti Vállalat keltető telepén 4 keltető gép végzi el a tyúkok mun­káját és mint az adatok bizonyítják sokkal nagyobb sikerrel. A keltető telepen havonta ,mintegy 201000 kiscsibe lát napvilágot. Életerős csirkék ezek, amelyeket a szabolcsi háziasszonyok szíves örömest vásá­rolnak meg tyukállományuk felfris­sítésére, esetleges fajtenyésztésük nemesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom