Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

Csütörtök, 1949. szeptember 1. _____________WIRStROT >4 \ OY * W 'r*ro_______________________________________________3. oldal « ' »un i Mimii miii 1■ ^a'.^sg»JPiRnaBgbbhbbbbmbbbwwm^wbm—w—— rmiriwnr■■iiáiwWiBTi'iai«aHB3a«ga^a5ia^ia»aBfl Még mindig a nyírbátori járás áll a terménybegyüjtési verseny ólén Nyírbogát, Piricse, Enesencs, Nyírpilis a Az Operatív Bizottság tegnapi ülésén mint általános jelenség Nagy az érdeklődés Szabolcs, Szatmár és Beregben az erdősítésé» fásítás iránt mutatkozott a szabolcsmegyei zsí. rosiparasztok szabotálása. A vár­megye basaparasztjai spekulál­nak. Arra számítanak, hogy emel­kedni fog a gabona ára. És ama­lett, hogy spekulálnak, károsan befolyásolják a hiszékeny közép­parasztokat és kisbirtokosokat is. Rémhíreik és spekulációjuk hatá­sára a hiszékeny dolgozó parasz­tok sem tesznek eleget idejében beadási kötelezettségüknek. Pedig kárbevész a spekuláció minden cselszövése. A gabona ára nem lesz magasabb, ellenben a késle­kedő beszlogáltatókat keményen meg fogják büntetni. Népi demo­kráciánk áldozatot hoz azért, hogy a dolgozó parasztság ne érezze a világgazdasági válság következtében világszerte beál. lőtt gabonaár-zuhanásokat. Tehát kétszeresen ráfizet az, aki a nép gyomrára és zsebére spekulál. — El fogják számoltatni azokat, akik nyolc nappal a cséplés befejezése után nem tettek eleget köteles terménybeadásuknak. A legjobb járások és községek A terménybegyűjtési verseny elmúlt hetében is a nyírbátori já­rás állt az élen. Utána következik a kisvárdai, ligetaljai, a tiszai, a nyírbaktai járás. Lemaradtak is. Megfontoltan rakja a lábát a feljárón Bernát szaki ahogy lép­ked. Épúgy, mint a munkánál. — Komolyan meggondolni minden kalapácsütést, aztán villámgyor­san cselekedni: ez az ő elve, — Az emberek különbözőek — „elmélkedik” Bernát Pál, az ács. Ebédidő van, leballag a munka, helyre, nehogy az utolsó pillanat­ban kelljen lóhalálában rohanni, amikor kezdést kongatnak a vas­darabon. Leül a készülő lépcső­háznál, gyönyörködve szemléli a napfényben fürdő meztelen sárga deszkákat. Milyen szépen simulnak egy­máshoz. Összehúzza a szemét. — Jól pászol a kalodázás is. A fával is jól takarékoskodtak, nem ma­radt semmi hulladék. Igen, különbözőek az embe­rek. Az egyik ügyesebb, a másik lassúbb. Az egyik jobban tudja, hogy mit jelent munkásnak lenni, a másik csak azért dolgozik, hogy felvegye a hét végén a 120 forint 96 fillért. De ne felejtsük el — és nyomatékül a kezét is felemeli — mindenkit lehet nevelni és ta­nítani. — Mondok egy példát. Szüksé. gém van mondjuk egy ötven. cen­tis deszkára. Van aki levágja a hatméteresből és van, aki nem resteli azt a pár méter távolságot és elmegy a farakáshoz a kívánt méretért. És az előbbi eset mind kevesebbszer fordul elő, azóta, hogy megindítottuk az egyéni pá­rosversenyt. — Úgy van — helyesel Kórik elv­társ is, az üzemi párttitkár — az­óta mindenki jobban vigyáz, min­denki jobban törekszik. Mert hi­szen senki sem szeret utolsó lenni. Emelkedtek a teljesítmények azóta, hogy megindult az üzem­ben az egyéni verseny, Pedig en. mét a dadai felső, nagykállói, nyírbogdányi, dadai alsó és nyír­egyházi járások. A legjobb közsé­gek ugyancsak a nyírbátori já­rásból kerülnek ki. Nyírbogát 215.9, Piricse 190.2, Nyírpilis 179,3, Encsencs 164-2, Nyírbéltek 154.6, Penészlek 132.2, Tiszamo- gyorós 130.9, Rétközberem-s 128.2, Kisléta 122.6, Nyírbátor 118.1 százalékkal állnak a ter­ménybegyűjtési1 verseny élén. A legrosszabb községek közt szere­pelnek Tiszabüd, Tiszadada, Oros, Usjzentmargita, Tiszadob, Tisza- lök. Be kell hozni a lemaradást Vármegyénk az elmúlt hetek­ben bizonyos mértékű előrehala­dást mutat a terménybegyűjtés terén. A Szabad Nép közlése sze. rint a kilencedik helyre került. Ez a hely azonban Szabolcs idei termésátlagát véve alapul egyál­talán nem indokolt. Hogy mégis itt tartunk, ennek valami oka van. Mit mondott erről referátu­mában Gyenge Károly elvtárs? — Az esőzések miatti nyolcna­pos kiesés — mondta Gyenge eív- társ — nem teszi indokolttá vár­megyénk elmaradását. Tavaly nem voltak gépállomásaink, nem volt termelési verseny, nem voltak ilyen fejlettek munkamódszereink. Mégis, ilyenkorra 13.556 vagon nek még csak két napja van, mindeddig csak a csoportok ver­senyeztek. így nem tudták soha. sem kiértékelni azt, hogy ki is az, aki jobban vagy rosszabbul dol­gozik. A valóságos tények mutatják az eredményt. A csoportok általános teljesít­ménye az ácsoknál 130—135 szá­zalék volt s most a két nap után, ha hirtelen összevetik az eredmé­nyeket 150 százalék is kijön. Hermann szaktárs, a verseny­felelős belelapoz a mindentudó könyvbe és mutatja Bernát Pál és Torna András ácsok teljesítmé. nyét. „Augusztus 29. 15 négyzetméter kazettás fö­dém zsaluzás 16 négyzetméter , , , , Augusztus 30, 20 fm. kézigyalulás .... teljesítmény a két napon 198 százalék.” Most forr még az egyéni ver­seny, de máris megmutatta azt, hogy nagyban előrelendíti a ter­melést és az üzem tervének vég­rehajtásánál döntő fontossága van. Az építkezést egy héttel ko­rábban kitűzött idő előtt: no­vember 26-ig befejezik. Persze vannak még hiányossá­gok. Amit még pótolni kell Ilyen az egyéni versenyszerző­dések megkötése. Van ugyan egy A Világifjúsági Találkozó résztve­vői szivéhez a hős lenini Komszomol fiai és lányai után a kínai küldöt­tek, Mao-Ce-Tung harcos katonái nőttek a legjobban hozzá. Akár ün- nepség volt az, akár felvonulás, ahol megjelentek, mindenütt forró lelkesedés fogadta a harci dobokkal menetelő kínai ifjakat. legjobb községek volt a begyűjtés eredménye, míg az idén ugyanebben az időpont­ban 13.278. Hol van hát a hiba? A hiba még mindig Pártszerveze­teink és tömegszervezeteink mun­kájában keresendő. Abban, hogy a pártszervezetek a népnevelőket, a DéFOSz a földmunkástagozatot nem mozgósította kellőképpen. Az MNDSz és az EPOSz munkája ellanyhult az utóbbi időben. És még egy hiányosságra muta­tott rá Gyenge elvtárs: Szabolcs funkcionáriusai nem tartották kellőképpen szemelőtt a termény­begyűjtési munka során pártunk parasztpolit'ikáját. Nem vették szigorúan az osztálytere kérdé­sét, elfelejtették itt.ott, hogy nem sikerülhet a terménybegyűjtés, ha azt nem a zsírosparasztság elleni szakadatlan harc során hajtjük végre. Gyenge Károly elvtárs figyel­meztetése még nem késeit el. Ja­vítani kell munkánk minden terü­leté,n biztosítanunk ke'l minden körülmények közt megyénk ered­ményes terménybegyűjtését. Az Operatív Bizottság tegnapi ülé­sének határozatai ebben a szel­lemben születtek meg. Mind párt­vonalon, mind ifjúsági, Défosz és közigazgatási vonalon megjavítják a terménybegyűjtés sikeres végre, hajtására irányuló mun.íát. általános versenyterv, azonban ez csak minta és sablon lehet. Ezek alapján kell minden versenyzőnek a saját pontjait kidolgozni és egy. mással szerződést kötni. így például: „Én Bernát Pál ács vállalom a szocializmus építésének érdeké­ben ezt és ezt, Szőlösi Mihállyal a végrehajtás teljesítésére verseny­be lépek...” A másik a bérezésnél van, ami­nek a kijavítása bizony hosszú időt vesz igénybe. Három fizetés­csoport van, a 14., 18. és 22. Az egyes csoportoknál különbözőek" a teljesítménykászajbatok, maga­sabbak a fizetések is. Aki a 14-est több héten keresztül 100 száza­lékon felül teljesíti, az tovább léphet egy csoporttal. A hiba azonban ott van, hogy az egyes csoportokon belül ugyanannyit kap a 125 százalékos, mint a 135 százalékos. — Hibák vannak, persze, hogy vannak _ mondja Korik elvtárs is búcsúzóul — de ezek azért vannak, hogy kijavítsuk őket. — Kijavítjuk, nyilvánvalóan kijavítjuk — integet Bernát sza­ki is a kalapáccsal. Aztán egy­más mellé illeszt két deszkát, egy mély, szakértő pillantással felméri a helyzetet s utána vil­lámgyorsan ver rá kalapácsával a szeg fejére. A küldöttek most térnek vissza hazájukba a mongol és koreai kül­döttekkel együtt. Délután négy óra 15 perckor haladnak át Nyíregyhá­zán és erre az alkalomra újra virág­díszbe öltözik a pályaudvar és a dolgozók nagy tömegben sietnek majd a hős szabadságharcosok üd­vözlésére. Legutóbb megírtuk, hogy Sza­bolcs, Szatmár és Bereg várme­gyék erdősítési és fásítási tervé­nek előkészítésére felhívást bocsá­tott ki a községi elöljáróságok­hoz a Mezőgazdasági Igazgató­ság. A felhívás kérte a községe­ket; közöljék, hogy mekkora te­rületet hajlandók rendelkezésre bocsátani csemetekertek létesíté­sére és erdősítésre. Most, mint értesültünk, sorra érkeznek be a községek jelenté­sei, amelyekből világosan kitű­nik, hogy Szabolcs, Szatmár, Be­Az év elején eredményesen dol­goztak a nyíregyházi pártszerve­zetek a „Tartós békéért, népi demokráciáért” című folyóirat, a Kommunista- és Munkáspártok Tájékoztató Irodája lapjának tér. jesztésével. Elenyésző volt az elő. fizetők száma, amely a terjesztés néhány hónapja alatt 180-ra emelkedett. A pártszervezetek most vállal­ták a további terejsztést és meg­fogadták, hogy az év végéig 500-ra emelik az előfizetők szá­mát, A „Tartós békéért népi demo­kráciáért” örvendetesen terjed a kommunistákon kívül a leghala­dóbb pártonkívüliek körében is. A széles néprétegek érdeklődé­sére azzal válaszol a lap, hogy szeptembertől hetenként jelenik reg dolgozói nagy kedvvel és szeretettel foglalkoznak az erdő­sítés gondolatával. Különösképpen a homokosabb vidékek jelente­nek be komolyabb erdősítési és 'fásítási igényt. így Baktalóránt- háza és Nyíradony környéke és községei. Minden község jelentése még nem érkezett be. Amennyi­ben valamennyi jelentés befutott, az Igazgatóság erdészeti osztá. lya elkészíti tervét és felterjeszti azt a földmívelésügyi miniszté­riumhoz. meg, az eddigi félhavonkénti meg. jelenéssel szemben. A Kominform lapjának kiadóhL vatala egyébként közvélemény­kutatást is indított. Megkérdezi széles olvasótáborát a lap nívó­jának további emeléséről, a szo­cializmust építő dolgozók problé­máiról, amelyekre a Tájékoztató Iroda hasábjain várnak választ. Hatszáz ház tanítók számára Örményországban mindenféle nagy építkezések folynak: lakóházak épülnek a falusi tanítók számára. A sztapanavai kerület kolhózparaszt. jai máris 18 kétemeletes házat épí­tettek 13() lakással. Az egész ör­mény köztársaságban 600 ház ké­szül a falusi tanítók számára. így akarják szabotálni A TERMÉNYBEADÁST a kéki hasaparasztok Tegnapelőtt Kék község basa. famíliájának két dísztagjáról rán­totta le a leplet a szövetkezeti terményfelvásárló. Nyárádi Lász­lóról és Nyárádi Istvánról van szó. A Terményforgaimi Nemzeti Vállalat éppen jelenlévő képv;se- lőjének feltűnt, hogy Nyárádi László rendkívül rosszminőségü búzát ad be. Üszkös, ocsus, csi- rás, szemetes volt a búza. — Ilyen termett? — Ilyen uram, sajnos. — Ha maga mondja, elhisz- szük — válaszolta Gábor Simon elvtárs. De azért — ha nem veszi rossznéven — megnézzük, hogy otthon milyet hagyott. Nem sajnálták a fáradságot, meglátogatták Nyárádi László otthoni raktárát. Itt újabb meg­lepetés érte őket. Aranytiszta, Negyedmillió forint megtakarítás Semsei Lajos elvtárs mér­nök és Túrosán Pál elvtűrs építőmunkás közös erővel különböző újításokat dolgoz­tak ki, többek között új ka- lodázási módszert és új épít­kezési módszert. Mindketten az épülő nyíregyházi dohány- fermentálónál alkalmazzák újításaikat és ezzel mintegy negyedmillió forintot takarí­tanak meg az építési költsé­gekből. A két újítót egyhan­gúan jelölték az üzem mun­kásai a szeptemberben meg­tartandó Országos Ujítókon- gresszusra. kiváló minőségű, ocsúmentes ga. bonát találtak Nyárádi úrnál. Nyárádi ellen azonnal megtet­ték a bűnvádi felejlentést. Csalt. A dolgozó népnek ocsút, szeme­tet adott be. A gyárak ’’pari mun­kásai, a földek dolgozói egyék az ő szemetét, amiből ő sem haj­landó enni. Nyárádi elnyeri méltó büntetését. Másként furfangoskodott Nyá­rádi István, ő a nedves gabonát egész nap a forró napon szárítot­ta. Délután 40 mázsát vitt be a raktárba. Persze a napon pörkölt gabona látszólag száraz is volt. Reggelre azonban összemelege. detty .átnedvesedett, keresztüliül- ledt mind a negyven mázsa, amit beadott. így használta fel csalásra még a napfényt is Nyárádi István. Őt is feljelentették. Két váltásban készítették a Vasgyár- utcai hid betonozási munkáit ■ Rohamtempóban épül a nyíregyházi Vasgyár-utcán az Érpatak egyik legjelentősebb tudja, A Vasgyár-utcai hid tönkrement a háborúban és egy ideiglenes fahid helyette­sítette csaknem öt éven ke­resztül. Most újjal, az erede­tinél sokkal jobbal és tartő- sabbal cserélik ki. Az új hid ívének betono­zási munkálatait két váltás­ban készítették, hogy időt takarítsanak meg az építés­nél. A tél beálltáig befejezik és átadják a forgalomnak a hidat. Az egyéni verseny a lendítőkerék Ezt tapasztalták a gyárépítési Nemzeti Vállalat munkásai Ma utazik át Nyíregyházán a kínai küldöttség Háromszorosára emelik a „Tartás békéért“ előfizetőinek számát a nyíregyházi pártszervezetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom