Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-30 / 227. szám

4. oldal *TYIRSEÖI MAGYAR NÉP PÉNTEK, 1949 SZEPTEMBER 30 Születik a gyár ••• ...születik a terv Egy pedagógus irja: EZ A NAP IS ÜNNEP Remegnek az égbenyúló állvány-1 óriások, dörög a vibrátor, nyögve emel a lift, csengve suhan a vas- pálca, lapátok alatt csikorog a nyers vasbetonkeverék • . . —■ Állványozóóók! ., . Lent a betonoszlopok labirin­tusában fiatal mérnök kerülgeti az árkokat... — Mennyi az eddigi kölcsönjegy- zés, Gubányi elvtárs? — 150-000 forint eddig!-- Maga mennyit jegyzett7 — 1300 forintot — válaszolja Gu. bányi elvtárs, a kölcsönjegyzés lebo­nyolításával megbízott segédmunkás. üsszehunyorított szemmel nézi a» épülő dohányfermentálót. Mintha magyarázatképpen tenné, úgy néz délelőtti napfényben úszó épület­tömbre. Aztán ki is mondja. — Sok ilyen épületet akarunk meg emelni. Mi magunk is hozzá járulunk ahhoz, hogy újabb és újabb munkalehetőségek teremjenek szá. inunkra az ötéves tervben . .. Martinovszky József fenn áll a daru vezetőállásán. Keze kapcsolót érint és hattonnát vasbetongerenda emelkedik a leve. gőbe. .. . Zümmögve orsózik a csörlő, fogy a drótkötél és méltóságteljesen emelkedik a roppant teher. .. . Semsei Lajos mérnök, a daru építője lentről figyeli a próbiacme- lést • . . — Elég! Leáll a motor, aztán újabb kap­csolás és a hatalmas daru megindul terhével négy csupasz fal felé. Óva­tosan cipeli a gerendát keskenyvá- gányú sínéin a falak tőié. — Állj! És újra áll a daru. A négy csupasz fal között — még mennyezet sincs — miniumtól vö­röslő vasszerkezet köze gépeket sze­relnek. Még kész sincs az épület, már szerelik a dohányjövedék gépeit. — Két hónapot jelent a daru be állítása — magyarázza vidáman, megelégedetten, az újító örömével Semsei mérnök. — Ennyivel korái) ban végezzük be az épitést, ennyi vei korábban kezdheti meg at mun kát a dohányjövedék. Ehhez jön még a faállványok megtakarítása . .. — összesen? .. . — Valamivel több, mint 100.000 forint megtakarítás .. . — Ezt a tervkölcscn mellé, rá­adásnak adom ... az építéshez .. . Turcsányi Pál építésvezető is ott áll a daru mellett. Olyan szeretettel nézi az újítást, mintha az övé lenne, úgy fyecézgeti a szemével, mintna a sajátja lenne. De így is van ez. Semsei mérnök nem saját magának készítette cl a daru tervét, hanem az építésnek és Turcsányi Pálnak is. Martinovszky szakinak is, Pozsonyi Zoltánnak is. Mindnyájuké az újítás, mint ahogy mindnyájuké az a terv is, amelynek gyorsabb megvalósítá­sára egymással versengve törik a te júket az újításokon, észszerűsítése. ken. Turcsányi Pál 1800 forintot jegy­zett. Magának jegyezte, magának adta. ő így mondja ezt: — Ha mi adunk, ha mi hozunk áldozatot — magunknak adunk «'■ áldozunk. És sokszorosan visszakap­juk ezt az áldozatot. Visszakapjuk, amit adtunk, visszakapjuk az Uj munkalehetőségekkel, a terv sikere­vei, a több gyárral, közszükségleti eikkel. . . . Születik a gyár, születik terv. ... Az állványok ormán vöroi csillag ragyog. (—r. —n­KÖNYV Egy igaz ember Boris Polevoj Az újtipusu államnak, a Szovjetunió szocialista társa- daimánajk emelkedett erköl­csi felfogását tükrözi ez az izgalmas jelenetekben bővel­kedő regény. Hőse Alexej Mereszjev, a nagy Honvédő Háború egyik legendás alak­ja, aki a harcokban mindkét lábát elvesztette, de mint pi- lótaitiszt, így is a végső győ­zelemig küzdött a fasiszták ellen. Mereszjev személyében maga a szovjet nép testesül meg s ezért méltán tartják az Igaz hazafiság és a_ közös­ségi szellem példaképének. Mereszjev személyét a mitosz varázsával vonta be hírneve, pedig az Igaz Ember, ^ a Szovjetunió hőse ma is él. Ma is él és harcol: u szó erejével és a meggyőzés fegyvereivel, a bókéért s az igaztalan, imperialista hábo­rú ellen. Ott volt a párizsi Világbéke Kongresszuson, el­jött Magyarországra is, a Világifjúsági Találkozóra és hirdette a millió és millió szovjet férfi és nő akaratát, amellyel példáit mutatnak és vezetik a világ dolgozóit: Megvédjük a békéi! így üzente Mereszjev a szovjet fiatalság nevében a világ ifjúságának: „Minden embernek szent kötelessége harcolni a háború ellen. Én Íriszek a fiatalságnak a béke, szabadság és boldogság utál­ni vágyában. Nincs kétség, hogy minden ország haladó fiatalsága a béke harcosai­nak első sorában lesz.“ A szocialista realizmus egyik legkiemelkedőbb alko­tása Polevoj regénye és nem véletlen, hogy éppen szovjet- földön találkozott egy nagy író művészi ábrázoló képes­sége egy nagy hős példamu­tató alakjával. A szovjet munkások az Alkaloida munkásoknak segítségére siettek SZAMUNKRA Ünnep a c.iai nap számunkra, min­den dogozó számára. A mai napon fizikai és szellemi dolgozó egyaránt, a munka termelékenységének foko­zásán, az önköltség csökkentésén, a többtermelésen túl anyagilag, pénz­zel is hozzájárul az ötéves tervhez, szocialista hazánk építéséhez. Az a véleményem, hogy nekünk, pedago. gusoknak is követnünk kell az áldo­zatvállalásban a munkásosztályt amely az elnyomatás éveiben is es most is példát mutat nekünk u? áldozatvállalásban. Most, hogy szép jövőnk reményé ben magam is tervkölesönt jegyzek, eszembe jutnak azok az évek, ami­kor a tiszapolgári iskolában tanítot­tam. A Rakottyás-dülöi iskolát istál­lóból alakították át, a sárral bemá colt falion kihajtott a törekben ma­radt búza. Négyszer négy méteres tanteremben tanítottam 42 gyerme- két. Lakásomba télen befújta a ha vat a szél. És senkinek nem jutott eszébe segíteni rajtunk, senkinek nem jutott eszébe, hogy elsatnyul­nak, megbetegednek a gyermekek ebben az iskolában. A gyermekek mellett az én osztályrészem is a megaiáztatás volt, ki voltam téve az iskolaszéki elnök urak szakadatlan baaáskodásáuak. Ezek a napok jutnak eszembe, amikor tervkölesönt jegyzek. ’ A Szovjetunió Vörös Hadserege diadal más harcokban szabadított fel ben­nünket és Pártunk vezetésével a munkásoztály hozzáfogott az ország- építéshez. Számunkra, nevelők szá. mára is lehetővé vált végre, hogy szabad hazában, szabad embereket neveljünk. Azért vállalok áldozatot a terv- kölcsön jegyzésével, mert tudom, hogy az ötéves terv keretében új iskolák, új tanítói lakások épülnek, mert tudom azt is, bogy a szocializ­musban megbecsülés a nevelők osz­tályrésze. A békét, a jólétet, a szo­cializmust építjük ezzel a kölcsönnel. Dr. Csák László állami tanító. A szovjet nép áldozatvállalása írók a kölcsönért A dicsőséges szovjet nép vérej hullásával hozta el számunkra a szabadságot, adta meg a lehetőséget a szo­cialista hazánk felépítésére. Ebben a munkánkban bizton támaszkodhatunk legnagyobb babunkra, a hatalmas Szovjetunióra: a szovjet haza dolgozói támogatnak ben nünket munkánkban. Gyönyörű példáját adták ennek az önzetlen támoga­tásnak, amikor a büdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár munkásainak segítségére siettek a szovjet vegyipa­ri dolgozók. Az üzem, gyártmányainak előállításához ed­dig a nyugati országokból kényszerült vegyianyagot be­hozni kilogramonként 50 forintos árban. Természetes, hogy*ez a drága vegyszer jelentős mértékben fokozta az önköltséget. Most a Szovjetunió ugyanezt a vegyszert, sokkal jobb minőségben kilogramonként 9 forintos árban bocsátja az üzem rendelkezésére. Az olcsóbb vegyszer használatával hatalmas mértékben csökkent a gyártmány önköltsége. Mindez bizonyítja a Szovjetunió önzetlent tá­mogatását és a szovjet ipar fejlettségét. Az Alkaloida dolgozói forró szeretettel mondtak köszönetét a szovjet dolgpzóknak. . * Ott látjuk a kölcsönjegyzők kö­zött haladó értelmiségünk tagjait is, akik áldozatvállalásukkal, nagy lelkesedéssel járulnak hozzá az Ötéves Tervkölcsön jegyzéséhez, a dolgozó nép hatalmának megszi­lárdításához. Ott látjuk Dobránszki János nyíregyházi tanítót, aki 800 forintot jegyzett, Porzsolt Istvánt 1000 forinttal, a pénzügyigazgató­ságot majdnem 200 ezer forinttal, Semsei Lajos mérnököt 2000 fo­rinttal és nyomukban sokezer ér­telmiségit. Becsület és dicsőség dolgának tartják a szocializmus építését?! való áldozatvállalást és szemük előtt példaként a népből felnövő, néphez hű szovjet értel­miségiek állanak. Példaképüknek tekintik a többiek között Griba. csev és Kozsevnyikov írókat, akik szívük sugallatát követve így vé­lekednek a nép kölcsönéről. Szivünk sugallatát követve Irta: Gribacsev Az öntözött szovjet földek kitűnő termést hoztak Őreitől néhány km-re mintegy 220 holdnyi terüle­ten talajjavító-kísérleti állo­más működik. A kutatóállo­más földjeit mesterségesen öntözik. Itt kísérletezik ki a mesterséges öntözés befolyá­sát és hatását a különböző növényfajokra, elsősorban azokra, melyeket az, ország központi területének észak- nyugati zónájában termelnek Az elmúlt évad kísérleti eredményei a következők: őszi búzából öntözött terüle­ten 24 mázsa termett hol­danként, ugyanakkor az Ön­tözésién részleg csak 8 és fél mázsa termést hozott. A tavaszi búza, köles, zab és zöldségfélék terméshozama megfelelő öntözés mellett 2- ÍTíszo rostira emelkedett. Az állomás öntözési munkálatai­nak módszereit több, mint 1200 mezőgazdász és kolhoz- paraszt szemlélte meg. Leningrádi gyárak szocialista ver­senyei a Nagy Októberi Forradalom 32. Évfordulójára A leningrádi gyárakban és tize. .mekben egyre szélesebb tömegeket mozgatnak meg a Nagy Októberi Forradalom 32. évfordulójának tiszteletére folyó szocialista mun­kaversenyre. A „Krasznij Vibor. zsec” gyárban egyre újabb brigá­dok és műszakok kapcsolódnak bele a versenybe. A verseny részt­vevői fokozzák a harcot a techni. kai haladásért és azoknak a köte. lezettségeknek teljesítéséért, me. lyeket Sztálin elvtársnak írt leve­lükben magukra vállaltak. A „Le­nini Szikra” gyárban az újítók és feltalálók között indultak verse­nyek. A munkások azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy szemé­lyenként legalább egy ésszerűsí­tési javaslattal segítik elő a gyár termelékenységének emelését, csökkentik az önköltséget és nyersanyagot takarítanak meg. — Külön ,,észszerűsítési” hónapot rendeznek, amelynek tartama alatt összegyűjtik és kipróbálják az újítási javaslatokat. A ,,Kirov: gyárban a munkások egyéni mun­kaversenyek keretében magas munkatermelékenységet érnek el. Harminekettedik éve, hogy mi, szovjet emberek, a magunk erejé­vel és a magunk eszközeivel épít. jük hatalmas államunkat. Az egész világ láthatja ez erőfeszítések eredményeit, A Szovjetunió világ- történelmi jelentőségű győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háború­ban. Alig hallgattak el az ágyuk, az egész nép összefogva, a Bolse­vik 'Párt. vezetésével nekilátott az elpusztított városok és falvak helyreállításához. A háborúutáni években, a dicső sztálini ötéves terv éveiben állandóan fokozódó ütemben folyik hatalmas hazánk építése. Uj épületeket, lakótelepe két és városokat teremtünk. Küzdünk a természettel, átala­kítjuk és országunk mind gazda­gabbá és termelékenyebbé lesz. Csak a Szovjetunióban csökkentik rendszeresen a háború után az élelmiszerek és közszükségleti cik. kék árát, csak a Szovjetunióban A nép hozzájárulása emelkedik szakadatlanul a dolgo­zók jóléte. Pártunk és kormányunk fárad­hatatlanul gondoskodik a szovjet emberek jólétéről. Hogyan is ne válaszolnánk erre a magunk hoz­zájárulásával és munkájával, meg­takarított rubeleinkkel az álla­munk előtt álló csodálatosan nagy és szép feladatok megvalósításé, nál. Szívünk sugallatát követve, mi szovjet emberek jó lélekkel adjuk megtakarított pénzünket az ál­lamnak, kincstárunknak. Nálunk mindenki gazdának és az új élet alkotójának érzi magát, mindegyi­künknek drága a szovjet haza ér­deke, mindenki még jobban meg akarja erősíteni a szovjet nép ha­talmát, amely — mint a világ ra­gyogó világítótornya — tündököl az imperialista országok alkonya felett. Boldog az, aki szíve sugal. latát követve és igazának tudatá­ban a maga részéről is hozzájárul egész népünk ügyéhez. várja a holnapot, amelyet a kom­munizmus napja ragyog be. Öriási feladatok állnak előttünk. Határidő előtt meg kell valósítani a háborúutáni ötéves tervet, az ipar további technikai fejleszté­sét, a természet átalakításának sztálini tervét, a közösségi állatte­nyésztés minden módon való fel­emelését, ami nem csekély erőfe­szítést kíván. A szovjet embereknek megvan az ereje ehhez. Minden nap pá­ratlan lelkesedéssel látnak mun­kához, tanúságot tesznek alkotó szellemükről, ma pedig azzal bizo. nyitják erejüket, hogy a népgaz­daság helyreállítási és fejlesztési államkölcsönét egyhangúlag alá­írják, A szerény hozzájárulás, amelyet ma kölcsönképpen az államnak adunk, fejezze ki ismét határtalan odaadásunkat és szeretetünket a szovjet kormány és bölcs irányi, tónk, atyánk és tanítónk, Sztálin elvtárs iránt. Irta: Vágyim Kozsevnyikov A szovjet emberek, mint az ország igazi gazdái, jószívvel ad­ják kölcsön az államnak munkával keresett rubeleiket. A kölcsön az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés újabb fejleszté­sét’ jelenti, új felemelkedése ez a dolgozók anyagi; és kulturális jóié. tének, további megerősítése az egész világon a békéért aktív har. cot folytató Szovjetunió hatalmá­nak. Nagyszerűek a mi öntudatos munkánk eredményei! A szovjet óriás-nép a háborúutáni sztálini ötéves terv éveiben a népgazda­ság háborúelőtti színvonalát nem­csak helyreállította, hanem sike­rült túlhaladnia, — Nagy len­dületben van az ipar, fokozódik a földek terméshozama, az állatte­nyésztés produktivitása, igazi bő­ség keletkezik az anyagi javak minden fajtájából. A szovjet ember pedig csak annál lelkesebben dől. gozik, csak annál roagabízóbban

Next

/
Oldalképek
Tartalom